Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-06 / 36. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. szeptember 6. zás során rájött a rendőrség, hogy Magyarnak a felesége 50—100 koronájával hamis tanukat vásárolt, akikkel bizonyítani igyekezett, hogy a meggyilkolt kanászt a gyilkosság napján méií látták. A rendőrség ezekután letartóztatta Magyar Józsefet, aki beismerte a gyilkosság elkövetését. A gyilkosságot bosszúból követte el, mert azt hitte, hogy a kanász mérgezte meg az elhullott sertéseket. Magyar Józsefnó ellen hamis tanuzásra való rábírás miatt szintén megindult sz eljárás. Törvényszéki Ítélet. A kalocsai törvényszék Szedmák János kiskőrösi lakost lopás vétségért 4 havi fogházra ítélte. Öngyilkosság. Kalocsán Szabadi Károly (leves) fuvaros lakásának padlásán felakasztotta magát. Kolera Budapesten. A fővárosban határozottan megállapították az ázsiai kolerát. A három beteg közül az egyik. Rieszner Károly zenész meghalt. Népesedési mozgalom. — augusztus 29. — szeptember 5. — Születtek : Babenyecz István és Bodri Erzsébetnek István nevű fiuk. Lajkó György és Teruyák Judithnak (iker szülés) Gábor nevű fiuk és Etelka nevű leányuk. Brinkus Balázs és Takács Erzsébetnek Antal nevű fiuk. Budai Máriának Mária nevű leánya. Gyenizse Lajos és Juhász Rozáliának Rozália nevű leányuk. Harkai György és Bundság Ilonának Viktória nevű leányuk. Gál Lajos és Deák Eszternek Imre nevű fiuk. Bacsó Antal és Samu Zsófiának Antal nevű fiuk. Nagy Ozirok Pál és Bábud Máriának Zsigmond nevű fiuk. Nagy Mihály és Bárány Erzsébetnek Venczel nevű fiuk. Csányi Tóth Imre és Petrányi Juliannának Rozália nevű leáuyuk. Szabó János és Pollák Máriának Jáuos nevű fiuk. Meghaltak • Tanács Mária 17 napos korban, Luka Juliánná 8 hónapos, Tóth Lidia 20 éves, Bangó Zsófia 5 hónapos, Kis B. Terézia 22 hónapos, Bakró Nagy Ilona 18 napos, Kocsi István 5 hónapos, Dóczi Imróné Csorba Rozália 41 éves, Barta István 71 éves, Csatári Etelka 25 napos korban. Kihirdetett jegyesek: Csatlós Sándor mezőbikácsi lakos Sárga Margittal. Lakatos Lajos Feigl Évával (Tanuk : Szabó Mátyás, Mészáros István). Egybekeltek .Faragó József budapesti lakos Tallér Ilonával. Kopár Mihály szegedi lakos Bózsó Annával. A nő. A jelen század legkiválóbb mozzanatainak egyike : az asszonynak bizonyos iráuyban való elszakadása a férfitól uap- ról-napra nagyobb tért hódit. A nő, aki év ezredeken keresztül a férfinak engedelmes alázatos élettársa volt, észrevette, jobban mondva észrevétették vele, hogy az élet küzdelmeiben neki is részt kell venni. Egyre jobban igyekszik kifejezésre juttatni azt, ami benne él s nemcsak férje szerelmére törekedik, de az egész férfivilág nagyrabecsülését is meg akarja nyerni. Ma már a legtöbb nő, akit a sors szeszélye szegénységre kárhoztatott, önmaga által iparkodik érvényesülni. A férj mellett az emberi munka bizonyos osztályát kívánja képviselni. Szóval annyi akar lenni, ameny- nyit ér. Mert a nő évezredeken keresztül nem volt ura a saját akaratának, sőt voltak századok, amelyekben a nő teljesen a férfi hatalma alatt állott. A férfi azon időben valóban mindennek ura volt. Neje és gyermekei tulajdonához tartoztak és jogilag többé kevésbbé a többi „tárgyaival“ egyenraguak és értékűek voltak. Sem a törvények, sem az uralkodó erkölcsök nem tették kedvezőbbé a nő helyzetét. Hosszú idő i folyt le, amig a