Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-28 / 22. szám

1913 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. május 28. Hírek. Istentisztelet. A jövő vasárnaptól kezdve a helybeli róm. kath. temp­lomban minden ünnep- ós vasárnap Vs 12 órakor is tartatik istentisztelet. Gyűlés. — A kiskunhalasi tanítói járáskor május hó 24-ón a központi állami iskolában tartotta tavaszi köz­gyűlését Tulit Péter elnöklete mellett. Elnök megnyitó beszédében üdvözölte az uj tanítói törvényt, hangoztatta az általános béke eszméjének terjesztését az iskolában és a munkás ügyek felkarolását. Szép és tanulságos elő­adást tartott Weisz P. izr. isk. tanító „akisdednevelésósgyermektanulmány“ ezimű tételről, melyben sok gyermeki megfigyelést tárt elő, az egységes nevelés szempontjából az óvodai fog­lalkozások megfigyelését ajánlotta az elemi iskolai tanítóknak. Tulit Péter a munkásügyek felkarolására a követ­kező javaslatot tette : A pusztai isko­láknál a fiók gazdakörök felállítását, a népkönyvtárak bevezetését, faiskolák felállítását és postai levélgyűjtő szekrény elhelyezését. — A közgyűlés a pénztári jelentés tudomásul vétele és több kisebb ügyek elintézésével ért véget. Egy kötény saláta — 100 korona. Tumó Imréné sz. Szabó Teréz 74 éves szőlőbeli lakost a rendőrkapi­tányság azért, mert Vince Sándorné szőlőjéből egy kötény salátát ellopott, 20 napi elzárásra átváltoztatható 100 kor. pénzbüntetésre ítélte. — Tumónó mezei terménylopásért már több Íz­ben volt súlyosan büntetve s vele szemben a súlyosabb büntetés mint visszaesőre szabatott ki. Disznótoros vacsora. Az ipartestület tagjai ós azok hozzátartozói részére, dísztermében, f. hó 81-ón, szombaton este 8 órakor disznótoros vacsorát ren­dez. A részt venni óhajtók f. hó 30-ig jelentkezzenek. Részvételi díj 2 korona, melyért hurka, kolbász, túrós csusza, fánk és V» liter bor lesz vacsorára kiszolgálva. A vadászás vége. Híradásunkból tud­ják már az olvasók, hogy május elején Balog Ferencz cseléd meglőtte Ku- rucz Mihályt, akivel azért szólalkozott össze, mivel Kurucz figyelmeztette, hogy tilosban vadászik. Az ügynek ez a része a kalocsai törvényszéken fog elintézést nyerni. Most mindössze azt közöljük, hogy rendőrségünk Balog Fercnczet és Sternák Józsefet azért, mert tilos időben szárnyas vadra vadásztak 50—50 kor. pénzbüntetésre ítélte, amely behajthatatlanság esetén 3 napi elzárásra átváltoztatható. Meghivó a kiskunhalasi Iparestü- lettől. — 1913. évi junius hó 22-én délután 3 órakor az Ipartestület dísz­termében nagy iparos gyűlést tartunk, amelyre Kiskunhalas összes iparosait, alkalmazottait, valamint minden érdek­lődőt tisztelettel meghívunk. — Tárgy : A „Magyar Elet- és Járadékbiztosító Intézet“ által felajánlott iparosbiztositás ügyében értekezés. Előadó, mint ven­dég Franki Pál ur, a társaság főtiszt­viselője Budapestről. — Kiskunhalas, 1913. május 20 án tartott előljárósági ülésünkből. Szabó Garbai István sk. jegyző. Tallér Antal sk. elnök. Kösd meg a kutyát! Nagy M. Antal bodoglári lakosnak ápr. 17-én a hatóságilag elrendelt ebzárlat da­czára szabadon volt a kutyája, mely Kovács József bodoglári lakost meg­támadta ós megharapta. A rendőrség ezért Nagyot 40 kor. pénzbüntetésre és a gyógy ós eljárási költségek meg­térítésére Ítélte. — Ugyancsak