Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-10 / 2. szám

1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 10. azonban nem igazolódott be. Igaz ugyan, hogy ment sürgöny és levél, azonban a sürgöny daczára is megje­lent kántor egy szavazatot sem kapott, s igy beigazolódott az, hogy kár volt a- útiköltségért. A munkácsváraijai kantornak pedig azt Írták, hogy a kórt útiköltséget meg nem küldhetik, mivel megválasztására kilátás nincs. A kiküldött szentszéki biztos ezek után kijelentette, hogy ő a vizsgálat anyagát, — felsőbb utasításra — a legrövidebb idó alatt beterjeszti az pgyházmegyei főhatósághoz, s hiszi, hogy a főhatóság ezen választást rövid idő alatt jóvá fogja hagyni. A jóvá­hagyás január 7-én le is érkezett. (Reküldetett.) i imi in mi in iiíi i mu ni in i inni ni unni i111 ii i i:ii Kunyhók reme. Múlt számunkban már megírtuk, hogy Palásti József és felesége beis­merték a rendőrségen a Hatházi Sán­dor kárára elkövetett lopást. Rendőr­ségünk azonban itt nem állt meg. Tovább nyomozott s még több lopást is derített ki, amelyek Palástihoz fűződnek. a lopásokból származó dolgokat is megtalálta, Palásti napa : Pinke Józsefnó lakásán. Eddigeló a következő lopásokat si­került Palástira rábizonyítani : 1010. év nyarán Freund Adolf sző­lőbeli kunyhójának falát kiásta, s on­nan egy permetezőt ellopott, mely na­pához vándorolt. Ugyanez évben Pázsit Antal szőlő­beli kunyhóját is kiásta, s onnan fűrészt, metsző ollót, harapó fogót és egyéb tárgyakat eltüntetett.. Ugyancsak 1910. év nyarán id. Gál József alsó-kisteleki földjén is látoga­tást tett, s onnan a nyitott színből és kunyhóból lószerszámot és több­féle gazdasági eszközt elvitt. 1911. évben, szüret tájban id. Or­bán Ferencz kunyhóját törte fel, hon nan azonban csak egy vizes poharat vihetett el. Szalai Antal szőlőbeli lakásáról házi nyulakat, fejszét és egyéb tárgyakat lopott. Deezember 29-ére virradó éjjelen Pólya Mária szőlőbeli lakásánál a kamrát feszitette fel. Ott egy bogrács­nak, szakajtónak és kaszahegynek lett hült helye. Palásti József ellen lopásért, fele­sége és napa Pinke Józsefnó ellen pedig orgazdaság miatt indíttatott eljárás. A jómadarakat tettükért a ka­locsai törvényszék fogja számadásra vonni. I I I I III ШИШ hin I П| Ш11111IIII III I IMII 1111 11 III 11, Népesedési mozgalom. — Január 2. — január 9. — Születtek .­Berta István és Tanács Teréziának Szilveszter nevű fiuk Juhász Vedres Ferencz és Pap Terézia Etelkának Hona nevű leányuk. Kováts István és Meskó Etelkának halva született le­ány gyermekük. Németh B. Balázs és Borsos Judithnak Sándor nevű fiuk. Lusa Imre és Karó Erzsébet nek István nevű fiuk. Gáspár Sándor és Abrahám Rozáliának Eszter Julián­ná nevű leányuk. Adám János és Rádóezi Teréziának Vilmos nevű fiuk. Kindla Istváu és Ambrus Judithnak Margit nevű leányuk. Bózsó Antal és Császár Rozáliának Rozália nevű le­ányuk. Brecska Imre és Farkas Er­zsébet Matildnak Mária nevű leá­nyuk. Gál Pál és Csendes Máriának Ferencz nevű fiuk. Visnyai Ferencz és Király Ágnesnek Margit nevű leányuk. Tóth Imre és Ancsa Molnár Máriának Lajos nevű fiuk. Horváth Imre és Osehó Máriának Imre nevű fiuk. Szalai Sándor és Keresztúri Zsuzsannának Zsuzsánca nevű leá­nyuk. Tóth Sz. László és Nehéz Ro­záliának Etelka nevű