Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-10 / 2. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. január 10. Dobó Kata és Erzsiké, Darányi Esztike, Einvilier Mariska, Freytag Emma és Gizi, Grosz Zsófika és Erzsiké, Hoffer Ilonka, Hack Mariska, Horváth Sz. Ilonka, Horváth Margit, Korda Ilonka, Erzsiké, Szabina és Agnes, Kristóf Juliska, Király Gy. Mariska, Keresztes Erzsiké és Mariska, Kiss Ida, Kiss Klára, Kőváry Ida, Kolozs- váry Mariska, Musa Erzsiké, Mur- gáes Margit, Nagy P. Juczika, Nagy Kata, Novák Eszter, Nagy Mariska, Ónodi Jolánka, Pázsit Irén, Paczolay Ilonka, Pethő Nellike, Paprika Irma és Jolán, Rádóczi Ilonka és Berta, Soltész Ilonka, Szabadi Krisztina és Lórika, Szentgyörgyi Lidiké, Szabó Gizella, Szanyi Margit, Schneider Ilonka, Tóth Margitka, Tóth Juczika, Török Irén, Weisz Sarolta, Ványi Teréz, Valuska Berta, Zádory Iduska (Koseutvalva.) Közgazdaság. Helyes-e ? Néhány héttel ezelőtt a drágaság csökkenthetéeének okairól irt e lap hasábjain egyik munkatársunk. Czik- kére azon megjegyzést hallotta, hogy a műtrágya drága voltánál fogva se a szőlők, se a szántóföldek termőképességét nem emeli annyira, mint azt hangoztatta. Munkatársunk nem akarván hosz- szasan vitatkozni, egyszerűen leszegezi a Borászati Lapok január 7-iki számából az alanti részt, mely bizonyítékul is szolgál állítása mellett : Egyre nehezebb lesz a szőlőtrágyákat istállóival ellátui, úgy a homokon, ahol kevesebb állatot . tartanak a gazdák, mint a meredek hegyoldalakon, ahol a megnövekedett napszám a trágyának puttonyban való felhordását is rendkívül költségessé teszi. Itt a műtrágyának óriási jövője van. Első pillanatra azért megfoghatatlan körülménynek látszik, hogy szőlősgazdáink közül még csak oly kevesen használnak rendszeresen valami ásványi trágyát, holott külföldön — már Ausztriában is, de főleg Nómet- és Francziaországban — minden jó- ravaló szőlőgazdaságnak megvan a rendes műtrágyázás beosztása, melyet csak minden 4 —6 évben egészítenek ki istállótrágyázással, ha ugyan egyáltalán rákerül a sor. A Gazdakörből. A kör tudatja, hogy a háziipari tanfolyamra még négy ifjú felvétetik. Ugyanoda fűz'vesszőt vásárol. — Tavaszi és őszi szállításra műtrágyát már most lehet előjegyezni. A sertésvesz Bácsalmáson megszűnt. Vásárok. Ozegléden, f. hó 14-én vásár lesz, melyre vészmentes helyről mindenféle állat felhajtható. Száj és körömfájás fellépte miatt Félegyházán az állatvásárokat betiltották. Fedeztetési állomást az idén nem szerveztek Homokmégyen. Budapesti gabonaárak: január 9. Búza 23 k. 90 f. — 23 k. 65 f. Rozs 19 k. 70 f. — 20 k. 05 f. Árpa 18 k. 50 f. — 19 k. 30 f. Zab 19 k. — f. — 19 k. 80 f. Tengeri 18 k. 10 f — 18 k. 30 f. Korpa 13 k. 90 f. — 14 k. 60 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Csarnok. A vaskezű gróf. Igaz történet Halas múltjából. 4 Irta: Figyelő. — Mintha hallottam volna erről az esetről, — mormolta magában. Tudom már. Pestmegye alispánja beszólt erről s kérte ki tanácsomat. De most már minden hiába ! Húsz évvel » gyilkosság után nyomozni úgyszólván kóp’e- lensóg. Hisz azóta a nyomokat ezerszer megsemmisítették s valószínűleg a tettesek sincsenek életben. Különben majd meglátjukEltelt két nap. Eredmény azon- I bau nem volt. Ráday most aztán maga vette kezébe a nyomozást. Magához vett tiz elszánt hajdút s lóháton látogatást tett azon helyeken, hol a gazda már többször „ludas“ volt hasonló dologban. Sehol semmi nyom. Utoljára is csak három juhász volt még hátra, kiket már régóta gyanúban tartottak : L e- fánti István, Meskó János és Gáspár Mihály. Egyikük se volt otthon. Feleségeik, akik igen megijedtek a pandúrok láttára, minden nyugalmukat összeszedve igyekeztek a látogatókat meggyőzni arról, hogy férjeik már egy hete ki se mozdultak a házból, 8 csak most mentek el rövid időre. De hiába igyekeztek a tapasztalt pandúrokat félrevezetni. Feltűnt azoknak eltitkolni igyekezett reszketősük. — Nagy gazemberek a juhászok — mondta távozás közben a pandúrok egyike. — Fogadni mernék, hogy ők lopták el a lovakat. — En is azt hiszem, — szólt Ráday, — ezért állandó felügyelet alatt kell tartani őket. Mi mindnyájan hazamegyünk, te azonban — mondta Lázárnak — holnap kondásnak öltözve arra a tájra fogsz egy kisebb disznócsordát hajtani, s kikémleled, mit csinál együtt a három jómadár. Másnap nagy meglepetés érte a királybiztost. Izgatottan jelentették, hogy az ellopott lovakat megtalálták. A laktanya előtt egy fához voltak kötve. — Az eset egyre titokzatosabbá válik, szólt Ráday a hirt jelentő pandúrnak. Ezt egy jól szervezett banda tette. Tagjai közt kell lenni azoknak, kiket tegnap, vagy tegnapelőtt meglátogattunk. En a három juhászra gyanakszom, ezért azt akarom, hogy Lázár a reá bízott szerepet mindezek daczára játsza el, s hamarosan tegyen nekem jelentést. IV. Nagy síkság közepén emelkedik egy alacsony, nádfödelű viskó: Lefánti István háza. Az idő viszontagságai alaposan megviselték, oldalát támogatni kell, szintúgy a kéményét, mely busán lehorgasztja fejét. Az ablakráma üveget már régen látott ; hogy ne fújjon be a szél, papírral van beragasztva. A szobában egy kerek asztalon mécses ég. Körülötte három ember ül: a gazda és két szomszédja. Halkan beszélgettek. Nem vették észre, hogy egy árny surrant a fal mellé. Lázár volt, ki óvatosan körülnézett, aztán fülét az ablakhoz nyomva, hallgatózni kezdett. Odabent tovább szőtték a beszéd fonalát. Közben iddogáltak. Már látszott, hogy kezdenek ahhoz az állapothoz közeledni, midőn forogni kezd a világ, mivel már nehezen pergett a nyelvük. — Ep most húsz éve, szólalt meg a középső. — Minek ? kérdezte a házigazda. — De rossz az emlékezeted! Hát nem tudod, hogy akkor tettünk szert egy kis pónzmagra, s Belzebubhoz szállítottuk kóthouvódtisztet? Ugy-e jó volt, hogy az ördög árkába dobtuk, a nép azt hitte, hogy maga az ördög húzta az árokba s félelmében vallani se mert. — Hogyne emlékeznénk,— szólt a házigazda és a másik vendég, de nem muszáj mindent felháuytorgatni. Hagydd a holtakat nyugodni. — De mintha leskelőduék valaki. Már többször láttam egy sötét árnyat mozogni az ablak előtt. A vaskezű gróf kutat utánunk. Nézzünk csak ki, valószínűleg kopói közül lesz egy. — Ez utóbbiakat halkan mondotta, miért a hallgatozó csak suttogást hallott s csak akkor eredt futásnak, a mikor a három jómadár a házból kilépett. A haramiák csakhamar észrevették I j s megkezdődött a vad hajsza, — az ! életért. ! A három juhászt kergette a félelem, tudván, hogy rémes titkuk egy idegen birtokában van, a pandúrnak