sza­badon volt a kutyája Kovács József bodoglári lakosnak is, aki 10 kor. pénzbírságot kapott. Rendőri hir. F. hó 24-ón d. u. a Petőfi utczában Eóbók Péter, a Fő utczában pedig Miklós Károly és Benedek Ferencz kőműves tanonczok ittas állapotban botrányt okoztak. A rendőrség 10—10 korona pénzbünte­tésre ítélte őket. A hatóság nyilvános rágalmazója. Vasárnap d. u. 3 órakor a szociá- lista földmiveló munkások hatósági engedéllyel a városi színházban nyil­vános szakgyűlóst tartottak. A gyűlés egyik szónoka Mig G. Károly hírhedt agitátor beszéde köz­ben a következő kijelentést használta : „Ha munka közben eső esik egy félóráig, a gazda a munkástól ezen időre is lefogja a napszámot, s ha a munkás a hatósághoz panaszra megy, ott nem adnak a munkásnak igazat, hanem azt a választ adják, hogy a gazdának van igaza, joga van levonni ezen időre a munkabért; pedig hal­lottam több gazdától, hogy ha a gazda ez ügyben bemegy a hatóság­hoz s ott az illető hatósági tagnak 10—10 koronákat ad, az ügy el van intézve. “ Mig G. Károly ezen kijelentése után a színház bejáratánál a nép­tömeg háta megett észrevétlenül tartózkodó ós a gyűlést figyelő Szekér Pál rendőrfőkapitány az embertöme­gen keresztül azonnal előrehatolt az előadói emelvény felé és menetköz­ben hangosan odakiáltotta az előadó­nak, hogy miután a hatóságot nyil­vánosan megrágalmazta, a további előadástól eltiltja s a szót tőle meg­vonja. Eközben a gyűlés ellenőrzésére kiküldött dr. Bori Benő kapitány is közbelépett s az előadót rendreuta- sitotta, a szónoki emelvényhez odaért rendőrfőkapitány Mig G. Károlyt az emelvényről leszólitotta s a rágalma- zási bűnügyben leendő kihallgatása ós a nyomozás azonnali foganatba tétele czóljából a rendőrkapitányság­hoz előállittatta. Mig G Károly kihallgatása során azt adta elő, hogy neki arra vonat­kozólag, hogy az általa említett ajándékozás tényleg megtörtént volna, bizonyítékai nincsenek, azt a tiszt­viselőt sem tudja megnevezni, aki megajándókoztatta volna magát, azt sem tudja, hogy ezen állítólagos ajándékozás melyik hivatalnál történt, 6 sem a hivatalokat, sem a tisztvi­selőket meggyanúsítani nem akarta, ő csak szóbeszéd után ragadtatta el magát meggondolatlanul a nyilvános gyűlésen ily kijelentésekre. Babó Imrétől és általa már meg­nevezni nem képes más gazdáktól is hallotta ugyan, hogy köztisztviselőket lehet megajándékozni, de ő a maga részéről egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy a munkásügyekben eljáró tisztviselők ajándékokat fogadtak volna el, sőt már több ízben azon meggyő­ződésre jutott, hogy az eljáró tiszt­viselők a munkásügyeket becsülettel és tisztességgel kezelik, tehát az általa nyilvánosan használt rágalmazó kijelentésekért a magukat ez által méltán sértve érezhető tisztviselőktől bocsánatot kór. Mig G. Károly által megnevezett Babó Imre a megtörtént szembesítés és kihallgatás alkalmával a leghatá­rozottabban tagadta azt, hogy ő Mig G. Károly előtt úgy nyilatkozott volna, hogy a tisztviselők megaján­dékozhatok, vagy általa megajándó- koztattak volna. Mig G. Károly cselekménye a bün­tető törvénykönyv 262. §-ába ütköző s hivatalból üldözendő nyilvános rá­galmazás vétségének tényét képezi, amelyre a törvény büntetésül 1 évig terjedhető fogházat ós 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetést állapit meg, s igy a rendőrkapitányság által ezen ügyben beszerzett nyomozási ügyira­tok a bűncselekmény megtorlása czéljából a kalocsai kir. ügyészséghez küldettek meg. A fentiekből megállapítható, hogy a legönzetlenebbül eljáró tisztviselő­nek is az elvadult közönség részéről jutalmul a rágalmazás jut ki osztályrészül. Élet Jászszentlászlón. j — Tudósítónktól. — A haragosok. Egy kicsiny ügyből kifolyólag ré­góta haragban voltak Szabó K. Jó- j zsef, Gyovai Péter és Sági János Tóth Józseffel. Mindig lesték az al­kalmat, hogy kitöltsók rajta bosszú­jukat. A múlt héten Tóth Majsára igye­kezett. Egyszerre egy lövés dördült el, amely a szerencsétlent szivén ta­lálta. A lövést Szabó K. küldte. A gyilkost letartóztatták. Meglőtte leányát. A Majsa melletti Jászszentlászlóu fegyverét tisztogatta Rékási Antal, megfeledkezvén arról, hogy a vesze­delmes szerszámból a töltések nin­csenek kivéve. Közben a fegyver el­sült. A golyó Rékási Anna nevű leányát találta ós életveszélyes sebet i ejtett rajta. Tűz. Tápai Józset tanyáján nagyobb mennyiségű szalma elégett. Politikai szemle. Amig a szomszéd községben az ellenzék a tót akció részére készíti a talajt, addig a kormány a görög ka­tolikusok magyarságát megóvandó felállította a hajdudorogi magyar püs­pökséget. Magyar nyelven imádkoz­hatnak ezután agörök katolikusok s nincsenek kitéve aunak, hogy elszlá- vositják őket, ami tekintve azt, hogy az ország területén 246.628 görög katolikus van, valóságos nemzeti ve­szedelem lenne. * Eddig nálunk az volt a szokás, hogy a nagy hadi adóból az osztrák gazdagodott. Ez volt a szokás, s ezt a koalíció nem igen merte megboly­gatni. Amit 6 nem mert, azt meg­tette a mostani kormány. Megtette úgy, hogy hamarosan épülni fog a a magyar ágyugyár, amely iparunkat van hivatva fejleszteni. Mulatságok. Juhász Ferencz tánczintézeti tánc- mulatsága. Az ipartestület díszter­mében junius 1-én vasárnap este 8 órakor a jelen és az elmúlt szezon növendékei szigorúan zárkörű mulat­ságot rendeznek. Belépti dij : sze­mélyenként 1 K. Egy kísérő- nem fizet. A kiskunhalasi besorozott ifjúság junius hó 1-ső napján, a független­ségi 48-as kör nagytermében népies tánczvigalmat rendez. A katholikus iskola majálisa. — Junius hó 4-én tartják meg majá­lisukat a katholikus iskola tanulói a szegedi-ut mellett elterülő Gyárfás-féle erdőben. — A gyermekek reggel fél hét órakor vonulnak ki. Kapnak odakünn reggelit, ebédet ós uzsonnát. Délután hat órakor hazajönnek. Szü­lőket és más vendégeket szívesen látnak a gyermekek; versenyekkel és egyéb játékokkal a vendégek szóra­koztatásáról gondoskodni fognak. A vendégek ellátásáról vagy önmaguk, vagy Gyugel Kálmán vendéglős fog gondoskodni, a ki ezen alkalomra a helyszínén ideiglenes vendéglőt fog nyitni. — A gyermekek ellátására a következő adományok érkeztek: Zsembery Ödön: egy bárány, Rk. hitközség 25 K, Gulyás Ferencz plébános 10 K, Horváth István 6 K, Tímár Ambrus káplán, Halász D. Sándor, Babenyecz Kálmán és LSrinezy Károly 5—5 K, Balogh Mihály 4 K, Kriszháber Lajos és Babenyecz Ferencz 3—3 K. — A derék adakozók ez utón is fogadják az iskola veze­tőségének hálás köszönetét. Bál. A Füzes pusztai népkönyvtár junius 8-án az épülendő olvasóterem javára Orbán Benő zenekara közre­működésével népies tánczmulatságot rendez. Felülfizetóseket köszönettel fogad a rendezőség. Egy pár Ítélet. — Törvény előtt. — A járásbíróság a múlt héten töb­bek között a következő ítéleteket hozta: 1) Lukács Tóth Sándor 55 éves halasi lakos csalás vétsége miatt három heti fogházra és 10 korona pénzbüntetésre Ítéltetett. Nevezettnek az volt a bűne, hogy Dobó Kálmán V. mérnöktől egy talicskát engedély ós kérdezés nélkül elvitt. 2) Komlós Sándor Figura Sándort bottal megütötte. 100 korona pénz­bírságot kapott. 3) Kollár Antal majsai tanító Virág Pétert „zsiványnak“ nevezte. Becsü­letsértésért 20 К pénzbírságot kapott. 4) Vasas Csillag Lajos, Szűcs Benő és Sós Benő Dobó Antalt megverték, s rajta súlyos testi sértést követtek el. Sós még életveszélyes fenyegetést is követett el. a halasi járásbíróság Vasast 4, Szűcsöt 3 hónapi fogházra, Sóst pedig 14 napi elzárásra Ítélte. 5) Nyerges Mihálynó majsai lakos Kakas Alajosné ottani lakos helypónz- szedőt eljárása közben megsértette, „szemtelen“ helypénzszedőneknevezte. 30 koronát kapott. 6) Tóth D. Kis Jenő és Csongrádi Vincze még a múlt óv őszén Garas Lőrincz majsai lakos földjét bosszú­ból gaz- és konkolymaggal nagy darabon bevetették, s ezáltal Garasnak 100 aor. kárt okoztak A helybeli járásbíróság Tóthot egy hónapi fog­házra és 10 korona pénzbírságra, Csongrádit pedig 14 napi fogházra ós 10 koronára ítélte. Kötelezte ezen­kívül az eljárási költségek meg­térítésére. 7) Tepli Nándor budapesti lakos Schvarez Artur (Majsa) sérelmére elkövetett becsületsértés miatt 10 kor. pénzbüntetést kapott. Iparosok nyugdijbiztositása. Örömmel értesültünk, hogy az aradi ipartestület felhívása folytán igen erős akczió indult meg az egész országban, miként lehetne az iparosok aggkori nyugdíj ós rokkantsági biztosítását — az iparosok özvegyeinek és árváinak, a fenntartásához szükséges segélyezést biztos, reális alapon megvalósítani. Úgy halljuk, meg van immár min­den eszköz, amennyiben a Magyar Elet és Járadék Biztositó Intézet — melynek élén és kormányzó testüle­tében ott találjuk Szócsényi Aladár, Er- dódy Tamás, Sztáray Gábor grófokat, Rudnyánszky József, Sólymossy Lajos bárókat, Gellóri Mórt és stb hazánk elsőrangú kitűnőségeit — olyan aján­lattal lépett az Ipartestületek vezető­sége elé, mely a létező összes nyug­díj formák közül a legjobb, az iparosok érdekeinek a legmegfelelőbb ós mely ajánlat folytán immár 22 legnagyobb ipartestület a nyugdíjintézménynek tagjaivá belépett — köztük a szabadkai és aradi is. ügy halijuké tárgyban városunkban is erős mozgalom indult meg — leg­közelebbi számunkban ismertetni fog­juk egész terjedelmében a mozgalom czólját — addig is a legmelegebben ajánljuk iparosaink figyelmébe ezen igazán égetően szükséges ós érdeke­inek fontos mozgalmat. Nincs szegényebb ember, mint a lelkiszegény, az értelemben szegény ember. Miért ? Mert anyagiakban sze­gények számára gyüjtőivet lehet ki­bocsátani, de a szellemi szegények részére — fájdalom —nem lehet gyűj­tést rendezni. Ha másnak sikerül valami, azt egészen a szerencsének tulajdonítjuk: ha nekünk sikerűi valami, az kizáró­lagosan a mi érdemünk. Nincs nemesebb cselekedet, mint a szegényt támogatni. De van az ala­mizsna osztásnak háttere is: a meg­szégyenítés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom