Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1916 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1916-01-19 / 3. szám
4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE január 19. közigazgatási tisztviselőknek számára akik a hatósági munkaközvetítés nagy feladatát ellátják. (Helyeslés jobbról.) Kívánatosnak tartanám, hogy ezek évenként felránduljanak a fővárosba és szoeziálpolitikai tanulmányokat végezzenek. Alakuljon mellettük egy tanácsadó bizottság, amely munkaadókból és munkásokból álljon, úgy ahogy a ház asztalán fekvő kérvényben a Nőtisztviselők Országos Egyesülete kiyánja, nagyon természetesen avval a különbséggel, hogy ne inkorporáljuk a törvényjavaslatba ezt az ő kívánságukat, hanem tartsuk fenn a végrehajtási rendelet számára ennek a kérdésnek megoldását. Ez a tanácsadó testület álljun orvosokból, kereskedőkből, tanítókból, földbirtokosokból és más gyakorlati foglalkozást űzőkből, akik azután annak a fiatalkorú munkásnak már a pályaválasztásnál is értékes útbaigazítást adhatnak. (Helyeslés jobbról.) A mukaközvetités nagy intézménye ne csak a városok és községek, ne csak a különböző iparágak közt létesüljön, hanem teremtse meg a viszonosságot a mezőgazdasági munkaközvetítéssel is, amelynek alapvető törvénye az 1898 : II. t.- ez., amelynek végrehajtása azonban nem áll a kor színvonalán. Terjedjen ki a munkaközvetítés a hadseregre is, hogy a katonákat foglalkozásuk szerint tartsák nyilván, hogyha azután visszatérnek békés hivatásuk körébe, megtalálják itt azt a munkát, amelylyel magukat és családjukat eltarthatják. (Helyeslés) Ölelje fel az intézmény a rokkantakat is, (Helyeslés.) akiknek elhelyezésére ez az egész országot szálaival behálózó és szálaival az ország szivébe összefutó intézmény igen becses szolgálatokat tehet. Az intézménynek országos központja az Amerikából visszakivánkozó testvéreinket is hívja vissza; tartsa számukra nyitva az üres munkahelyeket, a kínálkozó munka- j alkalmakat, hogy azután megtalálják a maguk helyét a nemzeti termelés j műhelyében és igy gondoskodhassanak a munka révén maguk és családjuk eltartásáról. (Helyeslés ) Itt felmerül az a gondolat, hogy ennek az intézménynek egész nagysága tulajdonképpen abban rejlik, hogy nemcsak a munkaközvetítés feladatát teljesítő szerveket foglalja magában, hanem kaput nyit a szoczi- álpolitika térfoglalására is, (Helyeslés.) úgy hogy ezután a szocziálpolitika be fog hatolni a legutolsó község eszmevilágába is. Hatalmas nevelő eszköz lesz ez az intézmény a szocziálpoliti- kai tanok terjedése terén. Mert attól hogy munkát adunk annak, akinek nincs munkája, már csak egy lépés ahhoz, hogy annak a munkának a feltételeit emberhez méltóvá tegyük. (Helyeslés) Es ha a háborúnak vége lesz és ha megint megújul a nemzeteknek békés világversenye, akkor ebben az a nemzet állja meg legjobban helyét, az a nemzet fog legtöbbet produkálni, amelynek nincs egyetlen munkása sem, aki éhezik, amelynek egyetlen munkása sincs, aki jogos büszkeséggel ne vallaná magát a nemzeti kultúra birtokosának. Ettől a gondolattól megint csak egy lépés a munkanélküliség ellen való biztosítás nagy problémája, amelyet meg kell oldanunk, ha meghozhatjuk azokat az áldozatokat, amelyekkel a nemzet a maga munkásosztályának tartozik. (Helyeslés.) Mikor Bismarck a szociálpolitika terére lépett, jól látta az államháztartás nagy terheit, amelyek ebből előállnak. De számolt az államháztartás nehéz helyzetével és ez a legkonzerva- tivebb államférfim élesen látta azt, hogy a szoeziálpolitikai áldozatok a leggyümölcsözőbb befektetést reprezentálják nemcsak a munkaadók, nemcsak a munkások, hanem az egész nemzet számára. A szociálpolitika diadalmas térhódítása megnyitja a lehetőségét annak, hogy az egész nemzeti termelés jövője felvirágozzék. Ez a javaslat a béke előkészítése már és fényes jele annak, hogy a kormánynak gondja van arra, hogyha már dicsőségesen végigküzdjük ezt a világháborút, dicsőségesen álljuk meg helyünket a háború után a nemzetek békés világversenyében, hogy becsülettel teljesítsük kötelességünket, hogy becsülettel szolgáljuk azokat a nagy czólokat, amelyek elérése a háború után ránk vár. Kérem a t. házat, méltóztassék a törvényjavaslatot elfogadni. (Élénk helyeslés és taps) Csarnok. Keresd a nőt. 13 — Iszik egy pohár bort ? A detektív udvariasan hajolt meg és igennel válaszolt. — Washington, szólt rá a leány a várakozó néger szolgára — hozz egy üveg pezsgőt 1 A néger elsietett és egyedül maradtak a helyiségben. Alig múlott el azonban néhány perc, midőn egy lövés dördült el és a szoba egyik ablaka csörömpölve tört darabokra. A golyó közvetlenül Alice feje mellett süvített el. — Hah 1 Lopez, meg akart ölni — kiáltotta rémülten a leány és hátra hanyatlott székében. Hirtelen a második lövés is eldördült és ez majdnem levitte a detektív parókáját. — No ennek a fickónak rögtön elveszem egyszer s mindenkorra a kedvét a lövöldözéstől 1 — kiáltotta felbőszülve a vakmerőségen Hajós. Ezzel már felszakitotta az ablakot, felugrott az ablakpárkányára