Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-06-23 / 50. szám

janius 23 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 Szigora rendszabályok Halason a forgalom szabályozására Külön rendelkezés a mentőkocsiknak való kitérésről A jármüvek forgalmának szabá- lyozására a halasi államrendőrség vezetője, Vozáb József rendőrtahácsos szigorú rendszabályokat léptetett életbe, amellyel a rendőrség meg akarja akadályozni mindennemű for­galmi baleset előfordulását. A rendeletre nagy szüksége van a városnak, mert a forgalom növeke« dése és különösen az autók számá- nak szaporodása sok esetben komoly veszedelmeket okozhat. A rendelkezés be nem tartása súlyos kihágást képez és az az ellen vétőket megfelelő módon büntetni fogják. A kiadott rendelkezés a követ­kezőképen Szól. 1. A jármüvek mindég az úttest baloldalán haladjanak 2. Kitérés balra, előzés jobbra történjék. 3. Lófogalu jármű ha gépkocsival, motorkerékpárral találkozik, a kocsis a jármüvei az uttes baloldalán ha* ladva, a lovak ijedős voltát, kezének függőleges felemelésével jelzi, mire a gépjármű lassít, vagy a szükség* hez képest megáll. Baleset, a lovak megbokrosodása, célszerűen akként akadályozható meg, ha a kocsis fogatával a közeledő gépjárműnek hátat fordit. 4. Az esthomály beáll iával a lófogatu kocsik, gépjármü­vek, kerékpárok, szabályszerűen kivilág tandók. 5. Felhívom a város közönségének figyelmét a forgalom biztonságának fokozása tárgyában kifüggesztett hirdetményekre. Égy másik rendelkezés szól a mentőkocsikról, amelyek elől való kitérést szintén szigorúan elrendel ték. Ez a rendelkezés egy nagyon fontos és elsőrangú célt szolgál, mert a mentőkocsik tulajdonképen egyik leghatározottabb fontosságú egészségügyi érdek szolgálatában állnak. A mentőkocsikra vonatkozó ren­delkezés a következő. Az 1890. évi I. te. 107. §. ren delkezése értelmében a mentő gép­jármüveknek (mentő kocsi), akár szembejövő, akár vele egy irányba haladó (gépkocsi is) tartozik kitérni. Az ez ellen vétőket is szigorúan büntetni fogják. Egy öngyilkos fiatal­embert találtak a Mélykúti utón Vasárnap a mentők egy eszmélet­len állapotban lévő fiatalembert szál­lítottak be a halasi kórházba. A fiatalembert a Mélykúti ut elején talál­ták az utón. öngyilkossági szándékból sósavat ivott és a Mélykúti utón összeesett. Megállapítást nyert, hogy az ön­gyilkos fiatalembert Vass Jánosnak hívják, 18 éves lakatosinas. Hogy miért akart az élettől megválni, ed dig még ismeretlen. Az orvosok remélik, hogy az életnek megment­hetik. Vasgerenda betongömbvas, állvány és ácskapocs, ócska építési sínek KOZMA és VÉRTES Budapest, V., Visegrádi u. 38 Telefon: L 905—54 Halason is fognak nyaraltatni fővárosi gyermekeket A nyaraltatási ügyet legközelebb közgyűlés elé terjesztik A közegészségügyi problémák leg­fontosabb programja közé tartozik a gyermekvédelem. A gyermekhalandó­ság, kfilőmbözó gyermekbetegségek, amelyre hajlamosak serdüló korúak, mint elengedhetetlen követelményt állítja fel azt, hogy az ilyen veszélye­ket rendes táplálkozással és kielégítő életmóddal előzzék meg. Ez a veszedelem különösen áll a nagyvárosi gyermekre, főleg pedig a budapestiekre, akik közül sokat nem tudnak hozzátartozói úgy ellátni, aho­gyan az kívánatos volna. Ebből származott azután az a gon­dolat, hogy ezeket