Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1912 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1912-08-14 / 33. szám
1912. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 14. A pusztaira veje. Saját tudósítónktól. Nagy dolog, ha valaki pusztabiró. Utána a legbüszkébb a veje, mert a nőhóditásban ez főzte le a puszták egész legényvilágát; csak ő tudta meghódítani a biró leányát, a kire úgy pályáznak a tanyai legények, mint a herczegek egy-egy uralkodóház leányára. A szabadszállási Jakabon Bálint László volt az a szerencsés legény, a ki a biró-dinasztiába beházasodhatott. Csinos, szálas ember volt, a kitől tartott a többi. Fejét számtalanszor beverték a vásárokon és a csárdákban ; de hát ő is azt tartotta, hogy azért van az embernek a feje, hogy néha be is verjék. Nem használta Bálint Laczi a saját és a mások fejét is egyébre, mint hogy nagyokat ütöttek rajta, a ki hogyan érte. De ennek köszönhette Bálint Laci, hogy meg kaphatta a biró leányát, mert a pusztai dámák is azt szeretik, ha vitéz legény a gavallérjuk. Erkölcseiben azonban nem sokat változtatott, hogy megkapta a biró lányát. Megmaradt hires verekedőnek és a pajtásokkal a tilosba is járt egyet-mást elemelni. Yan a pusztán egy hatalmas kétemeletes szélmalom. Alegtudta Bálint Laci és a pajtásai, hogy az öreg molnár a disznóhust nem tartja már a házában, mert onnan még mindig elemelték, hanem a szélmalom második emeletén. — Azért is megmutatjuk, — mondotta Bálint pajtásainak, — hogy még onnan is elvisszük a húst. Rákövetkező éjjelen Bálint Laci a pajtásaival ellátogatott a szélmalomhoz és a szélvitorla vásznán mint a macskák fölmásztak a második emeletre. Sötétben néhány szál gyújtó világa mellett zsákokba szedték a húst és már cipelték az ablak felé, hogy onnan lehajitják; ekkor Bálint László a sötétben félrelépett és azon a nyíláson, ahol a gabonát szokták fölhúzni, lezuhant a mélységbe, az ott álló tizedes mérlegre. Itt szörnyet halt a pusztabiró büszke veje. Csarnok. Az igazság. i£;Z igazóág óekózor alózik, £§ nem cóodálom, nem biz ón : ■Sjfiirjom ember örül ennek Щ Veterán földiekén ; Ha felébred, elaltatják, H’ogij ne tudja a valót, iS; ez óikerül nekik ózépen, IVl ert verneka pénzverdében fgzámára jó — altatót. „Borban az igazság /“ Rossz közmondás manap, Régi, szép időket Példáznak e szavak. Hajh, a mi borunkban Nincs igazság — de rég A viz foglalja el már Annak a helyét! Vén kor lehet bolondsággal tele Nem minden ősz haj bölcseség jele; Keresd az érett elmét jó helyen: Az ész a fejben él, nem a fejen. Az ördögi nő. Folytatás 2 L Falion nem fejezhette be a mondatot, mert Pinkerton oly erővel lökött egy széken, hogy az feldőlt. A hires detektív két ugrással az ablaknál volt, kissé félrelökte a függönyt, mely az ablakot eltakarta és néhány percig az utczát kémlelte. — Kedves Pinkerton, mit csinált ? — mondta meglepődve Falion, — hisz el akarom mondani az egészet, főleg a titokzatos figyelmeztetést, amelyet Foilinus báró kapott. A rendőrtisztviselő most sem foly tathatta beszédét, mert Pinkerton az ablaktól elment, segédjét, Brillatot magához hivatta és igy szólt: — Zárd be azonnal a kaput és nézz utána, hogy a gazdasszony és rajtunk kivül nincs-e senki sem a lakásban. Tedd fel a biztonsági zárt is. Brillat kisietett a szobából és teljesítette a parancsot. Mikor visszajött Pinkerton izgatottan mondta : — Falion, egy jó tanácsot adok önnek ! Közölje a báróval, hogy nagy elfoglaltsága miatt, anyósa megérkezése miatt, vagy disznóölés- miatt, vagy tudom is én mi okból, nem i vállalhatja el a fiatal hölgy őrzését. — Félek azonban, hogy tanácsommal elkéstem és a bárónak már meg Ígérte segítségét és igy, mint férfi, ! nem vonhatja vissza szavát. Azáltal í pedig, hogy hozzám jött tanácsért és j támogatásért, engem is a romlásba sodort. I Három öngyilkosság ? Pinkertou szavát hosszabb szünet követte. Falion rendőrfelügyelő kezével haját simogatta, míg a detektív gondolataiba mélyedt. — Nem értem — kezdé ismét Falion. — Teljesen érthetetlen előttem, de tény az, hogy a Foilinus családban rövid idő alatt három haláleset történt és pedig valamennyi pillanatnyi elmezavarban elkövetett ön- gyilkosság következtében. — Az első, Artur báró — aki szüleinek gyors halála következtében a családfő volt — egy vadászat alkalmával agyonlőtte magát. — Igen, igen — mondá Pinkerton. — így történt. Nyulakra és fáczá- nokra vadászott és hirtelen az az j érzése támadt, hogy nem élhet I tovább. A fegyvert a fejéhez szorította, a kakast megrántotta és összezúzott koponyával a földre zuhant. Igaza van Falion ur, öngyilkosság, öngyilkosság 1 A hires detektív szavában annyi gúny rejlett, hogy a rendőrtisztviselő megütközve nézett rá. —- Mi lehetett volna egyéb — mondá aztán Falion. A lord egyedül volt a helyszínén, 1 a fegyverből egy golyó hiányzott és a szerencsétlen még úgy feküdt, a mint a szörnyű tett elkövetésekor a földre esett. Ez a tényállás egy szavahihető tanú által lett megerősítve. — Igen, egy magasraugu rendőrtiszt által, aki a vadászaton részt vett és mint egyike az elsőknek, a helyszínén megjelent. — A második eset igy történt: A fiatal Róbert báró a birtokon tartózkodott és ő, amint azt ön is tudja, kedves Pinkerton, a toronyból leugrott. — Igen, igen — mondá Pinkerton az előbbi gúnyos hangon. — A báró a torony ablakánál tartózkodott és a gyönyörű vidéket szemlélve, az a gondolata támadt, hogy nem tud tovább élni ezen a nyomorult világon. Előrehajolt, a mélységbe vetette magát és az udvar kövezetén összezúzva, halva találták meg. Öngyilkosság ! Öngyilkosság ! . . . — Uram ! — kiáltá Falion, — az Ön viselkedése érthetetlen ! — Senki sem volt Róbert lorddal a toronyban. Különben is a fiatal lord óriási erővel rendelkezett és igy másnak nem sikerült volna őt letaszítani. A harmadik tragédia tegnap este játszódott le. Kételkedik Ön tehát abban, hogy Lajos báró önként vetett véget életének a tóban ? — Szerencsétlenségről szó sem lehet, a hulla fekvése és minden egyéb körülmény tisztán arra vall, hogy a szerencsétlen a kis hid magas karfáján át a tóba vetette magát. — Előttem tisztán áll a dolog, már gyakran fordult elő, hogy életvidám emberek hirtelen búskomorságba estek. — A szerencsétlen fiatalember egy hirtelen jött kétségbeejtő gondolattól vezérelve, vetett véget életének. — Igen, igen — mondá Pinkerton, kurta pipájából sűrű füstfellege- ket fújva — kétségbeesés, világgyű- lölet, egy ugrás a hídon át, lőcs . . . lőcs . . . elmúlt minden ! (Folytatjuk) A börtön lakói. — Igaz történet Halas múltjából. — Folytatás: 5. Irta: Figyelő. Rapporton. — Jelentemalássan, megérkeztem! — hangzott Petrik kapitány szobájá- Ьчп Darázs Laci pandurőrmester szájából. — Es Sikerült amit kifőztünk ? — kérdezte izgatottan a kapitány. — Fényesen ! A betyárok semmit sem gyanítva felvettek maguk közé. Nem is gondolták, hogy kikémlelésük végett mentem közéjük. De hogy is sejthették volna. Hisz eddig példa nem volt arra, hogy pandúr a fészkükben keresse fel őket, — De mondd, mit tapasztaltál? — szólt türelmetlen hangon a kapitány. — A rablók hatalmas ellenfelek, akikkel veszélyes lesz összekapaszkodni. Vezérük vitéz, bátor ember, de minden ravaszság híjával van. Ez köny- nyiti meg dolgunkat. — Hanem most kapitány uram nincs idő gondolkozásra. Lóra és induljunk Z8Íványt fogni. A betyár tanyán. Rövid félóra múlva már vágtattak is a pandúrok Darázs Laczi vezetésével Fehértó felé. Az erdőhöz érve, leszállottak lovaikról s azok mellett, fegyvert lövésre tartva hatoltak előre. Nemsokára elérték a tanyát. A betyároknak azonban — hült helyük volt. Ugylátszik észrevették a pandúrok közeledését, s kereket oldottak. A ravasz pandúr-őrmester most figyelmesen megszemlélte a betyárok tanyáját és észrevette, hogy a hamurakás még pislákol. — A közelben kell a bandának lenni, — mondta embereinek. Előre tehát! Nagy óvatosan megindult a pan- dursereg. Már jóidéig mentek előre, amikor egyik közülük lövéstől találva összeroskadt. Egész sortüzet intéztek a megrémült pandúrok azon helyre, a honnan a gyilkos golyót jönni vélték. Halálkiáltás azonban nem hallatszott; a lövések nem találtak senkit. Összekutatták az egész erdőt, de minden eredmény nélkül. Végtére is kénytelenek voltak nagy szégyenkezve az üldözésről lemondani. Megölt társukat lóra helyezték, s fejhorgasztva haza felé indultak. (Folytatjuk.) Hirdetések. Értesítés. Hogy a szülők idejekorán jussanak a gimnáziumi és polgári iskolai könyvekhez, elhatároztuk, hogy külföldi mintára bevezetjük a rendelési módszert. A t. szülők könyvszük- ségleteiket már most bejelenthetik, úgy hogy ennek következtében minden könyvet már augusztus hóban kiszolgáltathatunk. Tisztelettel Práger Ferenci könyvkereskedése. 