Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-22 / 47. szám

1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 22. Vásár. A legközelebbi kalocsai or- s-.ágos vásár november 26. és 27-én lesz, melyre vészmentes helyről min­denféle jószág felhajtható. Lopás. A soltvadkerti vásáron Du- kai Janoené Sztraka Máriaprónayfalvai lakos zsebéből Munkácsi Jánosné Pusz­tai Mária egy 100 koronás bankjegyet kilopott. Munkácsiné tagadja a lopást, de a felhalmozódott bűnjelek ellene vallanak. Halálos verekedés. Foktőn Tóth István 19 éves legény verekedés köz­ben agyonszurta Bukros Istvánt. Letar­tóztatták. A majsai képviselőtestület 1. hó 29-én tartandó közgyűlésének tárgyso­rozatába fel van véve a szanki, szabad­kai és kisteleki útnak a törvényhatósá­gi úthálózatba való felvételének kérelme. Törvényszéki Ítélet. A kalocsai törvényszék Gyurian Istvánná 36 éves kiskőrösi lakost, ki Keczelen követettel lopásokat, egy hónapi fogházra ítélte. llllllirirjlMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 24381 lakosa van a most megjelent statiszti­kai kimutatás szerint Halas városának, vagyis 817 lélekkel kevesebb, mint amennyit annak idején a népszámlálók megállapítottak. Ismét várnunk kell tehát egy évtize­dig, hogy belekerüljünk a 25 ezres la­kosságú városok sorába Pedig de biz tosra vettük ! Hiába, a természetes szaporodás már nem öregbiti a népes­ség számát, mert az alföldi nép közt is egyre jobban terjed a métely : az egyke. Az okok kutatása más lapra tarto­zik, s ezúttal is csak azért mutatunk reá, hogy világossá tegyük a csekély gyarapodást. Mert más oka nem lehet. Hiszen valóságos népvándorlás volt az utóbbi időben, egész telepek létesültek a halasi határban, s mégis 19866-ról csak fenti számra tudott emelkedni a lakosság száma Nemcsoda, hogy nem szaporodott a lakosság, hiszen a születések és ha­lálozások alig csak hogy fedik egymást. A halálozások száma egyre nő, s ezzel szemben a születések rohamosan apadnak. Pedig vidékünkön éppenséggel nem lehet panaszkodni a nehéz megélhe­tésről. Itt mindenki megélhet, existen- ciát teremthet magának, úgy hogy tel jesen alaptalan az apák félelme, hogy : „miként bir megélni mind а к é t fiam ?“ Egész könnyen, legfeljebb a 600 holdas birtok két családnak hajt jö­vedelmet, ha pedig j u s nincs, úgy a fiú dolgozni fog s munkájának gyü­mölcsét hamarosan élvezni fogja. Figyelő. Ilílílllilílilll I:lilílllllllll!lilllllllilililllililllllll1lllllllllllllllllilllilllilllllllll[|||llll Halas szegényügye. Az alispán felhívta Kiskunkalas város polgármesterét, hogy a segélyezésre vonatkozó 1910. évi adatokat szerezze be, a beszerzett adatokból kimutatáso­kat állítsa össze s a kimutatásokat hoz­zá november végéig terjessze fel. Ezzel a szegényügy rendezését óhajtják dűlőre vinni, mely már régóta megoldásra vár. Azok a terhek, melyek a szegények segélyezése és ellátása czimén a váro­sok háztartására nehezednek, oly sú­lyosak, hogy igazán itt volna már az ideje a szegényügy országos rendezé­sének. Manapság a szegények ellátása az ország városaiban kizárólag magukra a városokra és ezek társadalmára hárul. így van ez nálunk, Halason is. Bár súlyos terhek vannak a polgárok válla- ira helyezve, mégis majdnem 13000 koronára rúg fel a szegények közt ki­osztásra kerülő összeg. Ebbe nincs beleszámítva az, amit a város egyéb intézetek, s humánus egyesületek támogatására fordít, mi szintén tekintélyes összeget tesz ki. A kiosztás összege azonban nincsen arányban az elért eredménynyel. A nyomort legfeljebb csak napokra eny­híti, s sokszor nem is a valódit. A szegényügy rendezése ezért kívá­natos ; tehát mindenki csa;< örülhet, ( hogy akadt valahára kormány, mely e kényes kérdéshez hozzá­nyúlt. N. A. Az elmúlt Hőkből. XVIII. 