Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-04-04 / 27. szám
XXV. évfolyam. 27. szám. Szombat, 1925. április 4. Kiskun-Halas Helyi Ertesitöj Közgazdaságig társadalmi és politikai heti néplap. BlöfisretesJ ár egy évre: Sslyfee» 160.000 kor. j Vidékre . • 200.000 kor. égy tzitn irt 1600 korona. óiaoitctíe PRAGER FERENGZ fi i r d st ra á а у e к dija: tgy cm. magas soronként (Üarraondból 10000 korona — Petitből 11000 koron? Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Moinár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épBleílfe^! A Duna—Tiszacsatorna A Helyi Érfcositő számára irtö: dr. báró Petrlchevich-Horváth Emil, népjóléti- és munkaügyi államtitkár. Jelenlegi nehéz gazdasági helyzetünkben egyik legsürgősebb és legfontosabb feladatunk: munkaalkalmak nak teremtése, melyek által egyrészt, megszüntetjük a munkanélküliséget, másrészt uj tókék képzésének u'ját nyitjuk meg. Ebből a szempontból én a legelső feladatnak a Duna—Tiszacsalorna megépítését tartom, melynek nemcsak közlekedésügyi, de mezőgazdasági szempontból is rendkívül nagy jelentősége van, amennyiben ezzel az Alföld egy — majdnem terméketlen — részének öntözése s ezáltal termővé tétele is megoldható. A Duna—Tiszacsitorna jelentőségét már őseink két félszizaddal ezelőtt felismerték Már az 1733-iki országgyűlés foglalkozik e kérdéssel. Az 1840. évi 88. t. c. igen nagy kedvezményeket biztosit annak a társu latnak, amely a csatorna megépítésére alakult. £ szerint a terv szerint a csatorna Pestről, vagy Bölcskéről indalt volna ki és a Dunát Szolnok, Szeged és Csongráddal kötötte volna össze. A terv sajnos, nem valósulhatott meg 1867-ben újból felmerült a terv és ekkor a kormány az 1867. évi 18 t. e. által felvett 180 millió frankból akarta kiépíteni a csatornát в a vál lalkozókkai már a szerződést is megkötötték. Hosszú évtizedes nyugvás után 1900 ban a kereskedelmi minisztériumban készítettek újabb tervezetet, mely szerint a csatorna a soroksári Bunaágból Haraszti község mellett: indulva ki, Eiskunfélegyháza mellett torkollik a Tiszába. A csatorna 141 km hosszú, költsége 46 5 millió k* rooa s megépülése áltat a viziut 700 km.-rel rövidülne meg. iiz a csatorna terv az u. n. lépcsőzetes megoldás alapján állott De Félegyházáig vízszintes fenékkel épülne a Duna riivóján* csak Itt esnék le a Tisza nívójára' mely 20 méterrel van lejebb. A hajók a soroksári Dunaágból szabadon fcöz lekednóaek Kiskunfélegyházáig, innen 8 ősegével száluknak le a Tisza vizére. Ez a megoldás circa 70 millió aranykoronába kerülne, melynek 8—10 százalékos kamatozása biztosítható a csatornailletákbői és az energia termelésből, miután a víz esésében rejlő energiát kihasználva, circa 87 millió kiiovaítóra volna évente termelhető. Az öntözés volna s főbevétel, melyet azonban alighanem a vállalkozó nyereségének kellene hagyni, hogy a mai viszonyok mellett magántőke felhajtható tenne. Ha az állam maga építené meg, úgy as ő hasznára esnék. Tekintetbe véve a homoktalaj által okozható nehézségeket, 4 —5 év alatt feltétlenül elkészülhet, ami évi 14—17 millió aranykorona befektetést igényelne, oly összeget tehát, mely még a mai bud- getünkbe is beilleszthető volna. A Duna—Tiszacsalorna felépilésá- nek hatása gazdasági életünkre korszakalkotó lenne, iz általa eszközölhető öntözéssel 100.000 Ы. holda&k megjavítása és termékenységének fokozása volna elérhető. Az energia- termelés 87 millió ki'ovattórát eredményezne. Nagyarányú munkaalkalom teremtetnék most, amikor a munkanélküliség réme fenyeget. Közlekedésünk az Alfölddel és a Felső Tisza vidékkel közvetlenebb, olcsóbb és rövidebb lenne, mely energia, idő és pénzmegtakarítást jelent. Végül pedig a csatorna építésével az uj exísteneiák ezrei keletkeznének. Egy leromlott ország közgazdasági helyzetét csak hasznos befektetésekkel és nem puszta pénztechnikai müvele tekkel lehet rendbehozni E. legelső serben a Duns—Tiszaesatcrna feiépi tó;é«wk gondolatát találom ilyennek A bérbeadók felterjesztése a buzahaszonbérek ügyében a földmívelésügyí miniszterhez A bérbeadók és haszonbérlők, — mint ismeretes, — buzahaszonbér kérdésében több Ízben tanácskoztak, de megegyezés köztük nem jött létre. A haszonbérlők kívánságaikat me morandumbo foglalták és felterjesz tették a földmiveiésügyi miniszterhez. A haszonbérbe dók szintén felterjesztésben fejtettek ki álláspontjukat s ezt most juttatják el a miniszterhez. A felterjesztés megállapítja azt, hogy a buzahaszonbérekre vonatkozó rendeletet a két érdekeltség megállapo dásának eredményeképpen adták ki. Téves a haszonbérlőknek az a kiindulási alapja, mintha a rendelet hatósági kényszerrel arra kötelezte volna a haszonbérlőket hogy a szerződés megkötésekor megállapított pénzhaszonbérnek teljes termény- egyenértékét űzessék meg, mert ilyen intézkedés nincs a rendeletben. A rendelet csak maximálisan hatvan százalékos terményegyenéríók fii e lésére kötelezte a haszonbérlőket Minthogy az arany ma még nem fix értékmérő, hiszen békebeli ériékéhez viszonyítva legalább negyven százalékkal csökkent vásárló értéke, nem lehet úgy szerződni, mint békeidőben. Az aranykoronában megállapított bér nem megbízható alap a haszonbérbeadó számára. Végül a memorandum rámutat arra, hogy a mezőgazdasági hitel tárgyalásait is kedvezőtlenül befoiyá solja az az akció, amely hatósági beavatkozást kiván haszonbérleti összegek megállapításánál. MHWWMMMMMMMI — Gyümölcstermelés! értekezlet Kecskeméten. A Duna Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara rendezésében gyümölcstermelés! értekezlet volt Keckeméten. Az előadók a gyümölcs termelés hibáiról, bajairól e azok orvoslásáról beszéllek. A Kossuth-uccai betörők megszöktek A lopott dolgok nagyrésze megkerült Ismeretes, hogy múlt hó 22 én, vásár vasárnapján özv. Kovács Ká- rolyné Kossuth utcai lakásán betörők jártak. Este ‘/*7 óra tájban a lakásban amikor cl önki sem tartózkodott, ismeretien egyének behatoltak és onnan nagyobb menyiségü ruhát és fehórnnmüt elvittek. Özv. Kovács Károlyné kára meghaladja a 60 millió koronát. A rendőrség azonnal széleskörű nyomozást indított, amely azonban nem vezetett eredményre. A betörők ugyanis azonnal elhagyták a várost és igy kézrekeritésük nem sikerült. Tegnap a halasi rendőrséghez nyomozás lefolytatása végett egy átirat érkezett a dorozsmai esendőr- ségtől. A büojegyzóket átvizsgálva hamarosan felismerték a halasi rendőrség által keresett tárgyakat, amelyek ösv. Kot&cs Károlyné kárára elkövetett betörésiéi seármaetak. A rendőrséggel közölték még, hogy egy csendőrjárőr márc. 23-án, éjjel 1 órakor a dorozsmai Forrásbuti kápolnánál Kelemen Teréz 21 éves Nógrád-megyei születést! leányt tartóztatott le, aki Méhes István fuvaros kocsiján Szegedre akart menni. A leány magát igazolni nem tudta és a csendőrség nagyobb mennyiségű lopásból származó dolgokat talált nála, amelyet a fuvaros kocsiján Szegedre akart vinni. A csendőröknek a fuvaros elmondta, hogy márc. 22-ón Halason az országos vásárban volt és amikor Szeged felé haza tartott, Kiskun" j mejsa közelében két férfivel és egy I nővel találkozott. Megszólították őt ! és megengedte nekik, hogy kocsijára j felszálljanak. Előadta még, hogy S amikor a csendőröket a két férfi I megpillantotta, leugrottak a kocsiról. I A leányt bevitték a csendőrségre. I Bevallotta, hogy muH hó 22 én este j 9 óra tájban találkozott a bét férfi- \ vei. Nem ismerte őket, de azért hoz- ; zájuk csatlakozott. Megkérték, tárt- ; son velük és segédkezzen nekik régi í ruhákat eladni. Csatlakozott is hoz- I zajuk. 22-ről 23-ára virradó éjjelen j gyalog elindultak Szeged felé. Utköz- i ben a két ismeretlen egyén elme- j sélte nekik, hogy f. hó 23-án Hala- i son tartózkodtak. Hárman voltak, de j egyik társukat a halasi rendőrség j egyik korcsmában elfogta. Elmondták , még neki, hogy a ruhákat Halason j egy jóbbmodu családtól lopták. Még j dicsekedtek, hogy állandóan lopásból élnek és már sok betörést követtek el. Kiskunmajsa közelében az egyik egyén leszállóit a kocsiról és bement a faluba. Különféle ruhákat ott eladott 170 ezer koronáért. A csendőrsőg előtt a leány tagadta, hogy a betörésben résztvett, ás csak csatlakozott az ismeretlen egyénekhez. Kelemen Terézt a szegedi ügyészség fogházába kisérték. A halasi rendőrség előtt bővebb adatok nincsenek. A továbbiak tisztázása végett a rendőrség a nyomozást tovább folytatja. Legújabb! A Magyar Távirati Iroda telefonjelentósei péntek délután 1 órakor A nemzetgyűlés mai ülése (BUDAPEST, április 3) A nemzetgyűlés mai ülését %lí órakor nyitotta meg Hussár Károly alelnök. Nánásy Andor különböző zárszámadásokat teljesíteti elő. Ezután rátértek a mezőgazdasági hit fi kérdésének tárgyalására. Az ülést az elnöknek fel kefiett függeszteni, mivel as ülésteremben alig voltak és a határozat képesség megállapítását kérték. Az elnök az ülést hamarosan újból meg nyitja. Az elfő szónok ősik József volt, aki reflektált az előtte felszólalók beszédeire és előre kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. Kifogásolja a kormány pénzügyi politikáját. Szükségesnek tartja a földreform hiteligényeinek kielégítését, erre vonatkozólag határozati javaslatot nyújt be. (BUDAPEST, április 3.) Ismeretes, hogy Leirer Amália gyilkosa, Pötör Gyula Olmützben, amikor az ottani rendőrség elakarta fogni, agyonlőtte magát. Ma délelőtt a budapesti főkapitányságot a nagybecbkereki rendőrség értesítette, hogy qtt elfogtak egy fiatalembert, akire nagyon hasonlít Pötör Gyula sze- mélyleirása. Később azonban megállapítást nyert, hogy még sem azonos Pötör Gyulával. BUDAPEST, április 3. A fővárosi lapok sokat írtak arról, hogy az Angyalföldön különböző régi műkincseket találtak. A Nemzeti Muzeum kérésére most a kormány katonaságot küldött ki, Angyalföldre, akik ott a további ásatási munkálatokat végzik el. Purghy Sándor halálára. A „Bacsmegyei Napló" meteg sorokat szentel a Budapesten napokban elhalt dr. Purglv Sándor emlékének. Az elhunyt 1910 ben lett Szabadka főispánja, később Baja, Zombor, majd egész Bácska főispán! méltóságát is vele töltötték be. Hét éa fél éven át igen nehéz időkben roll dr. Purgly Báesmegys főispánja és ezalatt Bácska közéletének szivéhez nőtt emberiea, nemes gondolkodásával. A tiszta igazságot kereső működésével még politikai ellenfelei körében is tiszteletet szerzett magának, különösen Szabadkán, ahol felesége Mukics Leona révében a vezető családokkal jutott rokonságba