a gyermekeket vidéken nyaraltassák, hogy legalább igy pótolják számukra azt, amitől az év többi szakában ugyiB meg vannak fosztva. Az idén nyáron 15.000 bpesti gye« rek részesül nyaralásban. Halas város több más vá rossal egyidejűleg szintén felhívást kapott a gyermek­nyaral tatáéban való részvételre. Halasra 30 fővárosi gyermeket akar­nak küldeni, akik 6 hétig maradnak a városban. Az eddigiek szerint nem magáuhá- zaknál nyernek elhelyezést, hanem Fehértóra viszik őket. A nyaralásra kijelölt gyermekek egy felügyelővel július hóban érkeznek hoz» eánk A gyermeknyaraltatás meglehetősen megterheli a város kasszáját, ezért a V. tanács a legközelebbi közgyűlés élé viszi az ügyet ób kéri ennek az összegnek a meg­szavazását. A termelői! nem mérhetik Ki saját boraikat A pénzügyigazgatóságok utasítást kaptak arra, hogy a szőlősgazdáknak és bortermelőknek saját termésű bo­raik kis mértékben való kimérésére többé engedélyt ne adjanak. Az indokolás szerint a termelők saját boraik kimérésével erős versenyt keltenek a korcsmák és vendéglőknek, akik elsőrangú adófizetői az államnak. Értesülésünk szerint a gazdák ér­dekképviseleteik utján mozgalmat in­dítanak a rendelet visszavonására. Az akciót a kisgazda képviselők magukévá tették és a legközelebbi pártértekez- ieten szóváteszik. A földosztás miatt rálőtt a bátyjára egy páhii gazdálkodó A brutális testvért négy hónapi fogházra ítélte a tábla Petőfi a mienk, — mondotta dr. Horváth Zoltán Kiskunfélegyháza díszközgyűlésén Kiskunfélegyháza képviseiőtestü j lele díszközgyűlés keretében leplezte ! le a közgyűlési terem falán elhelye- ! zeit Petőfi Sándor relifjét és az irre , denta jelmondatokat tartalmazó már­ványtáblát. | Dr. Horváth Zoltán a díszközgyű­lés szónoka ünnepi beszédében vá­zolta, hogy 1921-ben elvetették az irredenta márványtáblákra vonatkozó indítványt és 1923-ban a Petőfi cen- ! tennárium idején a polgármester uji- j totla fel e2t a gondolatot, a Petőfi j relif megrendelésével kapcso'atban ; Petőfi a mienk — mondotta Horváth 1 Zoltán — mert nem lehet hitelesebb bizonyíték, mint ő maga irta „Ez a város születésem helye“ Ez a versszak vanarelifen is, amely nemcsak emlékmondat, hanem tör­ténelem is. Az irredenta jelmonda­tok pedig mindenkor figyelmeztes j senek bennünket hazánkra, melyet mindenétől kifosztottak, megrabol- j tak. Beszéde végén Horváth Zoltán indítványozta, hogy minden közgyű­lés megnyitásakor a magyar miatyán- kot imádkozzék el. Az indítványt egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Illési Kálmán köszönetét mondva a táblákért, azon véleményének adott kifejezést, hogy pártkülömbség nélkül mindenkit egy cél vezethet: Nagymagyarország visszaszerzése Ezen a hazán ezer Rother- mere lord sem segíthet, ha mi magyarok i em tartunk össze, csak egy teendőnk lehet,Petőfi sza vai szerint a Kárpátoktól az Adriáig minden magyar legyei és benne e város a magyarok Mekkája. Az irre­denta jelmondatok szüntessék meg a pártszenvedélyeket, ha hazánkról, városunk előrehaladásáról lesz szó, legyünk egyek A szónokokat a közgyűlés nagy­számú résztvevői lelkesen ünnepelték. Kovács Imre és Kovács József páhii földmivesek 1925. őszén fel­keresték Izsákon lakó édesatyjukat, hogy ossza fel közöttük a földjét. Az öreg Kovács eleget tett fiai kéré­sének és meghagyta, hogy