Halasi Ujság, 1921 (3. évfolyam, 1-51. szám)

1921-06-11 / 47. szám

Hiszek «|y Isteni örök Igintgbn,

Hiszek MagyarorsxAg tollámiMstban. Ámen.

NI. évfolyam, 47. szám.

Kiskunhalas, 1921.

Szombat, }unius 11

P ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egynegyed évre • ... 40 korona Egé»z évre........................160 „

«nn 'In ti ifit it is fl ißi [t TcvisTí e i5£ thi&fHhri

Főszerkesztő: Dr.Nagypál Ferenc. !| Lapkiadó: Farkas Áron.

Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton reggel.

Sz&keszt&ség és kiadóhivatal: Városházépület. Nagytözsde.

Hirdetési dijak:

Garmond soronként ... 3 korona

Az olcsóbbodás hatása. Országos gazdakongresszus Kecskeméten.

Lisztellátás

vr r

Junius 15 és 16-án.

Hegedűs Lóránt pénzügyi politikája az egyes osztályok gazdasági helyzetét teljesen átalakította s ma egyre többen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy kik érzik legjobban az olcsósági hullám hatását.

A változott viszonyokat elsősorban megéizi a termelő, mig a háború, forradalmak és az ezeket követő időben a gazda csökönyösen ragaszkodott az általa termelt nyersanyagokhoz, óly annyira, hogy azokat csak requirálások és hatósági kényszerrendszabályok utján lehetett a horribilis árak ellenére is tőle elvonni, addig ma tömegesen dobja piacra nemcsak a fogyasztás céljaira termelt nyersanyagokat, hanem az összes nélkülözhető állatállományát, aminek következtében az árak rohamosan mennek lefelé. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a mezőgazdaság helyzete válságosra fordult volna, mert a gazda zavartalanul folytathatja a termelést, mely Mtán mindig meg van a jövedelme, mely a tisztességes megélhetést biztosítja s csupán az a korlátlan egyeduralma tört meg.

Az iparosok és kereskedők csak „tisztes" távolban tartanak lépést a termelési ágak olcsébbodási folyamatával. Ügy tűnik fel, mintha nem akarnák észrevenni a külföldi iparcikkek óriási áresését s ezzel szemben a korona árfolyamának javulását, a megélhetési viszonyok javulását stb. Mert amig a mezőgazda- sági cikkek ára átlag egynegyedére esett le,- addig az iparcikkek egyáltalán nem, vagy csak kevés százalékkal csökkentek.

A szövetek és ruhanemüek ára átlag 30—40 százalékkal esett és a kereskedők mereven tartják az árakat. Pedig azoknak a kereskedőknek, akik állandóan nagy raktárt

Magyar Gazdák Szövetsége a magyar tanyavárosok bevonásával junius 15. és 1.6-ik napján Kecskeméten országos gazdakongresszust tart. A kongresszus programmját úgy á! ito ták öszze, hogy annak minden pontja a magyar tanyavilág kultúrájának fejlesztését célozza. Az előadók a Magyar Gazda Szövetség vezértársain kívül a legnagyobb tanyavárosok, mint Kiskunhalas, Szeged, Hódmezővásárhely és Kecskemét tanyai életének legalaposabb ismerősei köréből kerülnek ki. Az előadott kérdéseket hosszabb vita fogja követni, úgy hogy minden kérdés alapos megbeszélés alá kerül. így a kongresszus jelentősége a k. b. 150 rész vevővel, fölülmúlja az ilyen arányú gyűléseket, és értekezletet. mivel az előadókon kívül a Duna-Tisza köze és Tiszántúl tanyavilágának találkozója lesz.

A kongresszus programmja.

1. Elnöki megnyitó. Bernáth István, a M. G. Sz. enöke, a Közgazd. Egyetem dékánja.

2. A tanyai kérdés jelentősége Csonka-Magyarországon. Czetler Jenő dr.' a MGSz igazgatója, egyetemi tanár, nemzetgyűlési képviselő.

3. Kecskemét város tanyai

tartottak, legalább fele áruja még akkor volt raktáron, mikor még a mainál is olcsóbbak voltak az árak s tekintetbe véve, hogy ezen árukba befektetett pénzt érinfeíték az eddigi pénzügyi műveletek, semmi esetre sem dolgoznak veszteségre, sőt ellenkezőleg haszonra. Akik pedig kis raktárt tartva, most szerezték be áruikat, mindig lépést tarthatnak a külföldi hullámzásokkal.

