Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-19 / 3. szám
január 19. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Építik a halasi barakkokat. lÉpviselűnk munkásügyi progrimmja. — Hegedűs Kálmán beszéde a képviselőházban. — Már úgy látszott, hogy a katonai parancsnokság, dacára, hogy barakkok részére alkalmas terület azonnali igénybevételét rendelte el, elállott attól a tervétől, hogy Halason katonai barakkokat építtet. Hosszas tárgyalás és huza-vona után most már végleges döntés történt, a melynek folyamányaként rövid időn belül hozzáfognak a barakkok építéséhez. Illetékes helyen a barakkok építésére vonatkozólag ezt mondták : — a katonai barakkok építését Steiner József építész kapta meg, akinek segédszemélyzete már két hét óta Halason tartózkodik, nemkülönben Halason van az építés felügyeletével megbízott katonai mérnök is. Hétfőn tartotta első rendkívüli közgyűlését ez évben Halas város képviselőtestülete. A gyűlésről, amelyet nem nagy érdeklődés mellett tartottak meg, a következő tudósítást adhatjuk : Több szerződés jóváhagyása, — Hováncsek János reudőrbiztosnak és Bábud József és társai lovasrendőröknek lótartási átalányuk felemelési kérésének teljesítése után a képviselőtestület jóváhagyta a tanács azon javaslatát, hogy a város részére fuvarozás czéljaira vett 8 igás ökör vételárának fedezésére 10.000 korona ideiglenes kölcsönt vesznek fel. A gyűlés a városi tisztviselőknek, dijnokokuak és szolgáknak háborús segély czimén fizetésüknek 20°/o-át szavazta meg. A segélyt 1916. január Az egy hónappal ezelőtt Halason fellépett himlőjárvány mintha szünő- fólben lenne. A veszedelmes betegségnek úgy látszik sikerült egyelőre elejét venni. A lakosság azonban nagyon helyesen cselekszik, ha beol- tatja magát; megóvandó a himlő megbetegedésektől. A himlő megbetegedésekről Dr. G-esmai József városi orvos a Helyi Értesítőnek ezt mondta : — Az első hólyagos himlő megbetegedést decz. 11-ón észleltem. Majd 13-án2 megbetegedést, ugyanakkor több eset is volt, melyek azonban ártatlan bárányhimlőnek bizonyultak. 14-én egy 52 es katona is himlőbe esett. Január 4-én pedig a városi szegény menházban lépett fel a himlő, ahol- egyszerre 3 megbetegedés történt. A városban január 1-től kezdve 4 himlő megbetegedés fordult elő, ösz- szesen 10, akik közül 4 meghalt. Es pedig ketten 23 éves korban (egyik Török újság a magyar vitézségről. Egy török újságot küldött be szerkesztőnk czimóre lapunk egyik munkatársa, aki jelenleg a déli harctéren tartózkodik. Vitéz szövetségesünk újságja áradozva emlékezik meg a magyar vitézségről s annak a reményének ad kifejezést, hogy a háború után még szorosabb lesz a viszony a két testvér nemzet között. Az érdekes külsejű újságot lapunk kiadóhivatalában megtekinthetik az olvasók. — Az építés tényleges megkezdése, a barakkoknak a helyszínén leendő elhelyezése végett kiküldött katonai bizottság mindennapi megérkezésétől függ— Közben a vásártéri kút vizéből egy katonai bizottság lezárt mintákat vett, azt a vegyvizsgálati állomáshoz felküldte, hogy megállapítsák, vájjon ilyen kőkutbó! lebet-e elég bő forrású ivóvizet kapni, vagy uj kutat kell furatni. — A tuiajdonképeni marhavásártér keleti sarkára fognak épülni a barakkok oly eálból, hogy a köztudomás szerint megcsappant jószágállomány mellett a vásári felhajtás még el! férjen. 1-től tiz egyenlő részletben fizetik ki. Ezt azonban a város előlegkéut adja, amennyiben felterjesztést intéznek a belügyminiszterhez annak állami höz zájárulásból való megtérítése iránt. A polgármester előterjesztette, hogy az 1916. évi virilis névjegyzék kiigazítására küldöttséget válaszszanak. Dr. Babó Mihály ezt ellenezte. Hosszabb vitára adott ez okot, amelynek az lett a vége, hogy a képviselőtestület a polgármester javaslatát nagy szótöbbséggel elfogadta. A kül döttség tagjai a következők lettek : Szalai István, Kovács Benő, Halász Lajos és Széli Sándor. A határozat ellen Dr. Babó Mihály telebbezéssel élt. A polgármesternek a város köz- és