Halasi Ujság, 1920 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1920-04-04 / 27. szám
2. oldal HALASI ÚJSÁG Aprilia 4. Az 59. Kik a Move 1000 koronás alapitó tagjai ? A magyar nemzet önerejébe és hazafias nemzeti érzésébe való megdönthetien hit pattanlotta ki a Move gondolatát néhány igaz magyar szivéből. Tudták, érezték, hogy ha minden hazát ismerő magyar csatlakozik e nemes mozgalomhoz, akkor megsanyargatott és kifosztott hazánk boldogabb, erősebb és magyarabb lessz, mint volt valaha. De csak ha csatlakozik, akkor...! S mit kell tapasztalnunk itt Halason ? Ebben a nagy, majd 30 ezer lakosú, jómódú alföldi városban, melynek hatalmas határában százezres, milliomos gazdák tanyái fehérlenek százszámra, ebben a pénzbő világban 59-en vannak azok, akik tudták mi a kötelességük a hazával szemben, akik áldozni is tudtak a haza oltárára. Előttünk fekszik a névsor. Ismeretlen szürke nevekre akadunk, akiktől nem vártunk ezer koronát, de akik mégis adtak az első szóra. De beszéljen helyettünk az 59 alapitó tag névsora: Ádám Gyula, Ádor Sándor, ifj. Babó Benő, Babenyec Kálmán, Babó Béla, Babó Ferenc, Babó Gábor, Babó Károly, Baki Károly, Balogh Mihály, Baranyi Gábor, Berki Antalné, Bodor Orbán, özv. Borbás Imréné, Borbényi Imre, Borbényi Imréné, Borbényi Lajos, Endrész Imre, Farkas Dezső, Farkas Elek, Farkas Elekné, dr. Farkas Imre, Feigl János, özv. dr. Fráter Gyuláné, özv. Fridrich Alajosné, Fűzik Andor, Gyenizse József, Halasi Gazdasági Bank, Halasi Takarék pt., Hegyes Ferenc, Kémery Gyula, Keresztes Lajos, özv. Kolozsváry Kiss Sán- dorné. Körösi Antal, Körösi Jenő, id. Matkó Károly, Mészöly Károly, Mikes Ferenc, Molnár Lajos, Murgács János, Nagy Pál Ferenc, Nagy Pál Sándor, Natkay János, Ónody Balázs, ifj. Ónody István, ifj. Ónody Istvánná, Skri- banek Mihály, Skribanek Mi- hályné, Suba Imre, özv. Szat- máry Sándorné, Szűcs Károly, Szvetnik István, Tóth Baranyi Lajos, Török István, Vörös T. János, Zilah István, özv. Zseni Istvánná. Eddig van. Köszönet nektek ti jó magyarok, ti egyszerű gazdák, akik nemcsak prédikáltátok a hazafiságot, hanem hazafiasán cselekedtetek, ismételten — köszönet néktek 1 Rövid hírek Bácskából. A szabadkai rendőrfőkapitány az éjjeli zárórát 11 órára szigorította. — Újvidék szerb főispánja Adamovics István lett. — Újvidékről hatvan magyar családot kiutasított a szerb hatóság. — Göncöl Péter szabadkai főszámvevő ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak, de még a szerb hatóság is kénytelen volt őt a vádak alól felmenteni. — Abelsberger Mór zombori kereskedőt csempészésért hatszázezer korona pénzbírságra Ítélte a szerb bíróság. — A „Bácsmegyei Napló“ írja, hogy a száz dinárosokat nagyon hamisítják. — Ledcser Leó dúsgazdag bankárt valutacsempészés miatt letartóztatták Zomborban. — Piukovics Istvánt h. rendőrfőkapitánynak nevezték ki Szabadkán. — A magyarságukért elmozdított, de már hosszabb idő óta szolgáló városi tisztviselőknek fizetésük egy harmadát utalta ki a szabadkai ^képviselőtestület. — A „Bácsmegyei Napló“ irja, hogy Belgrádban a dinár árfolyama esett, ami az üzleti körökben valóságos pánikot keltett. — A szabadkai szerb rendőrfőkapitány ismét felszólította a lakosságot, hogy szolgáltassa be fegyvereit. )l Hogyan juthatunk olcsó zsák és kötéláruhoz, de egyúttal ruhaneműhöz is? Nem szaporitom a szót, hanem rátérek egyenesen a dologra s megmondom, hogy akkor, ha kendert termesztünk. De jegyezze meg mindernd, hogy másként hiába is várunk a közeljövőben az áruk olcsóbbodására, nem érjük azt el, miután az ideiglenesen elharácsolt országrészek szolgáltatták kendergyáraink részére a nyers anyagot ; hogy tehát a meghagyott gyárak dolgozhassanak, minekünk kell azok számára anyagot termelni. Nagy küzdelemmel kell ma élnünk, mert el vagyunk a külvilágtól zárva, nincs egyéb jóbarátunk aki meglátogatna, mint a két tavasz hírnöke, a kedves vándorfecske s a , barátságos gólya. Ne is számítsunk hát senki másra, mint a magunk erejére és szorgalmára s akkor az előttünk álló nyár áldása enyhíti majd ínségünket. Sok mindent megterem a mi földünk, csak hűségesen bánjunk vele. A régi századokban mig nem voltunk bekapcsolva a világkereskedelembe s nem voltak gyáraink, ősanyáink maguk látták el a háznépét fehérruhával, a gazdaságot zsákkal, ponyvával. Es nagy volt annak az aszszonynak a tisztessége, akinek legelőbb került ki vászna tavasz- szal a fehérítőre a zöld gyepre. Ha pedig a leány férjhez ment, nem feledkeztek meg nénémasz- szonyék azt is eltereferélni a faluban, hopy a kelengyében — bizony — énnyi s annyi vég vásznat vitt magával férjéhez. Fontos dolog volt biz az, mert azt a vásznat a leányka mind maga fonta-szőtte s aki szorgalmas volt, vászna is sok lett annak. Boldog idők lehettek azok. Használjuk fel tehát a múlt tapasztalatait s amennyiben tőlünk telik, segítsünk magunkon. Én termelek kendert, termeljen mindenki, aki csak teheti. Aki még nem ért hozzá, jöjjön el én szívesen megtanítom rá, de nem kell hinni, hogy az olyan nagy dolog, könnyebb sokkal, mint a krumpli, vagy kukorica termelése. Természetesen úgy értve, hogy ha mi csak termelünk s a gyár dolgozza fel. Hogy pedig időt ne veszítsünk s még ezen a nyáron termelhessünk, elmondok a vetéséről egyet- mást. A kender mindenütt megterem ott, ahol a kukorica és szőlő megterem. Óriási terméseket ad j a beiszapolt ártereken, friss töréseken, erdőirtásokban, kiszárított tófenéken, de jól megterem a jobb homokban is. Hát hisz láthatjuk, hogy a vadkender épp a homok gyomnövénye. Legjobban meghálálja az őszi szántást s ekkor tavasszal nem kell alá szántani, csak fogatolni, kivéve, ha nem gazasodott el a talaj. Fogasolás után aztán azonnal vetjük 12%, sortávolra, ha finom rostot akarunk nyerni, 24 %,-re, ha magot szándékozunk termelni s durvább kötélárura szánjuk a rostját. Magvát kipréselve olajnyerésre használhatjuk, mig a kipréselt pogácsa kitűnő takarmány. Jó magból 1 holdra 90—100 kg. kell, a mag Hl. súlya 42—53 klgr. — Tudomásom szerint maghoz Halason most hozzá lehet jutni, a Hangyánál is kapható kilónként 16 koronás árban. Csak a magad erejében bizz jó magyar testvérem, mert mindenki elhagyott. Vásárhelyi Sándor. Fogas kérdés. A tegnapi postával egy névtelen levelet kaptunk. Az ilyen leveleket rendesen elszoktuk égetni. De ennek nagyon rejtélyes volt a tartalma : „Tekintetes Szerkesztő Url Tudja Ön, hogy mi a különbség Zoltán Béla és Kolozsváry Kiss István között? Ha nem — olvassa el a halasi járásbíróság B. 277—920. számú i aktáját, majd megtudja.* A huncfut kis névtelen mégis kiváncsivá tett bennünket és a járásbíróságnál megkerestük a B. 267—920. számú aktát, amely a következő feljelentést tartalmazta: Tekintetes Járásbíróság I Német János szabó (lakik Ar- pád-utca) 1920. január hó 24-én az utcán megállított és kérdezte tőlem, hogy tudom-e, hogy mi különbség van Kolozsváry és Zoltán Béla között. Erre Német azt mondta, hogy Kolozsváry titokban, Zoltán pedig nyíltan üti a zsidót. Mire én azt mondtam, hogy pedig jobb volna, ha nem ütnék. Erre Német nekem jött, kétszer arcul ütött és szemtelen, piszkos, tetves zsidónak nevezett, tanúim erre Gusztos Antal és Baky Imre (laknak: Árpád-utca) Nevezett fenti cselekménye stb. (itt következik a feljelentés, majd az aláírás.) Tisztelettel Reichsfeld Gedeon. így szól a feljelentés, de a tiszta tényállás április 14-én fog kiderülni, amikor ezt az ügyet letárgyalja a büntető járásbíróság. ••««tHéMttHiHMIMM Mit csinálnak a szerbek Baján és környékén ? Baja nagy magyarságu város. Az összes városi tisztviselők fogva ülnek két hónap óta. Miért? Mert nemzetőrség szervezésén dolgoztak, hogy a kivonuló szer- bek után legyen megvédelme- zője a polgárok vagyon és élet- biztonságának. Fiatalembereket nem igen látni Baja környékén. Elvitték a szer- bek őket. Besorozták a 20, 21 és 22 éveseket, a többi férfi egy-egy igazoló lapot kapott 50 évi korhatárig, de ezen is nyerészkedtek a szerbek. Jellemző a szerb adminisztrációra, hogy a katonai igazoló lapért is 8 koronát fizettettek minden emberrel. A birtokfelosztást ők már elvégezték. 500 holdon felül felparcellázták mindenki földjét, de természetesen csak a szerbek kaptak. A magyar és németaj- kuak nem. A szerbek a pénzt is lepecsételték. Húsz százalékos devalvációval tették pénzükké a mienket. Az árak általában a magyar- országi szerb területen még alacsonyan vannak. Meg is említünk egy-két élelmiszerárat, hogy rámutathassunk kalmár csempészeink ás uzsorásaink önzetlen munkájára. A zsir 50—60 kor. Kenyérliszt (fehér) 9 kor., nullás 11 kor. Liszt még a malmokban is bármely mennyiségben szabadon kapható. A tojás 52—60 fillér. Tej 2 egy méter ruhaszövet 0 or. marhahús, 38 kor. A