1300 halott. Nem vérengző csatában estek el, nem is haltak szent eszméért hősi ha­lált ; váratlanul ütött rajtuk a kaszás pestis alakjában s megfosztotta lakosai­nak javától Halas városát Pünkösd havában észlelték 1709-ben az első pestises beteget, s rövid időn belül nem volt lakóház a nagy kiterje­désű kun városban, ahol nem gyászol­tak, vagy legalább ne feküdt volna va­laki e rettenetes vésztől lesújtva. Ezerháromszáz lélek : öregek, ifjak, férfiak és nők estek a gyilkos kór áldo­zatául. Sok lakóház üresen maradt: lakói teljesen kihaltak. így maradt — a fel­jegyzések szerint — gazdátlanul Mikó Gergely, Pápa Balázs és Demecs Mi­hály birtokoeskája, melyet a város fog­lalt el, előbb azonban kielégítette a tá­vollevő atyafiakat. XIX. Sáskajárás Majsán. Halas és Majsa: e két szomszéd város valamikor bensőbb viszonyban voltak egymással. A patronusi szere­pet Halas töltötte be, jóakarattal igye­kezvén előmozdítani gyámolítottja ha­ladását. Különösen 1749-ben támogatta Ha­las Majsát, amidőn szomszédaink hatá­rát meglátogatták a sáskák. Előbb em­bereket küldött Halas városa a majsai határt csordaként legelő „férgek“ pusztítására, később pedig gabonával támogatta az Ínségbe jutottakat. Azóta nagyot haladt a világ. Majsa rohamosan fejlődik, s nem szorul rá többé а V а I a m i к о r oly hatalmas Halas gyámkodására. Népesedési mozgalom. — november 14. — november 21. — Születtek: Kóré Rudolf és Boldizsár Jolánnak Rudolf nevű fiuk. Pap Antal és Budai Máriának Irén nevű leányuk. Kerekes Albert és Csőké Viktóriának András nevű fiuk. Kálmán Gábor és Bitó Etel Rozáliának Lajos nevű fiuk. Csonka Antal és Guczi Juliannának Erzsébet nevű leányuk. Zilah Sándor és Gazdag Margitnak Dezső nevű fiuk. Gábor Ferencz és Pintér Máriának Katalin nevű leányuk. Holló József és Gulyás Juliannának János nevű fiuk. Nómedi Sz. Sándor és Kalmár Máriának Imre nevű fiuk. Bor Vendel és Pigniczki Rózának Erzsébet nevű leányuk. Var­ga T. János és Korsós P. Teréziának Dezső uevü fiuk. Meghaltak: Mucsi T. Eszter 7 napos korban, Lakos Sándor 44 éves, özv. Bereczi Sándorné Vájná Zsuzsanna 71 éves, Osesznegi Vincze 61 éves, Bankos Er­zsébet 2 hónapos, Bikit Péter 94 éves, Balogh Jánosné Orbán Judith 64 éves, Csonka Mihályné Csik Verona 56 éves, Bodicsi Erzsébet 5 hónapos, Nagy Imre 20 éves, Fehér Mihályné Brinkus Erzsébet 61 éves, özv. SzékelyJózsefnó Szilády Terézia 58 éves korban. Kihirdetett jegyesek Muharos Sándor Mészáros Julianná­val (Tanuk: Szente Sándor, Kis Gy. István). Gazdag György Komlós Erzsé­bettel (Tanuk: Komlós János, Józsa Gergely). Sütő Pál Sáfár Erzsébettel (Tanuk: Sütő Sándor, Hajdú ImVe). Bódi Imre hódmezővásárhelyi lakos László Annával. Erdélyi Antal Pintér T. Zsófiával (Tanuk : Laskovics József, Gazdag Sándor). Rokolya Imre Ferenc Böröcz Teréziával. Sonkó Imre Horvát Sz. Erzsébettel (Tanuk : Gondán Sán­dor, Horváth Sz. Imre). Sütő Pál Csen­des Rozáliával (Tanuk : Banga Imre, Kenedics Lajos). Czékus Imre szegedi lakos Rozmaring Máriával (Tanuk : Szabó László, Rozmaring István.) Du­dás Márton Hugyi Etelka jánoshalmai lakossal. Egybekdtek: Király Gy. Imre Varga Matild Rozá­liával. László Béniámin Török Julian nával (Koszorús leányok : N. Szűrszabó Juliska, Horváth Juliska és Fekete Zsófika. Koszorús legények : Gyenizse Antal, Tóth B. Lajos, Kis F. István és Búza Ferencz. Vőfély : László Antal). Gyuris Lajos kiskundorozsmai lakos Demus Emíliával (Koszorús leányok: Bálint Erzsébet és Búza Esztike. Ko­szorús legények : Tankovics Mátyás és Lippai Imre. Vőfély: Tóth Mihály). Virág István Ozukor Rózsával. Marti­nék Kálmán Nagy Etelkával. Dán Já­nos keczeli lakos Kaszás Juliannával. Borka Márton győri lakos Fábián Er­zsébettel. Miklós Balog János Buch­müller Veronával. Majláth Lajos bács- feketehegyi lakos Bikit Juliannával. Korsós P. Sándor Matus Máriával. Különféle hírek. A rendőr ur. Szép állapotok uralkod­hatunk Jánoshalmán. Ezt kesergi hoz­zánk intézett levelében egy jáuoshal- mai lakos. A levelet minden commen- tár nélkül itt adjuk : Tekintetes Szerkesztő ur ! Nem ló­vén kihez fordulnom önnek adom elő azt, aminek az elmúlt héten tanúja vol­tam. Hazafelé menve, kétségbeesett kiabálást hallottam Tóth Mihályné há­zából. Odamenve Dttam, hogy az asz- szouyt egyik községi rendőr kivont karddal üldözi. Az asszony a szobába rohant s azt bezárta. A rendőr min­denütt utána rohant, életveszélyesen fenyegette, rátörte az ajtót, s talán meg is öli, ha a szomszédok segélyével meg nem fékezzük. — Az asszony a rendőrt másnap feljelentette, de hogy lesz-e eredménye, azt nem tudjuk. Va­lószínűleg eltusolják. Pedig ezt nem szabadna. Soraim közlését kérve, maradok Szerkesztő urnák Tisztelettel: Egyik jánoshalmi olvasója. Akasztófa árnyékában. A veszprémi törvényszék Makkos Vendelt, ki Pápán Geiezt Mór zálogháztulajdonos üzletébe betört s ott Kovács Imre gimn. tanulót agyonlőtte és Geisztnó szemét kilőtte, kötél általi halálra Ítélte. Egy veszedelmes leánykereskedőt, Ko­vács Kálmánnót tartóztatott le a szegedi rendőrség. Gyilkos férj. Szegeden Bodor Antal 24 éves napszámos 18 éves feleségét, Bock Juliannát meggyilkolta. Még az ősszel összevesztek, mert Bodor félté- kenykedett az asszonyra, de a napok­ban este találkoztak és együtt mulat­tak, majd a Makkos erdőbe mentek, hol a férj három késszurással megölte hitvesét. A gyilkost elfogták Elpolitizálta a vagyonát Vincze Adám szabadkai pékmester. A valamikor dús­gazdag ember vagyonát pártczélokra áldozta fel. Amiatti bánatában felakasz­totta magát. Színház. Még egy hót és eltávoznak körünk­ből a színészek, s meg lesz fosztva kö­zönségünk úgyszólván egyetlen nemes esti szórakozásától. Kedden este Biró „Sárga liliom“ ez. darabját láttuk, melynek tendencziája határozottaneikölcstelen. Tudom, hogy ezt olvasva vén, elmaradt alaknak ne­vezik e sorok Íróját, de még ez sem té­rit el e véleményemtől. Nekem, a régi erkölcsökben nevelkedett, sa „modern“ világgal megbarátkozni nem igen akaró családapának ezt az egyet megbocsát­hatják. Mert mi islehet más mint erkölcs­telen irányzatú azon darab, amelyben a fivér eltűri, hogy nővére szeretője legyen egy főherczegnek