Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-04 / 49. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. deczember 4. A halasi ismeretlenek. Saját tudósítónktól. Közöltük múlt számunkban, hogy két Halasra igyekvő nő a vasúti kocsi félreeső helyén öngyilkosságot követett el. A fiatalabbik szörnyet halt, az idősebbiket pedig Szabadkáraa kórházba szállították, ahol most mielőtt kilétére bárminemű felvilágosítást adott volna, meghalt. к i«u ■: iiu 11 и 111111111111111111111111111111 и i in i Népesedési mozgalom. — November 26. — deezember 3. — Születtek : Ternyák T. Krisztinának Juliánná Katalin nevű leánya. Szombati József és Farkas Eszternek István nevű fiuk. Seres Péter és Takács Juliánnának Ferencz nevű fiuk. Oláh Lajos és Lócskai Máriának halva született fiú gyermekük. Kis Lajos és Eafai Eme- rencziának János nevű fiuk. Zubor Sándor és Király Gy. Zsófiának Judith nevű leányuk. Denke Teréziának Imre nevű fia. Nimcsevich Ferencz és Radies Juliánnának Miklós nevű fiuk. Lehóczki Márton és Eiler Margitnak Juliánná Krisztina nevű leányuk. Batiz Gábor és Kovács B. Erzsébetnek Károly nevű fiuk. Bite Viktóriának János nevű fia. Móricz Sándor és Madaras Juliánnának József nevű fiuk. Lórik Krippán József és Halász Máriának József nevű fiuk. Kovács B. István és Batiz Teréziának Jolán nevű leányuk. Kis K. Károly és Oserkó Eszternek halva született leány gyermekük. Gyenizse József és Kis Tamás Veronának Sándor nevű fiuk. Meghaltak: Matkó Imre 70 éves korban, Ördög Irén 2 éves, Ördög Rozália 6 éves, Daczi Imre 85 éves korban. Kihirdetett jegyesek : Fürst Mátyás Weiez Margit Jánoshalmái lakossal. Szabó Pál Szabados Máriával (Tanuk : Kis Rabata Pál, Bánóczki Balázs.) Vida Ferencz Császár Erzsébettel (Tanuk: Kis B. Sándor, Bukovics József.) Modok Sándor Flaisz Máriával (Tanuk: Szabó Ferencz, Becze Imre.) T. Szabó Mihály orgoványi lakos Paprika Erzsébettel (Tanuk: Németh Benő, Paprika Sándor.) Kis B. István Undi Juliánnával (Tanuk : Kis B. Sándor, Bátory Gábor.) Lakos Pál Tinnyei Juliánnával (Tanuk : Marton Sándor, Török Antal.) Szuhai Bazil budapesti lakos Babos Máriával (Tanuk : Babos Sándor, Lakos Sándor.) Egybehelteb.: Pásztor Ferencz Bugyi Katalinnal. Oserkó Ferencz Rékrrí Veronával (Koszorús leányok: Nagy Veronika, Rékasi Zsuzsika, Szanyi Mariska és Benedek Iduska. Koszorús legények : Rékasi Ferencz, Csonka Mihály, Komlós Benő és Tanács István. Vőfély: Harkai Ferencz) Kis Miklós Németh Máriával. Elő Ferencz Tallér Juliánnával. Magyar Imre Jancsovics Máriával. Perlsz Jenő bpesti lakos Elfenbein Bertával. Kuluncsits Jakab szabadkai lakos Vujkovich Lamics Oecziliával. Brecska Bóniámin Kormányos Máriával (Koszorús leányok : Brecska Katinka, Modok Rozika, Dobos Juliska, Darányi Juezika, Németh Mariska és Molnár K. Mariska, Koszorús legények : Harnóczi L. Benő, Kormányos András, Figura Imre. Árvái Mihály, Hegyes Dezső és Bánóczki Elek. Vőfély: Kis Lajos.) Schwepler Mátyás csonoplyai lakos Biró Irén Zsófiával. Melkvi János akasztói lakos Basa Máriával (Koszorús leányok: Lengyel Ilonka és Lengyel Annueka. Koszorús legények: Óravecz Ferencz, Melkvi József.) Baur Sm. Kálmán Tóth T. Jusztinával (Koszorús leányok: Tóth T. Erzsébet, Búza Juliska és Csatári Teruska. Koszorús legények: Pajor József, Tóth T Sándor és Pajor Balázs. Vőfély : Kernya Imre.) Disznótor Majsán. Az idő már télre fordult. Ilyenkor a külső részeken lakó ember vagy lakodalmat, vagy disznótort csap. Mindkettő jó mulatság annak aki meg van hiva. Mindkettőről sobáig megemlékeznek a szereplők, de hallgatnak az újságok. Takács János majsai szőlőbeli lakosnál tartott disznótorról azonban nemcsak ä szomszédok,hanem máraz újságok is kötelesek megemlékezni. Szombaton vágták le, szombaton pörkölték meg Takácsóknál a 116 kilós malacot. Ilyen alkalommal csakis úgy megy jól a munka, ha van pálinka, ha van bor. Takácsnó asszonyom azonban a pityizálást nemcsak, hogy jó szemmel nem nézte, hanem megjegyzéseivel annyira megharagi- totta az urát, hogy annak jól ismert haragja elől a menekülést tartotta a legcélszerűbbnek. Magára kapta tehát fejkendőjót és a közelben lakó édesanyja házába menekült. Az anyai ház falai között azonban csak úgy vélte magát biztonságban elhelyezve, ha az ajtók is zárva vannak, ez az oka annak, hogy miért zárta magára az ajtót a két asszony. Az asszonyok előérzete nem csalt mert nemsokára megjelenta felbőszült férj is, aki előbb dörömbölni kezdett a bezárt ajtón. Ezt a mulatságot azonban hamarosan megunta s kapta magát és egyszerűen betörte az ajtót. Ami azután történt abból csak kettőt tudunk biztosan. Az első az, hogy az asszonyok szerencsésen elmenekültek, a második pedig az, hogy Takácsot néhány óra múlva halva találták. A hasán érte az a késszurás, amely kioltotta az életét. A csendőrség megindította a nyomozást, amelynek során a halott hozzátartozói azt vallották, hogy Takács öngyilkos lett. A csendőrsóg azonban Takácsnak Ferencz nevű fivérére gyanakszik, akit le is tartóztatott. Kis bűnösökből nagy gonosztevők. A statisztika számtömegei sokszor többet mondanak a legtartalmasabb beszédnél. Ilyen ékesszólóan, de egy- szersmint elszomoritóan hatnak reánk a fiatalkorú bűnösökről egybegyült adataink. Az 1870-68 években nálunk a 20 évesnél fiatalabb bűntettesek száma 2000-en alul maradt', az 1905—1908 évi statisztikai adatok szerint a 18 éven aluli bűntettesek száma óvenkint meghaladja a 12 ezret. A kis bűnösöknek rohamosan növekedő tömege olyan veszélyt rejt magában, mely méltán ejt gondolkodóba bennünket és kényszeríti úgy a törvényhozást, mint a nagy társadalmat sürgős intézkedésekre. Tény az. hogy a fiatalkorúak erkölcsét illetőleg a nagyobb városokban, a nagy ipari centrumokban állunk a legrosszabbul, ahol apa és anya reggeltől estig benn dolgoznak a gyárakban, s a gyermekek már kicsiny koruktól kezdve az utcza porában nőnek fel. Ezen a bajon csak nagy szociális reformokkal segíthetünk. De eléggé hanyatlik a fiatalkorúak erkölcse egyebütt is ennek okát a rossz nevelésben kell keresnünk. A szülök legnagyobb része eleget vél tenni kötelességének gyermekeivel szemben az által, hogy élelmükről ruházatukról gondoskodik; gyermek védelmi intézményeink és egyesületeink nagyobb részének munkássága is ebben merül ki. A gyermeki lélek? Az pusztulhat. Es mikor pusztulásának látható jelei mutatkoznak, segíteni már nagyon nehéz, sokszor lehetetlen. Amíg nem késő vegyük észre jö- vőnknek a statisztikai számadatain keresztül reánk vicsorító rettenetes képét és ne feledjük, hogy fiatal bűntettesekből toborzódnak a nagy gonosztevők. (G.) A régi halasi betyárélet. IX. Az érsek pénz©. Leginkább a papok pénzére vágyott Kakas. Azoknak — úgymond — úgy is elég van. Kapta is egyre-másra a kalocsai érsek a panaszkodó írásokat, hogy most ezt a tiszttartót rabolta ki Kakas, most amattól vette el a pénzét. Majd itt tett látogatást, összeszedvén mindent, majd amott. Utóbb is az érsek mérges lett és azt mondta, hogy hazugság az egész. Kakas csak mese, amit csak azért találtak ki a mindenféle hűtlen sáfárok, hogy helyét tudják adni az elsikkasztott pénznek. Hírül viszik ezt Kakasnak. — No, — mondta Kakas — hát majd megmutatom az érseknek, hogy én csakugyan vagyok! Egy napon levelet kap az érsek. Nem volt abban sok beszéd, irka-firka csak ennyi : „Készítsen elő, méltóságos ur, ÍO'OOO forintot, hogy majd ha érte jövök, ne keljen keresgélni.“ Aláírva: Kakas. Most már látta az érsek, hogy nem mese a Kakasról szóló beszéd. Persze megijedt. Lótottak, futottak ide-oda s mindent előkészületet megtettek, de bizony Kakas nem jött. Már azt gondolták, hogy ártatlan tréfa az egész. Egy nap violaszinü reverendáju pap vendége érkezett az érseknek. Nagy volt a becsülete az előkelő papnak, nagy traktákat rendeztek tiszteletére, s a belső termekben szállásolták ; el. Mikor estefelé az érsek és vendége a lak legbensőbb szobájában voltak egyszerre csak felpattanván a vendég, magukra zárja a szobaajtót, a reverenda alól pisztolyt ránt elő, s rákiált az érsekre. — Egy hangot se ! En vagyok a Kakas. Be akarom magamat mutatni a méltóságos urnák, hogy meglássa, hogy Kakas csakugyan létezik, s nem mese, amit róla beszélnek. Azért a 10‘000 forintért jöttem, amit a levélben avizáltam. Az érsek szóhoz sem tud jutni a nagy ijedtségtől, de Kakas nem is igen engedi beszólni. — Csak semmi móka méltóságos uram. Tetszik látni, hogy nem tréfálok. Azt a pénzt, ha ide nem adja méltóságod, akkor megbánja. Azzal odatartotta az érsek elé a töltött pisztolyt. Mi volt mit tennie az érseknek, előszedte a nagy bankókat, s odaadta Kakasnak. A betyár elvette a pénzt, megolvasta, s mint aki legjobban végezte dolgát, zsebre vágta a bankókat. Ezzel köszön az ámuló papnak, s nyugodtan távozik, tudván, hogy a szégyen miatt még üldözni sem merik, S úgy is lön. Irodalom. Az Újság jubileuma. Ez év karácsony havában jut el „Az Újság“ fennállásának tizedik évfordulójához. A modern zsurnalisztikában páratlan lendülettel és bámulatos gyorsasággal jutott a vezető és mértékadó napilapok legeslegeiső sorába és immár évek óta országos hírnév, megbecsülés és közkedveltség az osztályrésze. Jogos büszkeséggel, a végzett munka és a kivivőit sikerrel megokolt önérzettel tekint vissza „Az Újság“ a befutott első tiz esztendőre Olvasóinak óriási tömege és sokfélesége legjobban bizonyítja, hogy mindenkor és mindenkinek a legjobbat, a legszebbet és legértékesebbet nyújtotta hosszú tiz esztendőnek munkájában nap-nap után . . . „Az Újság“ karácsony napján jubiláris számot ád ki, mely tartalmánál és terjedelménél fogva felülmúl minden eddig, még a külföldön is megjelent ünnepi számot, érték dolgában pedig nem vetekedhetik vele semmiféle naptár és albumajándék. Ezt a jubileumi számot megkapja minden uj előfizető is, aki „Az Ujság“-ra jauuár hó elsejével előfizetői közzé lép. Addig hű az asszony, amig bizalmasabb férjéhez, mint barátnőihez^ Színház. Szerdán a „Kis barátnőt“ mutatták be színészeink. Az előadás általában jónak mondható volt, ameny- nyiben az egyes szereplők tőlük tel- hetőleg igyekeztek feladatuknak megfelelni. Csütörtökön egy vígjátéknak elnevezett darab a „Primerossa kisasszony“ került színre. A szereplők közül Győri Tusi játékát emelhetjük ki. Pénteken a „Rablólovagot“ Biró Lajos színművét láttuk-Az előadó személyzet a legdicséretesebb igyekezettel aknázta ki a darab elvitathatatlan szépségeit. Közönség miután színmüveket ugylátszik egyáltalán nem kedvel, nem igen volt, tapsban azonban nem fuvarkodott a kevés számú hallgatóság sem. Szombaton a „Oornevillei harangók“ czimü operett került színre. Ha lehet az operettek közt osztályozást tenni, azt mondhatjuk, hogy ez a legjobbak közé tartozik. Szövege nem azon bó- hózatos mesevilágból való, melyből a legtöbb librettó alakjai kikerülnek, a mese nem holmi sikamlós ötletre van építve, van benne bizonyos drá- maiság és komolyabb jelleg, mely alkalmat nyújt a színésznek alakításra s szerepének művészi kidolgozására, melyet a szereplők kellően fel is használtak. A szereplők közül talán legjobban kivállt Győri Tusi, nemcsak elragadó megjelenésével, hanem játékának közvetlenségével. Csodáljuk, hogy a társulat e tehetséges tagja oly ritkán szerepel, pedig sok alkalmas darab főszerepének általa való kreálása meghozná az erkölcsi és anyagi sikert. Jók voltak még kívüle : Vámos, Inke, Fehér Berta. Vasárnap a „Tót leány“ került színre. Az előadásról nem a legjobbat mondhatjuk. A szereplők igen közepes sikert mutattak fel. Bérezik játszotta a tót leányt, de e sajátságos szerep nehézségeivel nehezen birt megküzdeni. A tótos beszéd a legérzékenyebb jeleneteket is komikus színnel vonta be, s csak dalai voltak képesek a közönséget felmelegiteni. Több szerencséje volt Marosinak az önérzetes tót legénnyel s Inkének a baromorvossal, kik szerepeik tréfás oldalát ügyesen kidomborították; szintúgy Miklóssi Gábor ki a papucs alatt nyögő gazdaembert ábrázolta. Hétfőn Orpheus a pokolban, tegnap pedig Berkovics és társa került színre. Ébred az ország. Pestvármegye volt az utolsó mentsvára a koaliezíó maradványának., Itt húzta meg magát. Most azonban itt is elvesztette maga alól a talajt. A legutóbbi megyei gyűlésen vívta döntő ütközetét a munkapárt az ellenzékkel. Az utóbbiak a legnagyobb dühvei mentek a küzdelembe és a siker érdekében mindent elkövettek. De hiába! Letörtek. A munkapárt jelöltjei leétszerannyi szavazatot kaptak. A szavazatok száma ez volt a közigazgatási bizottságnál: Hajós József dr, (munkapárti) 117, László Zsigmond dr. (munkapárti) 115, Szapáry István gróf (munkapárti) 93, ellenben Prónay Dezső báró 66 és Förster Aurél 62 szavazattal lettek megválasztva Hasonló volt az arány az igazoló-választmányba való választásnál is; Teleki József gróf, a munkapárt elnöke 113, idősebb Beretvás (munkapárti) 81 szavazatot' kapott, az ellenzékiek közül Förster Aurél 59, palóezi Horváth István és Babó Mihály 57 szavazatot kaptak, lm’ mily változáson ment keresztül rövid idő alatt a megye. Az érdem Báday Gedeon gróf főispánunké, akinek működése uj korszakot jelent. Alatta az elhanyagolt városok, igy Halas érdekében is több lépés történt aziránt, hogy a múltak bűnei helyrehozassanak. шиши» lüiüiniimi шиш inti inni шш i mtiiiiiii.u Inkább legyen a nőnek jó arca mint rossz feje.
