Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1917 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-26 / 52. szám
december 26. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE e Mit eredményez a szorgos munka? — Nem kell Halasnak kövezetvámot fizetnie. — A város évente 15000 koronát takarit meg. — Kinek köszönhető ez ? — Mikor Silling Ede polgármester kivatalát 1910 ér január régén elfoglalta, a rárosi körezetrám kérdését felebbezés alatt találta. Ennek folytán a kereskedelmi miniszter 13230. I. B. 1910. sz. alatti rendeletéről tekintettel arra, hogy a körezetrám tárgyalása nem rolt teljes és az akták nem roltak teljesen elkészitre. feloldotta az 1907-ben hozott rárosi és 1908- kan hozott rármegyei határozatot, Á polgármester ennek aiapján az államépitészeti hiratallal raló tárgyalás után 1910. julius 28-án terjesztette a teljesen felszerelt ügyet a közgyűlés határozata elé, amely azt 108. kgy. 4937. kig. 1916. sz. alatt megszarazta és elrendelte az ügyiratoknak a törvényhatóság utján a kereskedelmi miniszterhez raló felterjesztését. A kérdés ütközőpontja az rolt, hogy az akkori felfogásnak megfelelőig be kellett a rámtárgyba ronni az ugynerezett állami müutuak 70 800— 72 282 km.-tői felvett szakaszát (ez az úgynevezett Stern Páltól a Gyugel Kálmáuig terjedő útszakasz) továbbá a kunszentmiklós—halasi törrényható- aági közutnak 86- 708—87- 304 km. közötti szakaszát (ez az ugynerezett városházától Szántai Istvánig terjedő azakasz). A kövezetvám első tárgyalásai alkalmával a hatóság a körezetvám jövedelmezőségére nézve a vasúti állomás teher fel- és leadási pénztárától az éri teherforgalomra nézve kimutatást kért és kapott. A kimutatás szerint mintegy 22000 korona évi lövedelemre lehetett volna kilátás és ez alapon folyt az egész tárgyalás, ez alapon adta a kereskedelmi miniszter a vámszedési jogot, amelynek •ngedólyokirata közkézen forog. A körezetrám életbeléptetése után azonban az a tapasztalat tűnt ki, hogy átlagosan évenkint am előirányzott összegnek a félét alig lehet heszedni Minthogy a müutnak és rármegyei útnak fentartása és javítása nagyon nagy költséggel eszközölhető, a polgármester és az elöljáróság arra a meggyőződésre jutott, hogy a kövezet- i rám csak akkor tartható fenn Halas ! város javára, ha a műut és a vármegyei utDak fentartásából szabadulhat a város. Tehát az volt a teendő, hogy a vármegyei utat a törvényhatóság vegye vissza, a műutat pedig az állam vegye kezelés alá. Silling Ede polgármester ily irányban tett előterjesztést a közgyűlésnek, az hozzájárulván, felterjesztette a vármegyéhez, ahol az illetékes tisztviselő különösen az államépitészeti hivatal vezetői javaslatára a törvényhatósági közgyűlés kimondta, hogy felmenti a várost a megyei ut fentartásától és azt visszaveszi. Az ügyiratok a kereskedelmi miniszterhez terjesztettek fel, ott már rendkívüli nehézségekkel kellett megküzdeni, mert Halas város kérelme a kincstárra jelentékeny terhet hárított volna. Ezért is a kereskedelmi miniszter 19270/1. B. 1916. sz. rendeletével kijelentette, hogy a vámtárgy állagának megváltoztatását a háború alatt megengedhetőnek nem találja, vagyis a műut fentartási terhét Halas városról legalább is a háború alatt levenni nem hajlandó. Polgármesterünk közbenjárására az a jóakarat, amellyel a vármegye a városnak ezen ügyét eddig is kezelte, ujabbau is megnyilatkozott. Majd a budapesti államépitészeti hivatal ismeretes szakvéleményére azonban sikerült a kereskedelmi miniszter véleményét akként megváltoztatni, hogy 50024. 917. I. B. szám alatti rendeletével hozzájárult ahhoz, hogy úgy a müut, mint a vármegyei ut kivétetett a vámtárgyból, más szóval ezeket a megye, illetve az állam vette kezelésébe. Az engedélyokirat egyébként változást nem szenvedett, vagyis a végeredmény az röviden, hogy. Halas városa szedheti a kövezetvámot változatlan, de nem köteles a köves utakat fentartani többet; ennek pedig az a folyamánya, hogy a kövezetvámdijut a majd folyamatba teendő kövezésekre, a vámtárgyba újabban bevett utcákra és terekre lehet fordítani. Ez az évek óta tartó fáradtságos muuka eredménye csakis polgármesterünk kitartó szorgalmának és annak köszönhető, hogy a polgármester Halas városra nézve rendkívül fontossággal biró ügyet soha szem elől nem tévesztve, sikeresen fejezhette be. ' — r. Szombaton f. hó 22-ón a város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlésről rövid tudósításunk ez : Az uj közgyám eskütétele. A" gyűlésen Gyenizse Balázs az újonnan megválasztott közgyám letette a hivatalos esküt. A gyűlés hozzájárult ahhoz, hogy megválasztása óta az irnoki és közgyámi fizetés közötti különbözetet megkapja. A tisztviselők háborús segélye. A rendkívüli háborús viszonyok szükségessé teszik, hogy a tisztviselők háborús segélyben részesüljenek. Erről természetesen az állam gondoskodik. A belügyminiszter most elté- rőleg a régebbi rendszertől a tisztviselőknek háborús segélyét névszerint, az illető tisztviselő állásához mérten kívánja megállapítani. A számvevőség elkészült a névjegyzékkel, amelyben 140 városi tisztviselő részére (14 hónapra) 185735 K háborús segélyt javasolt. A névjegyzéket felterjesztik a belügyminiszterhez, ahol intézkedés történik aziránt, hogy a háborús segélyt az állam folyóstjia. a képviselőtestület ehhez hozzájárult. Elutasított panasz. A gyűlés tudomásul vette, egyúttal irattárba helyezendőnek rendelte el a közigazgatási bíróság végzését, amely Dr. Babó Mihálynak a vármegye törvényhatóságának határozata ellen beadott panaszát visszautasítja. Egyéb ügyek. A gyűlés hozzájárult a vármegye Hetekkel ezelőtt budapesti munka társának jelentése alapján megírta a Helyi Értesítő, hogy a 18 éveseket januárban sorozni fogják. Vasárnap a honvédelmi minisztertől a sorozásra vonatkozó rendelet megérkezett Halasra A rendelet intézkedik a 18 évesek összeírásáról, amely városunkban január 4-ig lesz. A katonai ügyosztálytól erre nézve vettük : „A Halason tartózkodó és 1900 bau született összes népfölkelósre kötelezetteknek, akik jelenleg a közös had seregben, honvédségnél (nópfölkelésuól) vagy esendőrsógnél nem szolgálnak, törvényhatósági bizottságának határozatához, hogyözv GyenizseIstvánnénak 1000 korona után jár nyugdíj. A város a hadikölcsönre 100 ezer koronát jegyzett. A képviselőtestület utólag jóváhagyta a tanáes által javasolt és a polgármester által foganatosított jegyzést. A városi tanács javasolta a gyűlésnek, hogy a város néhány tisztviselője és alkalmazottja részére, akik az állam által háborús segélyben nem részesíthetők, a közpénztár terhére háborús segély állapittassóí meg. A segély 1918. deczember 31 ig szól s körülbelül 14000 koronát tesz ki A gyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Néhány kisebb ügy elintézése után a gyűlés Vas Elek kegyd ját 50% al felemelte. Nincs mentesítés ... A városi közigazgatási tisztviselők és alkalmazottak azzal a kóróssal fordultak a közgyűléshez, hogy őket a IV-ik, illetve I. oszt. kereseti adó utáni városi pótadók aló! mentesítsék. E fölött hosszabb vita indult meg. A képviselőtestület a tisztviselők kérelmét nem teljesítette. Kisebb ügyek. Tudomásul vették a Dsutsch családi alapítványból 16000 kor. badikölcsönjegyzést, két illetőségi ügy és a polgármesternek a novemberi pénztárvizsgálatról szóló jelentése után rátértek a póttárgysorozatra, amelyről más helyen hozunk tudósítást A közgyűlés d. e. fél 12 órakor végié ért. tekintet nélkül arra, hogy az esetleges önkéntes belépés alapján történt sorozáskor alkalmatlanok lettek, vsgy alkalmasságuk folytán bevonultak ugyan, de később alkalmatlanságuk folytán elbocsájtottaii őket, 1918. évi január 4 ig összeírásuk végett kötelesek jelentkezni. Ugyancsak kötelesek eddig jelentkezni mindazon 1865—1899. évi születésű uópfólkelésre kötelezettek, akik eddig