Az olcsósági hullámnak úgyszólván a legáldásosabb munkája az, hogy ha igy haladunk, talán megmenti a la- teiner-osztáiyt a végső pusztulástól s a háborúban teljesen lerongyolódott s nyomorban sinylődő középosztályt jobb viszonyokba juttatja.

politikája, Dömötör Lajos gazd. tanácsnok.

4. Szeged város tanyai politikája. Somogyi Szilveszter dr. Szeged polgármestere.

5. Hódmezővásárhely tanyai politikája. Lázár Dezső, a Hódmezővásárhelyi G. E. elnöke.

6. Tanyai általános kereskedelmi és közlekedési ügyek. Kopeczek György kir. tanácsos, a GEA vezérigazgatója.

7. Tanyai közigazgatás és állategészségügy. Stmnecker Ferenc, min. tanácsos, egyetemi tanár.

8. Tanyai közegészségügy. Dr. Benárd Ágost, volt népjóléti miniszter.

9. Tanyai vallásügy. Révész István pápai praelatus.

10. A tanyai iskolák ügye. Kiss Ödön, ref. lelkész, theol. tanár.

11. Társadalm' és szövetkezeti ügyek. Dr. Vancsó Gyula, gazd. tanácsos, a MGSz h. igazgatója.

12. Szik, homok- és tőzeg- talajjavitás. Fényes Béla földbirtokos.

13. Az Alföld fásítása. Dr. Kaán Károly államtitkár, a faügyek kormánybiztosa.

14. Legelőjavitás. Biró János, főerdőtanácsos.

Az előadással kapcsolatban minden előadó határozati javaslatot terjeszt elő.

A református pSspökválasztás.

Bizonyos Ravasz László győzelme.

Annak idején jelentettük, hogy a dunarnelléki református püspökválasztásra á szavazatok megejtésének határideje május 31-én lejárt. Csupán a megszállott területen levő egyházak kaptak 10 napi halasztást, de már az a határidő is letelt.

A szavazatokat junius 25-én bontják fel. De már igy is nyilvánvaló, hogy Ravasz László győzelme biztosítva van. A több szavazató«(5—8) gyülekezetek közül Kunszent- miklós, Kecskemét, Budapest és a megszállt részek szavazataikat Ravasz Lászlóra ad-* ták le, mig Kiskunhalas, Cegléd és Nagykőrös Takács Józsefre szavazott.

augusztustól — januárig.

A kormány az ellátatlanok ellátására szükséges gabona augusztusi szükségletének első részletét még aratás előtt akarja a termelőknél lekötni.

Minden gazdának, aki a termését már most fe ajánlja megvételre, 40 százalék érték erejéig 700 koronás kenyér- gabona ára figyelembevételével előlegez úgynevezett z ö 1 d h i t e l-folyósitást Az augusztustól januárg szükséges gabonát a malmoktól nyerendő vámgabona fogja fedezni s igy fokozatosan fogják a raktárakat megtölteni.

A 700 koronás gabona minden métermázsája után 20 kilogramm korpát adnak vissza kilogrammonkénti 2*50 koronás árban.

Halasi tarkaságok.

A „Halasi Újság“ mull szombati számában kedélyes visszaemlékezés’ jelent meg „Bergl Dávid kártyázó székéről.“

„Keresztury Pál a Halasi Uj ság elő- vagy utófizetője“ aláírással most levelet kaptunk, a melyben a levélíró kijelenti, hogy a széket nem Horváth bognármester, hanem ő, mint a kör akkori könyvtárosa készíttette Kovács B. asztalosmesterrel.

Bergl Dávid kicsi ember lévén, — mondja a levélíró — a kártyaosztás alkalmával a kártya alá látott s igy mindig tájékozva volt az iránt, hogy ki milyen lapokat szorongat a kezében Az is hozzá járult még ehhez, hogy Dávid görbén ült s ez is az ő előnyére szolgált. Ez bosszantott engemet s többször kijelentet- teni előtte, hogy csináltatok ré- sz’ére egy külön, magas lábú széket. Horváth bognármester is biztatott, hogy csinál assan: meg, mert ő viseli a fele költséget. A szék 1897 december 24-ére, Karácsony szombatján el is készült. Kovács B. László készítette el. Négy koronába került. Én fizettem ki az árát, idáig Horváth egy fillért sem adott hozzá. Dávidnak nagyon tetszett a szék. Örömében először tíz. majd 20 (s igy tovább) üveg sört hoza-