leányuk. Meghaltak: Szalai Mária 6 hónapos korban. Darányi Juliánná 8 hónapos, Horváth B. Pál 67 éves, özv. Győré Józsefnó, Kaszap Juliánná 66 éves, Károly Gábor 4 hónapos, Erdélyi József 21 hónapos, özv. Hofmeister Illósnó Deutsch Johanna 72 éves, Martini Jó­zsef 84 éves korban. Kihirdetett jegyesek: Darányi Károly Modok Eszterrel. (Tanuk : Varga Antal dr. Kozics Zol­tán.) Csala Ferencz Pintér Viktória kiskundorozsmai lakossal. Kender Jó­zsef jánosbalmai lakos Kosa Etelká­val. (Tanuk : Császár Antal Halász Lajos.) Fekete Kálmán Nagyapáti Pi­roskával. (Tanuk : Farkas P. István Nagyapáti János.) Borbás Sándor Hu- gyák Máriával. (Tanuk: Ferenczi Fe­rencz Babos János.) Babos Imre Nagy Krisztinával. (Tanuk : Ador Sándor Oláh Sándor.) Kovács Vodór István Modok Erzsébettel. (Tanuk : Kálmán Sándor Farkas Sándor.) Deák Antal Gubacsi Jusztina szabadszállási lakos­sal. Poszranyák József Gyetvai Iloná­val. (Tanú . Morancsik Pál.) 'Egybekeltek,. Markó Lajos Ökördi Erzsébettel. (Koszorús leányok: Sági Terézia, Palmond Terézia. Koszorús legények: Biró Pál, Keruyalmre. Vőfély : Modok Balázs.) Nagy Kolozsvári Imre Sza­kács Zsófiával. Czizmadia József Kar dós Ilonával. Harnóczi János Lovászi Juliannával. Horti Ferencz Nagy Má­riával. Zseni Lajos Becze Erzsébet­tel. Dózsa Pál Gazdag Juliannával. Simon István Mankovics Juliannával. (Koszorús leányok : Mankovics Rozika Gyenizse Erzsiké, és Undi Juliska. Koszorús legények: Árvái Mihály, Babos Sándor és Nagy Sándor. Vő­fély : Török Sándor.) Horváth Albert Gyenizse Juliannával. iNiiiiiii:i!iiiii:iii!i!iii!iiiiiiiii!i:iiiiiii:iiiiiiiiMii!iiiiiiliiiiiiiiiiii!iiiiiiniiiiiiiiiiii Tragédia. Mindig bizonyos megilletődós fog el bennünket, ha valami sötét, elszo­morító esetről kell beszámolnunk. Ez fokozódik még akkor, ha a baj ma­gukkal tehetetlen gyermekeket, avagy feleséget ér. Elgondolkodunk a sors mostoha- ságán, mely legtöbbször oda sújt, azt csapkodja, aki már úgy is meg van verve. De hát ebbe bele kell nyugodnunk; mi emberek, ezt meg nem változtathatjuk. Egy szegény iparos ember megha­tó esetéről kaptunk hirt. Spitzer Adolfnak hívják, ki Halasra november 22-én jött oly czólból, hogy nálunk bádogos műhelyt nyisson. Már mindent elintézett: okmányait a hatósághoz benyújtotta s csak né­hány nap kellett még, hogy munká­ját megkezdje. Mivel a szegény iparos egy napig se maradhatott kenyér nélkül, tőkéje nem lóvén, átment Soltvadkertre, hogy ott, mivel nevezett községhez rokonsági kötelékek fűzik, megkeresse napi szükségletét. A piaczra ment. Alig időzött ott néhány perczig, midőn hirtelen összeesett. Mire hozzárohantak, már meghalt. Spitzert 6 árvája és felesége, kik a legnagyobb nyomornak néznek eléje, gyászolják. Pestmegyei hírek. Alszög és felszög. Legtqbb alföldi városban, igy nálunk is van alszög és felszög. E két városrész sok helyütt külön városként ól, lakosai gyűlölik egymást, különösen a legények. Ez a gyűlölet vezette egymás ellen a kis­kőrösi legényeket: Kurucz Pált, Csen­gődi Istvánt és Grecs Jánost. Kihall- j gatáskor, hogy miért verekedtek, a két utóbbi ezt felelte: „Felszegi le­gény minek jön az alszegi lányok után.“ Végzetes összeszólalkozás. Czár Gergely kiscsertői földmives többed- magával Homokmégyre ment adótar­tozását rendezni. Mikor dolgaik vé­geztével hazafelé tartottak, a község szólón találkoztak Romsics Sándor (Pali) legénnyel s valami csekélység miatt összeszólalkoztak vele. Erre Romsics elővette forgópisztolyát és rálőtt Czárra. A lövés telkit és Czár menten összerogyott. Romsics a lövés után megugrott; de hamarosan letar­tóztatták s a kalocsai ügyészséghez kísérték. Öngyilkosság. Majsán Czinkóci Péter 13 éves Dániel nevű fia affö- lötti elkeseredésében, hogy atyja megdorgálta, forgópisztollyal hasba lőtte magát. Sérülése életveszélyes. Gázol a vonat. Szabadszállás és Fülöpszállás között a délutáni sze­mélyvonat 30 drb egy falkában levő birkát elgázolt. A birkák Jámbor Im­re fülöpszállási juhászé voltak aki aznap disznót ölt, s a birkák őrizetét rábízta Kálmán kollégájára. Tolvajlás. Keczelen Varga Pálnó sz. Battha Teréz korcsmárosnót Er- dődi János 22 éves legény meglopta. Feljelentették. A pajtások. Kalocsán Kovács Já­nos összeszólalkozott a korcsmában bajátjával Nagy Jánossal s forgópisz­tolyával annak arczába lőtt. Nagy sé­rülése súlyos. Szerencse. Kunszentmiklóson Heiszler Mihály lókereskedő istállójá­ban lovait nézegette. Alig távozott onnan, midőn a hatalmas alkotmány összeomlott. Szomszédaink rólunk. A halas—majsai vasútról múlt óv deezember havában közölt czikkünk majsai olvasóink között is nagy ér­deklődést keltett. Ennek tulajdoníthatjuk, hogy „Kis- kunmaj8ai Hírlap“ ez. laptársunk ve- zórczikkben foglalkozott vele, a kö­vetkező megjegyzéseket fűzvén hozzá: „A halas—szegedi vasút, mint tudva levő dolog, a majsai határ egy részének érintésével van tervezve. Közvetlen érdekeltségében körülbelül 100.000 kát. hold tartozik mintegy 44.000 lakossal. Ennek az érdekelt­ségnek miutegy 25 százalékát a majsai határ szolgáltatja. S ez Mér­ges, Öttömös, Kígyós, Pálos piaczot kereső közönségének elszakadását fogja maga után vonni. Piaczunk ez­zel a népességgel fogyni fog, ami kiszámíthatatlan károkat ró ipar- és kereskedésünk fejlődésére, aránylago- san emelvén a szomszédos Halas for­galmát. Egész természetes dolog. Határunk­nak épen az a része nyer most kitű­nő összeköttetést, mely eddig legjob­ban volt elhanyagolva. Minden oldalról súlyos megpróbál­tatásoknak néz elébe községünk. A csatolt puszták önállósítása, illetve el­szakadása ma már napirenden levő kérdés.“ 1:1 lilllll!! Illilllll! I HIHI 11 III hl III l!|l|ll11 lllll llllllllllll II! Ingatlanok adás-vevése. Daczi Imre (nős Kálmán Eszterrel) és Klaj Konrádrió Krizsán Juliánná megvették Szabó G. Imre és neje Mol­nár K. Mária öreg szőlőbeli 1 hold 30 n. öl szántóját 1000 koronáért. Csatári Sándor és neje Mátyási Judith megvették Kovács János és neje Patai Juliánná városi lakóházát 111 n. öl udvar telekkel 1360 koronáért. Solti József és neje Kis V. Etel megvették Solti Sándor (nős Szalai Máriával) lakóházát és udvartelkót 600 koronáért. Hováncsek József és neje Orbán Juliánná megvették Búza Mária ingatlanát 600 koronáért. Solti Sándor és neje Szabadi Mária megvették Darányi József és neje Egyed Izsák Mária felsőkisteleki 135 n öl ingatlanát rajta levő lakóházzal 1400 koronáért. Szarvas András (nős Oserkó Teréz- zel) megvette Nagy János és neje Csendes Mária ingatlanát 600 kor.-órt. Nagy Tóth Márton és neje Hegyes M. Juliánná megvették Hegyes M. József és társai városi lakóházát 2500 koronáért. Hegyes M. Mihály és neje Veres Rozália megvették Hegyes M. József és társai tanyásbirtokát 6000 koronáért. Hegyes M. József és neje Szőke Juliánná megvették Hegyes M. Mihály és társai földbirtokát 2000 koronáért. Tanítók bálja. E néven ismeri és emlegeti uéháuy óv óta a halasi közönség azon kitű­nően sikerült mulatságokat, melyeket a helybeli tanítói kar évenként ilyen tajban rendezni szokott. Az idén ja­nuár 6-án, szombaton este volt a taní­tók bálja a városi színházban, most sem egyszerű tánczmulatság, hanem mint az előző években Í3, változatos műsorral s ebben érdekes előadásokkal egybekötött estély; olyan, a minőt méltán elvárhat a közönség olyan emelkedett értelmi színvonalú testü­lettől, mely a mulatságokat rendezi. Az előadások este 8 órakor kez­dődtek. A műsor első szereplője egy gyer­mekkar volt, mely Kiss Klára vezetése alatt adott elő egy pár szép dalt. A gyermekek szabatos és biztos éneke, a gyermekhangnak minden szívhez utat találó kedvességével a legalkal­masabb előkészítője volt a hangulat­nak a további előadásokra. Greguss Gyula megható költeményt szavalt a hazába visszatérő kivándorolt asszonyról, ki, hogy útközben a hajón meghalt gyermekét a tengeri teme­téstől, vagyis a tengerbe vettetóstől megmentse, eltitkolja a halálesetet s a holt gyermeket mindaddig karján hordozza a hajón, mig haza érve azt az édes hazai földnek át nem adhatja. A 3-ik pont Freytag Emma és Szilágyi Béla vonzó elevenséggel és lendülettel előadott dalkeringője, a 4 ik Tóth Margit monológja volt, ama háborgó lelki viszontagságok áb­rázolása, melyeken a kisleány átmegy, mikor a rég megunt és meggyűlölt kurta szoknyából már vógkóp kinőve, az első hosszú ruhát megkapja, s ez­zel hivatalosan is nagy leánynak ismertetik el. Az örömtől áradozó kis-nagy leányság, a fontoskodó naiv- ság, a büszkeséggel elegyült remegés, a nagyralátó, de hamar csüggedő tervezgetés e korszaka Tóth Margit­ban kitűnő ábrázolóra talált. A műsor egyik kiváló érdekessége özv. Szilády Lászlónó magánéneke volt. Az előadott kedves dalok, még inkább pedig az előadó szép és erős alt hangja, művészi éneklése minden­kire mély benyomást tettek. Igen hatásos volt némely „czikkó- vel“ az eleven újság. Kiemeljük a sok közül Szabady Krisztinát, ki az előfizetési felhívás volt, továbbá Ványi Terézt és Novák Esztert, kik két piaczi komámasszony képében a helyi híreket; és Gyenizse Balázst, ki a rendőri krónikát személyesítette. Fő­leg a komaasszonyok és Gyenizse B. tetszettek, mondókáiknak úgy ötletes- sóge mint helyi színezete miatt, mit a hűen feltüntetett tájbeszéd is erő­sített. A quartette, szépen összetanult művészi előadás volt, szinte sajnálni lehetett, hogy oly hamar véget ért. Korda Szabinka egy szép magán- tánezot adott elő. Diszkrét megjele­nése és fiatal alakja mindjárt belóp- tekor osztatlan tetszéssel találkozott, mit még fokozott az, hogy föllépése nyu­godt és biztos, mozdulatai bájosak, könnyedek és hajlékonyak voltak. A szómondó (Conferencier) tisztét dr. Ványi Ferencz látta el ügyesen és eleven ószszel. Az előadásokat reggelig tartó tánc- mulatság követte. A mulatságon jelen voltak leányok: Babó Margit, Babó Mariska, Babó Juliska, Biró Erzsiké, Baki Lidiké, Balogh Mariska, Bornemisza Mariska,

Next

/
Oldalképek
Tartalom