Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1915 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1915-09-22 / 38. szám

4

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE

szeptember 22.

Csarnok.

Ä hálóra zivatarában.

Irta : Figyelő. 10

Reggeledet^ A világosság egyre inkább uralgott a tájou ; a nap sugarai enyhe meleget varázsoltak. Hőseink már ébren voltak. Védencük még aludt. Nyugodtan, szabályosan lélegezve ügy látszott, egészséges szervezete hamarosan le fogja küzdeni a sérülést, nem fog bekövetkezni semmiféle komplikáció. Barna és Gáli mellette álltak; alig tudtak betelni nézésével.

— Barátom, — törte meg a csendet Gáli — jó lenne, ha valami harapnivaló után néznél. A közelben bizonyára akadnak kecskék, csalj egyet magadhoz és fejd meg. A tej jót fog tenni a sebesültnek is.

— Erre nem is gondoltam. Rögtön megyek. — Es ezzel Barna eltávozott

Alig hogy léptei elhangzottak, megmozdult a nő, s kis vártatva meg is szólalt:

— Hol vagyok ?

— Biztos helyen, jó emberek között — válaszolt Gáli.

— Hát hogy kerültem ón ide?

— Igen egyszerűen. Megtaláltuk Sebesülten s ide hoztuk Sokkalta inkább érdekel azonban engemet az, ki sebesitette meg önt és miért ?

Elborult a nő homloka. Látszott, hogy fájó sebeket érintett Gáli. Rövid hallgatás után azonban beszélni kezdett:

— Már úgyis mindegy — mondta — ha tudják szomorú sorsomat. Helyzetemen az úgy sem ront, sőt talán szivemen könnyitek, ha kiöntöm keservemet.

— Nem ez az ország az én szülőhazám ; nem itt ringatták az én bölcsőmet. Ide csak a szenvedések kötnek. Szüleim Németországban élnek. Ott töltöttem én is csendes boldogságban leányságomat. Tizenhat éves koromban zenét akartam tanulni. Egy olasz ajánlkozott. Fekete, tüzes szemű, daliás termetű férfi volt a tanítóm, akit felfogadtunk. Nem tudom miért, félve néztem szinte parázsló szemébe, de valami mégis kény szeritett, hogy megtegyem. Csak később tudtam meg, hogy az olasz hipnotizált. Akkor már késő volt.

— Rövid idő alatt teljesen tanítóm hatalmába kerültem. Nem volt semmi akaratom; vakon engedelmeskedtem parancsoló szavának. Egy este, amikor egyedül voltunk a szobában — szüleim kisétáltak — közelembe ülve suttogó hangon beszélt Itália kék egéről, az ottani szép csodás életről. — Ott — suttogta fülembe — állandóan tavasz van ; ott csak a szerelemnek, a gyönyörnek élnek az emberek. Ott van csak az igazi boldogság.

— „Jöjj velem“ — suttogta. S én nem tudtam nemet mondani. Pedig nem szerettem. Szinte féltem tőle. S mégis követtem. Elhagytam a szülői otthont; búcsú nélkül távoztam anyám mellől Azóta már szegény a sírban pihen. Odavitte a bánat, amelyet én okoztam neki, a könnyelmű, rossz leány.

— Antonió — igy hívták tanítómat — Milánóba vitt. Ott egy kis szobácskát béreltünk. Kezdetben jól éltünk. Nem szenvedtünk hiányt. Tellett abból a pénzből, amelyet én hoztam hazulról. Később azonban, mikor a szükség kezdett ajtónkon kopogtatni, eredeti formájában megnyilatkozott Antonió durva természete. Mindennaposakká váltak a civakodások.

— Ekkor történt, hogy hazám háborúba keveredett az oroszokkal, s nemsokára reá lángbaborult egész Európa Férjem — ekkorra már megesküdtünk — most váratlan keresethez jutott. Véget ért a nyomor s valósággal pazarló életet kezdtünk folytatni. Uj, fényes lakást vettünk fel s társaságba kezdtünk járni.

— Feltűnt azonban nekem, hogy sok helyütt nem jó szemmel néznek reánk s rejtett célzásokat tettek Oroszországra. Gyanakodni kezdtem. Titokban megfigyeltem férjemet; belepillantottam irataiba. Szinte lesújtott a felfedezés. Megtudtam, hogy férjem orosz kém. Eladta magát annak az országnak, amely éppen hazám élete ellen tört.

— Lerogytam a divánra. Sírtam. Sirattam elrontott életemet, amely hijjával volt a legcsekélyebb boldogságnak. Ekkor lépett be férjem. Nem titkoltam előtte keservemet; kiöntöt-> tem azt. Kértem, térjen vissza erről a szégyenteljes útról; jöjjön vissza inkább a régebbi szegény, nyomorúságos állapotba. Gúnyos kacaj volt a válasz. A zzal fogta magát és egy opera-áriát énekelve, magamra hagyott. (Folytatjuk)

Magán hirdetések.

Németh Sándor Alkotmány utcza 3. sz. lakóházát örök áron eladja. Több kisebb nagyobb birtokot keres megvételre. Tudakozódhatni fenti házánál, hol a feltételek is megtudhatók.

Vihar utcza 8. sz. alatt levő lakóház öröí áron eladó.

Bacsó R Benő felsőszállási tanyájára feles vagy barómfikertészt keres. Tudakozódhatni a helyszínén vagy vasárnap Széchényi utcza 21. sz. alatt.

□öaöaaSööaöööö^cőööoaaa

| Konkolyzók §

□ ugyhasználatra,minteladásra, □

i vetőgépek, szecska- § § vágók, répavágók, §

□ (erő- és kézihajtásra), 3

| enyes és kettős ekék, g g könnyűésnehéz boronák, g

□ Kalmár-féle □

g szelelőrosták, § | e^piníi eszközök, § | Ä Triumph Jgr §

g ésKolOSeUS tShefyek 3

g kaphatók g

I Isiin Stiiutyéfl 8

□ vaskereskedőnél, Kossuth-u. 5

aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaB

I piliiii személyíorialoi korlátozása.

A hadviselés érdekében a polgári személyforgalmat korlátozzák. Oly fontosnak tartjuk az erre vonatkozó adatokat, hogy teljes egészében leközöljük Szekér Pál rendőrfőkapitányhoz érkezett rendeletet:

1. §. A hadműveleti területen a személyforgalom (gyalog, kocsin, vasúton stb.) tekintetében, a háború tartamára, a hadviselés érdekében az alábbi korlátozás és igazolási kötelezettség lép életbe.

Az erre vonatkozó rendelkezések eltérőek a belső és külső hadműveleti területekre nézve.

Azt, hogy mely területek tartoznak a belső és melyek a külső hadműveleti területhez, időról-idöre a belügyminiszter teszi közhírré.

2. §. A hadműveleti területen igazoló okmányul szolgálnak általában:

1. a tényleges szolgálatban álló udvari, állami, törvényhatósági, városi vagy közforgalmú vasúti alkalmazottaknak és hozzátartozóiknak, valamint az országgyűlési képviselőknek arcképes vasúti igazolványai,

2. a főrendiház tagjaiaak a belügyminiszter által kiállitott, arcképpel és sajátkezű aláírással ellátott igazolványai,

3. a szabályszerű útlevelek,

4. a személyazonosságnak a hadműveleti területeken való igazolása ozéljából az I. fokú rendőrhatóság áltat a II. mellékletnek megfelelő űrlapon magyar és német szöveggel kiállitott igazoló jegyek.

Az 1—4. pont alatt felsorolt igazoló okmányok a hadimenetrend szerint közlekedő postavonatok használatára is jogosítanak.

Az igazoló jegyet csak kifogástalan és teljesen megbízható egyén récére lehet kiállítani.

Az igazoló jegy űrlapjaival (II. melléklet) a belügyminiszter látja el az I. fokú rendőrhatóságokat.

Az igazoló jegy kiállításánál a személy- leírás adatait a III. alatt mellékelt utasítás Bzerint kell kitölteni.

Az igazoló jegyet birtokosa személyesen köteles átvenni és azt az átvétel alkalmával a kiállító rendőrhatóság előtt sajátkezűleg aláírni vagy ha irni nem tud, kézjegyével ellátni.

Az ellenőrzés hatályossága szempontjából, valamint az igazolójegy birtokosának érdekében is célszerű és kívánatos, hogy az igazoló jegy arcképpel is el legyen látva.

Ausztria területén csak az olyan igazoló- jegy jogosit utazásra, amelyhez a birtokos arcképe is hozzá van erősítve.

Az arcképet a kiállító hatóság erősiti az igazolójegyre és azt hivatalos bélyegzőjével ellátja akként, hogy a bélyegző egyik fele az igazolójegyre, másik fele az arcképre essék.

Az arcképet az igazolójegy birtokosa a kiállító hatóság előtt szintén aláírja, vagy ha irni nem tud, kézjegyével ellátja.

Az igazolójegy kiállításáért dijat szedni nem szabad.

Bélyegilletékként cselédek, legények, inasok, napszámosok, munkások és általában oly

I személyek, akik a szokásos napszámot meg nem haladó keresetből élnek, 30 fillért, egyébb I személyek 2 koronát tartoznak leróni.

3. §. A külső hadműveleti terület határ- i vonalainak átlépése — akár a hadműveleti

területen kívül eső országrészek felől, akár I azok felé — csak megfelelő igazoló okmány (2. § 1—4.) felmutatása mellett történhetik.

Az útlevél és az igazolójegy a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére csak akkor jogosit, ha azon a lakóhely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság az utazás célját feltüntette és arra a kővetkező záradékot vezette: „Érvényes a külső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére.“

E záradék hatálya legfeljebb kiállításának napjától számított három hónapra terjedhet Meghosszabbítására ugyanaz », rendőrhatóság jogosult, amelytől a záradék származik.

Sürgős esetekben kivételesen meghosszabbíthatja a záradék hatályát a tartózkodási hely szerint illetékes I. fokú rendőrhatóság is, amely azonban erről azt a hatóságot, amelytől a záradék ered, értesíteni köteles.

Az arcképes igazolványoknak, valamint a hatályos záradékkal ellátott útlevélnek vagy igazolójegynek birtokosa a külső hadműveleti terület határvonalait ismételten is akárhányszor is átlépheti.

4, §. A belső hadműveleti terület határvonalait átlépni tilos.

Kivétel tehető azon személyekre nézve, akik kellően igazolják, hogy katonai vagy más közügyben vagy gazdasági forgalom, mezőgazdasági vagy ipari termelés céljából, vagy fontos és halasztást nem lürő családi okokból kell utazniok

Ily utazáshoz a 2 §. 1—4. pontjában felsorolt igazolványok valamelyikén kiviil még az illetékes katonai parancsnokság külön engedélye is szükséges.

Az igazolójegynek e célból arcképpel kell ellátva lennie és arra valamint az útlevélre az I. fokú rendőrhatóságnak a következő záradékot kell vezetnie: „Külön katonai engedély feltétele mellett érvényes a belső hadműveleti terület határvonalainak átlépésére.“

Az igazoló okmány alapján és annak beküldése mellett az érdekelt fél közvetlenül kéri az illetékes katonai parancsnokságtól a külön katonai engedély megadását. A kérelemben meg kell jelölni az utazás célját, végpontját és a tervezett tartózkodás időtartamát.

A külön katonai engedély kiállítására jogosult:

a) a hadsereg főparancsnoksága (AOK — NA, tábori posta szám 11.) az összes belső hadműveleti területekre és külön az északkeleti hadműveleti területre,

b) a délnyugoti haderők parancsnoksága (SWF — NA, tábori posta szám 149.) az egész délnyugoti hadműveleti területre,

c) a 3. hadsereg hadtápcsoportparanos- noksága (AEK Pol. Gr. tábori posta szám 211.) a déli hadműveleti területre,

d) a Szarajevóban székelő vezénylő tábornok (Komand Generál) Bosznia-Herczegovina és Dalmáczia területére,

e) a pólai hadikikötő paranesnoksága (KHK) a hadikikötő területére,

f) a zágrábi katonai parancsnokság Fiume város és kerületére,

g) az összes működő hadseregparancsnokság (OAK), hadtápparancsnokságok (AEK), hadseregcsoportparancsnokságok (AGK) és hadtápcsoportparancsnokságok (EGK) működésűk területére.

5 § A belső hadműveleti terület határvonalain belül történő utazásra, ha az nem terjed túl a járás területén és az ezzel közvetlenül szomszédos községek határán (szomszédos forgalom) a 2. § 1—4 pontjában

felsorolt igazoló okmányokou kívül a „Személyazonossági Igazolvány“ (IV. melléklet) is elegendő.

Ily személyazonossági igazolványt osak a hadműveleti területen állandóan lakó, vagy tartózkodó oly kifogástalan egyén részére lehet kiadni, akinek utazása ellen aggály fenn nem forog.

A személyazonossági igazolvány-t a lakóhely szerint illetékes községi (kör) jegyző, kivételesen az I fokú rendőrhatóság állítja ki.

Érvénye egy hónapra terjed, de azt a kiállító az igazolványra vezetett záradékkal ismételten is meghosszabbíthatja.

Ha a belső hadműveleti terület határvonalain belül tett utazás túl terjed a fent jelzett szomszédos forgalmon, arra csak a

2. § 1—4. pontjában felsorolt igazoló

okmányok valamelyike és ezek közül az útlevél és az igazolójegy csak akkor jogosit, ha azt a tartózkodási hely szerint illetékes

1. fokú rendőrhatóság oly tartalmú záradékkal látja el, amelyben az utazás ezélja, végpontja és a záradék érvényességének időtartama fel van tüntetve.

Ezt a záradékot a rendőrhatóság osak akkor vezetheti az igazoló okmányra, ha a kérelmező megbízhatósága ellen ninos aggálya.

