Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-27 / 8. szám

január 27 3 oldal О г s z á g—17 Hág A Népszövetség pénzügyi bizottsága a magyar állami költségvetés további csökkentését kívánja. — Vasárnap meg- je’ent kormányrendelet érteimében az aranyban vállalt kötelezettségek pengő­ben fizethetők. — A textiláruk Magyar­országon L00—150 százalékkal drágáb­bak, mint a külföldön. — A Pénzintézeti Központ 400 milliós hitelt biztosit a vi­déki bankoknak. — Borah szenátor va­sárnapi nyilatkozatában kije’enterte: »La­val miniszterelnök úgy viselkedik, mint az a sebész, aki egy nagybistegségnél folytonosan ©halasztja a szükséges ope­rációt, egészen addig, amikor az ope­ráció már amúgy sem segit, mert a be­teg menthetetlen.« — A német munka- nélküliek száma 5,966.000. — A Hoover- moratóriumot az 1931. ju’ius 1-től 1932. junius 30-ig esedékes magyar jóvátételi fizetésekre is alkalamazzák. — Magyar- ország szeptember közepétől január kö­zepéig 15.000 hússertést szállított Cseh­szlovákia területére. — Az államvasutak igazgatósága tiz százalékkal mérsékelte a vidéki búza és rozs fuvardíját. — /Né­metországban 3,980.000 rádióelőfizető van. A vakok, súlyos rokkantak és mun­kanélküliek nem fizetnek rádiódijat. — 130 visszavándorló magyar munkás ér­kezett Franciaországból Nagykanizsára. — Kétezer holdon akarnak gyümölcster­melésre berendezkedni a fejérme,gyei gazdák. — Zárt üléssel megkezdődött a népsmzövetségi tanács 66. ülésszaka. — Álmában gázömlés ölt meg egy buda­pesti vizvezetékszerelési vállalkozót. — 44.810 munkanélkülit tartanak nyilván Pécsen. — Döntő fordulatot várnak a kispesti rablógyilkos nyomozásában. — Megint kiutaltak devizát rizsre. — Száz mii járónál többet vesztett Amerika a vi­lágválságban. — A moratórium ellen nyilatkoztak a miskolci kereskedők. —• Megzavarta egy őrült a Kiráiy-szinház előadását. — Apponyi tanácskozott a mi­niszterelnökkel. — Szigorú intézkedés készül a ’ókinzó vállalkozók és kocsisok ellen. — Vasárnap ünnepelték Cegléden a turini százas küldöttség évfordulóját 1877 január 24-én vitte el1 a ceglédi szá­zas küldöttség Kossuth Lajosnak a Turin mellett fekvő Baraccon© nevű nyaralóte- lepre a képviselői mandátumot, ezt a napot ünnepli meg Cég éd minden évben. — Farkascsordák pusztítanak a Szilágy­ságban. — Pozsonyban lesz a magyar- osztrák futball béke-konferencia. — Országos vásárok. Ráckevén január 25-én, Kiskunmajsán február 9-én, Dunavecsén pedig február 15-én tartják meg aiz országos vásárokat. — Ártéri küldöttség a pénzügy­miniszternél. Fülöpszállás, Akasztó, Csengőd, Izsák, Kunszentmiklós köz­ségekből nagyobb küldöttség keresi fel a pénzügyminisztert az ártéri já­rulékok teljes összegének függőben tartása iránt. A küldöttséget dr. Csapiár Vilmos fülöpszáilási főjegyző szervezi és vezeti a pénzügyminisz­ter elé. — Csemegeszőlő. A válságba jutott szőlőtermelés ©gyík leghathatósabb meg­segítése az, ha csak az elsőrangú és márkás borvidékek sző’ősgazdái tartanak ki továbbra is a borszőlő termése mel­lett; a többi vidékek szőlősgazdái pedig áttérnek a caerriegszőlő termelésre. A földmivelésügyi kormány is ezt az egye­dül célraavezetö utat egyengeti azzal, hogy az állami szőlőtelepek Legnagyobb része már fő’eg csemegeszőlő termelésre van berendezve. Aki megfogadja a jó tanácsot és áttér a csemege szőlő terme­lésre, leghelyesebben teszi, ha idejekorán az állami szőlőtelepekhez fordul, ahol a szaporító vesszőket, oltógalyat és ojt- ványt a jelentkezés sorjában küldik szét. Kiskunhalas Hélyi Értesítője Még a Ilii is iiivM tarifái az agy százalékos kamatleszállítást Nyilatkozatok a hétfőn életbelépett uj kamatrendeletről Hónapok óta hangoztatják már újabban ismét a különböző érdekelt­ségek, hogy a gazdasági élet leg­súlyosabb bajainak egyike és a gaz­dasági vérkeringésnek legsúlyosabb kerékkötője az a magas kamat, amit ! a bankokban az adósoknak fizetni kell. I Ezek a panaszok már többizben megnyilatkoztak és azóta 14 