a páhii telket a fiuk egy más között egyenlően ósz- szák fel. A két fiatalember atyjuk ajándéka után hazasietett és megkezdték a földosztást, de eközben összevesztek, mert Kovács Imre tagjára estek a lombos fák és ezt a körülményt Ko­vács József kifogásolta. Néhány nap­pal később Kovács József felkereste Kovács Imre öcsét és ismét szóba- hozta az egyenetlen földosztás kérdését. Emiatt a testvérek között heves vita támadt, A halasi nyári vásár Három milliárd értékű jószág cserélt gazdát — A vásár a rossz gazdasági helyzetet magán viselte A halasi országos nyári vásár szerdán és csütörtökön zajlott le. A vásár a mai nyomorúságos gaz­dasági helyzetet nagyon magán viselte. ami mindenütt nagyban éreztette hatását. i A vásár elég népes volt. A kör nyékbeli városokból és falvakból ; sokan jöttek a vásárba A jószágvásár nem volt tu ságosan nagy. Aránylag ; azonban sok jószágot hajtottak fel, különösen a lovakból volt nagy felhajtás. Az árak nem volt k egyformák. A legutóbbi vásár nívóján mozogtak. Ökör párja 7—1000 pengő, tehén drbja 3—400 pengő, jó lovak drbja 4-500 pengő, igáslovak párja 4-500 pengő körül cseréltek gaz­dát. A sertésárak a helipiac árai körül voltak. A vásárban 1200 jószág cserélt gazdát, majdnem annyi mint a múlt vásár­ban. Allatforgalmi adóból 60 millió folyt be és ha ezt a 2 százalékos adót vesszük, a vásárban három milliárd értékű jószágot adtak el. Helypénzből 75 millió folyt be. A gyalog vásár elég népes volt. Nem volt olyan nagy azonban amilyenre számítottak. Egyébként vevő nem nagyon akadt, a vásárosok a rossz vásár miatt nagyon panasz­kodtak. * * * fz elmaradhatatlan vásárilopások ezúttal is megtörténtek. Nem annyi ugyan, mint máskor szokott. A rendőrségen a vásári lopások ügyében a következő feljelentéseket tették. Szabó Étel tompái leány bejelen­tette, hogy ismeretlen tettes a vásárban ellopta pénztárcáját és pénzét. Egyik elárusitóbódé előtt állt, amikor az illettó ellopta tőle a a tárcát. Gyanúja senkire sincsen és azt sem tudja, hogy hogyan nézett ki a tolvaj. A nyomozás megindult* Ezenkívül még több kisebb és jelentéktelen lopást is bejelentettek és ezek ügyében is megindították az eljárást, majd a vitatkozás során Kovács Imre rátámadt fivérére, akivel dula­kodni kezdett és dulakodás közben előrántotta revolverét és testvérére lőtt. A golyó Kovács József combját fúrta át. A páhii csendőrörs másnap letar­tóztatta Kovács Imrét, aki az első­fokú bíróságon azzal védekezett, hogy testvére támadt rá és amikor a revolvert elővette, akkor sem volt szándékában Józsefet megsebesíteni és a dulakodás közben véletlenül sült el a revolver. A biróság Kovács Imrét kéthónapi fogházbünte­tésre ítélte, mely Ítéletet a tábla most négghőnapi fogház- büntetésre emelt fel. ■ ■■■■ i—imi m ■ ..sí... b A Helyi Értesítő Zsanán | Magyar Kálmán vendéglőjében Teréz malom, Alsózsanán a 15 km, né, levő Acs Ferenc kovácsmühelyében, és Rekettyén az országút mellett levő iskola tanítói lakásában, Fehértón Orentsák János vendéglőjében, a bogár- zéi iskolánál, a pirtói Gazdakörnél, a bo- doglári iskolamelett özv. Egyed I. Sándornénál és özv. Szabó Mártonná fűszerüzletében Vármegyeház é9 Gyenizse Eleonóra fiiszerüzletében Gőböljárás kapható minden szerdán és szombaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom