Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-17 / 20. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

T an felügy előség H alason.

Mindenkit, ki városunk fejlődését igazán szivén viseli, örömmel tölt el azon hir, hogy a vallás és köz- oktatásügyi miniszter Kiskunhalas szék helyi у el, hozzácsatolva a dunavecsei, kiskőrösi, kalocsai és kunszentmiklósi járásokat, uj tanfelügyelőséget szervezett.

Hogy mily nagy fontossága van ennek Halasra nézve, azt bővebben fejtegetnünk — úgy hisszük — felesleges. A belőle származó erkölcsi haszon oly nagy, hogy áldásos hatását hamarosan észlelhetjük ; akkor aztán — mivel iskoláink is hamarosan felépülnek — véglegesen, minden lakos megelégedésére rendezve lesz az iskolaügy.

Még nehány hónappal ezelőtt, senki se merte volna remélni, hogy Halason lesz a tanfelügyelőség. Ugyanis a közigazgatási bizottság felterjesztésében Kiskőröst jelölte ki székhelyül. A minisztériumban azonban, az utolsó percben az elintézés előtt az a változás történt, hogy eltérőleg a közigazgatási bizottság véleményétől, Kiskunhalas legyen az uj tanfelügyelőség székhelye.

A halasi tan felügyelőség élére egy kitűnő szakembert: Szentgyörgyi Lajos pestmegyei segédtanfelügyelőt helyezte a kormány. Tanfelügyelőnk kiváló pedagógus, hosszú időt töltött a tanügy szolgálatában.

A tanfelügyelőségre vonatkozólag különben két ujságközleményt iktatunk ide. Az egyik a Halasi Független Hírlap márcz. 12-ik számában olvasható és szól ekképen :

Uj tanfelügyelői kerület. Mint értesülünk, vármegyénk területén uj tanfelügyelői kerületet állítanak fel a Kiskőrös székhelylyel. Ebbe a kerületbe lesz városunk is beosztva. — Körülöttünk hát mozog a világ, csak mi maradunk le innen is, onnan is. Mostanában — úgy látszik — nincs városunknak jó akaró támogatója odafent, vagy ha van, az többet árt, mint használ.

A másik a „Kiskőrös és Járása“ vezérczikke, mely a lap május 14. szimában látott napvilágot, s a többek között ezt tartalmazza: „Kis kőrösnek van kedvező geográfiai fekvése, Halasnak pedig kedvezőbb politikai helyzete egy tiszteletreméltó munkapárti képviselő személyében és minden geográfiiát lesajnáló hatalmas befolyásában.“ (Figyelő)

Pesfcmegyei hírek.

Szurkálás. Kiskunmajsán egy korcsmában Horváth Antal bicskával megszurkálta Molnár Gábor kézbesítőt és súlyos sérüléseket ejtett rajta. Horváthot letartóztatták.

Vizbefulladt. Czegléden Csendes Istvánnak György nevű fia fürdéskor a vasút mellett lévő kubik gödörbe fulladt.

Útadó. Nem lesz érdektelen, ha közöljük, hogy mennyi útadót fizetnek szomszéd községeink. Prónayfalva 8068, Soltvadkert 9799, Kiskőrös 18405, Keczel 7982, Kis- kunmajsa 13990, Szabadszállás 11900', Izsák 7423, Szánk 2494, Páhi 2277, Akasztó 4723, Bocsa 2999 és Császártöltés 2741 koronát.

Rablógyilkos gyógy- szerészsegéd. Fekete Vilmos gyógyszerészsegédet a budapesti büntető törvényszék szándékos emberölés, rablás és lopás miatt életfogytig tartó fegyházra ítélte.

Halasi egyesületek.

Múlt heti számunkban e czimen közzé tett ezikkünk — örömmel tapasztaltuk — a közönség széles rétegeiben nagy érdeklődést keltett. Czikkünk viszhangja az a levél is,

amelyet lapunk zárta előtt dr. Hegedűs Kálmán képviselőnk intézett j a szerkesztőhöz.

A levél Írója azt kérdezi tőlünk, miért nem emlékeztünk meg a Polgári Olvasókörről. Erre az a feleletünk, hogy — megemlékeztünk. Amikor a kaszinókról beszéltüuk, | ezt a tekintélyes kört is belefoglaltuk.

Indokoltabb a képviselő szemrehányása, amellyel az Iparoskört kéri számon tőlünk. „Ez a testület, — írja levélben — amely 400 tagot számlál kebelében, szép könyvtára van és uagyjövőre méltó, megérdemli Halas város közönségének a tiszteletét és a közvélemény kiváló orgánumának a megemlékezését.“ A levél ezt a részét azért iktatják ide szószerint, mert osztjuk azt a maga egészében, s nagy súlyt tulajdonítunk neki minden szavában.

Annak az illusztrálására, hogy az egyesülési kedv a halasi magyarokban milyen hatásokat produkál, elmondja képviselőnk visszaemlékezését a választási kampány idejéből.

Azt írja, reggel izente meg a szociálista kör érdemes elnökének, hogy tiszteletét kívánja tenni körükben. Dólulán 2 órakor már 200 tagból álló lelkes társaság fogadta őt, amely látogatása egész ideje alatt nagy értelmességéről tett tanúbizonyságot.

Sajnáljuk, hogy egész terjedelmében nem közölhetjük a levelet, amely értékes bizonyíték arra nézve, hogy képviselőnk meleg érdeklődést tanúsít Halas város lakossága iránt, amellyel a közönség megtisztelő bizalmát kiérdemelni igyekezik.

Népesedési mosgalom.

— május 9. — május 16. — Születtek:

Gál István és Zsigray Lídiának István nevű fiuk. Farkas Gergely és Farkas Margitnak József nevű fiuk. Nagy Rozáliának Elek nevű fia. Kocsis Antal és Hronyecz Julián- nának Balázs nevű fiuk. Mészáros B. Imre és Gubik Erzsébetnek Imre nevű fiuk. Pál István és Gusztos Máriának Mária nevű leányuk. Barta Máriának Káimán nevű fia. Szabó Imre és Vájná Juliannának Imre nevű fiuk. Téglás Sándor és Pékár Juliannának Dezső nevű fiuk. Domokos Sándor és Rókasi Rozáliának Sándor nevű fiuk. Rúzsa Mihály és Farkas Agnesnak Dezső nevű fiuk. Wolf Benő és Buvári Etel Izabellának Lajos nevű fiuk. Gyöngyi Gábor és Kocsis Máriának (iker szülés) halva született leány és Francziska nevű gyermekük. Czibolya Mátyás és Szaszkó Juliannának Verona nevű leányuk.

Meghaltad:

Papp György 14 napos, korban, özv. Farkas Ferencznó Kupi Margit 87 éves, Szűcs József 25 éves, Buda Imre 75 éves, Pál Mária 12 órás, Szalai K. László 9 éves, Csere P. Béniámin 1 hónapos, Nagy Eszter 10 éves, Szél Zsófia 21 éves, Gyöngyi Gáborné Kocsis Mária 41 éves, Ballon Sándor 3 éves, Czibolya Verona 1 órás, Dózsa Fereucz József 1 hónapos korban.

Kihirdetett jegyesek:

Szalai Béniámin László Zsófiával j (Tanuk : ifj. Kolozsváry Kiss István, ; Németh A. Pál). Dicső Ferencz Berki Veronával (Tauu: Dicső János).

Egybekeltek :

Tanács Antal Csala Juliánnával. Farkas György Dobos Reginával (Koszorús leányok : Farkas Erzsébet, Dobos Boriska és Gera Juliánná. Koszorús legények : Erdélyi Antal, Gáspár Berta és Virgaucz Pál). Ba benyecz Cs. Dezső Barina Ilonával. Czékus Mihály János Szanyi Eszterrel, Figura Imre Farkas Juliannával.

Az elmúlt időkből.

i.

Boszorkánypör Halason.

Az utolsó, törvényszerüleg ke- í resztülvitt boszorkánypör Halas városában volt az 1751—52 években. A pör tárgyalásából nehány részletet, mely azon kor népeinek felfogását élénken jellemzi, nem lesz érdektelen felemlíteni.

Csapó Katalin sz. BosérGergely- né, egy halasi öregasszony, kiről a ta nuvallomásijegyzőkönyv azt mondja, hogy már azelőtt is „szóbeli asszony“ volt, magia, azaz bűbájosság, boszorkányság gyanúja alá esett.

A pörrendszerüleg kihallgatott tanuk közül Kovács Zsuzsánna azt vallotta, hogy az elmúlt (1750) tavasszal, midőn a Borbély Mihály házánál kvártólyozó óbester őnagy-, sága számára ruhát szappanozott, minden hívás nélkül megjelent ottan Bosór Gergely né és kéite a tanút, hogy egy kevés szappanos vizet adjon neki. Kovács Zsuzsánna megtagadta a kérelmet; de mindjáit is érezte balkezének megrontását és nagy fájdalmát s mondta Bosérné- nak : „Jaj édes anyámasszony, oda van az egyik kezem, semmire sem érzem.“ Mire az öreg asszony hívta a tanút, hogy menjen vele az ő házához, majd ráolvas a kezére s megkenegeti. De Kovács Zsuzsáuna már nem tudott vele menni ; leesett a lábáról.

Megtudván az esetet a „kvártó- lyos óbester“, maga is beavatkozott a dologba, visszahivatta a már eltávozott Bosórnót, s kemény fenyegetések között megparancsolta neki, hogy a fiatal mosónő kezét gyógyítsa meg. Bosérné „eresztett tömjént és ó-hájat“ kért és avval bekötözte a fájó kart.

Teljes gyógyulás azonban nem következett be. A beteg panaszt tett Boros Mihály városi kapitánynál, „kite nézve nemzetes kapitány uram a városházához felmenvón, Bosérnót felhivatta“ s megparancsolta neki, hogy a megrontott asszonyt gyógyítsa meg, mert különben rosszul jár. Ekkor Bosérné „fű között kukoricza, hüvelykes boisó, bab, nyárfalevél, marhaszőre, lószőr, rontófű, fűzíalevél voltának egybecsinálva“ ; háromszori bekötözés után el is múlt a baj. Mikor aztán a köteléket utoljára levette, felhajitotta a ház tetejére, azt mondván : „igen bánják a gonoszok (ördögök), ha az ilyesmi láb alatt hever.“

(Folytatása következik)

Különféle hírek.

Agyonlőtt képviselő. Achim L. Andrást, a békéscsabai parasztpárt vezérét vasárnap reggel a lakásán, egy hírlapi hajsza miatttámadt szóváltás után Zsilinszky Gábor egyetemi segédtanár lelőtte. Achim meghalt.

Eltűnt fiatalember. Böhm Gábor jáuoshalmai kereskedő 19 éves fia eltűnt.

Halott az országúton. Szeged közelében, az átokházi országúton Kispál Lajos gazda egy rémesen összeszurkált emberre bukkant. A nyomozás során kiderült, hogy az áldozat Samu Antal átokházi gazda fia János, kit az országúton ismeretlen tettesek megtámadtak, összeszurkáltak, azután kifosztottak.

Ingatlanok aűas-vevése.

Dr. Babó Mihály és neje Kovács Ilona megvették Kovács Károly és neje Farkas Ilona 57 hold 439 n. öl felsőszállási tanyásbirtokát 68.000 koronáért.

Lehőcz Imre és neje Modok Juliánná megvették Jeges Benő szántóját 1200 koronáért.

május 17.

««í—----:---------Szakái Gábor t Sándor Má- bzatai Uábor ( B Mária (térj.

na) megvette Csonka -rfjai lakóházát

Budai fierenczne) es ta eQ(V, tnroés 73 n. öl udvartelkét ^30°

náért. Szikorá

Marczel József (nős Ernyes

Amáliával) megvette özv. ’-házát

Lajosnó Kovács Erzsébet lake 600 koronáért.

Tegzes Sándor és neje Nemei ^ Mária megvették Gyulai Sándoi (nős Kovács Máriával) 296 n. öl kertjét 1500 koronáért.

Kovács József és neje Kerekes Teréz megvették Horváth József és neje Futó Juliánná lakóházát 88 n. öl udvar telekkel 1450 koronáért.

Horváth József és neje Futó Juliánná megvették Tegzes Sándor és neje Németh Mária lakóházát 275 n. öl kerttel 3000 koronáért.

ifj. Vlasies András (nős Rózsa Etellel) megvette Vlasies András és neje Veverka Judith 1 hold 851 n. öl szőlő fele részét 300 koronáért.

Vlasies András és neje Rózsa Etel megvették Práger József lakóházát 164 n. öl beltelekkel 1300 koronáért.

Csapó Antal és neje Gyevi Mária megvették Ökördi Imre (nős Szabó Rozáliával) és társai 283 u. öl szőlő és szántóföldjét 305 koronáért.

A szemüvegviselésről.

Irta : Dr. Honig Adolf szemorvos.

Bár azt szokták mondani, hogy az emberi szem az alkotó természetnek egy fölötte tökéletes munkája, a szemorvosok mégis úgy találják, hogy csak kevés embernek van igazán jó szeme. Nagyon sok hibás szemű ember van a világon. Még az egyébként egészséges szemű emberek között is nagy a különbség a látásban. Az egyik ellát a legnagyobb messzeségbe is, úgy lát mint a sasmadár, a másik már alig lát tovább az orra hegyénél. A szemek között rejlő ezen látásbeli különbség a szem optikai szerkezetében keresendő.

Optikai szempontból a szem legjobban hasonlítható a fényképező masina sötét kamrájához. A szembogár (pupilla) megfelel annak a kerek nyílásnak, melyen át a fény behatol a sötét kamrába, a szaruhártya s a szemlencse a fényképező masina lencséjének, mely a tárgy képét létrehozza s a kamrába veti, végül a szemgolyó belsejében levő ideghártya a fényképező masina fónyórző lemezének, melyen a kép megrögzittetik. Valamint a sötét kamra belül feketére van festve, hogy a fölösleges fénysugarak elnye- lettessenek, ópugy a szem belsejében is van ezen czélra az érhártyában fekete festék felhalmozva.

Fénytörés szerint osztályozva az embereket, ezt látjuk, hogy vannak : rendes szemű, messzelátó szemű, rövidlátó szemű, továbbá felemás szemű és asztigmás szemű emberek. Értelmezzük ezeket sorjában.

A rendes fénytörésü szem úgy van alkotva, hogy a végtelenből jövő párhuzamos fénysugarak épen az ideghártya sárga foltján egyesülnek éles képpé. Egy ilyen szabályosan alkotott szemgolyó átmérője a szaruhártya csúcsától a a sárga foltig 23 milliméter. A csodás természet valóban mathematikai pontossággal alkotta az ilyen szemet. Messziről is, közelről is jól látni csak az ilyen rendes fénytörésü szem képes. Csak kevés ember kapott a természettől ajándékba rendes alkotásu szemet. Sokkal több embernek van ettől eltérő messzelátó vagy rövidlátó szeme. (Folytatjuk)