Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1914 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-27 / 21. szám

4 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 27. Népesedési mozgalom — Május 19. — május 26. — Születtek: Csik Mihály és Kurucsai Annáuak Anna nevű leányuk. Herman Dénes és Hirhiger Etel Luczának Margit nevű leányuk. Molnár Sándor és Bédi Máriának (iker szülés) Károly nevű és halva született fiú gyermekük. Török István és Babos Máriának Margit nevű leányuk. Bán György és Modok Gy. Zsófiának Ella Emma nevű leányuk. Dobó Juliánnának József nevű fia. Soós Frigyes és Varga Agnesnak Nándor nevű fiuk. Kocsis József és Dora Juliánnának János nevű fiuk. Benedek Lajos és Kis Zsófiának Lajos nevű fiuk. Gama Kovács Sándor és Krammer Vilmának Vilma Irén nevű leányuk. Székely Sándor és Igriczi Eszternek Sándor Aladár nevű fiuk. Dicsó István és Tandari Etelkának Janos nevű fiuk. Miklós Balog János és Buchmüller Veronának Imre nevű fiuk. Gál Lukács és Balla Zsófiának Fetencz nevű fiuk. Bárány József és Hlavács Erzsébetnek Lajos nevű fiuk. Meghaltak: özv. Árvái Józsefné Steinmetz Borbála 20 éves korban. Szabó nyali Mihályné Király Gy. Erzsébet 75 éves, Jakus Etelka 7 éves, Freund Adolf 58 éves, Szaszkó József 81 éves, Elő Vilma Viktória 3 éves, Gzékus Margit 18 hónapos, László Pál 25 éves, Tagai Eszter 7 éves, Bercsényi Benjámin 8 éves, Sándor István 11 hónapos, Novák János 2 hónapos, Barta Irén 4 hónapos, Tamás Lajos 22 napos korban. Kihirdetett jegyesek: Dr. Csöngős Imre Singer Er­zsébet szegedi lakossal. Szabó István újvidéki lakos Einwiiler Mária Te­réziával. Szabó Rumi Imre Szalonnás Máriával (Tanuk: Szőlős János, Da­rányi István.) Sólya Sándor Dinnyés Anna kiskunmajsai lakossal. Sütő Ferencz Német Erzsébettel (Tanuk : Vlasits András Kátai Mihály.) László K. Sándor Terbe Judithtal (Tanuk: Sánta József, Öaördi Imre.) Pap István Pap Rozália pusztamérgesi lakossal. Egybekeltek: Császár József Kurgyis Erzsébettel. Takács György Horváth Szép Julián- nával (Koszorús leányok: Vas Bo- riska, Szőlős Lidika és Horváth Szép Mariska. Koszorús legények : Sándor Sándor, Ternyák Pál és Németh Pál. Vőfély : Zseni Imre.) Ipar, keresksielei. Bácsmegye bevétele hízott ser­tésekből. Az alispán évnegyedes jelentése szerint Bácsmegye területéről (nem számítva Szabadka, Zombor, Újvidék, Baja városokat) összesen 248.431 értéke összesen 37.264,650 korona. Építkezés. Izsákon mozgószinházat építenek. Az uj szolnoki cukorgyár ősszel megkezdi üzemét, a gyár részére körülbelül 100.000 hold répa- termés van biztosítva. A munkásai helyzete. II. Vázoltam néhány sorban e lap múlt számában a munkásnők sanyarú helyzetét. Ez a sanyaruság azonban csak a fővárosban domborodik ki a maga szomorú valójában. Ezt szegezi le alanti tudósításunk, amelyet Buda­pestről vettüuk : Egy Szigetváry utcai piszkos ház harmadik emeletén lévő lakásba nyitok be. A konyhában lesrófolt lámpa kormos füstszaga csapja meg az orromat. A szoba ajtaja nyitva van és én ott találom magamat nyolcz férfi és öt nő között. A nők az ágy szóién ülve beszélgetnek, a férfiak az asztalnál buzgón ütik a kártyát. Rettenetesen fojtó, dohos szag terpeszkedik a szoba levegő­jében. Piszkos ablakok merednek reám, öreg, kopott bútorok és két fakó szentkép adják a berendezést. Köszöntőm a munkásuőket, be szédbe elegyedek velük. Barátságosan vezetnek ki a konyhára, hogy ott beszélhessünk : — En már húsz éve dolgozom a gyárban, — kezdi az egyik — sokat beszélhetek. Legnagyobb keserűségünk az, hogy kényszerítve vagyunk a rossz étkezésre. Haza nem jöhetünk, kantin