száza­lékról most már 11 százalékra csök­kent a kamatteher. Az országos hitelügyi tanácsnak 4/1932. szám alatt most jelent meg a határozata, amely arról szól, hogy ezután a bankok csak 11 százalékot számíthatnak adósaiknak. Ugyanez a rendelkezés arról is intézkedik, hogy betétek után, ha azt 3 hónapra lekötik 7 és egyne- negyed százalék kamatot kap a be­tevő, míg a rendes betevők, akik nem kötik le betétjeiket 6 és há­romnegyed százalékot kapnak betét­jeik után. A kérdésben, amely kétségtelenül jelentőség­gel bír, munkatársunk felkeres­te a különböző pénzintézeteket, abból a célból, hogy ők hogyan látják hatásít ennek az egy százalékos kamaítehercsökken- tésnek. A halasi Takarékpénztár igazga­tósága részéről dr. Szabó Lajos a következőket mondta: — Ennek az egy százalékos ka­matcsökkentésnek túlzott módon nem lehet jelentőséget tulajdonítani. A ka­matcsökkentésnek ennél van egy sokkal nyomosabb hatása és ez már nagyobb erkölcsi jelentőséggel bir, azáltal ugyanis, hogy az adósok fi­zetési készségére nagy hatást gyár kőről. Az adós ugyanis azt látja, hogy a 14 százalékos kamatteher ma már 11 százalékos, tehát hité­ben és reményében erősödik meg. Abban is bízhatunk, hogy a gaz­dasági év különböző szezonjaiban a termését értékesíteni tudó gazda majd könnyebben is fellélegezhetik és nem fogja annyira súlyosan érez­ni a terheket A halasi Kereskedelmi Bank igaz­gatója Баку József a következőket mondja: — Még mindig magas a 11 száza­lékos kamat is. A Nemzeti Bank­nak további kamatcsökkentéseket kellene foganatosítani, hogy ezáltal mi a vidéki intézetek is kevesebb Kamatot számíthatnánk. A mostani Aamatleszá litásnak kétségtelen meg­lesz a hatása és bizonyos mértékig határozottan könnyítést jelent az adó­sok számára. A Gazdasági Bank cégvezetője Podovszky Ferenc a következőket mondta: — Szerintem ez az egy százalékos kamatleszállitás még mindig igen ke­vés és nem viszi közelebb az adóst — elsősorban a gazdákat ahoz, hogy helyzetük könnyebb legyen. Véle­ményem szerint rövid idő múlva 10 százalékra is le fogják szállítani a kamatlábat. Az a gazda ugyanis, aki a 12 százalékot nem tudta fi­zetni, épen úgy meg lesz akadva most is, amikor 11 százalékot kell fizetnie, mert hiszen mint mondot­tam, ez a Ileszállitás olyan csekély, hogy nem llehet könnyítésnek nevez­ni. Nyolc-kilenc százalékos kamat volna az, amelyet az adós már megérezné és helyzete is könnyebbé válhatna. A Hitelbank részéről Wendler Zol­tán ügyv. igazgató a következőkben nyilatkozott: — A közelmúltban már másod­ízben történt intézkedés a kamat csökkentéséről. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi rátaleszállitásával kapcsolatban a fővárosi és vidéki pénzintézetek is — ennek megfelelő­en — 1 százalékkal számítanak ke­vesebbet mint eddig, vagyis a ka­matláb országszerte 11 százalék. Hogy ez még mindig nem a hőn óhajtott olcsó kamat, annak elsősor­ban a régebbi időkből beözönlött és — ilegjobb esetben — most is ugyanolyan kamatláb mellett tartani Kényszerült külföldi pénzek nagy összege az oka. Ezt úgy is formu- 'Mzhatjuk, hogy az 5—6 évvel ez­előtt felvett 10 és fél—12 százalé­kos kölcsön ma sem Ürágább vagy olcsóbb, csak a kereseti "források jövedelmezősége szállott alá az utób­bi pár esztendőben annyira, hogy igen-igen komoly gondot és mun­kát igényel az adósok részéről 'a lecsökkent 'jövedelemből 'a reájuk nézve jobb időkben könnyen fize­tett kamat előteremtése. — Azért nem kicsinyelhetjük le a mostani 1 százalékkal való csökken­tést sem, mert ez — ha csak tisz­tán a helybeli pénzintézetek körül­belüli összkihelyezését vesszük is ala­pul — amely végeredményben a legnagyobb részben halasiak kezén van — cca 120 ezer pengő évi ka­mat megtakarítást jelent szamukra. Ä kamatleszállítás még nem biztosítja a mezőgazdaság tavaszi forgétőkeszükségletét így nyilatkoznak a kamatlábleszál- litásról a bankok. Ezzel szemben érdekes a gazda- közönség álláspontja, amely ezeket a nagy terheket fizeti. Ebben a kér­désben a halasi gazdatársadalom egy tekiintélyes tagjával beszéljgettünk, aki a következőkben nyilatkozott a kamatláblesizáffitásról, annak Követ­kezményeiről és a gazdaközönség különböző kívánságairól: — Hónapok óta folyó harc után végre belátta a Nemzeti Bank, hogy valutapolitikai szempontból semmi értelme nincs a magas kamatláb to­vábbi feníartásámak. Igaz, hogy a kamatleszállitás, mérve olyan jelen­téktelen, hogy vajmi kevés eredmé­nye mutatkozhatok a feszült pénz­ügyi helyzetben. Reméljük azonban, hogy a kamatlábcsökkentés elindulás a helyes kamatlábpoliiika alkalmazá­sának utján és rövidesen sokkal je­lentősebb kamatlábmérséklést visz keresztül a Nemzeti Bank. — Ez a megkésett kamatlábmér­séklés azonban már nem tudja vlsz- szaadni a mezőgazdák számára azo­kat az összegeket, amiket kamatfi­zetés fejében elvettek tőlük és ma szinte teljesen pénztelenül kénytele­nek a tavaszi munkálatokat meg­kezdeni. A kamatlábmérséklés ma már épp­úgy csak negativ gazdasági intéz­kedés, mint a kormány egyéb gaz­daságpolitikai intézkedései, holott kellő időben keresztülvitt kamatmér­séklések lehetővé tették volna, hogy a mezőgazdaság az alacsonyabb ka­matok fizetése mellett fenmaradó kü- lönbözetet a tavaszi munkálatok for­gótőke szükségletére fordithassák. Ma az a helyzet, hogy a kis- és kö­zépbirtokok még a konvenciót sem tudják a cselédeiknek kiadni, ve­tőmagjuk nincs, nem képesek a trak­torokhoz petróleumot, vagy benzint beszerezni, úgyhogy nagyon közeli az a veszedelem, hogy ezeknek a birtokoknak nagyrésze szántatlanul és vetetlenül marad, ha kellő időben a szükséges forgótőke előteremtésé­ről gondoskodás nem történik. — Amikor a kormány a FOB-on keresztül mentesiti az árverés alól a birtokokat és a hozzátartozó felsze­relést, ugyanakkor, amikor a birto­kosnak lakásberendezését és egyéb ingóságait a hitelezők zavartalanul elárverezik, elképzelhető, hogy az ilyen kétségbeejtő hangulatban fövő birtokos maga sem fog különösebb gondot 'fordítani arra,‘hogy a birto­kát kellően megmunkálja. Fokozza a mezőgazdaság kétségbeesését az a bizonytalanság, amely a végrehajtási tilalom felfüggesztésen kívül minden egyéb terhet változatlanul fentart és így szinte fölöslegesnek látszik a mezőgazdasági termények árának hirtelen esése mellett bármiféle erő­kifejtés részükről, mert nyilvánvaló, hogy a moratóriumon kivül semmi más gazdasági könnyítés számukra sem most, sem a jövőben nem mu­tatkozik. —■ Ma feltétlenül gondoskodni kel­lene a legsürgősebben azoknak a forgótőkéknek kis- és középbirtokok rendelkezésre bocsátásáról, amely forgótőkék nélkül ezek a terűiének frbríően megművelve nem testnek. Gondoskodni kell nemcsak maguknak a birtokosoknak érdekében, hanem elsősorban a birtokokon foglalkozta­tott mezőgazdasági munkásság ér­dekében, amely munkásság a legkét- ségbeejtőbb nyomorban élte át már az eddigi időket is és most valóság­gal vigasztalanul néz az elkövetkező tavasz elébe, amikor legtöbbjük, munkahiján, az inségakcióra lesz utal­va, amely inségakció sem a hideg és fütetlen lakás, sem pedig a rongyos és mezítlábas ruházkodás ellen nem védi meg őket. Ha a kormány a városi munkanélküliség megoldását az autonómiákkal karöltve fontos kormányzati problémának tartja, ak­kor legalább ugyanilyen fontos szo­ciális probléma a mezőgazdasági munkanélküliségnek megakadályozá­sa, a mezőgazdasági termelés egy­idejű fen tartásával. — Vasárnap meghalt Wagner Pé­ter, akii Mély kúton vasúti baleset ért. Mint megírtuk, Wagner Péter ma- darasi 19 éves legényt a mélykúti vasúti állomás körül, kocsiján ülve elütötte a Halas felé jövő vonat és súlyos sérüléseket ejtett rajta. Wag­nert a halasi kórházba szállították és vasárnapig nem lehetett kihallgatni, mert (eszméletét nem nyerte vissza. Wagner Péter a kórházban vasár­nap meghalt. A vasúti szerencsétlen­ség körülményeinek tisztázására a vizsgálat folyik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom