Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1930 (30. évfolyam, 1-104. szám)

1930-08-09 / 64. szám

4 oldal Kiskunhalas Helyi Értesítője augusztus 9 Királyokat megillető pompával fogaája Magyar- ország a Szt Imre ünnepségekre érkező pápai követet HÍREK Sincere Lajos kuriális bíborost, j akit XI. Pius pápa legátusként Bu- ] dapestre küldött, a Szent Imre-évi jubileumi ünnepségek alkalmából, uralkodóknak kijáró tisztelettel fo­gadja augusztus 16-án a magyar ka- | toükus egyház és társadalom. A ma­gyar kormány termes vasúti kocsit küld a bíboros elé Velencéig és a pápa legátusa augusztus 16-án reg­geli 5 óra 17 perckor ér Nagykani­zsára, a trieszti gyorsvonattal, Nagy­kanizsán, Fonyódon, Siófokon, Lep­sényben, Szabadbattyánban, Székes- fehérváron, az állomásokon minde­nütt a lakosság díszsorfala köszönti a pápai legátust. Budapestre, a délivasuti pályaud­var indulási oldalára délelőtt 10 óra 10 perckor érkezik meg a pápa kö­vetének vonata. A fellobogózott pá­lyaudvaron a pápai himnusz hang­jai mellett száll le Sincere bíboros Mindenki tudja, hogy Magyarország egykori hóhéra és népbiztosa kezdetben hadifogoly volt. Azt azonban már keve­sebben tudják, hogy mint zászlós esett fogságba és a tomszki hadifogoly tábor­ban élt. Még pedig a tiszti táborban, a 17. számú barakban, közvetlen az én barakom mellett. Természetesen személyesen ismertem őt és gyakran beszélgettem vele. Eleinte csendes, jámbor hadifogoly j volt, szürke semmitmondó alak, aki fel­tűnés nélkül és szerényen ténfergett kö­zöttünk. Nem politizált és fogalmunk se volt arról, hogy ez a vastagszáju, sáppadt arcú, fogolytárs milyen vesze­delmes terveket hordoz magában. Szomorú arcú, csendes ember volt. Egyszer pajtáskodva jól hátba is vág­tam, miközben rákiáltottam: — Mondd, Béla, mért vagy mindig olyan buvalbé’elt? Rám nézett és rezignáltan mondta: — Van egy kislányom, gyönyörű hat éves kislányom... Oly rég nem láttam már, azért vagyok olyan szomorú. Próbáltam őt vigasztalni s ekkor meg­mutatta nekem kislánya fényképét, me­lyet állandóan magánál hordott. Ha jól emlékszem, még meg is csó­kolta a fényképet. Bizony, ilyen szentimentális ember volt Kun Béla 1917-ben. Mert akkor történt köztünk ez a jelenet. Egyszer azonban, 1917.. őszén, várat­lanul megváltozott és attól kezdve ál­landóan szerepelni kezdett. Első szereplésére Stubenberg grófnő megérkezése adott alkalmat, aki egy vö­röskeresztes misszió élén a hadifoglyok helyzetét tanulmányozta és egyben si­lány élelmezésünk feljavítására pénzt hozott a számunkra. ■ A pénzt természetesen a rangban leg­idősebb törzstiszt vette át, aki Írásbeli parancsban közölte velünk, milyen kulcs szerint fogja kiosztani a pénzt közöt­tünk.' Kun Bélának ez nem tetszett és lázi- tani kezdett a táborban. Ez volt az első súlyos függelemsértés, melyet Kun Béla a hadifogságban elkö­vetett. Plank vezérkari ezredes, mihelyt érte­sült az esetről, azonnal kihallgatásra rendelte magához Kun Bélát, aki .meg­tagadta a parancsot és nem ment a ki­hallgatásra. A hadifogoly ezredesnek nem volt fe- nyitő hatalma és a vakmerő embert nem büntethette meg. Be kellett érnie azzal, hogy jegyzőkönyvet vett fel az esetről és parancsban közölte velünk, hogy Kun Bélával nem szabad szóba állnunk. Ettől a perctől kezdve Kun bojkott alatt állott. Senkise állt vele szóba és a vonatról. A kormányzó és a kor­mány nevében Vass József h. minisz­terelnök, a főváros nevében Ripka Ferenc főpolgármester, a Szent Imre ünnepséget rendező főbizottság ne­vében Huszár Károly elnök üdvözli a bíborost. Ezután a főbejárattal szemben fel­állított katonai diszszázad tisztelgése következik, majd elindul a díszes menet, amely a fellobogózott utcá­kon keresztül a Szent István Bazi­likához vonul. A Szent Imre jubileumi évvel kap­csolatban Szent Imre földi marad­ványainak Aachenben elhelyezett ereklyéit a székesfehérvári püspöki ereklyegyüjtemények számára Strae- ter püspök a kölni érsek engedélye alapján maga fogja