Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1932 (32. évfolyam, 1-105. szám)

1932-01-16 / 5. szám

1932. január 16, szombat XXXII. évfolyam, 5 szám, // Politikai, társadalmi és közgazdasági lap ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE, Helyben ••• ••• 13 P 80 Ш1. I Vidékre .......... EGY SZÁM ÁRA 1Ш FILLÉR 13 P Alapította, PRÄGER FERENC MEGJELENIK SZERDÁN ÉS SZOMBATON Szerkesztőség, Molnár u. 2. — Telefon 45 (mellékállomással) Kiadóhivatal, Városháza épületében 4.778 : , ez a számpár, ez a statisztikai adat a leghívebb tükörképe a mának s története dióhéjban 1931. gazdasági életének. Nem az egész esztendőre vonatkozik ugyan a fenti két szám­adat, azonban mégis az egész esz­tendő gazdasági karakterét adja, mert a vonatkozó hét az elmúlt év legutolsó hete, tehát mint egy év­végi mérleg, híven mutatja a hátunk mögé került tizenkét hónap gazda­sági eredményét. A hatósági mun­kaközvetítő kimutatásában szerepel ugyanis ez a kétwszámadat s a na­gyobbik a munkátkeresök, a kiseb­bik, mondhatnánk az egész kicsi, a munkaalkalmak számát jelenti. Még világosabban: ötezer, vagy legalább is közel ötezer munkanélküli közül Csak 100-an tudnak keresethez jut­ni, a többiek felírhatnak a genfi sö- hivatalhoz, ahol állítólag a politika tudósai és egyéb kártevői áz em­beriségnek, állandóan figyelik a né­pek életének vérkeringését, áldáso­sán diagnoztizálnak és nagyhasznu tanácsokkal látják el az arra szo­rulókat. Génitől ezek a magyar már­tírok aztán megkérdezhetik: meddig kívánják még olajággal kezükben silbakolni a trianoni és Versailles! törvényszéken hozott justizmordukat az elfogultság és rövidlátás szobor- modeiljei. Megkérdezhetik: meddig akarják még az egyik számot nö­velni, a másikat pedig csökkenteni a munkanélküliség, illetve a munka­közvetítés statisztikájában. Megkér­dezhetik, minek a dicsőségére, minek a nevében történik mindaz, ami ezt a statisztikát szüli, a kereszténység­ben, vagy a szociálizmusban s hogy ez-e az a fegyver, amellyel a bol- sevizmus réme ellen küzdeni akar­nak? Amerika megijedtjeinek pedig, akik a magyar transzfermoratórium megjelenésében pénzük halálharang­ját hallucinálják, nem izenünk ment­ségünkre semmi mást, csak ezt a két számot. írják maguk elé és gondol­kozzanak és tegyenek valamit, ami nem a nyelvek és tollak elhangzó s elmúló tette, hanem ami eredményes és éppen ezért komoly értéket je­lentő cselekvés. Ez minden politikai próféciamondás nélkül, hijján vala­mennyi úgynevezett komolykodó nagyképűségnek, ami a legtöbb és ma gombamódra szaporodó és poli­tikai barométernek induló Írásban megtalálható a 12-ik óra sejtelmes kongatásának ütemére, valóban el- mélkedési és magábaszállásra alkal­mas anyaghalmaz. Pestvármegye alispánjának jelentése a vármegye négy hónapjáról Ezer is ezer seid is ipsémig gptri a mizipiikat—Nincs bitéi, a berek a ginéiben aiidatlanok - naiija az alispán! jelentbe Pest vármegye keddi közgyűlésén terjesztették elő a vármegye alispán­jának jelentését a megye négy hó­napjáról. Az alispáni jelentés az alábbi hely­zetképet nyújtja. »A szept. hóban megtartott törvény- j hatósági közgyűlésen előterjesztett ; jelentésemben mondottam, hogy leg­nagyobb gondomat a fenyegető ín­ség leküzdése fogja képezni. Most, amikor erre irányuló akción­kat a kormány legmesszebbmenő tá­mogatásával megindítottuk s az már folyamatban van, van szerencsém is­mertetni, hogy hányféle irányban és mily eszközökkel igyekezünk a ba­jokon segíteni s az ínséges lakossá­got a keserves tél nélkülözésében . támogatni. Mennyi gabonát és pénzt ka­pott a vármegye az ínségesek segélyezésére? Megemlíti ezután a jelentés, hogy a költségvetésekbe beillesztett 3 szá­zados inségadó, a földművelésügyi minisztérium által kiutalt gabona s a népjóléti minisztérium készpénz és ruha-adományai képezik hathatós alapját az ínség elleni küzdelemnek. Majd igy folytatódik a jelentés: »Készpénz utaltatott (a népjóléti minisztertől) nov. és dec. hónapok­ban 160.000 pengő, melyet a vár­megye főispánjával akként osztot­tunk el, hogy 112.000 pengőt a vá­rosoknak, 48.000 pengőt pedig a já­rásoknak osztottunk ki. A földművelésügyi miniszter ur által nov. és dec. hónapokban kiutalt 263 vagon gabonából a városoknak 104 vaggont, a járásoknak 159 vág- i gont juttattunk. Kiosztás alá került 1 továbbá a városok részére 375 drb. gyermékruha, 373 pár gyermekcipő, 565 bakkancs és 860 m. ruhaszövet. A járások részére 165 drb. gyermek­ruha, 405 pár gyermekcipő, 1115 pár bakkancs és 750 m. ruhaszövet. A ruhanemüek megtérítés kötele­zettsége nélkül bocsáttattak az ínsé­gesek