Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-11 / 37. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 11. Egy darab Ázsia. — Saját tudósítónktól. — El Mérges pusztán egy ráncos képű, keresztbe villanó szemű asszony : Sávai Istvánná. Nem olyan vén, mint a milyeneknek a falusi kuruzslóasszo- nyokat képzelik. Mindössze harmincöt éves, de bűne már van annyi, hogy egy vén boszorkány is megérhetné vele. Tíz esztendővel ezelőtt például agyonszurta a szeretőjét; négy esztendőt töltött ezért Máiia-Nosztrán. Hogy kiszabadult, fölcsapott az orvos konkurrensének. Gyógyított, kuruzsolt, hamar elterjedt a hire a pusztamérgesi tanyák babonás világában. Kocsi kocsit ért a portája előtt. Hozták hozzá a betegeket, vitték el őt messzi laDyák nyomorultjaihoz, a kiket korpából, ecetből, pálinkából, gyömbérből meg kánforból összekotyvasztott bájitallal „kezelt.“ Ámbár Pusztamérgesen hire-hamva sincs a közigazgatásnak, mégis vagy nyolcszor-tizszer a bíróság elé került a kuruzsló ez alatt az öt esztendő alatt, mialatt ezt a mesterséget folytatta. Elítélték öt-hat napra. Nem bánta. Kuruzsol tovább, drágábban, mint a mennyiért az orvos gyógyít. Népesedési mozgalom. — Szeptember 3. — szeptember 10. — Születtek: Lakos Sándor és Krammer Etelkának Etelka nevű leányuk. Bereczi József és Daróczi Juliánnának József nevű fiuk. Bercsényi József és Korom Erzsébetnek Lajos nevű fiuk. Klauber Salamon Sándor és Lausch Lenkének Klára nevű leányuk. Kovács József és Nagy Kolozsvári Máriának József nevű fiuk. Szűcs Sándor és Gera Beginának Sándor nevű fiuk. Frommer Sámuel és Jelinek Máriának László nevű fiuk. Szvetnik Balázs és Zseni Máriának László nevű fiuk. Németh János és Papiogó Rozáliának Béniámin nevű fiuk. Horváth János és Sütöri Jolánnak János nevű fiuk. Krizsák József és Bereczki Juliánná nak Mária nevű leányuk. Maruzsa Imre és Árvái Annának Imre nevű fiuk. Babos Sándor és Erdélyi Juliánnának halva született leány gyermekük. Mig G. József és Horváth Etelkának Margit nevű leányuk. Kolompár Etelkának Judith nevű leánya. Király Gy. József és Tallér Beginának Kálmán nevű fiuk. Sütő Sándor és Király Judithnak Antal Ferencz nevű fiuk. Zseni Antal és Matkó Erzsébetnek Erzsébet Zsuzsánna nevű leányuk. Meghaltak : Illés Gábor 17 éves korban, Lajkó Gábor 12 hónapos, Varga József 68 éves, Frommer László 3 órás, Kovács M. Sándor 74 éves, Huszti Ferencz 7 hónapos, Kovács Sz. Terézia 6 hónapos, Kovács V. Imréné Kalmár Anna 51 éves, Korityák András 14 éves, Postpischl Emma 6 hónapos, Szudi Ilona 13 hónapos, Huszti Etelka 3 hónapos, Szabó Ferencz 1 hónapos korban. Kihirdetett jegyesek: Agócs Pál Dómján Krisztinával (Tanú : Nagy Pál Ferencz.) Kajdatsi Kovács István Surján Klárával (Tanuk : Orbán Pál, Bikit Sándor.) Béres András Osányi Etelkával (Tanuk : Maczkó Mihály, Szabó T. János.) Jaszanovics Lajos Miskei Oz. Julián- nával (Tanuk: Miskei Oz. Mihály, Péter Miklós.) Szilágyi Antal Kovács Zsuzsánnával (Tanuk . Mamlecz Benő, Csapó Imre). Süli István Horváth Annával.) Egybekeltek: Bóka Vincze Liliom Annával. Szombati Antal Kecskés Agnessa!. líl'l)l[l!ltlíl!l!lll!lllll!lllll[TII!l!lll!lill!ll!l!l1l!|]|lli1!lllllll!lll!l[|lllllltllll|[|IIIIIIIH Mi jobb ? — Kérdezték a bölcs Sokratest A nőtlenség, vagy a nősülés ? Es szólt a bölcs: Válaszd bár azt, vagy ezt, Majd ezt is, azt is megbánod te végre. majd a közel jövőben a központi iskola is. Ugyanis a városi mérnöki hivatal a következő hirdetményt bo- csájtotta ki : A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisztérium a Fő utcza és Kígyó utcza sarkán, vagyis a mostani központi leányiskola helyén építendő emeletes állami elemi iskola építési munkálataira f. hó 27-én d. e. 12 órai lejárattal árlejtést hirdet. Tervek és feltételek a városi mérnöki hivatalban bárki által megtekinthetők.“ A rikkancsok. A belügyminiszter a rikkancsok ügyét rendezendő rendeletet bocsáj- tott ki. Erre vonatkozólag Szekér Pál rendőrfőkapitány a következőket közli: „A sajtó termékeknek házaló vagy utczai terjesztése tárgyában kibocsáj- tott belügyminiszteri körrendelet értelmében a házalás utján, vagy utczán és nyilvános tereken való terjesztésre, árusításra, vagy ingyen osztogatásra a törvényhatóság első tisztviselője, tehát nálunk az alispán által engedélyezett sajtótermékek, vagyis hírlapok és folyóiratok «7, utczai árusítás megkezdése előtt a törvényhatóság első tisztviselőjének, azon kívül pedig a helyi rendőrhatóságnak a kiadó, illetve terjesztő által bemutataudók. Hírlapok, folyóiratok házalás utján, vagy utczán és nyílt tereken való terjesztésével csak azon 18-ik életévüket betöltött egyének foglalkozhatnak, akiknek a rendőrhatóság az árusító arczképével ellátott ujságeláru- sitói igazolványt állított ki. Miről az ujságvállalatok és eláru- sitást közvetítő kereskedők, továbbá ujságelárusitással foglalkozni kívánó egyének alkalmazkodás végett érte- sittetnek, hogy az ujságelárusitói igazolványok a rendőrkapitányságnál legkésőbb október hó 15 ig annyival inkább beszerzendők, mivel aki hírlapok házalásával, utczai elárusitásával ujságelárusitói igazolvány nélkül foglalkozik, továbbá aki hirlapok házaló, vagy utczai terjesztésére oly egyént alkalmaz, vagy ad neki árusítás végett példányokat, akinek nincsen ujságelárusitói igazolványa, a rendőri büntető bíróság által 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fognak sujttatni. Megjegyeztetik, hogy a hirlapok házalásával foglalkozó egyének igazolványukat a közbiztonsági közegeknek kívánatra felmutatni kötelesek.“ Csatangolok. — Gyermekek a korcsmában- — Talán nincs Európában még egy olyan boldog állam, a melynek annyi üdvös törvénye, rendelete volna, mint éppen minekünk, de azután olyan is kevés akad, a melyikben a meg alkotott törvények és rendeletek közül annyi maradna meg Írott malasztnak mint ugyancsak minálunk. így például van egy rendeletünk, amely a 15-éven aluli gyermekeket tiltja el a korcsmáktól, mégis ha betekintünk különösen tanyai korcsmáinkba, úgy ott sűrűn találkozhatunk fiatal gyerköezökkel. Kétségtelen igazság az, hogy a gyermekek korcsmázása káros kihatással van azok erkölcsi életére, fejlődésére, sőt egészségi állapotára is. A gyerek-ember ott tanulja meg mindazt a rosszat, amely aztán az életben összeütközésbe hozza a tör- vónynyel. A korcsmázás okozza, hogy a régi daliás legények helyett csenevósz, satnya ifjúság áll a rekruta sorba s ez okozza, hogy oly szomorú a soro- zási eredmény. Bál a tanyán. Tudósítónktól. Egyik tanyai koresmárosunk saját pénztára javára, tombolával és világ- póstával egybekötött tánczmulatságot rendezett, amelyre hivatalos volt Bodoglár, Prónayfalva szolgálatban és szolgálaton kívül álló hölgyközönsége és legénysége. Még Szánkról is jöttek. s Éjfélig kitűnően mulatott a társaság. Akkor kezdődött a sziinóra s a fiatalság a sörös korsó mellé vonult vissza, vagy tereferézett a lányokkal. Egyszerre csak kiáll a terem közepére J—s István gulyás 8 egy fél harisnyakötőt lobogtatva a kezében, ezt kiáltja: — Tisztelt hölgyeim ! Aki elvesztette a harisnyakötőjét, az jelentkezzék nálam. E tölhivásra általános derültség volt a válasz a férfiak részéről, a hölgyek részéről pedig általános mozgás, mintha azt kémlelték volna, hogy vájjon nem-e az ő toalettjükön esett-e a csorba ? De senki sem jelentkezett, noha J—s azzal fenyegetődzött, hogy ha nem akad gazdája a harisnyakötőnek, átadja a halasi gimnázium rógisógtárának. Mielőtt azonban fenyegetését beváltotta volna, odalépett D—n Katalinhoz, a bálkirálynőhöz s igy szólt hozzá : — Fogadni mernék kisasszony, hogy ez az maga harisnyakötője 1 — Nem az enyém 1 — felelte elszántan a hölgy. J—s azonban meg akart győződni, hogy nem Katalin kisasszony vesztette-e el a harisnyakötőt, de mikor lehajolt hozzá, valaki akkorát rúgott rajta, hogy fölfordult. Aztán négyen vagy öten a Katalin udvarából fölkapták s egyesült erővel kitették az udvarra, s alaposan helyben hagyták. A kiakolbolitott a bíróságnál keres elégtételt. Esetek. Ismertető jel. Bógente aMajsa melletti Jászszent- lászlón a bakter végezte a halottkémi vizsgálatot. Egyszer találkozott a boldog emlékezetű Bohoska doktorral, aki megkérdezte : — Hát meg tudja-e, kend mondani — mikor halt meg valaki ? — Má ho’nne tunnám ? — Miről tudja meg ? — Má csak tessen elhinni, hogy megösmerem én 1 Megösmeri azt a gyerök is. — Tán megtapogatja kend ? — Sose azt! Utálja azt az ember 1 — Hát akkor hogy az ördögbe tudja meg ? — Meg tudja azt az ember, ha bemegy, arról a nagy sírásról, rivásvól. Párbeszéd. A megboldogult bócsai jegyzőnek az a szokása volt, hogy mindennap ebódután a pinczébe ballagott vala s ott a legjobb bort tartalmazó hordóhoz térve, azt megkoczogtatá és igy szólt: — Adjon Isten hordócska ! — Fogadj Isten, Jánoska. (Ezt is 6 mondta t. i., de a hordó képiben). — Van-é benned, hordócska ? — Tele vagyok, Jánoska ! — Jó vagy-é te, borocska ? — Kóstolj hát meg, Jánoska ! Erre Jánoska fölhúzott vala egy héberrel. Megizlelte egy pohárral s igy szólt: — Hatalmas jó vagy te, horoeska ! — Rakodj meg hát, Jánoska ! Erre Jánoska úgy megrakodott1 hogy két tizedes vezette föl a pincéből. Az sitló. — Min gondolkozik, tanár ur? — Már a harmadik napja töröm a fejemet azon, vájjon Plútónak, aki az alvilágban háromfejü kutyát tartott, manapság három kutyáért kellene-e kutyaadót fizetni, vagy egyért. Rászedett öreg ur. — Saját tudósitónktól. — Szomszéd községünkben ól egy jámbor nyárspolgár, kinek legfőbb vágya csendben és békében lemor- zsolgatni hátralevő napjait. Ámde szerencsétlenségére, háza éppen egy kovács meg egy rézműves műhelye közé van ékelve ; van tehát mit hallania szegény öregnek. Ilyen bajon könnyű segíteni: — vélik olvasóim — el kell hurczol- kodni. Persze ez a legegyszerűbb megoldás, de hősünk sokkal maka- csabb volt, semhogy ő szánta volna magát erre a lépésre. No meg öreg is volt már. Költözködés helyett naponként átment szomszédjaihoz és biztatta őket, hogy el ne felejtsék értesíteni elhur- czolkodásukról — ami egyébként azoknak eszük ágában sem volt, — mert arra az alkalomra nagyon kedves meglepetést tartogat. Szomszédjai eleinte mosolyogva hallgatták a jámbor öreget. De végre is megunták és felbosszankodva összeesküdtek ellene. Egy napon mind a kettő ünnepi ruhában állított be az öreghez : „ Adjon Isten jó napot, urambá- tyám ! Tudtára adjuk, hogy kiköltözködünk műhelyünkből!“ Az öreg ugrálni szeretett volna örömében és rögtön ott tartotta őket egy bucsu-ebédre. Feltálaltatott mindent, ami szemszájnak ingere, s miután azok jó befalatoztak és torkukat borral jócskán megöntözgették, az öreg ur megveregette a rézműves vállát: „Aztán szabad-e tudnom, találtak-e uj lakást?“ „Persze, hogy találtunk, kedves szomszéd uram ; a kollegám átköltözködik az én műhelyembe, én meg az övébe /“ Ingatlanok adás-vevése. Fekete Antal és neje Fehér Zsuzsánna megvették Kis Bodor Sándor őregszőlóbeli ház, udvar, kert, szántó és szőlő ingatlanát 2650 koronáért, Niedermann Dávid megvette özv. Kis D. Imréné Nagyajtai Juliánná lakóházát 3000 koronáért. Marczel József és neje Szikora Anna megvették özv. Kis D. Imréné Nagy Ajtai Juliánná beltelki 300 n. öl kertjét 800 koronáért. özv. Puskás Jánosné Bereczky Mária megvette Dobrádi László 6 hold 765 n. öl ingatlanát 2591 korona 25 fillérért. Horváth Sándor és neje Kis Julianna megvették Sándor Sándor és társa ingatlan részét 414 koronáért. Svéda Sándor megvette Sándor Sándor és társa ingatlanát 477 koronáért. Batiz Gábor (nős Kovács B. Erzsébettel) megvette Sándor Sándor és társa ingatlanát 402 koronáért. özv. Kardos Pálné (úgyis mint gyám) megvette Sándor Mihályné Kis Erzsébet ingatlanát 300 koronáért. Győré Imre (nős volt Klubecz Te- rózzel) megvette Sági Teréz ingatlanát 310 koronáért. Sas Sándor és neje Yattai Erzsébet megvették Paprika Antal (nős Yattai Rozáliával) rekettyéi rét és szántó ingatlanát 4200 koronáért. László Imre és neje Gáspár Mária megvették Pinke Józsefnó Monda Etel öregszőlőbeli szántóját és szőlőjét 1200 koronáért. Gauzer Jánosné Wester Emilia megvette Wester Etelka pirtói ingatlanát 100 koronáért, Sárközi Sándornó Musa Juliánná megvette Budi Sándoruó Bene Mária beltelki lakóházát és udvartelkét 2400 koronáért. Paprika Antal megvette Sós András ingatlanát 4000 koronáért.
