Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)
1932-01-16 / 5. szám
1932. január 16, szombat XXXII. évfolyam, 5 szám, // Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ••• ••• 13 P 80 Ш1. I Vidékre .......... EGY SZÁM ÁRA 1Ш FILLÉR 13 P Alapította, PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében 4.778 : , ez a számpár, ez a statisztikai adat a leghívebb tükörképe a mának s története dióhéjban 1931. gazdasági életének. Nem az egész esztendőre vonatkozik ugyan a fenti két számadat, azonban mégis az egész esztendő gazdasági karakterét adja, mert a vonatkozó hét az elmúlt év legutolsó hete, tehát mint egy évvégi mérleg, híven mutatja a hátunk mögé került tizenkét hónap gazdasági eredményét. A hatósági munkaközvetítő kimutatásában szerepel ugyanis ez a kétwszámadat s a nagyobbik a munkátkeresök, a kisebbik, mondhatnánk az egész kicsi, a munkaalkalmak számát jelenti. Még világosabban: ötezer, vagy legalább is közel ötezer munkanélküli közül Csak 100-an tudnak keresethez jutni, a többiek felírhatnak a genfi sö- hivatalhoz, ahol állítólag a politika tudósai és egyéb kártevői áz emberiségnek, állandóan figyelik a népek életének vérkeringését, áldásosán diagnoztizálnak és nagyhasznu tanácsokkal látják el az arra szorulókat. Génitől ezek a magyar mártírok aztán megkérdezhetik: meddig kívánják még olajággal kezükben silbakolni a trianoni és Versailles! törvényszéken hozott justizmordukat az elfogultság és rövidlátás szobor- modeiljei. Megkérdezhetik: meddig akarják még az egyik számot növelni, a másikat pedig csökkenteni a munkanélküliség, illetve a munkaközvetítés statisztikájában. Megkérdezhetik, minek a dicsőségére, minek a nevében történik mindaz, ami ezt a statisztikát szüli, a kereszténységben, vagy a szociálizmusban s hogy ez-e az a fegyver, amellyel a bol- sevizmus réme ellen küzdeni akarnak? Amerika megijedtjeinek pedig, akik a magyar transzfermoratórium megjelenésében pénzük halálharangját hallucinálják, nem izenünk mentségünkre semmi mást, csak ezt a két számot. írják maguk elé és gondolkozzanak és tegyenek valamit, ami nem a nyelvek és tollak elhangzó s elmúló tette, hanem ami eredményes és éppen ezért komoly értéket jelentő cselekvés. Ez minden politikai próféciamondás nélkül, hijján valamennyi úgynevezett komolykodó nagyképűségnek, ami a legtöbb és ma gombamódra szaporodó és politikai barométernek induló Írásban megtalálható a 12-ik óra sejtelmes kongatásának ütemére, valóban el- mélkedési és magábaszállásra alkalmas anyaghalmaz. Pestvármegye alispánjának jelentése a vármegye négy hónapjáról Ezer is ezer seid is ipsémig gptri a mizipiikat—Nincs bitéi, a berek a ginéiben aiidatlanok - naiija az alispán! jelentbe Pest vármegye keddi közgyűlésén terjesztették elő a vármegye alispánjának jelentését a megye négy hónapjáról. Az alispáni jelentés az alábbi helyzetképet nyújtja. »A szept. hóban megtartott törvény- j hatósági közgyűlésen előterjesztett ; jelentésemben mondottam, hogy legnagyobb gondomat a fenyegető ínség leküzdése fogja képezni. Most, amikor erre irányuló akciónkat a kormány legmesszebbmenő támogatásával megindítottuk s az már folyamatban van, van szerencsém ismertetni, hogy hányféle irányban és mily eszközökkel igyekezünk a bajokon segíteni s az ínséges lakosságot a keserves tél nélkülözésében . támogatni. Mennyi gabonát és pénzt kapott a vármegye az ínségesek segélyezésére? Megemlíti ezután a jelentés, hogy a költségvetésekbe beillesztett 3 százados inségadó, a földművelésügyi minisztérium által kiutalt gabona s a népjóléti minisztérium készpénz és ruha-adományai képezik hathatós alapját az ínség elleni küzdelemnek. Majd igy folytatódik a jelentés: »Készpénz utaltatott (a népjóléti minisztertől) nov. és dec. hónapokban 160.000 pengő, melyet a vármegye főispánjával akként osztottunk el, hogy 112.000 pengőt a városoknak, 48.000 pengőt pedig a járásoknak osztottunk ki. A földművelésügyi miniszter ur által nov. és dec. hónapokban kiutalt 263 vagon gabonából a városoknak 104 vaggont, a járásoknak 159 vág- i gont juttattunk. Kiosztás alá került 1 továbbá a városok részére 375 drb. gyermékruha, 373 pár gyermekcipő, 565 bakkancs és 860 m. ruhaszövet. A járások részére 165 drb. gyermekruha, 405 pár gyermekcipő, 1115 pár bakkancs és 750 m. ruhaszövet. A ruhanemüek megtérítés kötelezettsége nélkül bocsáttattak az ínségesek részére. Milyen mértékű lesz a további megsegélyezés? Jelentem, hogy a földművelésügyi miniszter ur január, február és március hónapokra még 252 vaggon gabonát, a népjóléti miniszter ur pedig az eddig kiutalt 160.000 pengő pénzsegélyen kívül még 480.000 P-t boesájt a törvényhatóság rendelkezésére — az utóbbit természetesen csak azzal a feltétellel helyezte kilátásba, ha azt az államháztartás helyzete megengedi. Eddig az inségakcióról szóló alispáni beszámoló. Я vármegye háztartása nagy nehézségekkel küzd. A vármegye háztartási helyzetéről ezeket mondja az alispán: »Vármegyénk háztartása az 1931. év folyamán állandóan a legnagyobb nehézségekkel küzdött. Ennek oka az országszerte fennálló súlyos gazdasági helyzetből falkad1 és az általános rossz termés, amely nemcsak a földműves, de az ipari társadalomnál is éreztette hatását és az adófizető polgárságot válságos anyagi helyzetbe hozta.« »A vármegyei hozzájárulás 1930. év végén fennmaradt hátraléka 1 miihó 501.474 P-t tett ki, az 1931. évi előírás pedig 2 millió 298.221 P-t így az 1931. évi összes tartozás 3 miihó 799.695 P. Erre befizettetett 1930. év folyamán 1 millió 752.184 P. Marad 1931. év végén hátralék: 2 millió 047.511. P.« Megállapítja még a jelentés, hogy az 1931. évi előírásnak háromnegyed részét fizették be a közületek. Ezek az okai annak, mondja az alispán, hogy a vármegye 1,800.000, majd 600.000 pengős kölcsönt volt kénytelen felvenni. E kölcsönök törlesztésére eddig semmit sem tudott j a megye fordítani. Л vármegye közrendje, egész- j ségügye és népesedési viszo- i nyal. »Közrendészet, közbiztonság — mondja az alispáni jelentés — általában kielégítőnek mondható. »A vármegye egészségügyi állapota az elmúlt év utolsó negyedében élég kedvező volt. A fertőző megbetegedések közül a hasihagymáz 243, skarlát 480, roncsoló toroklob 845, Heine Medin 52 esetben fordult elő. Gümökór elhalálozás az elmúlt három hónapban 346 volt.« Születés volt a vármegye területés 7991, halálozás 4682. Mit mond a gazdasági helyzetről? »Ezer és ezer gond és nyomorúság gyötrí a mezőgazdát. Mindenfelé általános elkedvetlenedéssel találkozunk. Árverések, bár kisebb mértékben, még ma is folynak. Az adósságok kamatai folyton nőnek, törlesztésről pedig, jövedelem hiányában, beszélni is alig lehet. A mai leesett terményárakkal szemben a közadók és kamatterhek mellett в termelés versenyképességének fejlesztéséről beszélni szintén nem lehet, mert a pénzügyi csőd úgy a gazdákat, mint a gazdasági életet teljesen megbénította.« Ezután igy folytatódik az alispán siráma: »Nincs hitel. Ami pedig van, az oly drága, hogy a gazda vele élni nem tud. Eladási lehetőség minimális. A tavalyi borok a pincében eladatlanul állnak. A nagykereskedelem fokonként 0.8 fillértől 1 filléres árban vásárol. A fogyasztási adók és egyéb illetékek pedig túl magasak, így aztán a kereslet is nagyon csekély.« Vége-hossza nincs a panasznak, az alispán panaszának. íme: »Az állatárak oly alacsonyak, hogy az eladási árból jóformán az atom szalma értékét sem lehet behozni, nemhogy a feletetett takarmány értéke megtérülne. A takarmány szűkös volta és a különféle adók késztetik a gazdát, hogy jószágait eladásra kínálja, de a kereslet itt is nagyon kicsi, ennek következtében az árak minimálisra szálltak le. Egyedül talán a baromfikereslelben állt elő némi javulás.« Szemléltető adatok országos viszonylatban a házakról, a nők szaporodásáról, a váltópénzforgalomról és a különböző közhaszon előadásokról A Magyar Statisztikai Évkönyv ! 1931. évi kötetében a Központi Sta- ' tisztikai Hivatal most tette közzé az 1930. év főbb statisztikai adatait. A közel 100 oldalas kötet az évente visszatérő táblaanyagon kívül több fontos uj adatközléssel bővült: így közli, hogy az 1930. évi népszámlálás szerint a lakóházak száma 1 millió 447.005 volt, 1920. óta a lakóházak száma 271 667-tel, vagyis 28.1 százalékkal szaporodott. Az 1930. évi népszámlálás szerint a nők aránya az össznépesség- ben jóval kevesebb, mint 1920-ban volt, bár még mindig 1045 nő jut 1000 férfira, 1920-ban az arányszám 1062 volt. Uj tábla a váltópénzforgalom táblázata is, amely szerint a forgalomban volt váltópénz 1929. dec. végén 39 millió pengő értékű volt, míg 1930 dec. végén 62 millió pengőre rúgott. A népművelési előadók száma meghaladta a 20 ezret. Ebben az évben 93.525 ismeretterjesztő előadást tartottak, a műkedvelői előadások és alkalmi ünnepségek száma pedig 11.199 volt. Ezenkívül elemi és analfabéta tanfolyamokat tartottak. i !