részére. Milyen mértékű lesz a további megsegélyezés? Jelentem, hogy a földművelésügyi miniszter ur január, február és már­cius hónapokra még 252 vaggon gabonát, a népjóléti miniszter ur pe­dig az eddig kiutalt 160.000 pengő pénzsegélyen kívül még 480.000 P-t boesájt a törvényhatóság rendelke­zésére — az utóbbit természetesen csak azzal a feltétellel helyezte ki­látásba, ha azt az államháztartás helyzete megengedi. Eddig az inségakcióról szóló alis­páni beszámoló. Я vármegye háztartása nagy nehézségekkel küzd. A vármegye háztartási helyzetéről ezeket mondja az alispán: »Vármegyénk háztartása az 1931. év folyamán állandóan a legnagyobb nehézségekkel küzdött. Ennek oka az országszerte fennálló súlyos gaz­dasági helyzetből falkad1 és az álta­lános rossz termés, amely nemcsak a földműves, de az ipari társadalom­nál is éreztette hatását és az adó­fizető polgárságot válságos anyagi helyzetbe hozta.« »A vármegyei hozzájárulás 1930. év végén fennmaradt hátraléka 1 miihó 501.474 P-t tett ki, az 1931. évi előírás pedig 2 millió 298.221 P-t így az 1931. évi összes tarto­zás 3 miihó 799.695 P. Erre be­fizettetett 1930. év folyamán 1 mil­lió 752.184 P. Marad 1931. év vé­gén hátralék: 2 millió 047.511. P.« Megállapítja még a jelentés, hogy az 1931. évi előírásnak háromne­gyed részét fizették be a közületek. Ezek az okai annak, mondja az alispán, hogy a vármegye 1,800.000, majd 600.000 pengős kölcsönt volt kénytelen felvenni. E kölcsönök tör­lesztésére eddig semmit sem tudott j a megye fordítani. Л vármegye közrendje, egész- j ségügye és népesedési viszo- i nyal. »Közrendészet, közbiztonság — mondja az alispáni jelentés — ál­talában kielégítőnek mondható. »A vármegye egészségügyi álla­pota az elmúlt év utolsó negyedében élég kedvező volt. A fertőző megbe­tegedések közül a hasihagymáz 243, skarlát 480, roncsoló toroklob 845, Heine Medin 52 esetben fordult elő. Gümökór elhalálozás az elmúlt há­rom hónapban 346 volt.« Születés volt a vármegye terüle­tés 7991, halálozás 4682. Mit mond a gazdasági hely­zetről? »Ezer és ezer gond és nyomorú­ság gyötrí a mezőgazdát. Minden­felé általános elkedvetlenedéssel ta­lálkozunk. Árverések, bár kisebb mértékben, még ma is folynak. Az adósságok kamatai folyton nőnek, törlesztésről pedig, jövedelem hiá­nyában, beszélni is alig lehet. A mai leesett terményárakkal szemben a közadók és kamatterhek mellett в termelés versenyképességének fej­lesztéséről beszélni szintén nem le­het, mert a pénzügyi csőd úgy a gazdákat, mint a gazdasági életet teljesen megbénította.« Ezután igy folytatódik az alispán siráma: »Nincs hitel. Ami pedig van, az oly drága, hogy a gazda vele élni nem tud. Eladási lehetőség minimális. A tavalyi borok a pincében eladat­lanul állnak. A nagykereskedelem fokonként 0.8 fillértől 1 filléres ár­ban vásárol. A fogyasztási adók és egyéb illetékek pedig túl magasak, így aztán a kereslet is nagyon cse­kély.« Vége-hossza nincs a panasznak, az alispán panaszának. íme: »Az állatárak oly alacsonyak, hogy az eladási árból jóformán az atom szalma értékét sem lehet behozni, nemhogy a feletetett takarmány ér­téke megtérülne. A takarmány szű­kös volta és a különféle adók kész­tetik a gazdát, hogy jószágait eladás­ra kínálja, de a kereslet itt is na­gyon kicsi, ennek következtében az árak minimálisra szálltak le. Egye­dül talán a baromfikereslelben állt elő némi javulás.« Szemléltető adatok országos viszonylatban a házakról, a nők szaporodásáról, a váltó­pénzforgalomról és a különböző közhaszon előadásokról A Magyar Statisztikai Évkönyv ! 1931. évi kötetében a Központi Sta- ' tisztikai Hivatal most tette közzé az 1930. év főbb statisztikai adatait. A közel 100 oldalas kötet az évente visszatérő táblaanyagon kívül több fontos uj adatközléssel bővült: így közli, hogy az 1930. évi népszámlálás sze­rint a lakóházak száma 1 millió 447.005 volt, 1920. óta a lakó­házak száma 271 667-tel, vagyis 28.1 százalékkal szaporodott. Az 1930. évi népszámlálás szerint a nők aránya az össznépesség- ben jóval kevesebb, mint 1920-ban volt, bár még mindig 1045 nő jut 1000 férfira, 1920-ban az arányszám 1062 volt. Uj tábla a váltópénzforgalom táb­lázata is, amely szerint a forgalom­ban volt váltópénz 1929. dec. vé­gén 39 millió pengő értékű volt, míg 1930 dec. végén 62 millió pen­gőre rúgott. A népművelési előadók száma meghaladta a 20 ezret. Ebben az évben 93.525 ismeretterjesztő elő­adást tartottak, a műkedvelői elő­adások és alkalmi ünnepségek szá­ma pedig 11.199 volt. Ezenkívül ele­mi és analfabéta tanfolyamokat tar­tottak. i !

Next

/
Oldalképek
Tartalom