6 § A hadműveleti területen kivül eső országrész és a külső hadműveleti terület, valamint az utóbbi és a belső hadműveleti terület határvonalainak átlépésénél a szomszédos forgalomban a 2. §. 1—4 pontja alatt felsorolt igazoló okmányokon kivül az 5. §-ban említett „Személyazonossági Igazolvány“ is érvényes.

Ily őzéiből személyazonossági igazolványt csak az előbbi bekezdésben említett határvonalak mentén lakó, vagy ott állandóan tartózkodó egyének részére szabad kiállítani, így különösen az állandó szolgálati viszonyban álló munkások és egyéb alkalmazottak, továbbá azok részére, akiknek a fentjelzett határvonalak mentén birtokuk vagy bérletük van, vagy akik fontosabb életszükségletek kielégítése (orvoshoz, gyógyszertárba, malomba, kereskedőhöz stb:) utazás (vagy élelmi ozikkek adás-vétele pl piaozi árusok) ozéljából vannak a szomszédos forgalomra utalva.

7 § A fenti szabályoktól eltérő rendelkezések irányadók a jelen szakaszban felsorolt alábbi esetekben.

1. a közszolgálati megbízásból utazó egyének magukat kiküldő rendeletükkel és a

2. § 1—4. pontjában felsorolt igazoló

okmányok valamelyikével igazolják

2. Katonai személyek igazolására a katonai nyílt parancs, katonai menetlevél, vagy felettes parancsnokságuk (hatóságuk) rendelete szolgál, részükre tehát a közigazgatási hatóságok semmiuö igazoló okmányt nem álithatnak ki.

3. A közigazgatási vagy bírói hatóság idéző végzése minden más igazoló okmányt

I pótol a lakó (tartózkodási! helytől az idéző : hatóság székhelyéig, ha a tartózkodási hely szerint illetékes községi, vagy közjegyző a megidézett személyazonosságát az idézésen hitelesen (aláírással és pecséttel) igazolja és az idéző végzést a megidézettel is aláíratja, vagy ha irni nem tud, kézjegyével elláttattja.

4. Rendkívüli kivételes esetedben, amikor a megszabott igazolvány megszerzése nem lehetséges, (pl. nagyobb menekülő vagy munkás szállítmányoknál,) a belügyminiszterhez kell jelentést tenni. Ilyenkor a belügyminiszter az illetékes katonai parancsnokság meghallgatása mellett határoz.

8. §. Az igazoló és a személyazonossági igazolvány kiállítására jogosult I. fokú rendőrhatóság: a székesfővárosi m. kir. államrendórség működési területén a székesfővárosi m kir. államrendőrség főkapitánya, th. és rt. városokban a városi rendőrkapitány, községekben a járási főszolgabiró, a m kir. határrendőrség működési területén az illetékes határrendőrkapitány és a határrendór- ségi kirendeltség vezetője.

A kiszolgáltatott igazoló okmányokról és az azokra vezetett záradékokról a kiállító hatóság az V. alatt mellékelt minta szerint, folyószámokkal ellátott pontos nyilvántartást köteles vezetni

Az igazoló okmányokon és a záradékokon a nyilvántartás folyószámát fel kell tüntetni, és azokat az aláírással és a hivatalos pessét- tel is el kell látni.

9. §. Aki az igazoló okmányát az ellenőrző közeg felhívására fel nem mutatja, vagy aki igazoló okmányával bármiképen visszaél, vagy a forgalom korlátozására és az igazolási kötelezettségre vonatkozó fenti rendelkezéseket más módon megszegi, az, ha cselekménye nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

E kihágási ügyekben a közigazgatási hatóság, mint rendőri büntető biróság, a budapesti m kir. államrendórség működése területén a budapesti m. kir. államrendőrség, a m kir. határrendórség működése területén a határszéli rendőrkapitány, harmadik fokon mindenkor a belügyminiszter jár el.

10. §. Ez a rendelet 1915. évi szeptember hó 20-án lépett életbe.

Ettől a naptól kezdve a személyforgalom korlátozása és az igazolási kötelezettség szabályozása tárgyában kiadott rendeletek a hadműveleti területre nézve hatályukat vesztik.

Miről azzal értesittetik a lakosság, hogy mível ezen belügyminiszteri rendelet szerint már a szomszédos Bács- Bodrog vármegye, továbbá Szabadka város területére is igazolájegygyel, Illetve a szomszédos forgalomban személyazonossági igazolvánnyal lehet csak utazni, ezen okmányok kiállítása végett az utazók a rendőrkapitányságnál a hivatalos órák alatt jelentkezzenek.

Halas, 1915. Nyomatott Práger Fereucz könyvnyomdájában.