Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1913 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-08 / 2. szám

1913 KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE Hírek. Az előfizetések szives megújítá­sára kérjük igen tisztelt olvasóinkat. 0 0 0 Képviselőnk köszöneté, dr. Hegedűs Kálmán Halas város orsz. képviselője felkérte lapunk szerkesztőjét arra, hogy nevében hálás köszönetét nyil­vánítja mindazoknak, akik őt ujesz- tendő napján szerencse kivánataikkal szivesek voltak megtisztelni, mert fizikai képtelenség a leveleknek olyan mennyiségére válaszolni, amilyen a város képviselőjéhez ez alkalommal érkezett. Presbyter választás. A református egyház f. hó B-ikán ejtette meg a főgondnok, a presbyterium és gazda­sági gyűlés egy negyed részének választását. Főgondnokká választatott: Silling Ede. Presbyteri rendes tagok lettek : Dr. Farkas Imre, Farkas Elek, id. Biró Sándor, Dr. Dózsa Zsigmond, Berki Antal és Péter .Kál­mán. Póttagok: Szabó G. István, Széli Sándor, Egyed I. Sándor, Fülöp Sándor, Babó János, Imreh Lajos, Babó Elek, Szabadi József, Nagy Pál Imre és Bacsó Benő. —* Gazdasági képviselőtestület rendes tagjai: Dr. Gaál Gyula, Kovács Ká­roly, ifj. Gaál Lajos, Szűri László, Babó Ferencz, id. Darányi Antal, Mészáros József, ifj. Darányi Sándor, Babó Sándor, Modok Imre, Oláh Mihály, Nagykálozi Pál, Kolozsváry Kiss István, ifj. Gyenizse József, Matkó Károly, ifj. Jakab Sándor, Nagy kolozsvári Imre, Babó János. Póttagok: Fekete Imre, Bögyös János, Baki Pál, ifj. Darányi István, Darányi Imre, Gyenizse Lajos, Suba Imre, Balázs István, Kaszás Lajos, ifj. Biró Sándor, Kis 0. Imre és Sándor Balázs. Eijegyzés. Zilzer Vilmos kereskedő Kecskemétről eljegyezte Bergl Erzsi­két, Bergl Mór kereskedő leányát. (Minden külön értesítés helyett.) Népesedési statisztika. Városunk­ban az elmúlt évben 824 gyermek született. Meghalt 208 egyén és házasságot kötött 443. — A termé­szetes szaporodás: 381. Záró tánczvizsga lesz jan. 11-én, szombaton a színházban a gimn. és polg. iskolai növendékek részére. Hurokra kerülva Jó fogást csinál­tak az elmúlt héten a bócsai csend­őrök. Elfogták id. és ifj. Tisóczki István és Ozinkóczki Lajos prónay- falvai lakosokat, akikről kiderült, hogy Prónayfalván özv. Váradi Imrénét, Nagy Andrást, Szurok Józsefet, Nyitrai Elzát és Falus Józsefet meglopva érzékenyen meg­károsították. A csendőrség már ismeri az órgazdát is : Kecskés Andrást és Tóth Andrást, az utób­biak szintén prónayfalvaiak. Eltávoztak tőlünk Czeglédre a színészek s ott előadásaik sorozatát a „Limonádé ezredes“-sei kezdték meg. Nem tolvaj. Megjelent szerkesz­tőségünkben Horváth Istvánná s an­nak kijelentésére kórt bennünket, hogy ötét a törvényszék előtt minden alapos ok nélkül gyanúsították s ezért fel is mentették. Felolvasás. F. hó 12-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a város közgyűlési termében a babonáról tart felolvasást Gregus Gyula állami tanító. Bál. A függetlenségi és 48-as kör jan. 10-én Orbán Benő zenekara köz­reműködése mellett népies bált rendez. A Kaszinó Szilveszter-estéjén ülte jubiláris ünnepét, 180 főnyi fényes közönséggel. Szekér Pál másodelnök és Fülöp Sándor jegyző méltatták az