Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-14 / 33. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 14. Városi közgyűlés. A város képviselőtestülete szombaton gyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya két vasutügy volt. A gyűlésről a következő tudósítást adhatjuk : Nem lesz szegedi vasút. Ismeretes olvasóink előtt, hogy a vállalkozó czég keskenyvágányu vasút helyett rendes nyomtávút óhajtott építeni, s ezért újabban a megajánlott 170.000 koronának 280.000 koronára való felemelését kérte. A tanács tekintettel arra, hogy a rendes nyomtávú vasútnak óriási előnye van a keskenyvágányu felett, 240.000 korona megadását javasolta. Mivel az a kívánság hangzott el, hogy a tárgy vétessék le a napirendről és a gyűlés a kérelmet ne teljesítse, névszerinti szavazás rendeltetett el. Igennel, vagyis a tanács javaslata mellett szavaztak 23-an, nemmel, ellene 61-en. A kecskeméti vasút. A második tárgy szintén vasutügy volt. Kecskemét kérelmet intézett városunkhoz, hogy a halas—kecskeméti vasút részére juttasson hozzájárulást. Erre vonatkozólag az volt a tanács javaslata, hogy szavazzon meg a gyű lés 80.000 korona hozzájárult, de ha a vasút a Sóstó mellett vezettetik, úgy 100.000 koronát adjon. Előadó Kovács Károly főjegyző vázolta a vasút szükséges voltát és elősorolta azon előnyöket, melyekhez a város általa jut. Előnye e vasútnak még az is — úgymond — hogy 10 utas kérelmére még a nyílt pályán is megáll, 8 igy a termelők könnyű szerrel juthatnak a városba. A tárgyhoz többen hozzászóltak, köztük Kristóf József is, ki meggyőzően hangoztatta, hogy csakis azon feltétellel szabad a hozzájárulást megadni, ha a Sóstó mellett megy el a vasút. Eredmény az lett, hogy névszerinti szavazással 59 szóval 23 ellen elfogadtatott ezen javaslat: a képviselőtestület törvzsrészvények ellenében 80 ezer korona hozzájáru lást szavaz meg a halas—kecskeméti vasútra, mely a piacig jönne be ; ha azonban a Sóstó fürdőt érinti, hajlandó 100.000 koronát adni. Egyéb ügyek. a város köz és egyéb pénztárairól szóló 1911. évi jelentés tudomásul vétetett. Fehér Margit és Farkas Viktória halasi illetőségét a gyűlés nem ismerte el. iniiil in iiiiiiiiiiiiiiiii lim üDííiiiiiin 1111 гм и 111 ini ii ii 11 i.iii Jánoshalmi csendélet. Saját tudósítónktól. Szomszéd községünkben az utóbbi időben nagyon is elfajultak az erkölcsök, úgy, hogy a hatóság végtére is erélyesebb rendszabályokhoz volt kénytelen nyúlni. Azonban még igy sem . tudták elfojtani a vad indulatokat a legényekben, mivel vasárnapra virradó éjjelen ismét halálos bicskázás volt. Özvegy Vlaeicsné korcsmájában, a mely a véres verekedések leggyakoribb színhelye, Rostás Péter marokszedő cigány valami hátralékos munkabért kért Rasztik Mihálytól, akinek földjén aratómunkát végzett. A gazda azt állította, hogy ő már teljesen kifizette a bért, mire a cigány hiitélén bicskát rántott és kétszer beledöfött a gazdába. A fiatal, huszonkét éves gazdát egyik szúrás a szive alatt érte, a másik a hasát furta keresztül. Mindkettő halálos volt. A korcsmában tartózkodók meg akarták fékezni a dühöngő cigányt, ez azonban tovább hadonászott késével és a mig a csendőrök ártalmatlanná nem tették, még két legényt súlyosan megsebesített. Csatangolások. — Babonás a nép. — Azt gondolná az ember, hogy az ország szivében, Pestmegyóben a fel- világosodottság oly fokán állanak az emberek, hogy túlteszik magukat minden babonán. Pedig dehogy! Virágzik az nálunk Halason is, csakhogy a benne hívők nem igen beszélnek felőle, Ilyen, különösen a tanyai nép között divó babonákat szedtem csokorba, s szegzem le okulásul: I. A dada gyermekkocsit tói, melyben egy pufók arczu leányka szendereg. Megnézni azonban senkinek sem engedi. — A nagysága megtiltotta, hogy a Babit nézzék, — mondta — mert megverik szemmel. II. Vacsorára gyűlt össze a társaság. Vig hangulatban vannak. Közben egyikük véletlenül egy poharat feldönt. A viz a fiatal háziasszony felé folyik. — Keresztelő lesz nemsokára! — mondják mosolyogva. III. A múltkor egyik tanyai ismerősömhöz tértem be. Beszélgetés közben egyszerre éktelen orditás üti meg fülemet. — Talán nyúznak valakit ? — kérdeztem tréfásan. — Nem kérem. Csak a Pista gyereknek fájult meg a szeme, s hogy elmúljék, átfúrja anyjukom a fülczimpáját. IV. Balotán egy alacsony nádfedelű házacskába tértem be. A gazdasszonyt a küszöbön ülve találtam. Három éves gyermekét szoptatta. — Hát maga mit csinál ? — Megszoptatom Jancsikámat, hogy felnőtt korában erős legyen, — volt a válasz. Haramia gyakornok. — Saját tudósítónktól. — A sok rablás, gyilkosság nemhogy elriasztaná, hanem még inkább bűnre csábítja az embereket. Ennek tulajdonítható azon eset is, amelyről most bennünket értesítenek: Mélykút községben egy Szerencsés János nevű legény elhatározta, hogy felcsap haramiának. Vásárolt egy ócska pisztolyt, rengeteg tölténynyel látta el magát és lesbe állott Mélykút határában. A járókelőkre pisztolyt szegzett és mindekit ki akart rabolni, de a haramia trükk csak néhányszor vált be, mert legtöbbször sikerült a megtámadottaknak elmenekülniük. A csendőrök üldözőbe vették a haramiagyakornokot és hosszas hajsza után most elfogták a mélykúti erdőben. A vallatásnál beismerte, hogy ut- jokat állta az eléje kerülőknek. Többször pisztolyt is szegzett a megtámadottak mellének, ámde ezt a legtöbb esetben csak nőkkel tette meg, mert azok ijedősebbek. Eddig négy rendbeli rablást ismert be, a miért a csendőrök letartóztatták, iiiiiiiiiiinii и nini и inii 11111 in in и i i пи niiii ini nini inni Különféle hírek. Jegyzőválasztás. Gaál Lajost — néhai Gaál Sándor építőmester fiát — Abaujtorna vármegye Jánok községében f. év julius 30 án egyhangúlag községi jegyzővé választották. Megölte az apját. Szabadkáról írják : Polyakovics Lukács 21 éves legényt dorbézolásai miatt összeszidta az apja. A fiú ezen annyira feldühödött, hogy felkapott egy durungot és azzal agyonverte apját. — A gyilkost letartóztatták. A szerelem .. , Bácsalmáson Fúró Gézánál szolgál Eckert Anna. A leányzó a múlt héten szerelmi bánatból mosószódával megmórgezte magát. Állapota súlyos. Hamis pénz. Tudósítónktól. Aprilis hóban a halasi rendőrsógé- get hivatalos leiratban értesítették, hogy a környéket hamis pénzekkel árasztották el. Akkoriban nagy buzgalommal meg is indult a nyomozás, de úgy látszik erről a pénzhamisítók tudomást vettek, mert egy időre abbahagyták működésüket. * Most azonban arról értesülünk, hogy ismét munkába léptek a hamisítók, s különösen két koronásokkal árasztották el a környéket. A nyomozás folyik. Esetek. A maj'sai toronyóra Egyizben a majsai községháza órája elromlott. A szomorú esemény bekövetkezte után a jegyző egyik közgyűlésen felhozta, hogy „tuegkéne“ az órát igazítani. — Minek ? — veti oda egyik községi képviselő — ott vannak a tizedesek, tolják azok előre minden fertájban a czájgert. A viznemissza. Egyik ismerősöm kint a szőlők közt akart nyaralni. Talált is egy alkalmas helyet: szép kis szőlőt gyümölcsössel. Mikor már megalkudott a gazdával, még óvatosságból megkérdezte tőle : — Aztán a kút vize jó-e ? A gazda rábámult, aztán kiszólitotta házból a leányt: — Te, mond csak milyen nálunk a viz ? Hogy volna jó *? Roppant nagy papucshős János gazd’ uram. Még moccanni se mer felesége eugedelme nélkül. Nem igen tetszik ez komáinak, kik szeretnének vele néha-néha egy kis görbe napott csinálni. Izgatják is ezért felesége ellen. — Ugyan ne hagyd el magad, ne légy anyámasszony katonája 1 Hisz a példabeszéd is azt mondja : „asz- szony verve jó.“ Szomorúan felelt erre a gazda : — Ugyan hagyjátok. Az enyém csak agyonverve volna jó. in i i:n:i i i i i.iíi i i i i i 1111111111 in i in 11 inn 11 и mu i i i и Közgazdaság. Vásár. Az akasztói legközelebbi országos vásár f. évi szeptember hó 2. és 3-án lesz. Gazdaképző tanfolyam. A földmi- veléeügyi miniszter Kecskeméten, Jászberényben, Nagykállón, Hódmezővásárhelyen, Adán, Békéscsabán, Nagyszentmiklóson és Karczagon kisgazdaképző tanfolyamot tart. Bővebb felvilágosítás a halasi Gazdakörnél nyerhető. Csikó eladás. A kisszállási uradalomban f. hó 18-án d. u. 3 órakor a vasúti állomás melletti almajorban hót drb különféle csikót adnak el. Bérlet. Kecskemét értesítette Halas város hatóságát, hogy a bugacz—monostori közlegelőből 1800 holdat 14— 40 holdas részletekben augusztus hó 26-án d. e. 8 órakor 12 évre haszonbérbe kiad. Bánatpénz 200 korona. Budapesti gabonaárak: auguszt. 13. Búza 23 k. 30 f. — 24 k. — f. Rozs 18 k. 40 f. — 18 k. 70 f. Árpa 18 k. — f. — 18 k. 40 f. Zab 19 k. 90 f. — 21 k. 20 f. Tengeri 18 k. 55 f. — 18 k. 80 f. Az árak 100 kilogrammonként értendők. Sertésárak: M I. rendű öreg 350 kgr. felül 144—160 fii. S II. „ „ 280-350 kgr-ig 140-154 „ % Fiatal nehéz 300 kgr. felül 144—168 „ ■a „ közép 220—300 kgr-ig 158—174 „ N „ könnyű 220 kgr-ig 160—182 „ Hússertés 140—300 kgr.-ig 172—184 „ Az árak kilónként értendők. Ki vitte el a birkát ? — Saját tudósítónktól.— A bócsai és bugaczi legények az elmúlt vasárnap mulatságot rendeztek a szabadban. Ott volt a határ legtöbb legénye. A bócsai czigány „művészek“ is megjelentek, s rázendítették a Rákóczit. Erre nyomban meg is kezdődött a táncz. Először a szakácsok is tán- czoltak, hanem aztán fölgyűrték az ingujjakat, hogy a munkához lássanak. A birkaölő már fente a kést, a másik meg ment a birkáért, de a birka nem volt sehol. — Más nem vitte el a birkát, mondotta egy bugaci legény, mint a cigányok. — A bócsai czigányok nem bántanak semmit, erősítette egy bócsai legény. — Csak nálatok vannak olyan tolvajok, vágták oda a bugaciaknak. Nem kellett több. Erre olyan keveredés támadt, hogy csak egy ember- gomolyt lehetett látni, a mint ütik, verik, tépik egymást. Csak úgy patakzott a vér a legények arcába. A hölgyek sikoltoztak és szaladoztak. így mulattak a bócsai és bugaczi gavallérok az Urnák 1912-ik esztendejében. Ingatlanok adás-vevése. Babos Imre és neje Nagy Krisztina megvették Kocsis Mihály, Béni, László, József és Teréz lakóházát és udvartelkét 1800 koronáért. Kohajda Istvánná Berki Verona megvette Gáspár Sándor (nős Farkas Erzsébettel) és társa alsószállási szántóját 1400 koronáért. Gál Sándor és neje Kardos Juliánná megvették Patai István (nős Ambrus Viktor és társa városi lakóházát és udvartelkét 1900 koronáért. id. Modok Sándor (úgy is mint kk. Modok Imre gyámja) megvette ifj. Modok Imre és neje Orbán Lidia öregszőlőbeli ingatlanát 500 koronáért, Herpai Sándor (neje Baki Zsuzsán- na) megvette Juhász Pálnó Vittora Mária beltelki lakóházát és kertjét 5000 koronáért. Géczi Agnes megvette Gazdag Sándor és neje Horváth Katalin alsó fekete földekbeli 4 hold 284 n. öl területű szántóját 8689 kor. 20 fillérért Fodor Antalné Kincses Mária megvette özv. Kovács Jánosné Bu- kovszky Mária pirtói ingatlanát 1280 koronáért. Halasi István és Halasi Ilona megvették Nagy Sarkad; János és neje Varga Mária beltelki lakóházát és udvartelkét 2000 koronáért. Teskovics Adolfnó Tegzes Mária (lugosi lakos) megvette Tegzes István ingatlan jutalékát 50 koronáért. özv. Bikádi Jánosné Csehó Zsuzsán- na megvette Kővári Antal és neje városi lakóházát és udvartelkét 800 koronáért. ifj. Szabó Z. József megvette Domokos Sándor öregszőlőbeli szőlőjét és tartozékát 600 koronáért. Egyed Izsák Mihály és Aeje Csikós Rózái megvették Szakái Gábor lakóházát és udvartelkét 2700 koronáért. Halasi mészhomokkő téglagyár r. t. megvette Pap Jánosné és Pap Kálmánná öregszőlőbeli legelő és szőlőjét 3783 K. 85 fillérért. Patai Imre és neje Vadász Mária megvették a mélykúti takarékpénztár inoka-kisteleki legelőjét 900 kor.ért. Kukái Lajos és neje Gatyás Klára (perbetei lakos) megvették Nagy V. Sz. Benő debeák-szarkási 12 hold szántó legelő és erdő ingatlanát 2400 koronáért. Rozgonyi Sándorné Klein Mária megvette Dolejsi János és társa ipar- szőlőbeli lakház és szőlő ingatlanát 3400 koronáért.
