Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-02 / 31. szám
1911. KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE. augusztus 2. magát iMtv.ei Szvetináuak, mert csak igy történhetett meg az, hogy még most is szabadlábon van. Megnehezíti még az elfogatást az is, hogy a gyilkos kiiűnően ismeri a vidéket s nincsen minden ravaszság nélkül. Hiszen egy ideig a szabadkai rendőrség szolgálatában állott, ismeri tehát azon módokat, melyek által sikeresen védekezhet az elfogás ellen. Azzal azonban csak ideig-óráig rejtegetheti magát, utoljára is eléri végzete. Rablás, vagy felbujtás. Az a kérdés foglalkoztatja most a város lakosságát, hogy a gyilkosság, melynek id. Bazsa István az áldozata, miért követtetetc el. Idegen befolyás vette-e rá Mezei Szvetinkáí a bűntettre, vagy rablási szándékból követte el A bizonyítékok mindkettő mellett szólnak, határozott véleményt azonban mondani ezideig nem lehet, arra csak maga a gyilkos felelhet. Rablás mellett szól az a körülmény, hogy a gyilkos meglátta Bazsáéknál az asztalon a pénztárczát, az tehát felkelthette benne a pénzvágyat. Ha pedig hozzávesszük azt, hogy Mezei már azelőtt is leskelődött Bazsára, akkor meg előre megfontolt, tervszerű gyilkosságról lehet szó. Ez utóbbi a legvalószínűbb s ezt egy körülbelül 5—6 héttel ezelőtt történt esemény is igazolja. Ugyanis akkor Bazsa észrevette, hogy szomszédja búzaföldjében valaki leselkedik utána. Mikorra odament, már nem talált senkit ; a leselkedő, kinek Mezeinek kellett lennie, már eltűnt. Bazsa ezenkívül még egynéhányszor észrevette az utána való lesel kedést. Ez utóbbinál is felmerül azonban az, hogy szerepelt e más valaki indíték vagyis felbujtó gyanánt. Ezt kideríteni az az igazságszolgáltatás közegeinek lesz dolga. Beszélgetés az özvegygyel. Több fővárosi lap pénteki számában rövid tudósítás jelent meg Bazsa meggyilkolásáról, melyben úgy volt feltüntetve az eset, hogy Bazsát elcsapott napszámosa verte agyon. A „Kiskun Halas Helyi Értesítője“ munkatársa felkereste a meggyilkolt özvegyét, ki előtte fentiekre vonatkozólag a következőkép nyilatkozott: — „Szerencsétlen férjem az alávaló gyilkost azelőtt sohase), látta ; igy tehát nem szolgálhatott nála, s a bosszú, mélyet az elcsapás szokott felidézni, nem vihette meggyilkolására. Különben is sohasem volt nálunk senki alkalmazásban ; kicsiny birtokunkat mindig csupán ketten műveltük. Hogy miért követte el az átkozott a gyilkosságot, azt csak gyanítani lehet. Valószínűleg ki akart rabolni, attól a néhány forinttól akart megfosztani, melyet bevettünk. Szemenszedett hazugság tehát az, amiket a pesti lapok írtak. Az igazságnak egyedül az felel meg. mély a Kiskun-Halas Helyi Értesítőjében jelent meg, melynek csak köszönetemet nyilváníthatom, mivel az igazságot védelmébe vette, s közölte a gyilkos sze- mélyleirását. “ A gyilkos múltja. Érdekes múltja van a gyilkosnak, melyet módunkban van olvasóinkkal közölni. Mezei tavaly egy bácsalmási ipartelepen dolgozott, hol azonban izgatásait nem tűrhették, tehát elbocsájtották. Mezei a gyár munkásait az igazgatóság ellen tüzelte, s ráakarta őket venni, hogy gyújtsák fel a telepet. Emiatt a rendőrséggel meggyűlt a baja. Körözték is. Elfogni nem tudták addig, inig tudomásukra nem jutott, hogy az izgató állandó összeköttetésben van kedvesével, egy bácsalmási leánynyal. Ebből aztán kivették, hogy Mezei Kaposvárott tartózkodik, hol le is tartóztatták. — Izgatásaiért nehány hónapi börtönbüntetést szenvedett. Még más bűnök is terhelik Bazsa István gyilkosának lelkiismeretét. A mostanién kívül még két ember vére tapad kezeihez. Az első gyilkosság 1906 ban történt Akkor bátyja korcsmájában megölte Császár János- lókupeczot. Elfogták. Gyilkosságáért két évi börtön- büntetést kapott, melyet Váczon ült le. A ni'sodik gyilkosságot Mezei 1909- ben követte el. Ez reája nézve szeren esésen végződött, mert — valószínűleg hamis tanuk segélyével — betudta bizonyítani, hogy tettótönvédelemből követte el, s az általa megölt Varga Simon életére tört. Hogy ezeken kívül hány embert küldött Mezei a másvilágra, vagy tett nyomorékká és fosztott ki, annak csak az Eg a megmondhatója, mely mindent lát, tud, azonban — néma. A régebbi időben még nem sülyedt oly mélyre Mezei, mivel a társadalomban elég tisztességes szerepet töltött be. 1902-ben Szabadkán rendőr volt. De nem tudta helyzetét megbecsülni. Az egyik stiklit a másik után követte el, mig a pohár egyszer azon teltével, hogy részeg állapotban egyik előkelő szabadkai vendéglő valamennyi vendégét megkardlapozta, be nem telt. A rendőrségtől ezért kihajították. Innen kezdve folytonosan gurult Mezei lefelé a lejtőn, soda érkezett, a hol most vau. Legújabb. Mint legújabban értesülünk, a gyilkos Mérges pusztán bujkál, ahol a lakosságtól fenyegetésekkel zsarol élelmet. A rendőrségnél Nagy Istvánné bemutatott egy pénztárczát, melyet negyven fillérért vett a gyilkostól. A rendőrség megállapította, hogy a pénztárca Bazsa Istváné volt, ez azonban nem lehetséges, mivel Bazsától nem vittek el semmit. Pestmegyei hírek. Holttest a síneken. Soroksáron a vasútvonal mentén egy iszonyúan megcsonkított férfi holtestére bukkantak. Arcza a felismerhetetlenségig el volt torzulva s két lába tőből levágva. Zse bében régi sorsjegy volt, melynek hátlapján ez állt: Szeg József rekruta vagyok. A csendőrség kinyomozta, hogy a szerencsétlent a gyorstehervonat gázolta el és Soltvadkertre való. Előléptetés. Zdiahál Gyulát, a Halason is előnyösen ismert faddi dohánybeváltó hiv. kezelőt jelen minőségben a VIII. fiz. osztályba léptette elő a pénzügyminiszter. Összeégett kisleány. Kalocsán Nyitrai János 9 éves Anna nevű leánya az udvaron tüzet rakott, mitől ruhája tüzet fogott. A szerencsétlen leány halálos égési sebeket szeuvedett. Földrengés. Kecskeméten vasárnap ismét gyenge földrengést éreztek. Halál a kocsi alatt. A félegyházai tanyák között Nemcsok János gazdálkodónál Tóth Márton kocsival hordta asztagba a búzát. Az asztag mellett a lovak valamitől megijedtek s a terhelt kocsit elragadták. A búza kévék szerte hullottak, Tóth pedig a lovak közé esett. a száguldó lovak Tóthot vagy 80 ölre vonszolták, úgy hogy a kocsi két baloldali kereke is keresztül ment a szerencsétlenen. Tóth meghalt. Tűz. Palásti Antalnak pákái tanyáján 95 csomó buzaasztagja megégett. A kár 500 korona. A rakomány biztosítva nem volt. Gyilkosság. Solton Balog Józsefet a napokban, mikor az a mezei munkából hazament, Madaras Lajos 16 éves suhancz bicskájával kétszer mellbe szúrta úgy, hogy rögtön meghalt. Madaras, kit a csendőrség letartóztatott, tettét bosszúból követte el. Leégett tanya. Kunszentmiklóson kigyulladt Szombati Albert tanyája és teljesen leégett. A kár nagy, mivel a gazda egész gabonatermése, szalmata karmáuya, bútora és 400 korona készpénze a lánczok martaléka lett. Öngyilkosság. Fólegyházán Sós Frauczi cselédleáuy marólúgot ivott. Súlyos belső sérülést szenvedett. A balta munkában. Egy bábaasszony förtelmes bűneiről rántotta le a leplet a csendőrség. Az eset színhelye bár nein Kiskunhalas, mindamellett közelről érdekel, mivel a szereplők közölt több halasi akad. A bűnök jóformán azonosak az el múlt év november havában leleplezett Kállai Sándorué sz. Hatházi Teréz által elkövetettekkel, s ismét rósz színben tüntetik fel városuukat. Azonban a szégyen mellett némi elégtételt is nyújt a mostani eset, bebizonyítja, hogy rendőrhatóságunk éber figyelme következtében már a városban nem szaporíthatják annyira az „angyalkák“ számát, kénytelenek tehát vidékre menni. Az esetről a következőkben számolhatunk be: Kisteleken Gerzson Mária községi szülésznőhöz messze földről jöttek bajba került leányok, asszonyok, s vették igénybe — persze jó pénzért — a szülésznő ügyes kezét. Legtöbben Majsáról mentek, de városunkból, Halasról is szép számmal akadtak. A förtelmes bűnök úgy tudódtak ki, hogy Kisteleken meghalt Lévai József gazdálkodó. Az a gyanú merült fel, hogy megmérgezték. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy az elhunyt gazdát Gerzson Mari mérgezte meg, ki Lévainé közbenjárására vette „gyógykezelés“ alá a gazdát. A feleséget és a szülésznőt letartóztatták, a szegedi ügyészség fogházába kisérték s megindították a nyomozást, melynek során a legocsmányabb bűnök jöttek napvilágra. Kitudódott, hogy a faluban több férfit és nőt tett el a szülésznő méreg által láb alól, a környékbeli leányokat és asszonyokat pedig a szégyentől szabadította meg. Mivel ügyes keze volt, seregesen keresték fel a környékbeliek, kik után nyomoz a csendőrség. Hogy hányán voltak összeköttetésben Halasról Ger- zsonnóval, azt megállapítani nem lehetett ; az azonban ismeretes, hogy jobb- módú gazdák feleségei, leányai is látó gatást tettek a „tudós“ nőnél. Az angyalcsinálás jövedelmező „iparágán“ kívül a „leánykereskedés-* t is űzte a nagy összeköttetésekkel bíró asszony. Városi uraknak, nyilvános házak tulajdonosainak szállította arányokat, szerencsétlenné téve ezáltal azokat, s szégyent hozva családjukra. Hány leány köszönheti e lelkiisme rétién nómbernek erényének elvesztését ? S hány egészségnek tönkretételét? S még se jelentették fel! Féltek a világ „nyelvé11-töl, mert akkor nyíl vánosság elé került volna bűnük. Inkább hagyták tovább „működni.“ Az igazságszolgáltatást azonban Ger- zsonné nem kerülhette ki, s nem fogják kikerülni azok sem, kik Halasról és másunnan „látogatást“ lettek a szülésznőnél. Különféle hírek. Tolvaj gulyásbujtár. A terézhalmi pusztán Virág Pál, majd Dohinyi Péter gazdák kárára kisebb lopások történtek. A napokban aztán elcsípték a tettest Doszpod István tinójárás pusztai gulyásbojtár személyében. Feljelentették. Falusi halottkém. Az alábbi eset megtörtént. A faluban egy atyafit haragosa leütötte, ki nyomban meghalt A halottkém kiállította róla a halottvizsgálati bizonyítványt, de mert ő annyira pontos ember, minden rovatba irt valamit. A többek között ezeket jegyezte meg: A halál oka : Bunkós bot. Észrevétel : Nem vett észre semmit, mert hátulról kólintották fejbe. Gyenge lelkek. — Szegeden Németi György 19 éves asztalossegéd agyonlőtte magát. Szüleinek azt irta, hogy a züllés elöl menekült a halálba — Ugyancsak Szegeden Lederer György kocsis felakasztotta magát. Az öngyilkos üldözési mániában szenvedett, azért követte el e végzetes tettet. Ingatlanok adás-vevése. Vildnya Lajos megvette Bikit Mihály alsószállási ingatlanát 908 koronáért. Kovács Zsuzsánna megvette Banga Józsefné Daczi Rozália 939 u. öl öl szőlőjét 900 koronáért. Egyed I. Istvánná 'Faragó Juliánná megvette Banga Pálné Figura Krisztina ingatlanát 200 koronáért. Zseni Benő (nős Király Gy. Juliannával) megvette Somogyi Sándorné Tóth F. Mária szőlőjét 300 koronáért. Nagy S. János és neje Varga Mária megvették Kmeth Benő (nős Gusztos Juliannával) lakóházát szélmalommal 3000 koronáért. A Sárközi Takarékpénztár r. t. (Kalocsa) megvette Kertész Lajos ingatlanát 1500 koronáért. Lakatos Ferencznó Tallér Anna megvette Gyenizse V. János ingatlanát 1675 koronáért. Cseri Zsuzsánna (fórj.Szalai Imréné) megvette Biró Imre és neje Hajdú Rozália 358 n. öl beltelkét 500 kor.-órt. Szécsi József (Szeged) megvette Sós Vincze és neje ingatlanát 16000 koronáért. IMI 111.111111 III IП I MIMII III 11111111111111111111111:111 A közönség rovata. (E rovatban szívesen adunk helyet a közönség köréből érkező, közérdekű felszólalásoknak, de a felelősség a beküldőt terheli.) Tisztéit Szerkesztő TJr! Az utóbbi hetekben uralkodó borzasztó, szinte elviselhetetlen tikkasztó hőség késztet arra, hogy a „Kiskun- Halas Helyi Értesítője“ nagy nyilvánossága utján kérjem a város általam nagyrabecsült tanácsát az utczák gyakoribb öntözésére. Szükséges ez azért, mert az utczán végig vágtató kocsik valóságos porfelle- geket vernek fel, s az éppen arra menő szerencsétlen polgár tüdejére vastag por rakodik le, külseje pedig nehány perez alatt lisztes molnáréhoz lesz hasonló. Most, amikor a sárga rém, a kolera úgyszólván övezi országunkat, miért fokozott éberséggel kell vigyáznunk egészségünkre ; ugyhiszem nem lesz felesleges e nehány sornyi jóakaratu kérelem, mely remélem hamarosan teljesítve lesz. Maradok a szerkesztő urnák, igaz tisztelettel: Egy belvárosi. 11 HIHI 111111111111IIIIII III 11111 III Ilii IMIIM IMIIM Az elmúlt időkből. A kurucz-halom története. 2 Rákóczinak Deák Ferenez nevű ezredese volt megbízva azzal, hogy a Tiszán átcsapjon és a két viz közét elfoglalja. Deák először Szeged környékén próbált szerencsét. Globitz vártábornok azonban az aradi várból is magához vonván egy sereg ráczot, hadat küldött ellene Kiba János rácz ezredes vezérlete alatt. A ráczok és a magyarok változó szerencsével verekedtek egy ideig, azonban a dolognak utóbb is az lett a vége, hogy Deák Ferenez visszaveretett, 8 igy a Tiszán való átkelésből nem lett semmi. A fölkelő magyarokból e csatározás alatt hazai adatok szerint 300, német irók szerint 600 esett el. Látva Deák Ferenez, hogy az alvidé- ken hadaival a nagyobb erő ellenében sikerre nem számíthat, összeszedett csapatával Szolnok felé fordult. Globitz a csongrádi őrséget szaporította, s mivel ennek élelme elfogyott, az ottani parancsnok szept. 18-án fiz horvát huszárt küldött Kőrösre és Kecskemétre, hogy e helyekről Csongrádra élelmet szállítsanak. A halasiakat maga Globitz hívta fel szept. 20 án, hogy a reájuk kivetett búzát és abrakot késedelem nélkül küldjék, különben mihelyt Kiba ezredes visszaérkezik csapatával, ezeket fogja Halasra ráereszteni, s „akkor azután lássák — úgymond — kegyelmetek, hogyan egyeznek meg vele.“