pedig nincs a gyárban. Ezért sok köztünk a tossz szervezetű, beteg nő. Pedig nekünk szükségünk van a jó, egészséges szervezetre. Mi többet dolgozunk, mint a férfiak, mert mi a gyáron kívül itthon is robotolunk. A férjem még az ágyban alszik, mikor én felkelek kávét főzui a gyerekeknek és neki — meg kitaka­rítottam már a lakást, mire ő fel kel. Azután mehetek csak a gyárba, hogy ott estig dolgozzam s munka után ismét rohanok haza vacsorát főzni a családomnak, mert hát egyszer csak kell napjában becsületesen étkezni. Vacsora után vagy varrók, vagy mosok, vasalok, hogy legyen váltani való. Csak tiz óra után kerülök az ágyba s ezt teszi ezer kolléganőm legnagyobb része is. Hát nem foDtos kérdés nálunk az életmód megoldása? Hát nem állat az ember, hogy ezt az életet kibírja, csoda, ha idő előtt kidől ? Egy piszkos törülközőre téved a szemem, az asszony észreveszi ezt és mentegeti magát. — Ne tessék elítélni ezért a piszkos rendetlenségért, amit itt lát. Tetszik tudni, nem jövök jól a do­loghoz, kevés az időm itthon. Alig tudom az uramat és a gyerekeket ellátni. Ha már élni és robotolni kell, — mondja azután dühösen — legálább ne adna az isten kölyköt a világra. — Ez a munkásnők legnagyobb baja — mondja egy másik — mert ha családja és háztartása nem volna, könnyebben menne a sora. Azonkívül kevés a fizetésünk is. A dohánygyári napszámosnők heti tizenkét korona hatvan fillért, az elömunkásnők húsz koronát keresnek hetenkint. Most tessék ebből becsületesen megélni. Még legjobb annak, aki akkordban dolgozik, mert igy legalább, ha meg­erősítheti magát, meg is van a haszna. Hát bizony ilyen nyomorúság van közöttünk uram. Rosszul étkezünk, sokat dolgozunk, keveset keresünk s emellett otthonunk még sem olyan rendes, mint kéne lenni, mert nem futja ki az időnkből a tisztogatás. Tűz, jég: elleni biztosítást a leg­olcsóbb díjtételek mellett közvetít: Győrfi József „Adriai“ biztosító társulat kerületi ügynöksége. Közgazdaság. Cserebogár irtás. Kecskemét egy liter összefogdosott cserebogárért 4 fillért fizet. Eddig 14.009 litert váltottak be. Ha tudjuk, hogy egy literben 325 darab csere­bogár tér el, Kecskemét város bölcs elhatározásából 4,553.926 cserebogárt pusztittatott el, — természetesen nem számítva ehhez a magán utón elpusztított cserebogarakat. Hogy ez az ötödfél millió cserebogár mily rengeteg kárt okozott volna a nö­vényzetben, gyümölcsösökben, azt még elgondolni is nagy dolog. — Praktikus lenne Halason is utánozni szomszédunk példáját. Vásár. A kalocsai urnapi országos vásár ju­nius 7-én és 8 án lesz megtartva. A bordói lé. Újabb kísérletek szerint az uborka és dinnye peronosporája ellen jó hatást lehet elérni a bordói lé által. Budapesti gabonaárak : május 26 Búza 27 k. — t. — 28 k. 65 í. Rozs 20 k. 65 í. — 21 k. 40 f. Árpa 15 k. 20 f. — 16 k. — f. Zab 15 k. 70 f. — 17 k. — f. Tengeri magy. 14 k. 70 f. — 15 k. — f. Korpa 10 k. 90 f. — 11 k. 60 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak : e I. rendű öreg 350 kgr. felöl 130—134 01. 2 II. „ „ 280-350 kgr-ig 128-130 „ g Fiatal nehéz 300 kgr. felül 140—144 „ •5 „ közép 220—300 kgr-ig 140—154 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 148—156 „ Hússertés Süldő 132---------„ Az árak kilónként értondők. Hozzá nyúlt. A mostani keceli sorozáson történt. Egy jól megtermett, de föltűnően sáppadt legény került a mérce alá. Az úgynevezett „magasabb korosz­tályhoz“ tartozott, vagyis azokhoz, akik a rendes három állítás egyikén sem jelentek meg. „Törvénytelenül távol volt“, amint hivatalosan, csapni való magyarsággal mondják. — M. L. ! szól hozzá a sorozó tiszt. — En vagyok, kérem alásan. — Foglalkozáza ? — Munkás ! — No hát hol volt maga eddig, hogy nem láttuk ? — Vácott tartózkodtam, kérem szépen — Vácott ? — Ott! — Aztán miért nem állt elő? — Akadályoztattam. — Hogy hogy akadályoztatott ? — Bentlakó voltam. — Hol? — Az intézetben. — Micsoda intézetben ? — A királyi állami intézetben. — Beszéljen értelmesen ! Miféle királyi állami intézetben ? — A fegyben. — Szóval a fegyházban ! — (szemlesütve): Igen . . . — Mennyi ideig? — Ötször tizenkét holnapig.- Azaz öt esztendeig ? — Igen. — Aztán miért tartózkodott ott ? — Nézeteltérés miatt. — Nézeteltérés miatt? Talán jól helyben hagyott valakit ? — Hát hozzányúltam . . . — Csak hozzányúlt? Furcsa, hogy mégis keiek öt esztendőt kapott ezért a hozzányulásért ? — Sokra ment fel kérem alásan a kilépési tilalom, mert a dolog követ­kezményes halálesettel volt egybe­kötve . . . — Magyarul: agyonütött kelmed valakit! — Nem ütöttem én, megkövetem tisztelettel, csak a fejnek irányítot­tam egy behatóbb testi beavatkozást és emiatt kellett elhantolni a szóban- forgó illetőt 1 (H.) Elinit Ilii!. — Ördögűzés. — Régebbi számainkban részletesen ismertettük azt a boszorkány port, amelynek egy halasi öreg asszony : Bósér Gergelyné lett az áldozata. Ugyanakkor, amidőn ilyen dolgok történtek, nem lehet csodálkozni, ha szeut meggyőződéssel hittek az em­berek ördög által való megszáll hatóság lehetőségében. A nők hyeteriáját és az emberek egyéb betegségeit, amelyek az idegek elváltozásaiból álltak, 8 melyek külső tünetek megnyilvánulásával nem jártak, annak tulajdonították, hogy az egyén istentelen viselkedésével magára hívta a pokolbeli hatalmasság figyelmét, avagy valamelyik ellensége meg­rontotta. Ennek alapján megindultak az ördögűzések. A budapesti levéltárban láttam egy okmányt, amely azt bi­zonyítja, hogy a XVIl-ik században valósággal mindennaposok voltak ezek az országban. Az az okirat, amelybe alkalmam volt betekinteni, speciálisan egy halasi ördögűzést ir le. Az egyén, akin a procedúrát vég­rehajtották, egy gyermek volt, aki a jegyzőkönyv szerint nem tűrt meg semmiféle szent tárgyat közelében, szüleivel szemben a lehető legdurvább volt s arcvonásai annyira elváltoztak, hogy ebből csak valami rendkívüli esetre lehetett következtetni. A jegyzőkönyv ezután meglehetős bőbeszédűséggel adja elő, mi mindent kíséreltek meg a szülők gyermekük meggyógyitáea céljából. De hiába. Végre is abból, hogy a gyermek valahányszor a templom vagy más szent hely előtt ment el, már harminc lépésnyire el kezdett nyugtalankodni, görcsei lettek bizonyossá vált, hogy a gyermeket ördög szállta meg. A procedúrának eredménye is lett; a gyermekből az ördög eltávozott, mivel meggyógyult. Ma már, amikor az ideggyógyászat is fejlett, tudjuk, hogy a gyermek hysteriában szenvedett 8 az ördögűzés valóban jó gyógyszer volt. Ugyanis a véghez vitt hókusz-pókuszok mint­egy ezuggesztió gyanánt szerepeltek, amelynek nagy fontosságában jelen korban nem kételkedik senki. (Krónikás.) Illllllll Ilin Iliin 1II lllJjllll! Illi I III I MIMII 11111 lllllllll llllllllllll Kossuth Ferencz meghalt. Amitől hetek óta rettegett az ország bekövetkezett Kossuth Ferencz hétfőn hajnalban négy óra bperckor meghalt. Halálának hire már délelőtt eljutott Halasra, miért is kitűzték a középü­letekre a fekete lobogót. A nemzet ha­lottját csütörtökön adják át a földnek. a tavaszi idényre a t. vevőközönség szives figyelmébe ajánlom. rőfös és divat­áru kereskedő ni ...ti». r;".„■■ariTT ........1 ­yomtatványokat a legolcsóbb árban készít ^lapunk nyomdája.

Next

/
Oldalképek
Tartalom