Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-07-07 / 54. szám
4 Kiskunhalas Helyi Értesítője julius 7 A halasi rovásirásoemlékek tudományos jelentősége Dr. Madarassy László a kiváló néprajzi kutató előadása ii. A vármegyék és városok; mentőegyesületének működése Dr. Bakay Lajoa egyetemi tanár nyi- latkozata a Helyi Értesítő budapesti munkatársának A Tármegyék és városok országos mentőegyesüiete az elmúlt héten rendezte második értekezletét. Budapesti munkatársunk előtt Bakay Lajos egyetemi tanár a mentők fontos céljáról és működéséről a következő igen érdekes nyilatkozatot tette. — Vármegyék és Városok Országos Mentőegyesűletének főeéi», hogy a8 ország minden részében mentőállomásokat rendes• sen be, emelyeknek betegszállító-autókat bo- esájt rendelkezésére A modern berendezésű autók segitségéve! az illető városokban és környékén lévő betege« két gyorsan kórházba lehet szállítani, ahol a betegek megfelelő orvosi kezelésben részesülhetni k és igy sok komplikációnak, szerencsétlenségnek lehet elejét venni. Fontos szerep jut ezeknek a mentőautóknak az első segélynyújtásnál is, amikor valami mezőgazdasági, gyári baleset történik. — A bategszállitások jelentőségét is elsősorban a vidék tudja értékelni, mert nálunk a vasúti kilósat nem oly sűrű, hogy kielégítően el tudná látni a beteg átállításokat. Ezek a mentőautók önköltségi áron végzik a betegszállításokat, ami lehe tövé teszi, hogy szolgálatukat még a szegényebb néposztályok is igénybe vegyék. — A szombati értekezleten a váró sok, vármegyék hivatalos orvosai és a .menrőorvoBok vettek részt, hogy a szervezési kérdéseket megtárgyalják. A Budapest környéki önálló mentó egyesületek is együtt munkálkodnak már az országos egyesülettel, ameny nyiben a kispesti mentőegyesületnél egy mentőautó és motorbicikli van kölcsönben és a pesterzsébeti mentő egyesület is az országos mentőegye« sülettől kapta autóját. A közeljövőben remélhető, hogy esek és a többi Budapest környéki városok mentöegyesületei telje sen belekapcsolódnak as Országos Mentőegyesület munkájába. A nagyobb vidéki városokban Pé esett, Debrecenben, Szegeden, Győr» ben, Szekszáidon, Székesfehérvárott Balassagyarmaton és még néhány helyen már is megtörtént a mentő állomások megszervezése Ezek a mentőállomások mindenütt főorvos vezetése a’att állanak, a belső szervezetük azonban különböző. Az egyetemi városokban orvostanhatigattk végaik a mentés munkáját. Sok helyen tűzoltókat képeztek ki erre a célra. Másutt ismét önkéntes mentőegye sütetek létesültek, amelyekben magi nosok végzik a mentés munkáját. Természetesen a mentésben részivé vők előzetesen alapos kiképzésben részesülnek. A Vármegyék és Varosok Országos Meaíőegyesüíetének főorvosa minden alakulásban lévő mentőálle máson előzetesen tanfolyamot tart s itt történik a kiképzés. A mentőállomások szervezésénél elsősorban azok a helyek jönnek tekintetbe, ahol vármegyei és városi kór ház van, Mi volt e „fenyegetődző rovások“ tar« talma, mely egy nagy alföldi mezőváros tanácsának nyugalmát ennyire fölzavarta, azt megtudjuk ugyancsak Tooth Jánostól, akinek „m. k.“ — maga kezével — való írásba vétele a közölt tanácsi jelentés fo* galmazványa mellett — sub '/.“ — szeren« cséré szintén fennmaradt. Ez a hivatalos használatra szánt leolvasás úgy a rovás» pálcák hitelessége, mint az alföldi pásztor» élet múltja szempontjából egyaránt meg» érdemli teljes egészében való közlését i „Írásba való Vétele azon 16. darab ro» vásforma fátskákra Mettzett betűknek, mellyek 1800. k esztendőben October Hó» nap utólsó hetiben a’ Város ablakában találtattak. N° 1°. No te vér szopó Péter te kezted még mindég. — 2°. Meg ne olvasd, égetés, Füllt ne vágd, olvasd hát esztendő .... Halas Várossában. — 3°. Ki vólt ennek indítója meg fogja bánni, az egész város miért bántyátok szegényeket. — 4°. Várost mindég égetem eddig meg élhettetek ti se élhessetek. — 5°. Sem Király sem Dístríktus nem tudja másutt is van a’ mi itt. — 6°. Mért vettétek be veres szemű bolond Mískoczit, ollyan esik rajta egész Város» ban. — 7“. Szegényeket rontod Bíró mikor te Füllt vágod, próbáld meg ég minden. — 8°. Turoczi, Péter, ha meg találunk kín mezőben is ki ássuk szemed. — <?. Az előtt tartottak régen te ha nem szegények tart« sanak .... 10. Bizony sok égés lesz Pusz« tában is Péter István, Turóczi miatt. — 11. Kezdem én is a’ mit fel tettem, én is mindjárt égetem ha tik békével. — 12. En» getek míndjást égetem tíz esztendeiig az egész Tanáts. -— 13. Az Atyáitok meg él« hettek tik nem élhettek pusztul Város. — 14. Péter István bizon mondom mindég égetem Fíjadat is ha el kezded. — 15. Mért tíltyák az Urak szegényektől Jószágát in» kább a’ mit tarthattok. — 16. Valameny» nyin vagytok. . mind meg bánnyátok égéssel. — írásba vette Halason 10. k Jan. 1803. — Tooth János VNotáríus m. k.“ A tartalom megértéséhez az előzmények után szükséges még tudnunk, hogy a név» szerint is megfenyegetett „vérszopó Péter“, „veresszemü bolond Mískoczi“ és „Turoczi“ mind belső tanácsbeliek voltak, neveze« tesen Péter István és Mískolczí Kerekes János „actualis tanácsbelinek, Turóczy István pedig az 1802 1803. évek városi főbírája : a „meg ne olvasd“ és „füllt ne vágd“ értelme az, hogy a juhok megolva» sásával megbízott pusztai inspektoroknak joguk volt a fölöslegesen talált juhok fülét, ellenőrzésül, késsel megvágni, esetleg égé» szén levágni; a „Dístríktus“ az egykori Jászkunkerületek kormányzó hatósága volt. Különös, hogy maga Tooth János, akinek pedig kezeirásával ez ügyben mindenütt találkozunk, a városnak általa szerkesztett kronológikus históriájában, az 1802—I803»as évek tárgyalásánál erről a rovással való fenyegetődzésről nem tesz egy sor említést sem. Az ügyre csupán az 1808. esztendő eseményeinél tér ki, amikor elmondja, hogy „Czífra Imre lakos, úgy Bor Antaí és István zsellér juh árendások a miatt, hogy a helybeli tanács a juh és más jó» szágok tartását, az írredemptusokra és zsellérekre nézve regulázta, mind a tek. distríctusok, mind a felséges palatínus előtt több ízben nyughatatlankodtak, és ámbár többszöri megvizsgálás után, panaszaik igazságtalanoknak találtattak, mégis azt megujítní, sőt másokat is törvényes elől» járóik ellen felültetní, lázasztaní iparkod» tak, nékik méltó bűntetésőkre, másoknak pedig tanúságokra, a városból kicsapat* tattak“. Ennek a Czífra Imrének, aki „nyáj» juhász“ volt és a két Bornak nevével sűrűn találkozunk a pusztai inspektoroknak 1S02--Í és I803«i „consignatío“=iban, ame» lyekben összeírták azokat a juhászokat és irredemp tusokat, „a’ kik a’ Regulatíón felyül Juhokat tartanak, vagy pedig Juhai» kát a’ parantsolat szerént meg nem jegy» zették“. /• két Bor további sorsáról nem tudunk. Czífra Imrének azonban az 1809. esztendőben „a felséges nádoríspány József 6 cs. k. főherczegsége megkegyelmezett, és őt a lakosok közzé bevétetní olyan móddal elrendelte, hogy ha többé legkisebbet nyughatatlankodik, azonnal és örő= kösen ki fog tíltatní a városból“. Azt már csak a pusztai inspektorok összeírásaiból tudjuk kihámozni, hogy Czífra Imrének a két Boron kívül még kik lehettek a cin» kostársaí a példátlan csínytevésben. Mint* hogy rováspálcáink hitelességének kérdésénél az ügyben való szereplésük egykor még perdöntő erejű lehet, nevük hadd maradjon fenn őrök emlékezetül: „Mákos Mihály Berta Gergely Nyáj Juhásszá, Vída István Gozon János Ur Nyáj Juhásszá, Bretska Pál Gozon János Ur Fejős Juhásszá, Irredemptus Bretska János Árendás, Búkor István Bíbo István Ur Árendása, Irr. Misák Ferentz, Irr. Juhász Imre, Tumo György Fejős Juhász, Nyalka Fercnlz, Dervadovíts Joseph Nyáj Juhász, Szabó János Fejős Juhász, Tallér Mihály Árendás, Kohász Mihály, Tarhos András, Király István Fejős Juhász, Irr. Feró Nyalka András, Kéntelen Tamási Irr. Takáts Bodis János, Irr. Dudái Mihály, Irr. Csonka János, Irr. Vída Pál, Irr. Miskeí Czífra Tamás, Irr. Csorba János, Irr. Dug* nítzki Tamás, Fázik Ferentz öreg Bojtár, Nyáj Juhász Petrás György, Rázi Rede, János, Pampula Bóna, Rádotzí Ignác, Aren« dás Süveg Mihály, Nyáj Juhász Bánotzkí Mihály, Árendás Madzag Josef, Tepszí Veres György Varga János Mindenesse, Nagy Sándor Ur Juhásszá Gublítz József, Sallaí János Irredemptus, Mokher Benke János Árendás, Purutzkí Döfi Joseph Aren» dás, Ferik István öreg Bojtár, Szegedi Jo» seph Fejős Juhász, Pupák Imre, Bagó Horvát István, Bokor György öreg Bojtár, Banárí Mihály Kis Bojtár, Kóró Míháj Nyáj Juhász, Kurutz József öreg Bojtár, Kapotsai Nyáj Juhász, Czífra András Árendás“. ♦ Ezekután most már térjünk a rovásirásos fapálcák ősmertetésére I A pálcák nem egyformán hosszúak és nem egyformán vastagok; hosszúságúk 200—320 millí» méter, vastagságuk a kifejlett kis» és nevet* len ujj vastagsága között váltakozik. A pálcák nem vesszőből készültek, hanem mint az évgyűrűk helyzete mutatja, vala» mely könnyű és puha fának, valószínűleg a Kiskunhalas flórájában ma is nagy elterjedésnek örvendő feliér, vagy ezüst* nyárnak (Populás alba L.) szétfürészelt törzséből vannak lehasogatva, gömbölyűre megfaragva és megsimitva. A pálcák min» denikén két rovásbetüsor van, egymással ellentétes oldalon. A sorok nem egyforma terjedelműek és a pálcák végén, mintegy maroknyi szélességben, az u. n. „bustrop- hedon“ törvénye szerint, fejtetőre állítva visszafordulnak. A sorokban a szavakat 1—1, a visszafordításokat 3—3 fekvő vo* nalban elhelyezett pont választja el. A rovásbetük, illetve pontozások a késsel való felrovás nyomait mulatják. A pálcá* kon a régiségnek semmi nyoma nem lát» ható j sötét színüket — Nagy Szeder István közlése szerint — az az olajos rongy adta meg, amellyel a lelés alkalmával történt lesúrolás után bedörzsölték, hogy a rovásbetük jobban előtűnjenek. Sajnos, a székely (magyar) rovásírás emlékei között egy sincs, amely fapálcára róva maradt volna reánk , összehasonlító anyag tehát nem áll rendelkezésünkre, amely segítségünkre volna rováspálcáínk megvizsgálásánál. Azonban a XVI. század kiváló magyar történetírói, Verancsics An» tat és Szainosközy István úgy emlékeznek meg a székely betürovásról, hogy azt kocka* módjára, négyszögletesre faragott botokra metszik. Marsíglí is négyoldalú rovásbolról másolta a XVII. század végén az egyetlen ösmert székely rovásnaptár szövegét. A múzeumainkban nagy számmal őrzött régibb és újabb számrovások is mind arról tanúskodnak, hogy a rovásjegyek alá a gömbölyű felületeket mindig laposra fa» rágták és ezáltal a természettől gömbölyű pálcákat is többszőgletftvé alakították. Maga dr. Sebestyén Gyula is, aki először vetette föl a gondolatot, hogy a rovásírás betűi nem lapos, vagy szögletes, hanem gömbölyű rovásokon Jöhettek létre, siet megjegyezni, hogy mivel kétségtelen, hogy a számrovásnak mindig szögletes fája volt, a Marsíglí másolatában fennmaradt, to» vábbá a Verancsics és Szamosközy föl« jegyzéseiben jelzett négyszögletű rovásfáK már a számrovás tetszetős eszközeinek befolyása alatt állottak. Ha figyelembe vesszük, hogy rováspálcáínk megfaragá» sával elsősorban pásztorokat vettek gya« nuba, meglepőnek kell találnunk, hogy éppen a számrovás teahníkájában felnőtt juhászok tértek volna arra az útra, amelyet száz évvel később dr. Sebestyén Gyula elgondolása nyitott meg a tudó» mány számára 1 ? (Erre az útra még csupán Tar Mihály tévedt, a XX. század elején gyártott együgyű hamisítványaiban.) (fBeejező közlemény szerdai számunkban.) Nyomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája. HÍREK iiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiíiiíiiiiiiiii — Az előfizetések szives megújítására hívjuk fel olvasóinkat. — Időjárás. A Meteorológiai Intését jelenti: Derült, száraz és mele- gabb idő. — Személyi hír. Gróf Zichy Gyula kalocsai érsek ma utazott el nyári üdülésre. A főpásztor orvosai tanácsára három heti kúrát vesz Karlsbadban s innen pár heti pihenésre Svájczba megy, úgy hogy augusztus hó vége felé tér vissza székvárosába. — A budapesti református teológia akadémia uj igazdatója Sebestyen Jenő lett Dr. Kovács István nyug. államtitkár, aki hat esztendőn keresztül volt igazgatója a budapesti református teológia akadémiának, továbbá Hamar István teológiai professzor, az intézet tiz éven át szolgált felügysiőtanára leköszöntek állásukról. A jövő 1928—29 tanévtől kezdve az uj igazgató dr. Sebestyén Jenő teológiai tanár, a .Kálvinista Szemle, felelős szerkesztője, az internátua uj felügyelője pedig dr. Csekey Sándor h. tanár. — Szabóky Jenő képviselőt kitüntetése alkalmából ünnepli Kalocsa. Szabóky Jenót a kalocsai kerület népszerű képviselőjét, a kormányzó magas kitüntetésben részesítette: gazdasági főtanácsosnak nevezte ki. A kitüntetés a képviselő választókerületében nagy örömet váltott ki, amelynek megnyilatkozásaként a kerület választópolgársága elhatározta, hogy a hivatalos üdvözléseken kivül is ünnepséget rendez a kép viselő tiszteletére. Az ünnepséget julius 5-én tartották meg, amelyen lelkes beszédek keretében emlékeztek meg a képviselő azon munkásságáról, amelyet az évek során választói és kerülete érdekében kifej tett. A meleg ünneplést Szabóky képviselő meleg hangon köszönte meg. — Pestmegye uj tanfelügyelője. A vallás- ea közoktatásügyi miniszter Padanyi Audor pestmegyei királyi tanfelügyelőt vezetői minőségben a székesfővárosi királyi tanfelügyeíő- séghez helyezte át és Kehrer Karoly királyi tanfelügyelőt a pestmegyei királyi tanlelügyelőség vezetésével bízta meg. — Bátory István kúriai bíró meghalt. Batory István m. kir. kúriai ~biró, mint részvéttel értesülünk, Budapesten julius 4»ón, 64 éves korában meghalt. A kiváló bíró halála széles korban keltett mely részvétet. Temetés julius 5-ón ment végbe. Az elhunytban Bátory Gabor tanár testvérét gyászolja. — Julius 13-án soffórvizsgát tartanak Halason. A gépkocsivezetői vizsgák megtartására bizottság fog Halasra érkezni. A vizsgalatot julius 13 án reggel hét órakor tartják meg. A vizsgákon résztvenni akarók a mai naptól kezdve jelentkezhetnek a rendőrkapitányság kettes számú szobájában. — Kugllverseny. A Polgári Olvsó- kör kuguversenye vasárnap délután 3 órakor kezdődik a kör újonnan épített kuglipályáján. A kör áldozat- készsége folytán az értékes ezüsttárgy dijak kitűzésével, széles körben elevenítette fel sport kedvelőiben a verseny iránti érdeklődést és résztvételi bejelentést, miért is a verseny zavartalan lefolytatása érdekében kéretnek a résztvevők, már a kora délutáni megjelenésre. Verseny után vacsora.