egyéb pénztárainak deczember havi vizsgálatáról szóló jelentése után a gyűlés véget ért. katona) másik kettő 55 és 80 éves korban. — Január 9-én észleltem a legutolsó megbetegedést. — A megbetegedettek életkora a a következő: 23, 24, 87, 46, 55, 58, 63, 74, 76, 80 óv. Ebből látható, hogy inkább a 30 éven felüliek illetve a korosabb egyének vannak a veszedelemnek kitéve és igy igen helyes és megokolt volt Dr. Dobozi István v. főorvosnak e lap egyik legutóbbi- számában közzétett azon felhívása, hogy különösen azok oltassák be magukat, akik már régebben lettek beoltva. — A folyamatban lévő védőoltások elég szép számú önként jelentkezőt mutatnak, de sajnos, alig 5 °/0 - a kerül ki az idősebbekből. — így ón is azon óhajomnak adok kifejezést, vajha az idősebbek tömegesebben oltatnák be magukat. Mert az eddigi beoltottak zöme 13 és 30 óv között váltakozik. Ezeknek is legnagyobb része nő. Sertésvásár jelentés január hó 18 án a ferenezvárosi zárt vásárról. I. rendű öreg zsirsertés (350 kg. felül) 480—500 fill. II. rendű (5580—350 kgig) 470—480 fill. Fiatal, nehéz zsirsertés (300 kg. felül) 520-540 fill. Közép (220-300 kgig) 510—520 fill. Könnyű (220 kgig) 470—510 fill. Levonás: 1) életsulyra páronként 45 kg., 2) a tisztasuly árának 4°/0-a. Hússertés — — — fill. — Az árak kgl- 1 ként fillérekben értendők. — A vásár I lanyha volt, az árak csökkentek. Január 13-án tárgyalta a képviselő- ház a munkaközvetítésről szóló törvényjavaslatot. A hosszas tanulmányt és tudást igénylő javaslatot Hegedűs Kálmán városunk orsz. képviselője ismertette érdekes és szép beszédben. a beszéd magában foglalja képviselőnk egész munkásügyi programm- ját és kitűnik abból, hogy képviselőnk mily sokat gondol és törődik a munkásság helyzetével és hogy ki a munkások igazi barátja ! Képviselőnk beszéde ez : A törvényjavaslat csak azokat a főbb szempontokat fikszirozza, amelyeken a munkaközvetítés nagy intézménye felépül Ezek a főbb elvek a következők : A városok és községek kötelesek az ipari, kereskedelmi és bányászati munkaközvetítés hatósági ellátására ; a városok kötelezhetők arra is, hogy ezt a feladatukat, hatóságuk területén túlterjedő hatáskörrel ellássák. Ezért azután a városok az állami költségvetés terhére állami támogatásban részesülnek. A törvényjavaslat kimondja a munkaközvetítés ingyenességét, még pedig úgy a munkaadók, mint a munkások részére és ezen az elven kivül azután nem mond ki semmit, hanem minden egyebet a végrehajtási rendeletre biz. A rendelet fogja megadni ennek az egész intézménynek a karakterét, mert a rendelettől íügg, hogy az intézmény relative tökéletes legyen, hogy az intézmény életképes legyen ; ettől a rendelettől függ, hogy az intézmény azután majd versenyképes legyen azokkal a külföldi nagy intézményekkel szemben, amelyeknek virágzását a uyugati államokban már észlelhetjük. Minthogy ennek a rendeletnek rendkívüli nagy fontossága van, és minthogy ettől függ az egész intézmény életképessége, nagyon kívánatosnak Ítélném, ha a kereskedelmi minister ur, akinek szociálpolitikai érzékéről meg vagyok győződve, ezt a rendeletét, legalább azt a végrehajtási rendeletét, amely az alapvető intézkedéseket magában foglalja, a kópviselőháznak bemutatná. Megjegyzem, hogy a rendelet bemutatásának kötelezettsége nem precedens nélkül való már hazánkban sem, hiszen az iparfelügyeletről szóló 1893. évi törvény egyenesen kötelességévé teszi a kereskedelemügyi ministernek, hogy valahányszor olyan rendeletet ad ki, amellyel az iparfelügyeletet uj iparágra terjeszti ki, azt a rendeletet a kópviselőháznak bemutassa. Az angol munkaközvetítésről szóló törvény az 1909. évi Labour Exchange- Act egyenesen kimondja a 2 §. c) pontjában, hogy az általános szabályzat, ha intézkedései azonosok ezen törvény rendelkezéseivel, rögtön életbe lép, de kibocsátása után azt a parlament két háza elé kell terjeszteni. Ha a parlament egyik háza a beter- jerjesztóstől számított 40 napon belül azt, vagy annak egy részét elveti, a szabályzat, vagy annak elvetett része érvényét veszti. Érvényben marad azonban minden, ami a szabályzat alapján időközben történt és jogerősekké válnak a szabályzatban felvett újabb rendelkezések is. Csak mint óhajtást fejezem ki azt, hogy a kereskedelemügyi minister ezt a végrehajtási rendeletet a képviselőházban bemutassa azért hogy minden egyes pártnak a jelentés bemutatásakor alkalma legyen nézeteit kifejteni, hogy a különböző pártok belehozhassák a jelentés tárgyalásába a maguk egész eszmevilágát, csak azért, hogy szolgálatot tegyünk ennek a nézetem szerint igen nagyfontosságu és nagy jövőjű intézménynek, gamelynek az i czime talán szürkén hangzik, de egy egész szines világot jelent nemcsak a munkás emberek sorsában, hanem az egész nemzeti termelés nagy birodalmában. (Tetszés és helyeslés.) Nálunk e kérdésnek kétszeresen nagy fontossága vau. Hogyan áll nálunk ez a kérdés jelenleg? Van Budapesten, Pozsonyban, Temesvárott munkaközvetítő hivatal, melyet ezek a városok állítottak föl, és néhány nappal a háború kitörése után felállított Szeged városa is és ez a szegedi munkaközvetítő hivatal azután a virágzásnak nem is sejtett fokára emelkedett. Egyéb munkaközvetítő intézmények három kategóriába sorozhatok ebben az országban és különböző hibába esnek minduntalan. Vannak az iparszerű munkaközvetítő intézetek, amelyek részben úgyszólván a fehérrabszolgakereskedésnek czivi- lizált formái és régen megérettek a legszigorúbb megrendszabály ozásra. Vannak azután jótékonysági egyesületek, amelyek ezzel foglalkoznak, ezek tiszteletreméltó tevékenységet fejtenek ki, megvan a maguk nemes hivatása, de nem felelnek meg a szakszerűség követelményeinek és nem felelnek meg az egyetemesség szempontjainak sem. Vannak aztán a munkaadó-egyesületeknek a munkaközvetítő intézetei. Ezek sokszor egyoldalú szempontokat szolgálnak. A munkás szakszervezetek bizonyos területről elterelik a munkásfelesleget, a munkaadók egyesületei pedig igen sokszor válogatnak a között, hogy valamely munkás részt vett-e vagy nem vett-e részt valamely sztrájkban, rajta van-e vagy nincs-e rajta az u. n. fekete lisztán. Általános szempontból, nem egyoldalú kapitalista szempontból ítélve meg a kérdést, a munkás szakszervezete« talán még igazságosabbak, mert sokkal jobban respektálják a jelentkezők sorrendjét. Hiszen azok a munkás-szakszervezetek nem az egyes munkások bérét, hanem a tömeg béreket tekintik és néha igen nagy szolgálatot tesznek annak a czólnak, amikor a munkásfelesleget elterelik, hogy az u. n. defenzív sztrájk, amely a munkabérek leszállítása ellen szokott irányulni és amely a legelkese- redettebb, legvéresebb formáit ölti a sztrájknak, lehetőleg mellőztessók. Ezeket a szakszervezeti szakegyesületi munkaközvetítő intézményeket, mint ahogy már volt szerencsém említeni, igen sokszor egyoldalú munkaügyi szempontok vezérlik. A kormánynak hivatása az, hogyha már egyszer carte blanche t kapott a törvényben a végrehajtási rendelet jogára, akkor igyekezzék arra, hogy ezeket az egyoldalú munkaügyi szempontokat elimináija és felállítsa azokat az irányelveket, amelyeknek respektálása azután csakugyan oda vezet, hogy az egyoldali munkaügyi szempontok nem fognak érvényesülni. (Helyeslés jobbról) Az a közigazgatási apparátus, amely a háború által felszínre dobott nagy kérdésekhez méltóan töltötte be a maga hivatását, bizonyára képes lesz arra, hogy a szocziálpolitikának magaslatára emelkedjék és képes lesz arra, hogy teljesítse mindazt, amit a kereskedelmügyi minister ur a belügyminister úrral egyetértve kiadandó végrehajtási rendeletében eléjük szab. Hogy minél jobban képesek legyenek erre, hogy minél tökéletesebben teljesítsék a maguk hivatását ezen a téren, nagyon szükségesnek és nagyon helyesnek Ítélném, hogy úgy, amint az igazságügyminister ur kurzusokat rendeztet minden évben a bírák és ügyészek számára, a kereskedelmügyi minister ur is kur- sokat rendeztessen azoknak a Halas város közgyűlése. A hólyagés himlő Halason. Közgazdaság.