Budapestre hoz­ni, ahonnan azonnal Székesfehérvárra szállítják azokat. mindnyáajn kerültük őt, mint a bélpok- lost. Az egyébként igen beképzelt és fel- fuvalkodott ember láthatóan rosz- szul érezte magát, hogy a társaságból kiközösítették. Fejét lehajtva és dulva- fulva sétált egész nap, egyedül az ud­varban s mi, akik megfigyeltük őt, már akkor megmondtuk, hogy nagyon go­nosz dolgokon törheti a fejét. Sejtésünk — sajnos — valóra is vált. Nem sokkal később: 1917. október 26-án megbukott Kerenszki uralma és a vörösszakállas Lenin kikiáltotta a dik­tatúrát. Csak egy ember örült: Kun Béla. E perctől kezdve az addig szociálde­mokrata elveket valló Kun megkezdte veszedelmes propagandáját a bolsevista eszmék mellett a lágerben. 10—15 megtévedt ember csatlakozott hamarosan mellé. Mikor már vagy háromszázan voltak, Kun Béla a városba tette át székhelyét és rávette az orosz vörös hatóságot, hogy felfegyverzett embereivel ő őriz­hesse a hadifogoly tiszti tábort. Bosszúja tehát sikerült! Magyar és német vörös katonáival ő őriztetett ban­két. El lehet képzelni, milyen kegyetlenül bánt el velünk. Először is mindent elrekvirált tőlünk. Lenin később meghívta őt Moszkvába, akinek roppant tetszettek a Prawdába írott Kun Béla-féle cikkek. így szabadultunk meg Kun Béla bosz- szujától mi: tomszki hadifoglyok. Zcniai B. Ferenc. Látszólag teljesen nyoma veszett a Halason garázdálkodott betörobandának Megírtuk, hogy Halason öt helyen történt vakmerő betörés és hogy a betörők kézrekeritésére széleskörű nyomozást indított meg a rendőrség. A betörések elkövetése óta állandóan nyo­moztak nemcsak Halason, de a környéken is, de a legszorgo­sabb nyomozás sem tudott eredményt produkálni. A rendőrség nem hagyta abba a nyomozást, de látszólag nyoma veszett a betörőbandának, mindamellett a rendőrségnek megvan a re­ménye, hogy rövidesen kézrekeriti', azokat. Visszaérniékezds Halas egy nagyon szomorú évfordulójára A város közönsége talán már fe­ledésre ítélte egyik legszomorubb dátumát, vagy legalább is figyelmez­tetés nélkül nem jutna eszébe, hogy az idén szerdáról csütörtökre vir­radó éjjelen 34 esztendeje annak a pusztító és tragikus jégverésnek, a mely keresztülvonult a városon és annak tanyáin. 1896. aug. 6-ikáról 7-ikére virradó éjjelen hatalmas és talán soha nem látott jégverés lep- , te meg a várost, tyúktojás nagyságú jegek estek és hosszú időre tettek | tönkre szőlőket és gyümölcsösöket, j A jég olyan erővel vágódott a föld- j re, hogy házakat rongált meg, hatal­mas fákat döntött ki a vihar és valósággal tornádó szerű istenitéle- ti idő zúgott végig a városon és tanyáin. Ez a jégeső a természettu­dósokat még ma is foglalkoztatja és a Természettudományi Közlöny legújabb száma is megemlékezik ar­ról, annál is inkább, mert a legna­gyobb ritkaság az, hogy éjjel jégeső legyen. Halasnak ezt a szomorú dá­tumát feljegyezzük itt. Emlékezzünk. — Előfizetések szives megújítására kérjük tisztelt olvasóinkat. Rudnyánszky főjegyző bstegszr.badsá- ga és helyettesítése. Báró Rudnyánszky Miklós, vármegyénk főjegyzője beteg­sége folytán előreláthatólag hosszabb ideig nem láthatja el hivatalát, miért is vármegyénk főispánja Ney Géza nagy- kátai járási főszolgabíró, tb. várm. fő­jegyzőt báró Rudnyánszky Miklós vm. főjegyző betegszabadságának idejére az ideiglenesen megüresedett vármegyei fő­jegyzői állásra folyó évi augusztus hó 1-étöl kezdődőleg behelyettesítette. — Emelkedett a bank jtgyf őr­lőm. A Magyar Nemzeti Bank bank­jegyforgalma a júliusi 31-iki kimu­tatás szerint a julius 23-iki állomány­nyal szemben 94.6 millió P-vel emel­kedett. Kinevezés. A vármegye főispánja Ney Géza nagykátai járási főszolgabírót vár­megyei tb. főjegyzővé kinevezte. — Tüzellenes Liga alakul. Magyar- országon az ez idei első félévben i több mint 10 millió pengőre rúg az a kár, amit a tűz okozott. Ha a napi­lapokat olvassuk, nincs nap, hogy a tűz rombolásáról ne olvashatnánk. S majdnem minden esetben megállapít­ható, hogy a tűz oka a nagykö­zönség tájékozatlansága és félelme a tűzzel szemben. Ezt a rettenetes károkat, ellensúlyozandó, melyeket a tűz okoz, Tüzellenes Liga alakul mely feladatává tűzte ki, hogy a nagyközönséget kioktassa a tűzzel szemben való védekezésre és arra, hogy mit kell tennie, hogy tűz ne keletkezzék. — Jánoshalma és Bácsalmás uj színtársulatot kapott. A kultuszmi­niszter 17 vidéki színigazgatónak adott engedélyt, amely 1930 szept. 21-től 1931 aug. 31-ig érvényes. Já­noshalmát és Bácsalmást Darvas Er­nő színigazgató kerületébe osztották be. A kultuszminiszter körrendelet­ben szóllitja fel a hatóságokat, hogy a színtársulatokat a legmesszebbme­nőkig támogassák és más kerületbe osztott színtársulattól a játszás ideje alatt a játszási engedélyt feltétlenül tagadják meg. — Eljegyzés. Holländer Ancit el­jegyezte Feuer Imre Kiskunfélegyhá­záról. — Uj színtársulatot kap Kalocsa. A napokban jelent meg a kultuszminiszter xendeleíe, mely a színigazgatói engedé­lyek kiadásáról intézkedik. E rendelet­ben olvassuk, hogy Kalocsát Deák Lő­rinc színigazgató kerületébe osztották. Éveken keresztül Radó Béla társulata kereste fel Kalocsát, aratott ott több- kevesebb sikert, de ugylátszik az ered­mények nem voltak kielégitőek, mert Radó más kerületbe tette át működési helyét és régi kerületét Deák Lőrincre ruházta át. — Ä jánoshalmai vásárt augusz­tus 19-én, kedden tartják meg, ami­kor is vészmentes helyről, a jelen­legi intézkedések szerint mindenféle állat felhajtható. — A borpiac helyzete. Magyarorszá­gon a borpiac helyzete általában válto­zatlan. A terméskilátások igen jók, bár sok panasz érkezik az esöhiány miatt. Dacára a kitűnő terméskilátásoknak, a borárak egyes vidékeken emelkedőben vannak. Szeged vidékén jó kadarkabo­rokért maliigandfokonként 2.5 fillér, fi­nom fehérborokért 3—3.5 fillért fizetnek. Lövémerseny Kalocsán A Kalocsai Polgári Lövészegylet nagy­szabású lövészversenyt rendez augusz­tus 10-én. A versenyen nem csupán Kalocsa, hanem több más város és köz­ség lövészei is részt vesznek. Többek között Dunapataj, Kiskörös, Kunszent- miklós, Nagykörös, Kiskunhalas s más közületek lövészcsapatai jelentették már eddig is be a versenyen való megjele­nésüket. — Halas-tanyai bólét a humor. A bolettáról sok szó esik napjainkban. Nem is csoda, mert ha sok tekin­tetben hasznos is — baj van vele sok. Talán az utóbbi következmé­nyeként kapott uj nevet a bo'etta. A piacon egy öreg magyar fogott el bennünket ezzel a kérdéssel: — Tekintetes Ur! Tudja-e, hogy piti a neve a tanyák világában a bo­le ttának? Elgondolkoztunk, de hamarjában nem tudtunk feleletet adni. — Majd megmondom én — foly­tatta a mi magyarunk — a bolettát a mi vidékünkön úgy hívják — baj lött i . áti JiH — Kalocsai vásár. Kalocsán a Nagyasz- szonynapi országos vásár augusztus li­án és 12-én (hétfőn és kedden) lesz megtartva és pedig hétfőn az állatvásár, kedden a kirakodó vásár. Vészmentes helyről szabályszerűen kiállított marha­levéllel mindenféle állat felhajtható. A bekerített vásártérre csak az esetben lesznek beengedve, ha szabályszerűen irányított marhalevéllel vannak ellátva, még akkor is, ha azok nem eladás, csak csupán igavonás végeit hajtatnak is. Állatfelhajtás kezdete reggel öt óra. A kirakodó vásártérre az iparosok és kereskedők iparigazolványaikat és for­galmiadó könyvüket is magukkal hozni és kívánatra felmutatni kötelesek. — Szerencsétlenség cséplés köz­ben. Szerdán délután súlyos szeren­csétlenség történt cséplés közben az egyik majsai tanyán, ahol a csép­lőgép tőből leszakította Gábor Vin­ce 18 éves földmüvesfiu jobbkarját. Köszönetnyilvánítás. Azt a határtalan, nagy és őszinte részvétet, mely drága, jó Apukánk halála alkalmából az egész város la­kossága részéről megnyilvánult, há­lás szívvel köszönjük. Kiskunhalas, 1930. aug. 7. özv. Nagy Kálozi Sáttdomé és kisleányai Fővárosi tudósítónk cikksorozata szibériai élményeiről VI. Néhány szó Kun Béla fogoly-társamról

Next

/
Oldalképek
Tartalom