magasabb erkölcsi világnézet e jogilag fennállott férji hatalmat megszüntette és a nőt az alól felszabadította Azután következett az I a második nagy korszak, amelyben a nő a férfival jogilag igen, de társadalmilag még nem egyenrangú. A házon belül a nő a férfi mellett foglal helyet, de a ház küszöbén túl egy más világ : a gazdasági és jogi élet világa tárul fel, amelyből a nő mind az uralkodó erkölcsi, mind pedig a jogi felfogás szerint ki volt zárva. Századunkban azonban ez a visszás állapot nagyrészben megszűnt. A nő a férfival úgy gazdasági, mint jogi tekintetben egyenrangú. A jog — kevés kivétellel — férfi és nő között nem ismer különbséget. Korunk jelszava, hogy minden erő szabadon érvényesüljön. Kiki az legyen és azt teljesítse, amire képes. S ez a jelszó már testet is öltött mindeuütt. Mert a nő ma már minden kenyérkoreső pályán érvényesül. Ott látjuk őket az ipari, kereskedelmi pályán, sőt újabb idő óta már a tudományos és irodalmi pályákon is. Csak a politikai téren nem szerepelhetnek még, de már itt is észlelhető az a nagy forrongás, amely a „jogot a nőknek is“ jelszóvai járja keresztül a világot. De éppen ez az egyetlen pálya és hivatás az, amely elválasztja a nőt a férfitól. Mert a nő valódi hivatása, amint nem változott meg évezredek alatt, úgy nem változhat meg ezután sem, mivel ez a szent hivatás az anyaság. A nő a politikai jogok gyakorlása mellett nem felelhet meg sem női, sem anyai kötelességeinek, hiába akarják feministáink ennek az ellenkezőjét bizonyítani. Ha a nő előtt megnyílna a politikai pálya, úgy ezzel a házasság válna lehetetlenné, ez pedig nem szándéka még a leglelkesebb és elszántabb feministának sem. Társadalmunk jeleulegi állásaszeriut a feminizmus valóságban a házasság csődjét jelenti s igy korunk, társadalmunk feladata és kötelessége a nőt visszatéríteni ahhoz a szent hivatáshoz, amelyre a természet ősi törvénye rendelte. N. A. Különféle hírek. A „doktor ur". A vidéki nép tudja Isten miért, valósággal idegenkedik az orvostól s akkor fordul hozzá, ha már élete veszélyben forog. Idegenkedését alaposan megfizette egy j á n о s h al- m a i asszony : Mészáros Jánosné. Nevezettnek feldagadt a foghusa, s az rettenetes fájdalmat okott neki. Azonban még sem fordult orvoshoz. Elment a falu borbélyához, Pethes Gergelyhez és megoperáltatta magát. A műtét természetesen nem sikerült; az asszony vérmérgezést kapott. Mészárosnét az orvosok, a kiváló operatőrt pedig a hatóság vette pártfogásába. A lelenczleány tragédiája. Szegeden Faragó János hajómunkás jelentette a rendőrségnek, hogy Ifjú Mária 7 eves lelenczleányegy őrizetlen pillanatban lement a Tisza-partra és egy nagy fekete kutya a lánczával berántotta a Tiszába. A kisleány belefult a vízbe. Holttestét még nem sikerült megtalálni. Halál a dézsában. Jánoshalmán Barna Sándor 2 éves Viktor nevű leánya belefulladt egy vízzel telt dézsába. Családi dráma. Jánoshalmán Galgóczi János gazda részegen tért haza. s feleségét, aki lehordta, hogy miért maradt el oly soká, kétszer arculütötte. Galgóczi 20 éves Antal nevű fia védelmére kelt anyjának, mire az apja felkapta az asztalról a nagy kenyérvágó kést és markolatig fiába döfte. A fiú azonnal meghalt. A gyilkos apát letartóztatták, ki azzal védekezik, hogy részeg volt és nem tudta, mit tesz. Tűz a majorban. Jánoshalmán a kalocsai érseki uradalom tulajdonát képező vakmajorban tűz ütött ki, mely 347 kereszt búzát és 274 kereszt zabszalmát elhamvasztott. Az elmúlt időkhől. Vili A halasi takács ezéh. A régebbi időben az iparosok érdekeik megvédése czéljából ezéhekbe tömörültek, melyeket az 1883-ban életbe léptetett uj ipartörvény szüntetett meg. Városunkban különösen a takács ezéh volt erős, melynek emlékét őrzik a helybeli gimnázium régiségtárában levő emléktárgyak, melyeket Füves János és társai ajándékoztak 1883.