Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-10-08 / 81. szám
október 8 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 ÉSM gyériggsl, ükét iskola Sző' roll Ibe, I lérjük égnb. t. К г dós I árittfeű ek vasáAfizSjter vány- '. bér., шопе t, I, » » ök Ш a yá■ keiben. Ili itás ben i. 3ZÜ- ifjusá- icisko- 15 ón 3airat- ?het a .• Volt ős is- zives kórve, el ÍLcdOS tó — Halas fejlődő kereskedelme. A jj háború és forradalmak nehéz és nyo- | mssztó viszonyait lassan bár, de a ; legbiztosabb kilátással kezdjük már j kiheverni. Á konszolidálás hatalmas 1 iramú térfoglalást mutat. A kereslte- - delem, mint egyik legmutatóbb példa \ erre Halas városa, ahol eddig még j nem igen volt nagyvárosias jellegű j üzlet, ma már mondhatni bátran, i hogy szintén levetette a nemtörődöm- ! séget és igyekszik erőin felül is 1 lépést tartani a nagyvárosok fej- ! lődésóvel, j Néhány nap éta az ember sétál ) Halason és egy pompás, ízléses, min- j den kivánalmaknak megtelelő üzlet j kiraéata ötlik szemébe. Gyönyörű. A í pesti Yáei uceáva! is bátran fölvehetne ) a versenyt. A kirakat a Schön Samu • divat nagyáruházának üzletét hirdeti, j aki nagy szakértelemmel, szakmai j tudással, Ízléssel és hozzáértéssel ve- ! zeli üzletét. De függetlenül ettől nyert vele a j város, városiasabb jellege lett tőle j Halas tekintélyes terének. Ezenkívül : ismerve Schön Samu szolid üzleti el- j veit, a közönség is nyert benne. Ha- j las város minden esetre egy fejlődő j üzlettől lett gazdagabb, amely példa j csak utánzásra méltó. x — Tilos a gyűjtés az iskolákban. Még tavaly kiadott a kuKuezmiuisz- j térium egy rendeletet, amelyben meg jj tiltotta, hogy az iskolákban bármiféle gyűjtésedet rendezzenek. Úgy látszik | e rendeletnek nem volt elegendő \ foganatja, mert most egy újabb j miniszteri rendelet megint a legaa- j gyobb szigorral megtiltja a gyűjtéseket 5 az iskolákban. Még névnapi, születés , napi ajándéktárgyakra sem szabad | ezután gyűjteni az iskolákban, mert az indokolás szerint mindezek nagyon jelentékeny megterhelést okoznak а I szülőknek. A gimnázium csapata nyerte el a staféta emlékserlegét Négy csapat indult a kegyeleti stafétaversenyen A kegyeleti stafétaversenyt csütörtökön délután tartották meg Halason a már ismert program pontos betartásával. A versenyt d. u. egynegyed öt órakor kezdték. A versenyen négy csapat indult. A KáO, a gimn. A és В csapata és a levente csapat. A 2000 méteres utat 4 perc 35 mp. alatt a győztes gimnáziumi A csapat futotta le, amely az emlékserleg győztese lett. Második a EAG 4 pere 37 mp., j harmadik a gimn. В csapata 4 perc 42 mp. I Az első háromnak befutott csapat ! megkoszorúzta a hősök szobrát. Utána í elénekelték a Himnuszt. A versenyen igen nagyszámú kö- j zönség vett részt. — Házépítés. Az Országos Házépítő j Otthon, mint Szövetkezet értesíti a közönséget, hogy aki bármilyen typusu házat akar építeni, az saját érdekében f. ho 9-én, délután 3 órakor a közgyűlési teremben jelenjen meg. Az iparosok saját érdekükben minél • nagyobb számban. — Burgonyatermésünk nem sikerült az ‘ idén a nagy szárazság miatt. Dunántúl és ! Szabolesmegyében a termés jó közepes, mivel j volt elegendő esőjük Előreláthatólag a jövő > tavasszal ismét vetőmagot kell hozatnunk. A Hangya már érdeklődött nemesített vető- ] mag iránt s fog ,is hozatni Ella és rózsa j vetőbnrgoayát. Étkezési Ella burgonyája már ] most és érkezett SzabolesmegyéböJ. — Csak felnőttek nézhetik meg az Apolló szombati műsorán lévő két világattrakciót. Az egyik P. Wolff világhírű színmüve Páris bolondja, a másik film a {Fekete paradicsom című ,L , L, . kalandorkép. Mindkét filmről az egész terkePe" kirajzoltam a határokat, világsajtó osztatlan nagy lelkesedéssel : fmi a Iegketsegtelenebb bizonyítéka, irt. A filmek grandiózus felépítése, ко£У. 1е*е2е_Н az ügy.“ SzeptemOrszég-Világ Cholnoky Jenő egyetemi tanár kijelentette: „Én voltam az, aki a Paléologue-féle tervezet szerint a a mesteri rendezése és a fantasztikus szövegek stílusosan követik az előadást. Vasárnap D. W. Griffith, a világ leghíresebb filmrendezőjének legújabb müve, az amerikai egyesült államok nemzeti filmje, az „Amerika“ kerül bemutatóra. Ez a film a modern képzeleteket felülmúló remekmű, mindennél nagyobb, amit Griffith valaha alkotott, a könnyek és a tapsok filmje. Meleg, téli altínba, berlini kendő négy választékban kapható a HANGYA főüzletébenMeghívó A Pírtól Ifjúság a Gazdakör összes helyiségeiben okt. 9»én d. u. 5 órai kezdettel nagyszabású szüreti táncmulatságot rendez egybekötve szépségverseny és világpostával. Kiegészitésképen következik az amerikai salátaevés, tiz gömböc. Kínai borotválás és több más bohózatok. A mulatni vágyó ifjúság ezúton hivatik meg. Belépő dij személyenként 1 pengő. Ételről italról és zenéről gondoskodva van. A rendezőség. Ifi. Murgács János hentes tudatja, hogy saját hentesáru- gyárában készült különféle felvágottnak kilóját 2 P 40 flll-tői 4 peagóig bármilyen mennyiségben árusítja. Sertéshús kilója 2'24’től 240 ig, ugyancsak zsirszalonna 240, zsírnak kilója 2 66 fillér, viszonteladóknak bizonyos százalék engedmény Vidéki megrendeléseket pontosan eszközöl. Szives pártfogást kér, tisztelettel Murgács János hentes bér folyamán átlag 076 százalékkal drágult a megélhetés. — Törvény- javaslat készül a munkapiac megszervezéséről. — Apponyi szerint kedvező előjelek között nézhetünk a genfi decemberi tanácskozások elé. — A jövő évben 30 millió pengőt fordítanak a földbirtokrendezés anyagi lebonyolítására. — Papp Szilágyi Viktor miniszteri titkár motorkerékpárján összeütközött egy teherkocsival és életveszélyesen meg» sebesült. — Elkészült a MÁV 150 millió pengős beruházási programja. — Négymillió métermázsa búza és liszt van felhalmozva a budapesti és vidéki raktárakban. — Debrecenben eddig 9 paralizisos megbetegedés volt a gyermekek között. — A budapesti sertésvágók szövetkezete 2 milliárdos hiány miatt feljelentést tett vezérigazgatója ellen. — Egy pozsonymegyei falu házainak fele gyújtogatás folytán leégett. — Lord Rothermere fia és az angol parlament magyar bizottságának tagjai Budapestre jönnek. — fiorvay János elkészítette a nowyorki Kossuth szobrot. — Rendkívüli segélyt kap» nak a 65 évesnél fiatalabb fővárosi a nyugdíjasok. — Győrmegye közgyűlésén indítványt tettek az álta» lános védkötelezettség visszaálli» tására Nézzük meg a HAHÍCTA kirakatait! A gyűrű 13 — Megmutatom önnek a hazavezető utat — szólt a nő. — De úgy látom, hogy öu nagyon kifáradt. Az én házam itt van a szomszédban. Nem volna jó, ha egy percre bejönne egy pohár bort inni és enni valamit? A festő éppen vissz» akarta utasítani a meghívást, mikor hirtelen nagy gyengeség fogta el. Megtintorodotf. — Mi az, mi baj van? A festő felemelte a karját. Az egyikről csörgött a vér. — Megsebesült ? 1 Earoljon belém és támaszkodjék rám. — A váilamba szúrt valamelyik támadóm. Különös, hogy idáig nem éreztem — morogta a festő nagyon gyenge hangon. Még valamit mondani akart, de a hangja elakadt és az asszony karjaiba dőlt. Elvesztette eszméletét. Mikor a festő magához tért, egy kereveten feküdt és a francia nő ott állott mellette. — Csak könnyű karcölás. Kimostam és bekötöttem — mondotta nevetve. — Hol vagyunk? — Nálam. így egy kis ideig biz lanságban vagyunk A festő könyökére támaszkodva felült. Csodálkozva nézett a nőre, aki most még talányosabb volt neki, mint egy óra előtt. — Még nem szabad mozognia. Különben is pihennie kell, Аж esténk egy kissé túlságosan mozgalmas volt. '— Ezt én is érzem— szólt a festő nevetve. — Tényleg kissé tuí sok történt mi velem. Most vette csak észre, hogy amíg eszmélet nélkül feküdt, társnője egészen átalakult. Most tiszta bennszülött ruhában volt, mely alakját még karcsúbbá tette, úgy hogy keleties szépsége most igazán rendkívüli volt. A francia аб egy pohár forralt bort és ízlésesen elkészített szendvicseket hozott. A festő ivott és evett — csak most érezte, hogy milyen éhes volt. — Azt hiszem, az előbb nem is a sebtől lettem rosszul, hanem az éhségtől — szólt a nőhöz. — Akárhogyan történt — fele! az — egy kis ideig még pihennie kell. Meg fog várni, mig visszajövök. — Hová megy? — Vissza Doneli házába. Lehet, hogy a holttesteket ott hagyták és az sem lehetetlen, hegy át sem kutatták őket, mert azt hitték, hogy a gyűrű minálunk vau. Meg kell győződnöm róla, hogy mi lett a gyűrűvel és csak azután megyek a levelek után. — Mik azok a levelek tulajdon- kópén? Ез mit jelent ez az egész titokzatosság? A gyűrű talán valami drága talizmán, hogy Tangerben mindenki töri magát érié? — á gyűrű és a levelek egy hatalmas terv eszközei — felelte a nő ravasz mosollyal. — Igen a gyűrű talizmán — ajtókat nyit, zárakat nyit és áívisz olyan veszélyes alakon, ahol nélküle nem lehetne átalmanni. Varázsgyürü. Nem csoda, hogy oly sokan harcolnak érte, hisz a gyűrű М» !ej Hátidé, az igazi marokkói szultáné. — Es mi ezt egyszerűen megve- hetlük egy bódéban? — csodálkozott az amerikai. — Elég különös. Nem tudom elképzelni, hogyan jutott az oda. Rukonoa! volt, akit megöltek és a gyűrűt meg a leveleket elrabolták Ha tudták, hogy mit jelentenek a levelek és gyilkoltak érte, azt is tudniuk kellett, hogy mit jelent a gyűrű. Hol lehetnek most a levelek? Mi történt tulaj- donképen? Mégcsak sejteni sem lehet. — Érdekes dolog — szólt a festő. — Kár, hogy a gyűrűt nem hoztuk magunkkal. — Azért voltam olyan feledékeny, mert önnel voltam — mondta halkan a franeia nő — Az ön kedvéért a gyűrűt is ott hagytam. A festő nem adott választ. Látta, hogy a nő idegesen remeg, miközben fekete szemei fájdalmasan néznek rá. — Elmondhatjuk uram, hogy rövid ismeretségünk alatt ugyancsak közei jutottunk egymáshoz. — Mintha csak egy keleti mesét olvastam volna. — Ea még as ön nevét sem tudom. — Pander vagyok. — Nekem pedig Laila a nevem. — Francia, ugye? — Az apám francia volt, az anyám marokkói. Ki volt az a lány, akivel együtt sétált ? — fordította át a szót más tárgyra Laila. — Egy fiatal lány, akivel egy hajón utazom — felelte egyszerűen az amerikai, aki egyszerre valami türelmetlenséget érzett és felkelt a fekvőhelyéről. — Öa most visszamegy a másik házhoz. Egy darabig együtt megyünk, mert azt hiszem, az én utam a szállóhoz ugyanarra vezet. — Tényleg hazamegy már? — Sok bálával tartozom önnek, különösen az ápolásért — szólt a festő, «né'kül, hogy egyenes választ adott volna a kérdésre. — Nem fáradt már és nem fáj a karja? — Nem, már egészen jói érzem magam. — A sebbel nem kell sokat törődni. Ea valami arab balzsammal mostam ki, egy orvoeséggal. amit az európaiak nem ismernek. Ez minden sebet gyorsan meggyógyít! Az arabokask van sok ilyen csodaszerük. E pillanatban valami sajt hallottak, közeledő lépések zaját. — Ki jön? — kérdezte a festő. A nő hallgatást intett, hirtelen betolta őt a fülkébe és a függönyt helyére húzta, úgy hogy a festő nem volt a szobából látható. Alig hogy az megtörtént, a szembenfekvő ajtón át két férfi jött be a szobába. Az egyik a hatalmas néger szolga volt, a másik — Doneli az üvegszemü francia. — Jó estét, Laila — köszönt Doneli a meglepetéstől pillanatra szinte megkövülő nőre. — Hatalmas isten! — kiáltott — En azt hittem, hogy te ... — Azt hitied, hogy meghaltam — nevetett Doneli, kezével bekötött torkára mutatva. Ha úgy történt volna, ahogy az az ember akarta, akit te rejtegetsz, akkor most tényleg halott lennék. — Milyen emberről beszólsz? — Nagyon jól tudod. Arról, aki itt van a házban. A néger látta, amikor ide behoztad, — No és? — kérdezte kihívóan a nő. — Semmi baj. Nekem úgyis van még egy kis elintéznivalóm azzal az emberrel. — Nincs. Harc közben Kuprin kése sebesitett meg; 6 nem tehet erről és nem felelős érte. — Te még védelmére is kelsz ? Ezt igazán nem hittem volna, Na majd teszek róla. Ott van a függöny mögött ? — kérdezte a fülke felé közeledve. — Pszt 1 Alszik! — állott elébe az asszony — Harcolt értem és megsebesült. Üj Cisk le — szólt és ő maga is leült az asztalhoz. Az óriás -Bégen leereszthetett lábakkal az egyik sarokban lévő szőnyegre ült, további parancsra várva. Doneli egy cigarettát sodort, az asszony ugyanezt tette. — Buta vagy, — szólt egy kis szünet után. -~ Semmi értelme nem volt annak, hogy az amerikait elfogjátok. (Folytatjuk.)
