Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-11-22 / 47. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. november 22. Vásár. A legközelebbi kalocsai or- s-.ágos vásár november 26. és 27-én lesz, melyre vészmentes helyről mindenféle jószág felhajtható. Lopás. A soltvadkerti vásáron Du- kai Janoené Sztraka Máriaprónayfalvai lakos zsebéből Munkácsi Jánosné Pusztai Mária egy 100 koronás bankjegyet kilopott. Munkácsiné tagadja a lopást, de a felhalmozódott bűnjelek ellene vallanak. Halálos verekedés. Foktőn Tóth István 19 éves legény verekedés közben agyonszurta Bukros Istvánt. Letartóztatták. A majsai képviselőtestület 1. hó 29-én tartandó közgyűlésének tárgysorozatába fel van véve a szanki, szabadkai és kisteleki útnak a törvényhatósági úthálózatba való felvételének kérelme. Törvényszéki Ítélet. A kalocsai törvényszék Gyurian Istvánná 36 éves kiskőrösi lakost, ki Keczelen követettel lopásokat, egy hónapi fogházra ítélte. llllllirirjlMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII 24381 lakosa van a most megjelent statisztikai kimutatás szerint Halas városának, vagyis 817 lélekkel kevesebb, mint amennyit annak idején a népszámlálók megállapítottak. Ismét várnunk kell tehát egy évtizedig, hogy belekerüljünk a 25 ezres lakosságú városok sorába Pedig de biz tosra vettük ! Hiába, a természetes szaporodás már nem öregbiti a népesség számát, mert az alföldi nép közt is egyre jobban terjed a métely : az egyke. Az okok kutatása más lapra tartozik, s ezúttal is csak azért mutatunk reá, hogy világossá tegyük a csekély gyarapodást. Mert más oka nem lehet. Hiszen valóságos népvándorlás volt az utóbbi időben, egész telepek létesültek a halasi határban, s mégis 19866-ról csak fenti számra tudott emelkedni a lakosság száma Nemcsoda, hogy nem szaporodott a lakosság, hiszen a születések és halálozások alig csak hogy fedik egymást. A halálozások száma egyre nő, s ezzel szemben a születések rohamosan apadnak. Pedig vidékünkön éppenséggel nem lehet panaszkodni a nehéz megélhetésről. Itt mindenki megélhet, existen- ciát teremthet magának, úgy hogy tel jesen alaptalan az apák félelme, hogy : „miként bir megélni mind а к é t fiam ?“ Egész könnyen, legfeljebb a 600 holdas birtok két családnak hajt jövedelmet, ha pedig j u s nincs, úgy a fiú dolgozni fog s munkájának gyümölcsét hamarosan élvezni fogja. Figyelő. Ilílílllilílilll I:lilílllllllll!lilllllllilililllililllllll1lllllllllllllllllilllilllilllllllll[|||llll Halas szegényügye. Az alispán felhívta Kiskunkalas város polgármesterét, hogy a segélyezésre vonatkozó 1910. évi adatokat szerezze be, a beszerzett adatokból kimutatásokat állítsa össze s a kimutatásokat hozzá november végéig terjessze fel. Ezzel a szegényügy rendezését óhajtják dűlőre vinni, mely már régóta megoldásra vár. Azok a terhek, melyek a szegények segélyezése és ellátása czimén a városok háztartására nehezednek, oly súlyosak, hogy igazán itt volna már az ideje a szegényügy országos rendezésének. Manapság a szegények ellátása az ország városaiban kizárólag magukra a városokra és ezek társadalmára hárul. így van ez nálunk, Halason is. Bár súlyos terhek vannak a polgárok válla- ira helyezve, mégis majdnem 13000 koronára rúg fel a szegények közt kiosztásra kerülő összeg. Ebbe nincs beleszámítva az, amit a város egyéb intézetek, s humánus egyesületek támogatására fordít, mi szintén tekintélyes összeget tesz ki. A kiosztás összege azonban nincsen arányban az elért eredménynyel. A nyomort legfeljebb csak napokra enyhíti, s sokszor nem is a valódit. A szegényügy rendezése ezért kívánatos ; tehát mindenki csa;< örülhet, ( hogy akadt valahára kormány, mely e kényes kérdéshez hozzányúlt. N. A. Az elmúlt Hőkből. XVIII. 1300 halott. Nem vérengző csatában estek el, nem is haltak szent eszméért hősi halált ; váratlanul ütött rajtuk a kaszás pestis alakjában s megfosztotta lakosainak javától Halas városát Pünkösd havában észlelték 1709-ben az első pestises beteget, s rövid időn belül nem volt lakóház a nagy kiterjedésű kun városban, ahol nem gyászoltak, vagy legalább ne feküdt volna valaki e rettenetes vésztől lesújtva. Ezerháromszáz lélek : öregek, ifjak, férfiak és nők estek a gyilkos kór áldozatául. Sok lakóház üresen maradt: lakói teljesen kihaltak. így maradt — a feljegyzések szerint — gazdátlanul Mikó Gergely, Pápa Balázs és Demecs Mihály birtokoeskája, melyet a város foglalt el, előbb azonban kielégítette a távollevő atyafiakat. XIX. Sáskajárás Majsán. Halas és Majsa: e két szomszéd város valamikor bensőbb viszonyban voltak egymással. A patronusi szerepet Halas töltötte be, jóakarattal igyekezvén előmozdítani gyámolítottja haladását. Különösen 1749-ben támogatta Halas Majsát, amidőn szomszédaink határát meglátogatták a sáskák. Előbb embereket küldött Halas városa a majsai határt csordaként legelő „férgek“ pusztítására, később pedig gabonával támogatta az Ínségbe jutottakat. Azóta nagyot haladt a világ. Majsa rohamosan fejlődik, s nem szorul rá többé а V а I a m i к о r oly hatalmas Halas gyámkodására. Népesedési mozgalom. — november 14. — november 21. — Születtek: Kóré Rudolf és Boldizsár Jolánnak Rudolf nevű fiuk. Pap Antal és Budai Máriának Irén nevű leányuk. Kerekes Albert és Csőké Viktóriának András nevű fiuk. Kálmán Gábor és Bitó Etel Rozáliának Lajos nevű fiuk. Csonka Antal és Guczi Juliannának Erzsébet nevű leányuk. Zilah Sándor és Gazdag Margitnak Dezső nevű fiuk. Gábor Ferencz és Pintér Máriának Katalin nevű leányuk. Holló József és Gulyás Juliannának János nevű fiuk. Nómedi Sz. Sándor és Kalmár Máriának Imre nevű fiuk. Bor Vendel és Pigniczki Rózának Erzsébet nevű leányuk. Varga T. János és Korsós P. Teréziának Dezső uevü fiuk. Meghaltak: Mucsi T. Eszter 7 napos korban, Lakos Sándor 44 éves, özv. Bereczi Sándorné Vájná Zsuzsanna 71 éves, Osesznegi Vincze 61 éves, Bankos Erzsébet 2 hónapos, Bikit Péter 94 éves, Balogh Jánosné Orbán Judith 64 éves, Csonka Mihályné Csik Verona 56 éves, Bodicsi Erzsébet 5 hónapos, Nagy Imre 20 éves, Fehér Mihályné Brinkus Erzsébet 61 éves, özv. SzékelyJózsefnó Szilády Terézia 58 éves korban. Kihirdetett jegyesek Muharos Sándor Mészáros Juliannával (Tanuk: Szente Sándor, Kis Gy. István). Gazdag György Komlós Erzsébettel (Tanuk: Komlós János, Józsa Gergely). Sütő Pál Sáfár Erzsébettel (Tanuk: Sütő Sándor, Hajdú ImVe). Bódi Imre hódmezővásárhelyi lakos László Annával. Erdélyi Antal Pintér T. Zsófiával (Tanuk : Laskovics József, Gazdag Sándor). Rokolya Imre Ferenc Böröcz Teréziával. Sonkó Imre Horvát Sz. Erzsébettel (Tanuk : Gondán Sándor, Horváth Sz. Imre). Sütő Pál Csendes Rozáliával (Tanuk : Banga Imre, Kenedics Lajos). Czékus Imre szegedi lakos Rozmaring Máriával (Tanuk : Szabó László, Rozmaring István.) Dudás Márton Hugyi Etelka jánoshalmai lakossal. Egybekdtek: Király Gy. Imre Varga Matild Rozáliával. László Béniámin Török Julian nával (Koszorús leányok : N. Szűrszabó Juliska, Horváth Juliska és Fekete Zsófika. Koszorús legények : Gyenizse Antal, Tóth B. Lajos, Kis F. István és Búza Ferencz. Vőfély : László Antal). Gyuris Lajos kiskundorozsmai lakos Demus Emíliával (Koszorús leányok: Bálint Erzsébet és Búza Esztike. Koszorús legények : Tankovics Mátyás és Lippai Imre. Vőfély: Tóth Mihály). Virág István Ozukor Rózsával. Martinék Kálmán Nagy Etelkával. Dán János keczeli lakos Kaszás Juliannával. Borka Márton győri lakos Fábián Erzsébettel. Miklós Balog János Buchmüller Veronával. Majláth Lajos bács- feketehegyi lakos Bikit Juliannával. Korsós P. Sándor Matus Máriával. Különféle hírek. A rendőr ur. Szép állapotok uralkodhatunk Jánoshalmán. Ezt kesergi hozzánk intézett levelében egy jáuoshal- mai lakos. A levelet minden commen- tár nélkül itt adjuk : Tekintetes Szerkesztő ur ! Nem lóvén kihez fordulnom önnek adom elő azt, aminek az elmúlt héten tanúja voltam. Hazafelé menve, kétségbeesett kiabálást hallottam Tóth Mihályné házából. Odamenve Dttam, hogy az asz- szouyt egyik községi rendőr kivont karddal üldözi. Az asszony a szobába rohant s azt bezárta. A rendőr mindenütt utána rohant, életveszélyesen fenyegette, rátörte az ajtót, s talán meg is öli, ha a szomszédok segélyével meg nem fékezzük. — Az asszony a rendőrt másnap feljelentette, de hogy lesz-e eredménye, azt nem tudjuk. Valószínűleg eltusolják. Pedig ezt nem szabadna. Soraim közlését kérve, maradok Szerkesztő urnák Tisztelettel: Egyik jánoshalmi olvasója. Akasztófa árnyékában. A veszprémi törvényszék Makkos Vendelt, ki Pápán Geiezt Mór zálogháztulajdonos üzletébe betört s ott Kovács Imre gimn. tanulót agyonlőtte és Geisztnó szemét kilőtte, kötél általi halálra Ítélte. Egy veszedelmes leánykereskedőt, Kovács Kálmánnót tartóztatott le a szegedi rendőrség. Gyilkos férj. Szegeden Bodor Antal 24 éves napszámos 18 éves feleségét, Bock Juliannát meggyilkolta. Még az ősszel összevesztek, mert Bodor félté- kenykedett az asszonyra, de a napokban este találkoztak és együtt mulattak, majd a Makkos erdőbe mentek, hol a férj három késszurással megölte hitvesét. A gyilkost elfogták Elpolitizálta a vagyonát Vincze Adám szabadkai pékmester. A valamikor dúsgazdag ember vagyonát pártczélokra áldozta fel. Amiatti bánatában felakasztotta magát. Színház. Még egy hót és eltávoznak körünkből a színészek, s meg lesz fosztva közönségünk úgyszólván egyetlen nemes esti szórakozásától. Kedden este Biró „Sárga liliom“ ez. darabját láttuk, melynek tendencziája határozottaneikölcstelen. Tudom, hogy ezt olvasva vén, elmaradt alaknak nevezik e sorok Íróját, de még ez sem térit el e véleményemtől. Nekem, a régi erkölcsökben nevelkedett, sa „modern“ világgal megbarátkozni nem igen akaró családapának ezt az egyet megbocsáthatják. Mert mi islehet más mint erkölcstelen irányzatú azon darab, amelyben a fivér eltűri, hogy nővére szeretője legyen egy főherczegnek s elfogadja a felajánlott jövedelmező állást Nemde igazam vám ? Szerdán ismét az „Ártatlan Zsuzsit“ láttuk kitűnő előadásban. Csütörtökön a „Nagy diákok“ ez. színmű került bemutatásra közepes számú hallgatóság előtt; csupán a karzat telt meg. ügy látszik a város műkedvelő közönségének jó részét lassanként a karzat fogja szolgáltatni. Ez pedig örvendetes. Pénteken felnjjtották a Peleskei Nótáriust, még pedig nagy sikerrel. Szépszámú közönség gyönyörködött a színészek jó játékában. Szombaton a János vitéz hódította meg színházban megjelenteket. A főszerepet Vida Ilus és Székely Sándor kreálták. Vasárnap este ismét az Ártatlan Zsuzsit, Gilbert bályos zenéjü operettjét láttuk, melyben az „alma nem esik messze fájától“ ez. tudományos munka szerzőjének családja igazolja be „ki- ruczczanásaival“ a szerző által felállított tétel igazságát. A darab egy mulató szeparéjóbeh játszódik le. — A szereplők kitűnő összjátékot nyújtottak. Vida Ilus és Erdélyi Annus híven adták a házasságot mogyoró gyanánt törő hitvest, kik férjeiket orruknál fogva vezetik. Ki kell emelnünk még : Vámost, Tóthot és Székelyt. Hétfőn a Hit és Hazát, vagy mint a szerző másként nevezi, egy nép tragédiáját adták. A történelem régebbi idejébe vezet vissza a szerző, a lutheránus üldözés idejébe, s a hithez és földhöz való ragaszkodást festi. Tegnap a Trenk báró került színre. xi. Heti műsor: Szerda : Az Ördög Miklósy Gábor jutalomjátéka. Csütörtök : d. u. Kérők ifjúsági előadás. este : Drótos tót. Péntek : Dráma a tenger fenekén. Szombat: Kis Gróf Előkészületben: Az ember tragédiája. Kabaretest. Papa. Csöppség. l!lllllllllilllll!l!lllll!llllflllll!l!l!lllllllll!lllll!IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIVIItil!lll!ll Ingatlanok adás-vevése. Nagy Pál Imre (nős Kis B. Rozáliával) megvette Pető János (nős Nagy Pál Rozáliával) felsőkisteleki ingatlan jutalékát 142 koronáért. Szabadkavidéki taparékpónztár és kereskedelmi r. t. megvette Sós András ingatlanát 3620 koronáért. Zátrok Jánosné Nagy Mária megvette Gusztos Imre és neje Pecznyik Ilona lakóházát és 103 n. öl udvartelkét 1600 koronáért. Gusztos Imre és neje Pecznyik Ilona megvették Daczi Antal és neje Horváth Judith lakóházát és 152 n öl udvartel- kót 1200 koronáért. Horváth B. János és neje Gazdag Teréz megvették Miklós Illés István és neje Bukovics Terézia 2 hold 1031 n. öl szántóját 1600 koronáért Gyevi Imre és neje Szalai K. Anna megvették özv. Bazsa Istvánná szántó ingatlanát 8800 koronáért. Ili lllllllllll Mini III ISII 1IIMIIIIIIII IMII 111.1:11111 I liin III III I I I liin I II Közgazdaság. Néhány szó az okszerű gazdálkodásról. Az intenzív gazdálkodásnál a mar- hatenyésztós és azzal kapcsolatosan a tejgazdaságok okszerű kihasználása rendkívülien hasznos és fontos. Mindamellett sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy azt ahalasi gazdák mennyire elhanyagolják. Legelőink nagyobbrészt már természetüknél fogva rosszak, minélfogva azokat lehetőleg javítani kellene. Trágyázni kellene azokat, még áldozat árán is, mert ezen befektetés busásan meghozná gyümölcsét. Ha legelőinket javítjuk, marhate- nyésztósünket kiterjeszthetjük, illetőleg nagyobbithatjuk, jobb fajokat tenyészthetünk, miután ezek gyorsabban és