- óv márczius 6-án az intézetnek. Az emléktárgyak közül a legérdekesebbek : Fára erősített pecsétnyomó, czifrázott kőrszéllel, közepébe egy hal. ennek két oldalán a takácsok jelvénye : a vetélő. Körirata: K.K.HALAS. V; В: ТАК ATS. С: P: Van ugyanott egy másik pecsótnyo- inó is, mely 48 czm. átmérőjű, közepén 3 pajzs, s a felső pajzsban a birodalmi jelvény: a kétfejű sas van. Ez alatt egyik pajzsban az ország czimere, másikban a ezéh jelvénye: három oldalt egymással érintkező vetélő. Körirata: $KIS$KVN$HALASI$NE- MES'&TA К ACSsH CÉH $ PECSÉTIG 17*80 A ezéh ládája czifrázatokkal vau ellátva: Magassága 20, hosszúsága 24 és szélessége 17 czm. Tornyosuló tetején külön ládafiók van. Van ezeken kívül a régiségtárban egy bőrkötésű, aranynyomássa! díszített és 5 félbőrbe kötött számadási könyv. Ugyaucsak a gimn. birtokában van a ezéhnek I. Ferencz által 1817- ben kiadott privilégiuma, hivatalos levelezésekhez használt kis pecsétje, továbbá apró füzetek, különféle irományok és remekeléshez használt mintázatok. Túltermelés. Városunkban és környékén ez a jelszó: „Csak szőlőt! Csak bort!“ Erdőket irtanak ki, réteket, legelőket törnek fel, parcelláznak és ültetik a szőlőt mindenfelé oly lázzal, hogy ahol ezelőtt tiz- tizenöt évvel tücsöktermő porzóhegyek, illetve szélhordta homokbuckák voltak, ott ma a legmodernebb gazdálkodásra berendezett szőlőtelepek vannak. Mintegy divat lett a szőlőültetós. E miatt gazdáink a mezőgazdaság minden egyéb ágát elhanyagolják, vagy legalább is nem iparkodnak azt fejleszteni. S amig az állattenyésztés napról-uapra kisebb térre szorul, az erdőgazdaság pedig innen-onnan megszűnik, s a kisebb gazdasági ágak mint pl. a kertészet, selymészet, méhészet alig-alig találnak mivelőkre, addig a szőlőültetós a lehető legdühösebben folyik mindenfelé. Ez a czélja ma mindenkinek Halason is láthatjuk, hogy akárhány gazda eladja vagy bérbeadja földjét s a gabonatermesztéssel, állattenyésztéssel felhagyva, szőlőt ültet. Akárhány iparos elhanyagolja, vagy csak télen folytatja mesterségét a szőlőmivelós miatt. Sőt még az úgynevezett uriosztály is a bortermelésre adja magát. Ez ugyan nem volna baj, no meg a termelési szabadságot se korlátozhatja senki Azt termeszt mindenki, amit akar és azt úgy értékesíti, ahogy tudja, л túlságos szőlőültetós miatti baj ott van, hogy még az egyébként búzatermesztésre is alkalmas, úgynevezett lapályokat, valamint a kevesebb kvarc- tartalmú rozs-homokokat is a borértékesítés veszedelmére szőlővel ültetik be Ez azután azt eredményezi, hogy apad az ország búzatermése, s ezzel az apadással mintegy arányosan emelke dik a kenyér ára és rászorulunk a mi búzánknál drágább és rosszabb külföldi gabonára. Persze egészen másként állana a dolog, ha boraiukuak volna a külföldön valamirevaló piaca. Ez azonban nincs. , így azután a túlhajtott szőlőültetés ! miatt beáll a visszahatás. Legtöbbször I olcsón kénytelenek elvesztegetni a termelők boraikat, vagy ha nem adják, j hosszú ideig a nyakukon marad. Az utóbbit csak a tehetős g8zda teheti meg, ki nem szenved pénzhiányban, s pinezéje is van. Ezt pedig városunkban legtöbb termelő nem mondhatja el magáról. Gondolják meg tehát gazd ónk, mit cselekesznek a folytonos szőlőtelepítéssel. Ha már telepítenek, akkor olyan ' földet válasszanak, mely búzatermésre I alkalmatlan, de szőlőnek jó. Az oktalan versengésnek csak az lesz az eredménye, hogy drágán fizetjük meg a külföldi búzát és nem tudjuk értékesíteni a bort a túltermelés miatt. D-i. ii nniiiM i un ni u nn i imi 111 in 1111111 ■ 11 rt 1111111 и i Ingatlanok adás-vevése. Sági Teréz (együtt ól Győré Imrével) megvette Opra Lajos vendéglős fele ingatlanát 300 koronáért. Babenyecz Benedek és neje Pataki Eszter megvették Fodor Mihályné Faragó Rozália 1440 és 145 u. öl szőlőjét 400 koronáért. Közegészség. A szemüvegviselésről. Irta : Or. Honig Adolf szemorvos 14 Az a hit, hogy a megfelelő jó szemüveg semmi kárt nem rejt magában, sajnos, csak lassan hódítja meg a népnek azt a rétegét, mely minden üvegben, még a jóban is ellenséget lát. Ennek a hitnek hivatásuknál fogva apostolai: a szemorvosok. Nekik kell megküzdeniök azzal a sok nehézséggel, mely munkájuk elé gördül, amidőn az ellenszenvvel viseltetőt az üveg szükségéről akarják meggyőzni. Ilyenkor a szemorvos a leghihetetlenebb ellenállásra talál. A tudatlansággal, a megrögzött balhittel szemben néha minden meggyőző képessége, minden ékes- szólása kárba veszett. Az emberek sokszor a leglehetetleuebb érvelésekkel utasítják vissza a szükséges üveget. Nézzünk csak egynéhány ilyen a nép köréből ellesett érvelést A legnevetségesebb érvelés a szemüveg ellen az szokott lenni, hogy: „nem kell nekem az üveg, mért hozzászokik a szemem“, vagy: „mert el- gyöngiti a szememet.“ Ezt a két mindennapos kifogást még intelligensebb emberektől is halljuk. Pedig hát a jó üveg csak erősiti a szemet, mert hisz kijavítja fénytörési hibáját. Az meg éppen nem baj, ha a szem hozzászokik a néki rendelt jó szemüveghez; a szükséges dologhoz szabad hozzá szokni. Gyakran, különösen a földmivesektől halljuk, hogy az ajánlott üvegviselóst igy utasítják vissza: „Apámnak sem kellett, pedig az mán 70 éves s még mindig üveg nélkül olvas.“ Persze, az atyafi nem tudhatja, hogy azok a közmondásos jó szemű öregek, kik késő vénségükig szemüveg nélkül irnak- olvasnak, nem igen látnak messzire, azaz rövidlátók. Ezek nem kivételei a természetnek, hanem a fiatalkori rövid- látóság miatt nem jutott jelentőségre náluk az öregkori messzelátóság. Ilyen ember sok van. S annak az atyafinak (ki az apjára hivatkozik) az apja is csak ilyen eset lehet. (Folytatjuk) I III 111 UHUI 11 Iliin I 111 I III I Ilii llllll 11 III Ilii III 11 Közgazdaság. Szüretelési eszközök. A városi mintakertben 8 fillér literenkénti kikiáltási ár mellett 250 hektoliter ürtartalmu kisebb-nagyobb hordó, továbbá borprés és szüretelési eszköz fog ,f. évi szeptember hó 20 án, szerdán délután 3 órakor a helyszínén tartandó nyilvános szóbeli árverésen eladatni, hova venni szándékozók meghivatnak. Szőlőeladás. A városi mintakert ezerjó szőlőtermése f. hó 13-án szerdán d. u. 2 órakor Molnár Mihály tanácsjegyző hivatalos helyiségében tartandó nyilvános árverés utján el fog adatni, hova venni szándékozók méghivatnak.