564/1912. végreb. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bir. végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szolnoki kir. járásbíróságnak 1911. évi Sp. II. 858/4 sz. végzéssel Dr. Barbul Sándor ügyvéd által kép- j viselt Zucker Imre és fia eég r. t. végrehajtató részére 1664 korona 97 fillér tőkekövetelés s -jár. erejéig elrendelt kielégítési aégrehajtás folytán végrehajtást szenvedettnek 1912. évi julius hó 12. napján le- és felülfoglalt és 827 korona 96 fillérre beesiilt ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1912 V 241/2 számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglaltatók követelése erejéig is, ameny- nyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna, végrehajtást szenvedettek lakásán Kiskunhalason, Vihar utcza 12 sz. alatt leendő megtartására batáridőül 1912. év augusztus hó 19. napján délután 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt csizmák, cipők, hordók, toll, bútorok, képkeret s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek kész - pénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző bielégittetéshez tartanak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábr ban eszközöltetett volna s ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tiiDÍk, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig nálam írásban vagy szóval jelentsék be. I A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság tábláján kifüggesztését követő naptól számittatik Kelt Kiskunhalason, 1912. évi augusztus 5. Kiss Pál kir. bir. végrehajtó. 557/1912. végrehsz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szabadkai kir. törvényszéknek 1912. évi 13958/P sz végzéssel dr. Manojlovits Vladiszláv ügyvéd által képviselt Aradszki János végrehajtató részére 1250 korona tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán végrehajtást szenvedettől 1912 évi julius hó 13 napján le és felülfoglalt és 800 boronára becsült ingóságokra a kiskunhalasi kir. járásbíróság 1912. V. 304/1 sz végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglal- tafók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek volna végrehajtást szenvedett lakásán Kiskunhalason (Füzes pusztán 1379 számú tanyán) leendő megtartására határidőül 1912. évi augusztus hó 21. napjának délután 3 órája tűzetik ki, amikor a biróilag lefoglalt gabonanemü, függő termés s egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul elfognak adatni. Felhivatnak mindazok, kik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző bielégittetéshez tartanak jogot, ha amennyiben részükre foglalás korábban eszközöltetett volna s ez a végrehajtásijegyzőkönyvből ki nem tűnik, elsőbbségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig nálam írásban vagy szóval jelentsék be A törvényes határidő a hirdetménynek a biróság táblájáu kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Kiskunhalason, 1912. augusztus hó 6. Kiss Pál kir. bir. végrehajó. Varrógépek ,\ . •. Sorvetőgépek mindenféle mezőgazdasági---------- gépek, ---------Ohamotteval falazott, fekete zománcozott bajor asztaltűzhelyek legjobb gyártmányban 5 évi felelősséggel kényelmes részletfizetésre a legolcsóbb árban kaphatók Kohn Sebestyén x vas- és gép-üzletében KISKUNHALASON Kossuth u. Magyar Államvasutak Gépgyára cséplőgép, benzinmotor é3lokomobil osztályának kerületi képviselete és lerakata. Kérjen árjegyzéket. Яйад, 1912 Nyomatott Práger Ferenez könyvnyomdájában