Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-10-08 / 81. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítője október 8 amiben a helyi állapotok csak egy láncszem, ami egyúttal azt is jelenti, hogy nekünk minden tekintetben ál- Jealmaekodni kell a mindenkori álta­lános pénzügyi állapotokhoz. Ez pedig ma sehol sem kellemes és igy nálunk sem az. Hogy váro­sunkban különösképen miért nem, annak okait leginkább abban lelhet' jük, hogy a magángazdálkodás terén — mint már fentebb is említettük — nagy arányú befektetések indul­tak meg. Csak széjjel kell tekinte­nünk és láthatjuk, hogy mennyi uj építkezés, átalakítás történt ; a föld- birtok okszerűbb kihasználásához hány uj és modem gépet vásároltak, hányán egészítették ki meglevő va­gyonukat. E befektetésekhez szüksé­ges összegek legnagyobb részt — el­térően pl. a város által eszközölt investítióktól — nem hosszú lejáratú kölcsönök alakjában, hanem váltó- kölcsön formájában kerülték és kerül­nék ae igénylőkhöz. A moatani nem­zetközi pénzpiaci helyzet mint mon­dottuk a rövid lejáratú bölcsönöknek — igy különösen a váltón alapuló hiteleknek — nem kedvező, ami ná­lunk abban jut egyelőre kifejezésre, hogy a pénz fokozatosan drágul, Tartózkodik is az állam ilyen kül­földi rövid lejáratú kölcsönök been­gedésétől, nehogy aztán az esetleges nagyobbarányu visszafizetések esetén nehézségek támadjanak. A mai komoly helyzetet a kölceön* vevő még csak nehezíti. Számtalan eset bizonyítja városunkban is, hogy az igénylők nem nagyon fontolják meg, hogy a félveit összeg befektetése kihozza e elsősorban azt a kamatot ami ilyen esetben kívánatos, másod­sorban lesz-e módjukban — visszafi­zetés esetén — azt vagyonukból le­vonni, mert ma már nem ritka az az eset sem, hogy pl. egy földbir­tok megvásárlásához szükséges egész összeget a pénzintézeteknek kell rendelkezésre bocsátani váltó- kölcsön — tehát rövidlejáratu hitel — formájában. De nem csak ilyenek, hanem más esetek is jellemző módon világítják meg a pénzintézeteknél a mai viszo­nyokat. így sokszor láthatjuk, hogy még a napi kiadásokhoz szükséges összegeket is pénzintézeteknek kell folyósítani, különösen a gazdáknál, mivel terményeiket még nem érté­kesítették. Hogy ez mennyiben jo­gosult, ma még nem látható tisztán, de annyi bizonyos, hogy sz ilyen célokra igénybe vett összegek kama­tai nagy mértékben fogják az eset­leges áremelkedéssel elérhető jöve­delmet csökkenteni. A helyzet ismertetéséhez tartozik az is, hogy mig az igónyelések csak fokozódnak, betételhelyezések és köl­csön visszafizetések alig alig történ­nék, ehhez járulnak még az időszak — igy most a szüreti — nagyobb pénzelvonások, amelyek a pénzinté­zetek teljesítő képességét erősen igénybe veszik és emiatt uj hitelek folyósítása, illetve korlátlan kielégí­tése átmenetileg nehézségekbe ütköznék. Mindezek a jelenségek indokolttá teszik kölcsönigénylőknek, de a hi­telező pénzintéz eleknek is legszigo­rúbb óvatosságát. Az alsószállási Gazdakör saját helyiségében, f. hó 9-én, vasárnap d. n. 5 órai kezdettel szüreti táncmulatságot rendez, melyre a tánckedveié ifjúságot tisztelettel meghívja a rendezéség. Belépti díj személyenként 130. Ételről, italról és jó zenéréi gondoskodva van. 6rát9 ékszert jól, J jutányosán, gyorsan Javít Faragó Sándor chronometer órás e's ékszere'sz Tanyai kanalatok Erre oEzt édesebb lett a csiger, vidámabb a hangulat. Mikor pedig a kabakot harmadszor is tele- esurgatták, visszatértek eredeti témájukhoz, a eeikéelletéshez. — A legnagyobb sötétben is letudom bo­nyolítani a dolgot — dicsekedett Sándor gazda. — ügy bizony — lefetyelt bele a szol­gáló s teleszájjal két hosszat ásított. Amikor pedig észrevette, hogy itt nines kivel kaesalódni, egy fáradt „jé éjszakát11 sóhajtott ki magából és bement a konyhába, szorultságból megvigasztalni a magában özvegylő baromfikertészfc . . . Közben pedig a hold elbújt a tavaszi fod­ros felhők mögé és beállt a koromsötét ta nyai éjszaka , . . IV. A stirü sötétségtől csak találomra haladtak. — ügy neszelöm, hogy alighanem elté­vedtünk — dohogott Ábel gazda. — Őszi a fene. Látok én még nagyobb sötétségben is — felelt Sándor gazda. Lónyerités hallatszott. — No, ha lát ke, hát mondja meg, hogy mi a nehésség az, ami ott a lovak előtt mászkál — suttogott izgatottan Ábel. — Mi-é? — ordított dühösen Sándor gazda. — Lólopó eigány. Be se fejezte mondókáját, egész erejébó'l, gyerekfejnagysága bnnkaju ólmosboljával két iszonyút vágott a csúszkáló fekete tömegre. Gyönge, alig hallható nyöszörgés'volt a felelet . . . Ábel gazda remegő kézzel gyújtott masinát. A púlsfénynél rémülten állapították meg, hogy Sándor gazda saját újszülött csiráját ütötte agyon tulajdon kezével . . , — Ennek is az a megveszett csiger az oka- Átkozott savanyúsága, gyengesége meg­gyengítette szemem világát — káromkodott Sándor gazda — ezért tehettem ilyet. — Ajándékbornak nem kell nézni a fokát — röhögött Ábel szomszéd, — No, hogy még jobban röhögjön, kend­nek adom ezt a döglött csikót, hogy készitse ki esigérje számára csikóbőrös kulacsnak — dühöngött Sándor gazda. — Gyenge ez arra — Óveiődött Ábel szomszéd. — Ajándék bornak a fokát, ajándék ló­nak a fogát nem kell nézni — ordított Sín- dbr gazda s a kis újszülött csikó hulláját Ábel szomszédja nyakába akasztotta . . • ‘ Kezet fogtak. Egyik jobbra, a másik balra távozott s lépésük zaját pár pillanat múlva elnyelte a csendes, a koromsötét tanyai éjszaka . . , , A hold pedig a fodros felhők közül elő­bukkant s fejtetőn csókolta az egymásnak ajándékokkal kedveskedő két jó tanya- szomszédot ... (Dr. G. Gy.) HÍREK A jó szomszédok i. Langyos nyári kék este borait a tájra. A tanyában minden elcsendesedett, kivéve Sándor gazda száját, mely a pipaszárát cu- pogva pampogtatta. Ez a különös szortyogó hang és a gang sarkában hortyogó komondor szuszogása ked­ves harmóniában olvadt össze. Sándor gazda ezt, no meg a csicsogóból ideverődő szárcsa csipogást és bákabrekegést csendes áhítattal élvezte. A nsgy élvezésben talán el is knmott volna, azonban az irtás felől hallatszó kutya­ugatásra felneezelt. A komondor is nyigtalankodni kezdett. Egypárt vakkantott, majd nagyot nyújtóz­kodott s dühösen ugrott ki a gang ajtaján. Sándor gazda mire feloihelődött már esak azt bazsslbatta ki, hegy a kutyák léket hasítottak Ábel szomszéd kukorica nadrág­jának ülőkéjén. A megtámadottat jogos önvédelmében gá­tolta, — a kutyák terhére róható azon sú­lyosbító köiülmány — hogy egyik kezével se védekezhetett, mert nyalábjában egy húsz- literes hordót eipelt. Azt pedig, bogy bort hozott, enyhítő körül­ménynek számította be Sándor gazda, a késői látogatás okozta kellemetlenkedésért,,. — Isten hozta kendet, — Magam is igyekeztem­— Elvül tágas, belül szoros. — No, akkor esak maradjunk itt kint a gangon — fejezte be a dialogot Ábel szom­széd. — Minek köszönhetem ezt a nagy büdös szereseiét ? — Csak ezt a kis ajándékbort gurítottam át — gurított Ábel szomszéd, mert tulajdon- képen egész más volt jövetelének célja. II. Amíg a kis hordóba passzolni nehezen akaró csapok között válogattak, szó esett erről is, arról is. Emberről, állatról. Leg­inkább az állatról. Ábel szomszéd elpanaszolta, hogy kancája alighanem még ma éjszaka megesikajozik. Sok otűrés-csavarás után azt is bevallotta, hogy ő nem igen ért az ilyen újszülött csikó felfürösztéséhez, igy arra kérné — az eile- tés körül hervadhatatlan érdemeket szerzett Sándor gazdát, — hogy éjszaka fáradna át hozzá. Ezárt a szívességért hozta ezt a kis hordó bort, melynek csapja éppen ebben n minntában kezdett bugyburikólni. Kis idő múlva tele lett a kábák. — Hát bizony szomszéd, nem akért, hogy dicsérjem magam, de iszonyú sok esikó lá­tott már napvilágot, különösen éjszaka, az én segítségemmel, de el is mondhatom, — mert húz úgy mondom, ahogy igaz — hogy egy se jött döglötten a világra. Különben, majd meglátja maga is, mert mielőtt magák­hoz mennék, megókumlájnk az én kaneámat is a legelőn, mert ez is holnapra várandóra ellik meg, — ha nem tévesztek, — pedig hát aligeág alig szoktam téveszteni. Hanem most aztán csakugyan kóstoljak ám meg ezt a venyigelevet, mit Ábel szomszéd hozott, merthogy iszonyú nyáiadzom ntínna. Nagyott húzott Sándor gazda a kábákból. Mosolygó arca egyszeribe dühösre vált. Orrinka kitágult. Szájacsüeske összezsugo­rodott a rorsz érzéstől. — Az atyanristenit kendnek, hisz ez meg nem bor, hanem csiger. — Az hát — kummogott ravasz pofával, — Abel szomszéd. — De hát akkor miért hozta ide? — Hogy megigyuk. — Meg-e? — Meg ám, mert jegyezze fel magának Sáador gazda, hogy ajándék bornak nem kell nézni a fokát — szélt Ábel gazda és most meg olyan ártatlan arcot vágott, mint egy nagy darab szent ostya .,. Ш. Az ajándékbor olyan, mint a közlegelő. Minden marna jogot formál hozzá. így gondolkozhatott az öreg baromfikertész is, mert mikor a borosobogást meghallotta, kisettenkedett a konyhából és bár a kutya se kinálta, mégis egy nagyot hnzott a ká­bákból. — Milyen ez a borital? — érdeklődött Sándor gazda. — Olyan, — ögye ki a fene a tüvit -* hogy ha tisztességre nem néztem volna — hát kiköptem volna, — motyogott kétfelé kajla bajusza alól a kertész s még egy iszonyú nagyot nyelt a bíeskanyitogató sütőiéből, — Nem érdemes ennek földjét még csak meg is karaszolni, — folytatta — mert mi­nél többet iszik belőle az ember, annál szomorúbb. Bánatához illő neki keseredéssel még egy utolsót ivott és vissza kőszegeit a kony­hába . . . Később egy összevissza szorongatott dereka, élteskora szolgálj, kukaoossajtot tálalt fel nj hagymával. Szüreti elégia Légy üdvözölve méla őszök ke* esés kísérője : szőlő. Hozzád száll az ének ma és ilt, Kiskunságnak földjéről, ahol adtál bőséges italt, jóságos italt, aranyos kelyhedből. Adtad magyarok italát, bánatok italát és örömök italát. A szőlő az egyetlen jóbarát, pajtás, cim­bora és ha kell testvér. Testvér, aki nem hagy el, segít, bátorít, buzdít, évezredek drága és kedves, csúfos és bánatos utjain keresztül. Kézen fog, támogat, elkísér, röpít szelíd szelek szárnyán a megelé­gedett jóság stációin végig. Ó’, nekünk meglékelt szivü emberek­nek, akiknek letarolt lelkére kol­dusbotot nyomott a szánalmassá sülyesztett gyönyörű élet, sokat, nagyon sokat, rengeteget jelent a szőlő dús áldása. Őszben, télben, tavaszban és a rekkenő hevii nyárban. Örvendezzünk. Megjött a szüret összes kísérő kistestvé* reive/ együtt. (—) ette — Száraz hűvös Idő. A Meteoro* lógiai Intézet jelentése szerin túl­nyomóan száraz és főleg éjjel hűvös idő várható. — Kinevezés a halasi állampénz« tárnál. A pénzügyminiszter Boy Már­ton halasi állampénztár! tieidet állam- pénztári főtisztnek nevezte ki. — Visszatértek a fecskék. Kapos­vári jelentés szerint Mezőeeokonyáról a fecskék már szeptember l(Mke táján elköltöztek s ezért nagy meg­lepetést keltett, hogy a napokban a reggeli órákbsn nagyobb fecskesereg jelent meg a községben A fecskék délről jöttek és északfelé szálfák to­vább. A nép természetesen nyármelegü telet jósol a fecskék visszatéréséből pedig azt valószínűleg a Földközi tengeren daló viharok okozták. — Megkezdődik a levente okta­tás. A leventeoktatás október 8 án, szombaton megkezdődik. A levente­kötelezettség 12 éves koitól annak az évnek végéig, melyben az ifjú a 21 ik évét betölti, tart. A hatóság értesíti a szülőkét és a munkaadó­kat, hogy leventeköteles fiaikat és alkalmazottaikat a legközelebbi isko­lánál, ahol leventeoktetás folyik, jelentkezésre utasítani tartoznak. — Bizalmat szavazott a kis­kőrösi képviselőtestület Melczer Gyula főszolgabírónak. A napok* Kiskőrös község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, mely­I nek ilegérdekesebb pontja Szőgyi i István javaslata volt melynek lé­nyege, hogy Kiskőrös község kép­viselőtestülete Melczer Gyula főszol­gabírónak bizalmát fejezi ki mun­kássága miatt és teszi pedig ezt annál is inkább, mert a közelmúlt­ban a főszolgabíró személye úgy az egyik helyi lapban, mint egy fővá* rosi napilapban meghurcoltatok. A javaslatot a képviselőtestület egy­hangúlag elfogadta és mintegy 35 tagú küldöttség kereste fel a föszolga* bírót ennek tolmácsolására. — A normálisnál melegebb októ* bér várható. A kőzépeurópai aj rend­szerű időjósló intézet most adta ki r októberre várható időjehő jelentése«. A jelentés szerint a megejtett szoká­sos számítások alapján megállapítja, hogy október hónap a normálisnál melegebb lesz, meglehető? éjjeli le­hűlések mellett. Az njrendazerű inté­zetnek ez már fennállása óta az ötödik havi jelentéseАз érdekes, hogy eddig is mindig pontosan bevált. — Előléptetések a halasi rendőr­ségnél. A halasi államrendőrségi ka­pitányságához beosztott Hunyadi József, Gazdag János, Rí ez István és Jakus Sáador áll, rendőrségi őrmestereket a szegedi rendŐrkerűleti főkapitány törzsőrmesterekké léptette elő. Mind a négy előléptetett derék tagja a halasi rendőrségnek. ‘ — Megkezdődött a színi sze­zon Nagykőrösön. Halmy Jenő színtársulata csütörtökön az Ara:;y- hatíyu cimü operettel kezdte meg nagykőrösi szezonját. Eddig bemu* tatásra került Borcsa Amerikában, Repülj fecském és Noszty fiú esete Tóth Marival. A közönség szívesen fogadta Halmyék bevonulását a vá* rosba. — Kalocsán is lesz mentőál­lomás. Az elmúlt héten Bagó István a Vármegyék és Városok Mentőegye­sületének gondnoka megbeszélte Jagicza Antal dr. Kalocsa helyettes polgármesterével a város mentő* állomásának felállítását, amely ki­egészíti majd a közbiztonsági és közegészségügyi apparátust. A men* tőegyesület a kalocsai állomás ré* szére teljesen felszerelt mentőautót ad,1 amiért felszerelési hozzájárulásul a város 2000 pengőt, valamint tag* dij címén évenként 335 pengőt fo* lyósit. — Választmányi ülés. A „Disns“ vadász­társaság elnöksége ezúton közli, hogy f. hó 16 án, d. u. 4 őrskor Gyugel vendéglőjében választmányi ülés lesz, melyre a választmányi tagokat meghívja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom