Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1922 (22. évfolyam, 1-64. szám)
1922-08-16 / 33. szám
2 augusztus 16. Kiskun-Halas Helyi Értesítője A halasi Lefánti és társai. Visszaemlékezés egy bünperre. 2000 ellátatlan. {A szegényebb lakosság gabonája. — A termelők fele áron adják, a másik felét a nemtermelők fizetik meg. A Közélelmezési hivatalban hétfőn fejezték be az ellátatlanok összeírását. Az ellátatlanok névjegyzékébe 702 családot vettek fel, amely 2000 személyt tesz ki. Revíziós bizottság elé kerül még a névsor és aztán dől el, kiket vesznek fel véglegesen az ellátatlanok sorába. * * * Megírtuk, hogy Halason is mozgalom indult meg aziránt, hogy a szegényebb lakosságot gabonához juttassák. A mezőgazdasági bizottság a napokban foglalkozott ezzel a kérdéssel és elhatározta, hogy magáévá teszi a mozgalmat. A bizottság maga részére pontos összeírását kívánja az igényjogosultaknak és ezek között is: kiket kell részesíteni teljesen ingyen, vagy jutányos árban gabonával. ' A létszám pontos ismerete alapján állapítanák meg a szükséges gabonamennyiséget, amelyet a termelők fele áron (napi árat véve irányul) szolgáltatnának be a városnak, a másik felét pedig a nem termelő lakosság fizetné és igy a teherviselésben a termelő és nem termelő egyaránt részesülne. A kivetés alapja a szántóföld, a megterhelés 5 holdon fölfelé kezdődne. A maximális megterhelést a bizottság kát. holdanként 5 kiló gabonában véleményezi. Ezzel a kérdéssel a városi tanács legközelebbi ülésén foglalkozni fog és hamarosan a városi közgyűlés elé is kerül. Kis hírek Magyarországból Borzalmas tűzvész tette szombaton földönfutóvá Somogy vármegye egyik virágzó községének, Igainak, számos lakosát. A község kellős közepén egy nyersolajmotoros cséplőgéptől hirtelen lángra kapott a már behordott termés és a nagy szélben a tűz a házakra is áthara- pódzott. Negyvennyolc gazdának minden vagyona a lángok martaléka lett, mintegy 110 gazdasági épület és lakóház pusztult el. — A salgótarjáni sztrájk még nem ért véget. — Hódmezővásárhelyen} Vajnai Sán- dorné három gyermekével bezárkózott lakásába és magára gyújtotta. — Szombaton Budapestről 300 magyar kivándorló indult útnak Amerikába. — Sopron város polgársága felszólította Hébelt Ede szociálista képviselőt hazafiatlan magatartása miatt madátumáról való lemondására. — A bükki cukorgyár munkásai sztrájkba léptek. — Csótra az utolsó tuszszállitmany megérkezett Oroszországból — Baja város Kecel — Baja között autójárat létesítését tervezi. — Budapestül Newyorkig 160 ezer koronába kerül a vasúti és hajóköltség. JannskóTiiice cserépkályha és takaréktűzhely raktára Kiskunhalas Jókai-utca ÍO Tisztelettel értesítem agy a helybeli, mint a vidéki közönséget hogy raktáron tartok eserépkályhákat takaréktűzhelyeket, kandallókat és fayenee lapokat, elvállalom szók átrakását és javítását, továbbá padló és fabnrkolási munkákat — Különösen (•Ihivvm a t közönség ügyeimét az nj fa fűtésű kályháimra, amelyek 16 kiló fával 24 óráig fűtenek s mely rendszert régi kályhákra is sikeresen lehet alkalmazni. (.Budapesti tudósítómtól.) A szabadságharc után erősen meglazult a közbiztonság a Duna—Tisza közén. Rablóbandák garázdálkodtak, fosztogattak, raboltak. A hatóságok szinte tehetetlenek voltak velük szemben. Közvetlenül a gyászos világosi fegyverletétel után két honvédtiszt: Graca Antal és Záhony István menekültek az osztrák boszu elől. A halasi határban bujdostak. De nem sokáig. Egy napon megtalálták hullájukat kifosztva. A szerencsétleneket agyonütötték. Nem igen keresték akkor a tetteseket. Az esetről valósággal megfeledkeztek ; úgy hogy a meggyilkoltak sírján már évek óta nyíltak a virágok. A gyilkosok látszólag kikerülték a földi igazságszolgáltatást. így következett el 1867. Jött Ráday Gedeon gróf, az eröskezü kormánybiztos. A rend helyreállítását ő vette kezébe, megtisztitotta a rablóktól az országot és sok véres esetre derített világosságot. Ekkor tudódott ki: kik ölték meg a két honvédtisztet és milyen körülmények között ? 1870. novemberében a szegedi törvényszék Szilassy István másodalispán elnöklete alatt tárgyalta a honvéd tisztek meggyikolásának ügyét. A városoknak nagy anyagi áldozatot kell hozniok, hogy fejlődésüket biztosíthassák. Halas is nagy arányú fejlődését a megyeszékhelyijei kapcsolatban akarja elérni, tudva azt, hogy Halasnak megye- székhellyé tétele, bár áldozatokba kerül, a városra különleges helyzetet teremt. A megyeszékhely ügyével — mint értesülünk, — a városi tanács legközelebbi ülésén foglalkozni fog és megfelelő indítvánnyal fog a közgyűlés elé járulni. Ezzel kapcsolatban érdekes terv merült fel, amely természetesen a közgyűlés hozzájárulásától függ. Ugyanis a közgyűlés már hozzájárult, hogy a Vásártérből 14 házhelyet adjanak el. A városi mérnöki hivatal természetes annak idején elkészítette a tervrajzot az egész Vásártér felparcellázásáról. Már A földadójavaslat foglalkoztatja most a közvéleményt, amelyet a nemzetgyűlés néhány nap múlva tárgyalni fog. Az Egységes párt is foglalkozott a javaslattal, ahol báró Prónay György nemzetgyűlési képviselőnk nagy közgazdasági készültséggel felépített beszédében mutatott arra, hogy az ország szempontjából, miként helyes annak keresztül vitele. Képviselőnk beszédében Halasra is kitért, felemlítette, hogy a halasi föld nem fizethet annyit, mint a makói hagymaföld. A nagy figyelemmel hallgatott beszédből közöljük : Báró Prónay György a földjavaslatot külpolitikai szempontból és az államhitel szempontjából bírálja. Rámutat arra, hogy az adókivetésnél nagy nehézségek lesznek és komplikációk fognak beállani, mert a búza ára folytonosan váltakozik és igy Vádlottak voltak : Lefánti Gáspár halasi, Gáspár Mihály Kötönypusztai és Meskó János vadkerti lakosok. Mindhárom börtönviselt alak, akiknek lelkiismeretét a gyilkosságon kivül számos vétek terhelte. Vádlottak beismerték tettüket s a bűntényt a következőkben adták elő. A honvédtisztek legelőbb Pirtóra menekültek. Egyik ismerősüknél rejtőzködtek el, abban a hiszemben, hogy kilétüket nem fedezik fel. De csalódtak. Tovább kellett futniok. Lovaikat Pirtón hagyták és gyalogszerrel mentek tovább. így jutottak Gáspár Mihály kötönypusztai csőszhöz, aki vállalkozott arra, hogy a lovakat Pirtóröl elhozza. A tisztek addig Gáspárnál maradtak. A sötétlelkü ember, midőn megtudta, hogy a tisztek nagy összegű pénzzel rendelkeznek, bűnös tervet eszelt ki. Két társával Lafántival és Meskóval elhatározták, hogy elteszik a tiszteket láb aló) és kirabolják. Azon ürügy alatt, hogy a lovak Pir- tóról megérkeztek, kicsalták a halasi határba és ott a szerencsétleneket agyonütötték. A pénzt egymás között felosztották Graca értékes, közismert fegyverét Gáspár tartotta meg. Azt meg is találták a kutatásnál nála. A törvényszék a gyilkosokat halálra ítélte. Az Ítéletet még aznap végre hajtottak. Tornor Béla most sokan azt vélik, nem lenne-e helyes az egész Vásárteret felparcelláztatni. 137 ház épülhetne fel és a város kvadrát ölenként 600 koronát számítva, a jelenlegi viszonyok között 20—25 millió koronát kaphatna. Ez a város fejlődéséhez az első lépés lenne. A Vásártéren gyönyörű városrész épülne, mert természetesen, akik ott házhelyet vásárolnak, azoknak anyagi helyzetük az építést a város által meghatározott módon megengedné. A tervrajz szerint 11 házsor lenne és egy szép térség, ahova egy emlék oszlopot lehetne felállítani. A házhelyekből kapott pénzen a város a megyeház felépítését megtudná csinálni. Mindenesetre ez nagyon szép terv. Félünk tőle, hogy az is fog maradni. Vagy ki tudja, hátha tévedünk ? természetesen szaporodni fognak a kivetési munkálatok aszerint, hogy valaki hány részletben fogja befizetni adóját. A javaslatban kontemp- lált 4—5 százalék bírságot kifogásolja és kéri a pénzügyminisztert, hogy ezt a bírságot a hozadéki adóknál fizetendő kereskedelmi kamattal hozza összhangba. A helyes adórendszer feltételei közé tartozik a teherviselő-képesség, az igazságosság, az arányosság és az eredményesség figyelembevétele. Ami a teherviselő-képességet illeti, erre vonatkozólag megjegyzi, hogy teljesen tévesek a sajtóban megjelent azok a beállítások, amelyek szerint Magyarországon a háború előtt a földadó a jövedelemnek és a hozadeknak négy százalékát tette ki. Ailitja, hogy a mostani adó a békebeli adózásnak körülbelül a kétszeresét teszi ki. A rezsi-költségek az egész vonalon emelkedtek. Amíg a rezsi-költség békében 50 százalék volt, ma 70—80 százalék körül van. A cselédbérek az egész vonalon emelkedtek; a gazda terményei javarészét a világ áron alul adja el és a világparitáson kénytelen szükségleteit beszerezni. Szociális szempontból} föltétien hive a progresszivitásnak, ezt azonban a földnél keresztülvihetetlennek tartja. A progresszivitást a hozadéki adóknál nem lehet keresztülvinni, hanem a jövedelmi adónál kell bizonyos korrektúrákat végezni. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a községi háztartást olyképpen rendezze, hogy a községek ne legyenek pótadóval jobban sújtva, mint a városok. Az erdőnél is más megoldási kulcsot kell keresni. Kéri a pénzügyminisztert, hogy az ötszázalék bírságot enyhítse és hozza összhangba a késedelmi kamattal. S ha valaki előzetesen fizeti be adóját, bizonyos prémiumban részesüljön. Tegye lehetővé a pénzügyminiszter, hogy a jövedelmi adónál a jövedelem bizonyos százaléka tartalékolható legyen invesztálásokra. Minden tekintetben a takarékosság terére kell lépnünk. Az importcikkeket revízió alá kell venni, mert teljesen lehetetlen, hogy 500,000 koronás ruhák jöjjenek be az országba. Ezzel nem lehet közgazdaságunkat regenerálni. * * * A pénzügyi bizottság gróf Ráday Gedeon elnöklete alatt az adójavaslatokat elfogadta. Az ülésen báró Prónay György rámutatott arra, hogy a földadó látszólagosan kicsiny volt, de a gazdatársadalom számára nem ez volt az igazi teher, hanem a maximálás és arekvirálás, amely mindennél súlyosabb terhet jelentett. A jövedéki adó egymagában nem volna elegendő és ezért a hozadéki adót nem lehet eltörölni. Hangoztatta a nagyipar kötelezettségeit a kisiparral szemben, mert ezt teljes joggal követelhetjük tőlük is, ha a nagybirtokot Áldozatkészségre szorítják a kisbirtokok létesítése érdekében * * * Az adójavaslatokon Báró Prónay György és mások felszólamlása után több jelentős módosítást eszközöltek. A földbirtok adó alapját is módosították. Ha a gazdák egy évre fizetik ki a földadót engedményben részesülnek. A negyedévenkénti 5°/o bírságot 20/°-ra mérsékelték. A búza áránál a pénzintézeti tanács megállapítása lesz mérvadó. A pénzügyminiszter ősszel a jövedelmi és vagyonadó revízióját terjeszti be, mely törvény a létminiumot 100 ezer K-ra emeli, az adózások ott fognak kezdődni. Negyedtelkes gazda ez adó alá nem fog esni. Óriási drágaság dacára is még mindig vásárolhat Olcsó árakon BECK JÓZSEF versenyáruházában Kossuth-u. 20 mindennemű ruházati cikkekben, kötött és szövött árukban. Düs válásitól I Olcsó ssabott árak I IN incs drágaság! „Olcsó Áruház“.ban Árpád-utca 27 (Katholikus templom mögött) Kalapot, sapkát, harisnyát, kendőket, kötényeket. cérnát, csipkét és játékok <t mindenkinél olcsóbban árusít Nyári cikkek kiáru- aitáaa rém olcsó« I A vásártér felparcellázásával 137 ház épülhetne. A házhelyekből 20—25 millió koronát kaphatna a város. Báró Prónay György a földadójavaslatról. A halasi föld nem fizethet annyit, mint a makói. — A nagyipar is tegye meg kötelességét.
