Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-22 / 38. szám

szeptember 22. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE 3 Városi közgyűlés. Lanyha érdeklődés mellett tartotta a város képviselőtestülete f. hó 18-án szombaton rendkívüli közgyűlését A belügyminiszter azon leiratát, amelyben a 14 ezer korona rendőrségi államsegély felhasználását jóváhagyta — tudomásul vették; nemkülönben az 1915. évi városi virilisek név­jegyzéke összeállítása tárgyában az alispán jóváhagyó határozatát. A régi iskolaépületet a város használja s bér gyanánt a tulajdonos ref. egyháznak 500 koronát ajánlott fel. A ref. egyház azonban legutóbbi gyűlésén kimondotta, hogy az épü­leteket csak 1000 koronáért engedi át. A tanács javaslatára a gyűlés úgy határozott, hogy a kórt összeget megadja úgy, ha a városnak a helyi­ségekre nem lesz szüksége, azokat a ref. egyháznak minden kártérítés nélkül rendelkezésére bocaájthatja. A városi szolgák kérvényt adtak be a tanácshoz, hogy tekintettel a nagy drágaságra, fizetésük 40°/o át drágasági pótlék gyanánt kapják. A tanács a kérést jogosnak találta, azonban csak 20°/O ot tanácsolt meg­adni. A gyűlés többek hozzászólása után ilyen értelemben döntött. — Lak Imre fertőtlenítőnek havi 10 korona drágasági pótlékot szavaztak meg; szintúgy Pap Lajos utkaparó fizetésének 20°/o-át kapja drágasági pótlók gyanánt. Kolozsváry Kiss István dr. főjegyző előterjesztette, hogy szükség van az előfogatok szaporítására annak da­czára, hogy az előfogatosok ismétel­ten jobb javadalmazást kérnek. A gyűlés megbízta a tanácsot, hogy az ügyet a városra legelőnyösebben in­tézze el. A polgármesternek az augusztusi pénztárvizsgálatról szóló jelentését tudomásul vették. Ezzel a gyűlés véget ért. Novemberben összeül a magyar parlament. A kormány királyi kézirattal a kópviselőházat november elejére rövid ülésszakra összehivatja a ház elnök­ségével. A rövid cikluson az indem- nitás meghosszabbítását fogja tár­gyalni a parlament. Nipsssiiéií mozgalom — szeptember 15. — szeptember 21. — Születtek: Gajdacsi András és Tóth D. Erzsé­betnek Viktória nevű leányuk. Löki Nagy András és Nagy Máriának István nevű fiuk. Mészáros Sándor és Gzunyi Eszternek Erzsébet nevű leányuk. Sipos Imre és Jeszenszki Máriának János nevű fiuk. Kormos Máriának József nevű fia. Hrabovszki János és Borbónyi Máriának Dezső nevű fiuk. Volovár Márton és Sózó Juliannának Ilona nevű leányuk. Meghaltak : Kovács Mihály 8 napos korban, Gyenizse Antal 16 hónapos, Marczel József 88 éves, Bori Ferenc József 10 hónapos, özv. Paprika Jánosné Könyves Zsuzsánna 76 éves, Baksai Ida 7 éves, Izsányi Sándor 66 éves, Fánczi Mihály 64 éves, Bazsa Istvánná Gyulai Zsuzsánna 38 éves, Sonkó László 13 hónapos, Tóth H. Lajosnó Varga Zsófia 62 éves, Bangó Zsuzsánna 59 éves, Nagy Czirok Ida Jolán 9 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek : Tóth Sándor Oserkó Teréziával. Egybekellek: Kardos János Kovács Judittal, Ba- bós Sándor Mikor Rozáliával. Halasi katonák a keleti hareztéren. Hosszú, tartalmas levelet kapott a Helyi Értesítő a keleti harctéren küzdő, alant felsorolt halasi katonák­tól. Közvetlen, meleg hangú a levél, miért is közöljük: „Boldogan adjuk tudtul, hogy mi halasiak — kik oly sokan vagyunk itt keleten, a messze határszélen, messze kedves szülővárosunktól — egészségesek vagyunk, ügy élünk egymással, mint a testvérek. Helyze­tünk egygyó tett bennünket. Szinte jólesően és boldogan beszélgetünk a hazai dolgokról, amikor összetalálko zunk. A remény, a humor itt sem halt ki belőlünk. Ez pedig nagyon fontos. Mert ez teszi elviselhetővé a hosszú napokat. Helyzetünk nem olyan veszedelmes, mint ezt sokan gondolják. Modern lövészárkaink minden veszélyt elhárí­tanak fejünkről és kizárják, hogy a gyilkos golyók arassanak közöttünk. Olyan földalatti paloták ezek, melyen megtörik az egykori gőzhenger min­den akarata. Hosszú, szinte végtelennek látszó mély árok húzódik végig a swarm- lóniában, mely a helyzetnek megfelelően és kényelmesen van kiépítve; néhol egészen cikk-cakkos formában. Ezen árokban