évforduló jelentőségét s éltették a még élő alapítókat: Farkas Imrét, Bibó Györgyöt, Mészöly Istvánt. Pataky Dezső a mostani tiszfviselőket, Sass István, Kovács József a hölgyeket köszöntötték föl. Lakoma után táncz volt reggelig. Szerelmi dráma. Ha végigtekintünk az országban lejátszódó drámákon, láthatjuk, hogy legtöbbnél ott szerepel indíték gya­nánt : a szerelem. Ez az érzelem okozza a legtöbb bűnt, ez viszi az embereket oly tettekre, amelyeket józan állapotban el nem követnének. Ez okozta azt a rémes szenzácziót is, emely a város lakosságát izgalomban tartja. Rémes felfedezésre ébredtek vasárnap virradóra Zseny István Fő utczai házánál. A cseléd szobában holtan, fegyver által meg­ölve találták Tóth Erzsébet 16 éves cselódleányt és Vas Molnár Benőt. A házbeliek tüstént a rendőrségre rohantak s jelentették az esetet, ahonnan dr. Bori Benő rendőrkapitány embereivel a helyszínére sietett. A rendőrkapitánynak első gondja volt megállapítani, hogy öngyilkosság, avagy gyilkosság történt-e. A szobában minden a szokott rendben volt. Csak a falak voltak a kiömlött vértől nedvesek, mivel az erős fegyver mindkét áldozat fejét teljesen szétroncsolta. óngyilkosság mellett szól a férfi mellényzsebében talált és a rendőr­séghez czimzett levél, amelyben az bejelenti, hogy közös elhatározásból a halálba mennek, mivel szerelmük­nek következményeitől félnek. Felmerülhet de kell is hogy felmerüljön az a kérdés, hogy a leány az öngyilkos­ságba belegyezett-e, avagy nem? Ezen az utóbbi véleményen van dr. Bori Benő rendőrkáyitány is, aki előtt nagyon gyanús az, hogy a leány ru­hái szépen a székre voltak rakva, s a leány is nyugodtan feküdt az ágyon. Ez azonban már nem segít a sze­rencsétleneken, akiket hétfőn délután temették el. ciiitiiiiiiiiiiiintMiiiiiwiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiitiiMiiiiiitiiiiHfiiiiiiwiiiiititMia Esetek. A kimenő. — Es mennyi idő alatt végzi el ön a mosogatást ? — kérdi a szol­gálatba állni akaró leánytól egy, a cselédszerzők által jól ismert nagy­ságánk. — Az attól függ, kezét csókolom, hogy hétköznap van-e vagy vasárnap? A balottkém. Egyik délmagyarországi megyének oly szigorú főnöke az alispán, hogy a megyei tisztviselők az utolsó kisbi- rótól a főjegyzőig valóságos halálos félelemmel gondolnak rá. A falusi jegyzők előre reszketnek már, ha hire megy, hogy az alispán meglátogatja falujukat. Azegy ik jegyzőt nemrégmula- tás közben megütötte a guta. Szörnyet halt Minthogy orvos nincs a faluban, se a környéken, a halottkémi teendőket a falu kovácsa végzi. A tudós férfi közönséges embereknél hamar kons­tatálja a halált. Egyszerűen harapófo­góval összeszoritja a halott lábaujját, ha nem moccan. A jegyző urraí azonban nem mert ilyen könnyedén elbánni. Hátha feltámad és ebben az esetben jaj neki 1 Nem is akarta ennélfogva teljesíteni a halottkémi szolgálatot, Az egész kupaktanács most már azon tanakodott, miképpen kellenne konstatálni a jegyző ur ha­lálát. Nem tudtak dönteni, mikor csak egyszerre előáll a kisbiró: — Majd megmondom ón kendtek- nek, meghalt-e a jegyző ur, vagy sem. Ezzel odaállt a halott mellé és sa- kálüvöltóssel ordította be a fülébe: — Jegyző ur! Jegyző ur! Itt az alispán ur! a