elrendelt népfölkelósi bemutató, vagy utószeraléken megjelenni tartoztak, de ezeken nem jelentek Elrendelték a 18 éveseb sorozását. A hadikölcsönjegyzósnek utolsó hetében vagyunk. Ha az utolsó időben jegyesnek azok, akik még nem jegyeztek, pótolhatják mulasztásukat s olyan eredménye lesz Halason a h&dikölcsönjegyzésnek, amely mindenkit kielégíthet. Halasról újabban a következők jegyeztek a hadikölcsönre. Halasi Takarékpénztárnál: Szabó Testvérek 500 K, Kiskunhalasi Jótékony Nőegylet 5400 K, Vörös T. Benő 4000 K, Rokolya Balázs 1000 K, Kocsis József 600 K, özv. Dádás Imréné 3000 K, N. N 2000 K, Szecsödi István 500 K, Keresztúri János 400 K, Kovács Benő 1000 K, Nagy Ozirok Erzsi és Ilonka 400 K, Kiss Faragó János 1000 K, Miklós Illés Lajos 300 K, Nagy Ká- lozi Pál 52000 K. Halasi Kereskedelmi Banknál : Hegyes M D^zső 1000 K, Hasz- ler Gáborné 200 K, Baracskai József 800 K, Dr Kis Dezsőné 200 K, Kiss Dezső 100 K. Kiss Ernő 100 K, K “s Aranka 100 K. Kovács Já nos 500 K, Babenyecz Os Géza 2000 K, Juhász Pál 300 K, Zseni Lajos 500 K, Kalmár Benő 200 K, özv. Szathmáry Sándorné 5000 K, Czi- bolya István 200 K, Milán kóvics Gergely 2000 K, Maskó Károly 5000 K, Di. Práger Abrahám hagyatéka 12000 K. Gazdasági Banknál: Halász D. Károly 10000 K, Márkus Pábó 11000 K, Bukli Imre 1000 K, Fekete T. Lajos 200 K, id Nagy T. Lajos 1000 K, Kis Rabata Pál 500 K, Szőke Z9. Lajos és neje 1000 K, Opóczki József 500 K, ifj Opóczki József 200 K, Opóczki Lajos 200 K, Faddi István 2000 K, Dr. K -né 200 K. ifj. K. D. 200 K, K. a. 100 K, K. E. 100 K, Osvald Pál 1000 K, Tumó Lajos 200 K, Czibolya Mihály 500 K, Mészáros István 500 K, Ráez Jáuos 500 K, Schalfer József 200 K, I Nagy Löki Rozália 2400 K, Gábor József 2000 K, Király Gy. Pál 5000 K, Gáspár Mihály 4000 K, dr. Práger Abrahám hagyatéka 2000 K. Dr. Dobozy István és ueje 100 j ezei korona nadikölcsönt jegyzett a „Hermes“ banknál Budapesten. Az 1865. és 1866. évi születésű népfelkelőknek egyáltalán nem kell bevonulni. Mint ismeretes, a honvédelmi miniszter már hónapokkal ezelőtt elbocsátotta szolgálatukból az 1865. és 1866 ban született nópfölkelőket. Általában akkor azt hitték, hogy ez az elbocsátás csak azokra vonatkozik, Egy öngyilkosságról és egy halálos kimenetelű szerencsótleusógről számolhatunk be olvasóinknak. F. hó 19-én Monda József 70 éves szőiőbeli lakos követett el öngyilkosságot. Szőlőjében lévő kútba ugrott, s ott lelte halálát. Holttestére csak másnap akadtak reá. Egyik rokona ment meglátogatni Mondát, akit nem talált sehol sem. Keresésére indult. Csakhamar reáakadt holtan — a kutban. Monda minden valószínűség szerint tettét elmezavarában követte el. A halálos szerencsétlenség Zsana pusztán történt Egyik halasi gazdálkodónak 9 éves fia véletlenségből agyonlőtt egy orosz foglyot. Hringi József — az orosz fogoly — akik már be voltak vonulva, ellenben a fölmentetteket nem érinti. A honvédelmi miniszter konkrét esetből kifolyólag most úgy döntött, hogy az esetben, ha az említett évfolyambeli népfölkelő íölmentóse lejár, az illetőnek nem kell bevonulni és nem kell bevárási engedélyt kérni, mert e korosztálybeli összes uépfölkelők elbocsátottaknak tekintendők. 1 másfélévvel ezelőtt került a halasi gazdálkodóhoz. Eletsora — mint a legtöbb hadifogolyé — jó volt. Lelkiismeretes munkájáért munkaadója megszerette, Hringi is ragaszkodott a családhoz. F. hó 18 án hajnalban a gazdálkodónak egyik 19 éves fia az orosz foglyot felkeltette, vadászfegyverét az istálló ajtóba helyezte. Később a gazdának 9 éves fia is kijött s a vadász- fegyverrel játszani sezdett. Közben a fegyver eldördült s a szemben álló foglyot a lövedék hason találta. A súlyosan sérült foglyot még az nap behozták Halasra a városi közkórházba. Segíteni azonban már nem tudtak rajta. Este szenvedéseitől megváltotta a halál. Halas város közgyűlése. Halasi jegyzések a hadikölcsönre. Öngyilkosság. — Szerencsétlenség.