pedig valóságos szárnyakat adott az élet- ösztön. Egyre közelebb értek a juhászok a pandúrhoz, ki pisztolyát rántotta elő és üldözőire sütötte. De mintha a végzet is ellene esküdött volna. A fegyver csütörtököt mondott. Erre újra futásnak eredt, a juhászok pedig utána. Jó félórai futás után egyre kisebb lett a távolság, mely az üldözőket és az üldözöttet elválasztotta. Már hallani lehetett a pandúr lihe- gésót. Valóságyai vonszolta magát. De üldözői is ki voltak merülve ; mégis tartották magukat. Két perez múlva a juhászok kezei közt kapálódzott a pandúr, kik hamarosan elbántak vele. Kést mártottak szivébe, s egyet rúgva rajta, ott hagyták. — Most árulkodj, ha tudsz — mormolták. (Folytatjuk) Hirdetések. MEGHÍVÓ a kiskunhalasi Önsegélyző Szövetkezet 1912. január hó 21-én délelőtt 10 órakor a város közgyűlési termében tartandó rendes közgyűlésére. A közgyűlés tárgyai : 1. Elnöki jelentés, az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentésének, a zárszámadásnak és a nyeremény felosztási javaslatnak beterjesztése s a felmentvény megadása. 2. Elnök, alelnök és 6 igazgatósági tag választása. 3. Felügyelő-bizottság választása. 4. Indítványok (az alapszabályok 33. § ában előirt módon tehetők.) Az igazgatóság. A szövetkezet tagjai felkéretnek, hogy a közgyűlésen teljes számmal szíveskedjenek megjelenni. — Az esetre, ha a jan. 2Í-óre kitűzött közgyűlés az alapszabály szerint határozat képes nem lenne, újabb közgyűlési határnapul a fent irt helyre jan. hó 28-ik napjának délelőtti 10 órája tűzetik ki, amikor is a megjelent tagok számára való tekintet nélkül a közgyűlés az alapszabály értelmében határozat képes lesz Mérleg számla. VAGYON: Készpénz 1911. decz. 24 16379 k. 20 f. 104 darab adóslevél, értéke 53730 k. — 81 darab váltó értéke 64345 k. — Betéihátralók 716 k. — Felszerelésen (679 40 K.) 67 94 K. 10 °/0 (Vl-ik részlet) levonásával. 271'76 Összesen : 135441 K. 96 f. TEHER: 372 törzsbetóten (á 312 K. 116064 k. — Túlfizetés 208 k. 1906. évi osztalék (á 1.60 K.) 595 k. 20 f. 1907. évi osztalék (á 3 93 K.) 1461 k. 96 f. 1908. évi osztalék (á 6 80 K.) 2529 k. 60 f. 1909. évi osztalék (á 8 60 K.) 3199 k. 20 f. 1910. évi osztalék (á 10 80 K.) j4017 k. 60 f. 1911. évi osztalék (á 14.10 K) 5245 k. 20 f. Tartalék alap: Athozat a múlt évről 453 08 K. 6 °/0 os kamatból 27Y8 K. Osztatlan maradvány 12 22 K. 492 k. 48 f. Tartalék alap 6 ®/0-a 29 k. 54 f. Tiszteletdijakon 1320 k. 43 f. Felszerelésen 271 k. 76 f. Osztatlan maradvány 6 k. 99 f. Öszszesen: 135441 K. 96 f. Kiskunhalas, 1911. deczember 24. Kómeri Gyula pénztáros. Kristóf József elnök. Szalai Zsigmond könyvelő. Jelen forgalom-kimutatást, mérleget, nyereséges veszteség számlát a szövetkezet fő- és segédkönyveivel ösz- szehasonlitottuk, azokkal mindenben egyezőnek találtuk. Kiskunhalas, 1912. január 2. Imreh Lajos felügy biz. jegyző Kandi János f. ь. elnök. Babó Ferencz f. b.tag. 7852/P. 1911 szám. Hirdetmény. A kalocsai kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Dr. Tegzes Gyula mint az elhalt Török István kiskunhalasi kir. közjegyző irodája részére a budapesti kir. közjegyzői kamara 99/1911 számú rendelvényével hivatalból kirendelt helyettese, hivatalos működésének 1911. évi november hó 5. napján történt befejezése után — a közjegyzői óvadékát képező, a kalocsai m. kir adóhivatalnál 1911. évi február hó 12-ik napján a közjegyzői letét napló 3/1911 t. alatt bevételezett s a kir' törvényszék 1911. évi február hó 25-ik napján 1364/P. 1911. sz. végzéssel letétül elfogadott, a nyilvántartási jegyzék 928. lapján bevezetett 4400. korona névértékű magyar korona járadék kötvény kiadatása iránt 7482/P. 1911. sz. alatt kérvényt adott be, ennek folytán felhivatnak mindazok, a kik a fenti közjegyzői óvadékra nézve törvényes zálogjoggal bírnak, hogy követeléseiket az 1874 35 t.cz. 44.-ik sz. értelmében ezen hirdetménynek harmadszori közzétételétől számított 3 hó alatt e törvényszéknél annyival is inkább jelentsék be, mert különben azok tekintetbe vétele nélkül fog az óvadék kiadatása iránt intézkedést tenni. Kalocsán 1911. évi november hó 29. A kir. törvényszék. KÓNYA jegyző. 4899/1911. tkvi sz. Árverési hirdetmény. A kiskunhalasi kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Fülöp Ferencz kiskunmajsai lakos végrehajtatónak — Utál Ferencz végrehajtást szenvedő elleni 100 korona tőke s jár. iránti végrehajtási ügyében, a kalocsai kir. törvényszék területéhez tartozó, Kiskunmajsa község határában fekvő a kiskuumajsai 669 sz. betétben AII 1—2 sorsz. 8306. 8307 hrsz. szántó Alsóosztály földön 188 és 70 nsz. öl területtel 28 kor kikiálttási árban, A -|- 5036/1 hrsz. szántó Felső osztály földön 7 hold 470 nsz. öl területtel 186 korona kikiáltási árban 8306 hrsz. szántó Alsó osztály Földön 225 nsz öl területtel 24 kor. kikiáltási árban, — a kiskunmajsai 3968 sz. betétben AI. 1—2 sorsz. 1258 1259 hrsz. kert és ház 172 sz. alatt a Beltelek- ben 128 és 98 nsz. öl területű ingatlanoknak Gál Ferenczet illető felerészére 343 korona kikiáltási árban a kiskunmajsai 4164 sz. betétben a -j- 5036/2 hrsz szántó Felső osztály Földön 7 hold 471 nsz. ől területű ingatlannak Gál Ferenczet illető felerészére 93 kor. kikiáltási árban 1912. évi február hó 27-ik napján délelőtt 9 órakor Kiskunmajsa községházánál megtartandó/ nyilvános árverésen a következő feltételek mellett eladatni fog. I. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának megfelelő 10°/o bánatpénzt készpénzben vagy a kormány által ovadék- képesnek nyilvánított értékpapírban letenni. Vevő köteles a bánatpénzt a Vhjt.25 §-a értelmében kiegészíteni. II. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben és pedig az első részletet az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt, a második részletet ugyanazon naptól számított 30 nap alatt, a harmadik részletet ugyanazon naptól számított 45 nap alatt, minden egyes vételári részlet Után az árverés napjától számított 5 százalékos kamatokkal együtt, az 1881. deczember hó 6-án 39421 I. M. sz. a. kelt rendeletben előirt módon a kiskunhalasi kir. adóhivatalnál, mint bírósági letétpénztárnál lefizetni. Megjegyeztotik, hogy az ingatlan a kikiáltási ár l/j—2/3-nál olcsóbban el nem árverezhető. A bánatpénz az utolsó részletbe fog beszámíttatni. Kiskunhalas, 1911. évi deczember 18. A kir járásbíróság, mint tkvi hatóság. Fajt!) s. k. kir. jb.biró. A kiadvány hiteléül: Freytág Géza kir telekkönyvvezető Í9Í2. évi naptárak meg kaphatók Fráger Ferencznél. Halas, 1912 Nyomatott Fráger Ferenez könyvnyomdájában.