jegyző persze nem mozdult. — No hát, ha még erre se éb­redt fel, akkor meg is van halva a jegyző ur, szólt meggyőződéssel a kisbiró. <■< január 8. Mik történtek 1912-ben ? — Halas a hatalmas. — Szokásunkhoz hiven csokorba szed­jük az elmúlt évben történt s váro­sunkat közelről érdeklő eseményeket, hogy még egy pillantást vethessen reájuk az olvasó, mielőtt a feledés homálya bevonná azokat. Kommentárt nem fűzünk egyikhez sem. Beszélnek azok helyettünk I Már a január hónap is jelentős dolgot hozott. Ekkor érkezett le városunkhoz a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter azon leirata, amelyben tudtul adta, hogy egy Halason fel­állítandó internátus czéljaira 200.000 koronát nyújt. Február hónapban dőlt el, hogy az utmesteri székhely állandóan Hala­son marad. Ugyan e hónapban mozgalom indult meg a városban egy pinczeszövetkezet létesítése ügyé­ben. a tárgyalások kedvező sikerrel biztattak ; a földmivelésügyi miniszter képviselőnk látogatását fogadta és hathatós támogatást helyezett kilátásba, — még se lett a pinczeszövetkezet- ből semmi. Elég baj ! Márcziusban elvesztettük, Szath- máry Sándor gimn. igazgatót, meg­kaptuk az államtól a segélyt (25.000 koronát) s búcsút vettünk a katho- likusok plébánosától: Yóber Istvántól. Áprilisban munkásházak építésének kieszközlésére kérték fel képviselőnket, s a halas— kecskeméti vasút létesíté­sén fáradoztak. Májusban a kórház ügy került felszínre. Uj kórház létesítését hatá­rozta el a gyűlés s erre vonatkozólag a kormány támogatását kérte, — amelyet meg is kap majd a város. Júniusban kath. polgártársaink uj, kiváló plébánost kaptak Gulyás Ferenc személyében s a tanyai iskolák építé­sére vonatkozólag megjelent a pá­lyázati hirdetmény. Júliusban Balogh államtitkár leve­léből örvendetesen vettük tudomásul, hogy a kormány hajlandó Halason állami polgári fiú iskolát építeni. Ugyanekkor egy másik, a kereske­delmi miniszter levele is megörven­deztetett, amennyiben a soltvadkerti közút kiépítésének kedvező elintézését helyezte kilátásba. Az augusztus hónap szomorú szenzácziót hozott. Szomorú és meg­döbbentő volt az eset, jellemző a tanyaiak lelkületére. Egy fiatal 7 éves gyermek kiömlő vére áztatta a földet s kiáltott bosszúért. A gyilkos: a 15 éves Köti Sándor volt. Szeptemberben elvitték a legények elejét s megkezdődtek a tanítások az állam áltál épített hatalmas iskolákban. Októberben gyásza volt a Helyi Értesítőnek. Elvesztette munkatársát: Haydin Imre orsz. képviselőt. — Ugyancsak e hónapban előkelő ven­dége volt városunknak: Ipolyi Keller Gyula osztálytanácsos, kit Hegedűs Kálmán képviselőnk hozott le, hogy megnyerje a halasi munkásházak ügyénék, s megnyílt a halas—majsai vasút. Novemberben egy uj mozgalomról vettünk hirt : Jászszentlászlónak Halashoz való csatolásáról. A legutolsó, vagyis deczember hónapot teljesen a háború foglalta le, de azért a külpolitika által lefoglalt, a háborús rémeket elkergető kormány ekkor sem pihent és minden csele­kedetével azon volt, hogy a beligaz- gatás terén a különböző méltányos óhajtásokat kielégítse. Halas városa azt kívánta, hogy a csendőrlaktanya világításának a költségét az állam fizesse. Ez a költség ezrekre rúgott. Az állam a város kívánságát csak­nem egészében teljesítette. Az óv utolsó napján a Kaszinó 50 éves fennállásának jubileumát ünnepelte. Még a milliárdok sem kamatoznak boldogságot. A boldogság kamatai pedig többet érnek a milliárdokuál. 50 éves jubileum ünnepe folyt le a Kaszinónak. A tagok külön meghívót nem kaptak, Hegedűs Kálmán orsz. képviselő is csak a jubileum napján értesült erről I az ünnepélyről, úgy hogy azon már az idő rövidsége miatt meg sem jelenhetett, éppen ezért a következő sürgönyt intézte Farkas Imre dr.-hoz, a Kaszinó köztiszteletben álló ősz elnökéhez : ,,A mai lapokból értesültem a Kaszinó mai ünnepélyéről. Szivem­ből kívánom, hogy a Kaszinó ép úgy mint eddig, a jövőben is, ne a szájhős hazafiaskodás színhelye, hanem a dolgozni akaró és dolgozni tudó igazi hazaszeretet nemes tűz­helye legyen érdemdús elnökének a vezetése alatt, a kit a jó Isten nagyon sokáig éltessen I“ Pestmegyei hírek. Szökött katona. A soltvadkerti szőlők között elfogtak egy szökött katonát, akiről kiderült, hogy Bu- csenszki Lajos és jánoshalmai illető­ségű. Ezredéhez szállították. Kada Elek, Kecskemét polgár- mestere súlyos betegen fekszik. Eg; bét Majsán. Búzát lopott Tóth Menyhért pusz­tai lakos Juhász András tanyájáról. Tűzet idézett elő a majsai Pálos pusztán a macska. Ugyanis a macska szőre — a tűz mellett ült — tüzet fogott, az állat fájdalmában a szénába futott, s azt felgyújtotta. Családi élet. Palotás Pál József nevű fia és Verona leánya, kik már többször büntetve voltak lopásért, legutóbb Darázs János lakására betör­tek, ahonnan 13 korona készpénzt loptak és egy értékes fejkendőt da­rabokra szaggattak. A sikeren felbuz­dulva, Valtert József pálósi lakos ko­csijáról hat drb pulykát loptak. Tet­tüket persze tagadják. Elütött egy kis fiút kocsijával Majsa-Jakabon Varga Lörincz. A fiúcska, a 8 éves Liliom Szabó Já­nos súlyos sérülést szenvedett. A régi halasi betyárélet. (Folytatás és vége.) Éjjel az öreg Bagi visszalopózott házába s a mikor megtudta, hogy ártatlan feleségét fólholtra botozták a zsandárok, irtóz?tos haragra lobbant és megesküdött, hogy addig nem nyugszik, mig azt a zsandárkáplárt agyon nem lövi. Ettől fogva lett betyár az öreg Bagi; földönfutóvá, a vidék rémévé tette a lelkében lobogó bosszúvágy. Leginkább a német tisztekre jés az uraságokra fente a fogát. Nem ke­gyelmezett senkinek, a vért ontotta, hogy ne lebegjen folyvást előtte sze­retteinek árnya. A valamikor oly szelíd ember fe­nevaddá változott, aki utóljára már a nőkre, s a gyermekekre is ráemelte a kezét, ha a család német volt. Sokszor üldözték, de szilaj paripá­ján szélvészhez hasonlóan mindig el­vágtatott. Folyvást a csendőrök körül ólálkodott, lesvén a zsandárt, aki halálra verte feleségét. Utoljára is megölte. Hanem most már katonaságot is kirendeltek üldözésükre s egyszer meglepték az öreg Bagit, amint javá­ban mulatott egy utszóli csárdában. Megadásra szólították föl, de ő válasz- képen kilőtt az ablakon. Erre heves tüzelés következett s az öreg betyárt mellbe lőtték. Csak igy tudták kézre- keriteni és elhurczolni. Az öreg so­káig feküdt a kórházban s mikor fel­épült, a rögtönitélő-biróság halálra ítélte és felakasztották.

Next

/
Oldalképek
Tartalom