s elfogadja a felajánlott jövedelmező állást Nemde igazam vám ? Szerdán ismét az „Ártatlan Zsuzsit“ láttuk kitűnő előadásban. Csütörtökön a „Nagy diákok“ ez. színmű került bemutatásra közepes számú hallgatóság előtt; csupán a kar­zat telt meg. ügy látszik a város mű­kedvelő közönségének jó részét lassan­ként a karzat fogja szolgáltatni. Ez pe­dig örvendetes. Pénteken felnjjtották a Peleskei Nó­táriust, még pedig nagy sikerrel. Szép­számú közönség gyönyörködött a szí­nészek jó játékában. Szombaton a János vitéz hódította meg színházban megjelenteket. A fő­szerepet Vida Ilus és Székely Sándor kreálták. Vasárnap este ismét az Ártatlan Zsuzsit, Gilbert bályos zenéjü operett­jét láttuk, melyben az „alma nem esik messze fájától“ ez. tudományos munka szerzőjének családja igazolja be „ki- ruczczanásaival“ a szerző által felállí­tott tétel igazságát. A darab egy mu­lató szeparéjóbeh játszódik le. — A szereplők kitűnő összjátékot nyújtottak. Vida Ilus és Erdélyi Annus híven adták a házasságot mogyoró gyanánt törő hitvest, kik férjeiket orruk­nál fogva vezetik. Ki kell emelnünk még : Vámost, Tóthot és Székelyt. Hétfőn a Hit és Hazát, vagy mint a szerző másként nevezi, egy nép tragé­diáját adták. A történelem régebbi idejébe vezet vissza a szerző, a luthe­ránus üldözés idejébe, s a hithez és földhöz való ragaszkodást festi. Tegnap a Trenk báró került színre. xi. Heti műsor: Szerda : Az Ördög Miklósy Gábor jutalomjátéka. Csütörtök : d. u. Kérők ifjúsági elő­adás. este : Drótos tót. Péntek : Dráma a tenger fenekén. Szombat: Kis Gróf Előkészületben: Az em­ber tragédiája. Kabaretest. Papa. Csöppség. l!lllllllllilllll!l!lllll!llllflllll!l!l!lllllllll!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIVIItil!lll!ll Ingatlanok adás-vevése. Nagy Pál Imre (nős Kis B. Rozáliá­val) megvette Pető János (nős Nagy Pál Rozáliával) felsőkisteleki ingatlan jutalékát 142 koronáért. Szabadkavidéki taparékpónztár és kereskedelmi r. t. megvette Sós And­rás ingatlanát 3620 koronáért. Zátrok Jánosné Nagy Mária megvet­te Gusztos Imre és neje Pecznyik Ilona lakóházát és 103 n. öl udvartelkét 1600 koronáért. Gusztos Imre és neje Pecznyik Ilona megvették Daczi Antal és neje Horváth Judith lakóházát és 152 n öl udvartel- kót 1200 koronáért. Horváth B. János és neje Gazdag Teréz megvették Miklós Illés István és neje Bukovics Terézia 2 hold 1031 n. öl szántóját 1600 koronáért Gyevi Imre és neje Szalai K. Anna megvették özv. Bazsa Istvánná szántó ingatlanát 8800 koronáért. Ili lllllllllll Mini III ISII 1IIMIIIIIIII IMII 111.1:11111 I liin III III I I I liin I II Közgazdaság. Néhány szó az okszerű gazdálko­dásról. Az intenzív gazdálkodásnál a mar- hatenyésztós és azzal kapcsolatosan a tejgazdaságok okszerű kihasználása rendkívülien hasznos és fontos. Mind­amellett sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy azt ahalasi gazdák mennyire elha­nyagolják. Legelőink nagyobbrészt már természetüknél fogva rosszak, minél­fogva azokat lehetőleg javítani kellene. Trágyázni kellene azokat, még áldozat árán is, mert ezen befektetés busásan meghozná gyümölcsét. Ha legelőinket javítjuk, marhate- nyésztósünket kiterjeszthetjük, illetőleg nagyobbithatjuk, jobb fajokat tenyészt­hetünk, miután ezek gyorsabban és

Next

/
Oldalképek
Tartalom