lépten-nyomon meg­nyilvánul a kultur-ember kezének alkotása. Egyik helyen például forrás buggyan elő és járhatatlanná igyek­szik tenni utunkat. A katona ezen könnyen segít. Gömbölyű kis fács- kákból hidakat építenek és ily módon kényelmesen közlekednek a folyó felett. A másik helyen egy-egy hatalmas sziklatömb látszik kitéríteni utunkat az egyenes irányból. De aka­dályt nem ismerő bajtársaink ezt mind eltávolítják útjukból. Az ilyen módon kiépített lövész­árokban egész utcák és körutak ala­kultak, melyek ilyen és hasonló neveket nyertek, mint pl. Hindenburg utca, Kossuth utca. Ma már odáig fejlődtünk, hogy földalatti lakásaink mellett ott dísze­leg egy-egy disznóól, melyben vígan röfögnek a hízók. Van tyúkketrecünk, ga'ambbázunk. Ezek otthonossá teszik a lövészárkot és környezetét. Feladatunk tudatában, a szebb és boldogabb jövő mielőbbi elkövetkezé- sében bízva, nyugodtan és türelemmel várjuk azt a boldog órát, amikor a jelenlegi otthonunkat a békés és bol­dog igazi otthonnal cserélhetjük fel. A sorok közléséért előre is köszö­netét mondanak és Halas város pol­gárainak üdvözletüket küldik a követ­kező harcosok : Szabó Gí. László Gyenizse Sándor Babos József Nagy Károly Szanyi János Harnóczi Imre Gyenizse István Daczi Mihály Mákos Ferencz (36. honvédgyalogezred. 10. század, tábori posta 68.)“ Csábító orosz Szirének. Beszámoltunk egyik előző számunk­ban, hogy Székely Mórt, Babó Fe­renc halasi városgazda vejót az oro­szok az országba való betörés alkal­mával magukkal hurcolták és a galí­ciai Zlocov községbe internálták, ahonnan csak az oroszok kiverése után menekülhetett. Leszegeztük Szé­kely Mór előadása után az oroszok garázdálkodását. Most egy bácskai tréntiszt, aki a nevezett városban tar­tózkodott, a következőket írja: — Zlocov? galíciai község közelé­ben gyönyörű urilak fekszik. Habár köröskörül borzalmas pusztítás jelezte az oroszok útját, a kastély előkelő tulajdonosa mégis a legnagyobb nyu galommal élt. A kastély lakói nem menekültek el, az épületnek sem volt semmi baja és a lakói csupa parfü- mö8, kifogástalan eleganciával öltöz­ködő hölgyek voltak. A kastélyt csak­nem mindennap felkeresték a mi jár­őreink, mert a kastély előtt állan­dóan ott találták a ház úrnőjét, egy gyönyörű szőke asszonyt, aki a leg­nagyobb kedvességgel szólította meg az őrjárat vezetőjét. Rendszerint na­gyobb őrjáratok szoktak erre haladni, amelyeket tisztek vezettek. A szép szőke asszony csábitó hangon invitálta meg az őrjáratokat egy pohár cog- nacra. Megbízhatnak bennem, — mondta — lengyel család ivadéka vagyok, nagy örömömre fog szolgálni, ha pár perczig igénybe veszik házam vendéglátását. Rendszerint igy hizelgett az asszony a járőrök vezetőjének. Persze mind­egyik elfogadta a szives vendéglá­tást. H. P. hadnagy, aki nekem az egész heccet elmondta, húsz emberrel ment a kastély felé. Öt is behívták. Az udvaron legnagyobb csodálatára egy nagyobb huszár előőrsöt talált. A katonákat mindenféle jóval látták el. Volt bőven cigaretta, finom bor, cognac, sőt pezsgő is. H. P. hadnagy is felhajtott egy pohárral, hogyne, mikor oly szép kisasszony kínálta! Az itóka után elsétált katonáitól a parkba. Egy sűrű bozót mellett egy­szerre majd kővé meredt, olyan valamit látott. Ugyanazt a szép kisasszonyt, aki pár perccel előbb neki töltötte a teát, a kastély tetején látta, a mint egy lobogóval intett a távolba. — Össze kell fogni mindenkit a kastélyból! — Adta ki a parancsot a hadnagy Nemsokára négy szép szőke leány, egy gyönyörű szőke asszony, két szobalány, egy inas egy kocsis, két konyhacseléd és egy öregebb kertész állott előttük megkötözve. A hölgyek tiltakoztak a bánásmód ellen és ta­gadtak mindent Mikor azonban el­hangzott az ítélet, hogy felfognak akasztani mindenkit, egyszerre meg- | törtek a dámák, de még igy sem 1 akartak vallani. Egyedül az öreg ker­tész vetette magát a tiszt lába elé és könyörgött. — Ne bántsanak s én mindent megmondok 1 A hadnagy kegyelmet ígért s ez megoldotta az öreg nyelvét. — Ezek a hölgyek, kérem, nem lengyelek. Velünk jöttek, az orosz százados ur