és egy pillanattal később macskaügyességgel vetette le magát a ház előtt elterülő bokrok közé. Eles pillantással csakhamar felfedezte a tova surrannó sötét alakot. — Megállj, fickó! — kiáltott reá a detektív dörgő hangon. — Megállj mert lövök 1 Minthogy a menekülő nem akart szót fogadni, Hajós célba vette és megrántotta a revolver ravaszát. A revolver durranásba belevegyült a menekülő fájdalmas jajkiáltása A detektív golvója lábszárán érte a menekülő spaayolt és mire Hajós elérte #gy küvö 1 ült és nyöszörögve tapogatta sérült lábát — Megállj, kutya ezt még meg keserülöd. Meghalsz érte 1 — kiáltotta a detektív felé a spanyol. — Aligha lesz rá időd barátom. Egyelőre majd leszel szives ideadni a revolveredet megőrzés végett. A spanyol ellenkezés nélkül adta át fegyverét Hajósnak, aki még mindig homlokának szegezte revolvere csövét. — össze a kezeket 1 — kiáltott reá ellentmondást nem tűrő hangon a detektív, miután az elvett revolvert zsebrevágta. A spanyol tehetetlenül nyújtotta előre kezeit és a detektív azonnal egy pár jó acélbilinc«et rakott reá. — Mit akar velem ? — nyögte a gyáva orgyilkos. — Azt hamarosan megtudod majd fickó 1 Hogy jutott eszedbe rálőni Alicere ? — Titokban megesküdött már velem és most ugyanezt a komédiát akarja eljátszani egy másik zöld fickóval. (Folytatjuk.) MEOHIVÖ a „Halasi Takarékpénztár Részvénytársaságinak 1916. évi február hó 2-ik napján délelőtt 9 órakor az intézet saját házában tartandó XLIII. évi rendes közgyűlésére. NAPIREND: 1. Az igazgatóság és a felügyelő-bizottság jelentésének és a múlt évi zárszámadásoknak előterjesztése, valamint a mérleg megállapítása, a nyereség felosztása s az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása iránti határozathozatal. 2. Az elnök és helyettes elpök választása. 3. Az igazgatóság hat tagjának 3 évre, két tagjának 1 évre és egy tagjának 1 évre leendő választása. 4. A felügyelő-bizottság öt tagjának választása. 5. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes választása. FIGYELMEZTETÉS! Az alapszabályok 59. §-a értelmében a szavazatukkal élni kivánó részvényeseknek részvényeiket, le nem járt szelvényeikkel együtt, a közgyűlést megelőzi nap déli 12 óráig le kell tenniük a pénztárnál. Minden részvényes meghatalmazott által is képviseltetheti magát, kinek azonban szintén részvényesnek kell lenni. Egy részvényes többnek is lohet meghatalmazottja, de sem saját részéröl, sem meghatalmazotti minőségben, együttvéve tiznél több szavazata senkinek sem lehet. — Jogi személyek törvényes képviselőjük, — kiskorúak atyjuk vagy gyámjuk, — gondnokság alattiak gondnokuk által képviseltetnek, habár e képviselők nem részvényesek is, amennyiben ezen képviselői minőség egyike, vagy másika kellőleg igazoltatik. Kelt Kiskunhalason, 1916. január hó 14-én. Az igazgatóság nevében: DR. FARKAS IMRE, elnök. vagyon. Mérleg-számla 1915. december 31-én. teher. 420 Pénzkészlet ................................................... 52773 92 375 Alaptőke.................................................... 400000 418 Jelzálogkölcsön....................................... 868994 58 348 Tartaléktőke ............................................. 230299 62 435 Váltóleszámítolás ...................................... 1487974 57 Átmeneti számlák: Adósok: * 430’ Előre felvett váltólesz. kamat • • 11275 89 414 Folyószámla ............................................. 683945 36 392 Betéti kamatadó (még befiz.) 6394 85 436 Társintézeteknél elhelyezett tőke 135559 80 415 Előre felvett házbér ................................ 135 — 17805 74 417 Előleg.......................................................... 25187 01 844692 17 Hitelezők: Átmeneti számlák: 432 Betétek.......................................................... 3209903 97 426 Hátralékos jelzálogkölcsön kamat 31111 70 425 Visszleszámitolás....................................... 53215 — Ingatlanok: 379 Engedm. jelzálogkölcsön .......................... 2126 39 3265245 36 387 Intézeti ház (l°/o leirás után) 144881 14 398, 422 Még fel nem vett részvény osztalék Lombardkölcsön....................................... 912 119313 — 316 376 Földbirtok.................................................... Értékpapír .................................................... 131211 67 276092 508390 81 Tiszta nyeremény: 1914 évi áthozat....................................... 1758 431 Berendezés leirás után.......................... 4941 83 Folyó évi nyereség ................................ 39637 86 41395 86 ' 4074971 58 4074971 58 Farkas Dezső, ügyv. igazgató. Kiskunhalas, 1915. december 31-én. Berki Antal, helyettes elnök. IGAZGATÓSÁG. Dr. Farkas Imre, elnök. Dr. Beck Sándor, Musa Benő, dr. Dózsa Zsigmond, Sokét József, Ádám Dávid, dr. Kolozsváry Kiss István, Kolozsváry Kiss Sándor, dr. Nagy Mór, dr. Kozics Zoltán, Bátory Gábor, Pataky Dezső, Zilah István. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG: Szekér Pál elnök. Farkas Elek. Imreh Lajos. Halas, 1916. Nyomatott Práger Ferencz könyvnyomdájában.
