Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1931 (31. évfolyam, 1-104. szám)
1931-11-04 / 88. szám
november 4 Klstainhalai Helyi firtesitőfe 3 oldal A Máv. gyakori tarifaemelése az 50-es évek közlekedési rendszerét varázsolja vissza Halas tanyáiról csaknem mindenki gyalog közlekedik már, a harmadik osztály a középosztály utasfülkéje lett Valamikor gyermekkorunkban úgy gondoltuk, hogy minden fejlődni fog, a tanárunk, ha lelkes ember volt a fizika órán arról tartott előadást, hogy a technika mindjobban ki fog terjeszkedni, ha valakinek futkosó fantáziája volt már arra is gondolt, hogy a kofálkodó asszonyok repülőgépen fogják a nagy városokat megközelíteni, szóval valahogy arra gondolt (mindenki még tiz évvel ezelőtt is, hogy az autó egy olyan obiigát velejárója lesz a szegény embernek, mint ama francia király vasárnapi tyúkja az ebéden és a szegényes asztalon. A gazdasági viszonyok mai dübörgésének kellett behajtania portánkra és ráébredtünk arra, hogy a magánautókat egymásután állítják le tulajdonosaik és mint kedves meglepetésre eszmélünk rá arra, hogy a MÁV is igyekszik a tarifáját emelgetni. A tarifaemelés a személyforgalomban hihetetlen módon lecsökkentette az utasok számát, a második emelés pedig már 50 százalékos csökkenést idézett elő. Ez a csökkenés pedig súlyos gazdasági következményekkel fog járni, mert ma már Halason a tanyaiak közül például a pirtóiak, gőböljárá- siak, fehértóiak és általában azok, ahol vasúti állomás van, gyalog járnak be hetipiacos napokon Halasra, mert az alacsony terményárak nem engedik meg számukra azt a kényelmet, hogy egy harmadik osztályú vasúti jegyet megválthassanak. A halasi menetjegyiroda például tanyaiak részére egy hetipiacos napon 15—20 jegyet adott ki, ma már forgalmat jelent, ha 2—3 jegyet adhat ki. Attól függetlenül, hogy a nagy pénztelenség az oka ennek a gyalogjárásra való visszatérésnek, megállapítható és precízen bizonyítható, hogy ha ezek a tarifaemelések nem történnek meg, akkor még ma is a régi jegykiadási arány állana fönn. Ugyancsak a menetjegyirodában és a vasúti állomási pénztárnál állapítható meg, hogy a Halasról kiinduló vonatokon is a harmadik osztály a 1 középosztály utasfülkéje lett. A menetjegyiroda a tarifaemelés óta most az októberi hónapban kiadott 4 másodosztályú gyorsvonati jegyet és 9 másodosztályú személy- vonati jegyet. A tarifaemelés előtt legalább 30 jegyet adott ki. A harmadik osztályú jegyek kiadása itt is emelkedett és általában ma egészen elegáns dolog a harmadik osztályon való utazás. Az áruforgalomban való tarifa- drágitás azután bebizonyítja, hogy például Halason az egész vonalon hat százalékkal drágultak meg egyes áruk, amelyeknek az ára minden valószínűség mellett változatián marad, ha a MÁV nem emeli fel hihetetlen magasra ezeket a szállításokat. A cukor szállítása 25 pengővel, a sóé viszont 20 pengővel és ez az arány többé-kevésbbé feltalálható más áruknál is. Ami a személyforgalmat illeti — ott ma már kétségtelenül megállapítható, hogy erősen felszaporodnak majd a kerékpárok és a közeli távolságokban ezt a közlekedési módot fogják választani igen sokan. A jegykiadások csökkenése nem csak Halason észlelhető, de ugyanilyen arányban a pirtói, göböljárási és általában a szomszédos állomások pénztárainál is. Felemelte egyébként a MÁV már a darabáru viteldiját is és pedig a 16 filléres szállítólevél most 28 fillér és ezzel egyenes arányban a szállítás dija is. A MAV-nak ezek a drágításai teljesen megváltoztatják a közlekedés arculatát, azt például már nem sajnálja senki, hogy I. osztályú fizető utas nincs, de az már súlyosabb körülmény, hogy harmadosztályú jegyre sem fog telhetni és bár kiváló vasú tunk van, elsőrendű vasúti pályánk, a legmegbizhatóbban képzett vasúti alkalmazottaink, ugyanakkor pedig az általános elszegényedés gyaloglásra kárhoztatja a lakosságot. Hovatovább a közlekedésünk nagyon hasonlatossá válik az 50-es évek közlekedési módszeréhez. A szegedi ügyvédi kamara memorandumban fordult az igazságOgyminiszterhez a szegedi Tábla fenntartása és a kalocsai, kecskeméti és bajai törvényszékeknek a szegedi Táblához csatolása érdekében M-y Halas város közigazgatási élete az 1930-ik évben Megjelent Dr. Fekete Imre polgár* mester jelentése Érdekes és hézagpótló könyv hagyta el a sajtót, dr. Fekete Imre polgármester jelentése »Kiskunhalas megyei város 1930. évi közigazgatási életéről« címen, amely magában foglalja nemcsak az 1930. évet, de rövid kivonatokban a város fontosabb eseményeit az utolsó húsz évben, A könyv előszóval kezdődik és ebben a polgármester a képviselőtestülethez szól és megindokolja ennek a könyvnek a megjelentetését. Az előszó elmondja, hogy a város polgármestere az utolsó húsz év kivételével minden esztendőben beszámolt a város fontos eseményeiről. Ezeket a régi polgármesteri jelentéseket olvasva — mondja tovább az előszó — határoztam el, hogy egy rövid visszapillantást vetve az elmúlt évtizedekre, az 1930. év eseményeiről rövid beszámolót adjak. Kis tükre kiván leírni ez a jelentés a városi közigazgatásnak, a mezőgazdaság, kereskedelem és iparnak. A város életének minden mozzanata egy pár vonással meg van rögzítve, úgyhogy ha majd fiaink és unokáink 40—50 év múlva kezükbe veszik, láthatják, hogy mik voltak azok a gondolatok, tervek, amelyek ajz 1930-as évek halasi társadalmát foglalkoztatták, látni fogják, hogy mit dolgoztunk, gazdálkodásunk, terme- melésünk menete milyen volt. A jelentés ezután az elmúlt két évtized fontosabb eseményeit adja az 1913. évtől egészen az 1931. évig. Egy másik részben az egyházak életéről szól és azokat ismerteti, majd az általános igazgatásról szól és a képviselőtestület fontosabb határozatait ismerteti. Egy másik rovatban a közegészségügy ismertetése következik, a szegényházról és a "Stefánia működéséről. A VI. részben a közgazdaság és az általános helyzet következik. A gabonatermésről külön cikk foglalkozik és ugyanott a vetésterületi kimutatást is megtaláljuk. Gyümölcsösről, szőlőről és a bortermelésről szintén külön cím foglalkozik. A halasi állategészségügy és állattenyésztés is tekintélyes helyet kapott a könyvben és az állat- forgalomról is találunk benne említést. Piaci árak következnek ezután, majd részletesebben a tanügy kérdése. Az iskolánkivüli népművelés ismertetése után a rendészet, népesedés, népszámlálás, majd a kereskedelem és az ipar szintén részletesen ismertetve. Az adóügyről találunk a könyvben érdekes fejezetet, tovább forgatva a könyvet az árvaszékről és a leventeügyröl. Utána Halas város időjárási viszonyaival foglalkozik, szól a képviselőtestület tagjainak névsoráról és a Gazdanapról, amelyet Mayer földművelésügyi miniszter jelenlétében tartottak meg. Utolsóelőtti rovata a Szász Károly ünnepségről ir, majd a halasi közpénztárakról és a halasi pénzintézetekről emlékszik meg. A jelentés végén azt irja, hogy a jelentés összeállítása körül Nagy Czi- rok László városi tisztviselő fejtett ki szorgalmas, agilis munkát. A polgármesteri jelentés érdekes részleteit itt most helyszűke 'miatt nem közölhetjük, de legközelebbi számunktól kezdve rátérünk annak ismertetésére részleteiben is. Hirdessen a Helyi Értesítőben! Annak idején mi is megírtuk azokat a mozgalmakat, amelyek azt cé- I lozták, hogy a halasi jbiróságot a kalocsai törvényszéktől a bajai törvényszékhez csa tolj ált és a bajai törvényszéket viszont a pécsi Táblától a szegedi Táblához. A halasi érdekeltek akkor nyilatkoztak is a kérdésről és a bajai törvényszékhez valló csatolás mellett foglaltak állást.-A szegedi ügyvédi kamara közgyűlése most ismét felvetette ezt a gondolatot és határozatukról memorandumban fordultak az igazságügyminiszterhez. A szegedi ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlésén Papp Róbert dr. előterjesztette, hogy bár a lapok beszámolása szerint az igazságügymi- nisztemek nincs szándékában az ítélőtáblát megszüntetni, a kérdéssel mégis foglalkozni kell, mert annak még csak feltevése is sértő Szeged városára nézve. Hivatkozott arra, hogy a most folytonosan fennálló késedelmesség még inkább fokozódna, ha a szegedi táblát megszüntetnék. E mellett a felekre nézve költséges is volna a pervitel. Ezekre való tekintettel az ítélőtábla megszüntetése helyett inkább az a legsürgősebb tennivaló, hogy a kecskeméti, bajai és a kalocsai törvényszéket a szegedi táblához kapcsolják. A közgyűlés úgy határozott, hogy memorandum alakjában fordul az igazságügyi kormányhoz és kéri a szegedi ítélőtábla végérvényes fennmaradását, illetőleg az említett három törvényszékkel való kibővítését. O r s z á g—V ilág Károlyi miniszterelnök, Ernszí és Zsitvay miniszterek szombaton a szak- szervezetek megbizottaival tanácskoztak az inségakció lebonyolításáról. — A vasárnap megjelent vetésje’entés kedvező képet ad a mezőgazdaság őszi helyzetéről. — Az idén félmillió métermázsávaj több tengeri, közel négymillió mázsával kevesebb burgonya termett, mint tavaly. — Magyarország részére államférfiul bölcsességet követe! az angol közvélemény a hitelező nemzetektől. — Bruoe angol pénzügyi szakértő lesz a Nemzeti Bank tanácsadója. — A fővárosi pénzintézetek erősen leépítik vidéki fiókhálózatukat. — Budapest évi hétmillió pengőt kap az államtól kórházi ápolási dijak fejében. — A sörgyárak százezer pengő értékű természetbeni adományt ajánlottak föl a kormányzó nejének inségakció jára. — E hét folyamán megalakul az Országos Hitelügyi Tanács. — A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 150.000 pengős kölcsönt nyújtott Szeged városának a tisztviselők novemberi fizetésének fedezésére. — A győri Lloyd Testület felterjesztésben kéri a kormányt és az illetékes hatóságokat, hogy védjék meg a tisztviselők vásárlóképességét. — Borah szenátort az Egyesült Államok elnökévé jelölik Hooverret szemben. — Amerika hajlandó a háborús adósságok teljes törlésére, ha Németország és Franciaország között őszinte béke jön létre. — Benes cseh külügyminiszter képviselőházi beszédében kijelentette: »Középeurópában csak úgy lehet rendet csinálni, ha Csehszlovákia megállapodásra jut Magyarországgal.« — A 33-as bizottság határozata értelmében a külföldön élő nyugdíjasok 200 pengőn felül csak a felét kapják meg nyugdijaiknak. A külföldre kifizethető maximális nyugdíj január 1-től havonta 500 pengő lesz. — Kispest város társadalma ezer ínséges ellátását vállalta. — A pécsvi- déki bányákban 1700 bányamunkás sztrájkol és a bérek megjavítását követelik. — Megjelent a tejrendelet, amelyben a földmivelésügyi miniszter széleskörű felhatalmazást kapott a tejkereskedelem ellenőrzésére és szabályozására. — A vidéki pénzintézetek a Hitelügyi Tanácstól a visszleszámitolási hitel számára külön kamatláb megállapítását kérik. — Egyelőre Ausztria felé is felfüggesztették a magyar búza kivitelét. — Magyar vállalatok és magánosok közei 300 millió pengő értékű devizát tartanak külföldön. — A Kisbirtokosok Földhitel- intézete nyolc bizottságot küldött vidékre a bajbajutott földbirtokosok szanálásának előkészítésére. — Az ügyvédek üdvözölték Borah szenátort, revíziós nyilatkozata alkalmából. — A főváros közgyűlésén élesen támadták a házinyomda fejlesztését. — Szinay Béla tábornokot nevezték ki a csendőrség felügyelőjévé. — Vargha pénzügyi államtitkár kijelentése szerint nincs szó a pécsi egyetemi megszüntetéséről. — Kommunista röpcédulákat csempésztek be a pesti egyetemre. — Megnyitották a Halászbástya mluzeumát. — Tranzitó- kereskede'emre akarják berendezni a csepeli kikötőt. — A vasutasok azt kérik, hogy két év alatt vonják le a fizetéscsökkentési részlteteket. — A kormányzó megengedte hogy Laktis Pál budakalászi plébánosnak legmagasabb dicsérő elismerését tudtál adják. — A kormánynak az a szándéka, hogy az összeférhetetlenségi bíráskodást a rendes bíróság hatáskörébe utalja. — Halálra ítélték de kegyelemre ajánlották az oroíházai vasúti merénylőt, ,