hozta őket. Az a fela­datuk, hogy becsalják a járőröket és ekkor zászlójelekkel értesítik a közel­ben lévő orosz zászlóaljat. Eddig már sok ilyen járőrt fogtak be a hölgyek és mikor becsalták őket, jöttek az oroszok és felkonczolták. Hogy bebizonyítsa szavainak igazát, elvezette a tisztet az istállóba, ahol egy katona segítségével felemelte a hidlás egy deszkáját. A hidlás alatt csupa katona hulla volt. A további vizsgálat során egy telefon- készülékre is akadtak a pinczében. Az orosz kémekkel természetesen végeztek a katonák. Szerencsére az oroszok nem vették észre a jelzést és nem jöttek. Majd eltemették a hidlás alól a katonákat. Az elrejtett orosz zászlóaljat még az este elfogták, az árulókat pedig katonáink vették pártfogásba . . . A Nagy Háború írásban és képben 40 fillér. Hadbavonultnak ima­könyv és iskolai tan­könyvek kaphatók: Práger Ferencz "Wí papír s könyvkereskedésében Háborús gyermekszaporulat Halason. Kimutatások szólnak arról, hogy a háborúkat követő esztendőkben, sőt a hadbavonulást követő 9—10 hónapban is sokkal jelentékenyebb a népszapo­rulat, mint a béke ugyanolyan hónap­jaiban. A háborúnak tehát nevelő- tanitó erején kívül az a nagyszerű hatása is meg volt eddig, hogy a népesség száma — a harctereken el­haltakat leszámítva — emelkedő ten­denciát mutatott. A most folyó világ­háborúról e tekintetben még nem mondhatunk véleményt, mert hiszen az országos statisztikai adatok nem állhatnak még rendelkezésünkre. A mi szükebb országunkban — Halason — azonban már hozzájuthattunk amaz érdekes számadatokhoz, a melyekből következtetés vonható le az egész országra is, mert hiszen egy-egy magyar város adatai úgyszólván karak- terizálhatják az egész ország viszo­nyait. A részleges mozgósítást múlt évben tudvalévőén julius 26-án rendelték el, az általános mozgósítás rá 5 napra következett. Lássuk tehát: milyen kimutatható eredménye volt az első mobilizációnak a népszaporulatra Halason? Természetesen ama napok, illetve hónapok adatait kell megvizs­gálnunk, amikor a természeti törvé­nyek szerint az újszülöttnek jelent­keznie kell e szomorú világ kapuján... Lássuk tehát, hogy a múlt évi julius 26 tói 31-ig elcsattant forró búcsú- csókoknak milyen eredménye volt — az idén április 26-tól 30-ig, össze­hasonlítva a múlt esztendei adatokkal. Az 1914, évi április 26 tói 30-ig 12-en születtek, mig az idei 1915. óv április ugyanazon napjain (tehát a mozgósítás után 9 hónappal) csak 9 újszülött jelentkezett a halasi csalá­dokban. Az 1915. évi május, junius, julius hónapokban (9 hónappal a háború legelső hónapjai után) 151 újszülöttel szaporodott Halas népessége. Ezek közül 8 a törvénytelen gyermekek száma. Az 1914. évben, tehát a béke esztendejének ugyanezen hónapjaiban 239 újszülöttet anyakönyveztek. Kö­zülök 19 törvénytelent. A béke ideje tehát határozottan termékenyebb úgy a törvényes, mint az illegitim családi életben. A házasságok szempontjából már látunk nagy számbeli differenciát. Az 1914. óv első felében 134, második felében csak 37 házasságkötés történt. Az idén eddig összesen csak 52 pár járult a halasi anyakönyvvezető elé a holtigtartó igen elrebegóse végett. Hirdetmény. Van szerencsénk a t. ügyfeleink és a nagyközönség szives tudomására hozni, hogy a jelenlegi viszonyok mellett is készséggel folyósítunk váltó kölcsönö­ket személyhitelre, továbbá jelzálog kölcsönöket földbirtokra és házakra, olcsó kamattétel alkalmazásával. Elfogadunk betéteket a legelőnyö­sebb kamatozás és visszafizetési fel­tételek mellett. A elhelyezésre kerülő betétek mo­ratórium alá nem esnek, azokfelett a t. közönség bármikor rendelkezhet. Összeköttetésünk révén a hadifog­ságba jutottak részére pénzátutaláso­kat igen méltányosan és gyorsan eszközlünk. Közelebbi felvilágosítással minden­kor szívesen szolgálunk és kérjük a t. közönséget, hogy bárminemű a bank és körébe tartozó ügyei lebo­nyolítása végett bizalommal hozzánk fordulni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel: Halasi Kereskedelmi Bank Részvénytársaság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom