Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1911 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1911-08-02 / 31. szám

1911.

KISKUN-HALAS HELYI ÉRTESÍTŐJE.

augusztus 2.

Politikai szemle.

A régi tiíikköt. a rióvsierinti szavazásokat vette elő ismét az ellenzék, s megakasztotta az elmúlt hét első felében a képviselőház munkáját. Normális ülés csak szombaton volt, mely alkalommal Márkus László és Batthyány Tivadar gróf beszéltek. — Hétfőn említésre érdemes politikai esemény nem történt. *

Egyedül a komoly munka lehet a tisztelet forrása. Kerékkötői pedig azt nem nyerik ki, hanem a nemzet haragját vonják magukra, Az idő és pénz- fecsérlésnek pedig az ország „issza meg a levét“, mivel minden obstrukció- nak egy szokott a vége lenni: a nemzet fizet. Helyesen cselekesznek tehát a törvényhatóságok, mikor közgyűléseiken az obstrukczió ellen foglalnak állást.

Még sem oiyan fekete.

Előző czikkeinkbeu megismertettük az olvasót azon előnyökkel, melyet a véderőreform katonai téren nyújt. Szóljunk most röviden az uj perrendről, bonczoljuk azt a tárgyilagosság szemüvegén át nézve, eltekintve minden pártpolitikától.

Az uj katonai bűnvádi perrendtartás a kor szellemének megfelelöleg sok újítást tartalmaz az emberi jogok szempontjából s a magyar nyelv jogát is tetemesen kibővíti.

A magyar nyelv és védelem joga eddigele ismeretlen fogalmak voltak katonáék bíráskodásában. Hallani fogunk ezentnl magyar nyelvű tárgyalásokat, s a magyar ügyvédi kar a védelem terén uj területeket nyert a hadbíróság előtt.

Az uj perrendtartás ellentétben a mostan érvényben levővel, a vádelven nyugszik, tehát csak nyomatékos gyanú alapján eszközölhető vizsgálat. A vádlottnak ezután lehet védője, kinek nem kell katonai egyénnek lenni, s az ítélet ellen a ]elebbezésnek helye van.

Lássuk a nyelvkérdést! A közös hadsereg Magyarországon felállított bíróságainak nyelve az állam uyelve, tehát magyar Ha a vádlottak közül kilenc« németül beszél, csupán egy magyarul, a tárgyalási uyelv magyar. De ha nem is magyarul beszélnek a vádlottak, akkor is & magyar nyelv az irányadó.

Ez alól kivételt képez az, ha a vádlott az állam nyelvét nem érti, de a közös hadsereg szolgálati nyelvén beszélni tud, úgy a tárgyalás nyelve a a közös hadsereg tárgyalási nyelve. Ez az egyetlen kivétel azonban a magyar államnyelv diadalmas előrenyomulását nem gyengíti.

Láthatja tehát ebből mindenki, hogy ezek olyan dolgok, melyeknek megvalósítását a legkomolyabban óhajtani kell. S.

Hírek.

Kinevezés. A pénzügyminiszter Gyovai Sándor halasi adóhivatali gyakornokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztté kinevezte.

A legtöbb adót fizetők, az alispán felhívta Halas város elöljáróságát, hogy a megyei legtöbb adót fizetők névsorába felvehető halasi adófizetők kimutatását készítse el. A kimutatásba csak azok vehetők tel, kiknek állami adójuk 1100 koronánál nagyobb. Városunkból a legutóbbi virilis névjegyzék szerint a kimutatásba kilenczeu vehetők be.

Nyári mulatság. A helybeli arany ifjúság jul. 29-én a Népszigeten nyári mulatságot rendezett, hogy némi élénkséget vigyen a kisvárosi életbe. Bár a mulatságon való megjelenéstől az eső sokat visszatartott, mindamellett az sikerültnek mondható. — Jelen voltak asszonyok: Ereytag Gézáné, Fűzik Andorne, dr. Hofmeister Judánó, özv. Katbona Béláné, Kandi Jánosné, Korda Imróné, Paprika Antaluó, Sokét

Józsefné. Szabó Lajosné, Tóth Imróné. Leányok: Babó Mauczika, Freytag Emmuska és Giziké, Hotmeister Ilonka, Kellner Otilka, Kémeri Ma tildka, Kandi Eóza, Ella, Mariska és Ilonka, Katbona Manczika, Korda Szabinka, Agues, Ilonka és Erzsiké, László Kató (Budapestről), Paprika Irmuska és Jolánka, Sokét Vilmuska és Luluska, Szabó Olga és Tóth Margitka. Felülfizettek: Czurda Vilmos, dr. Hofmeister Juda 6 —6 kort. Hermán Dénes 3 kort. özv. Kathona Béláné 2 kort. Kandi János, Korda Imre, Tóth Kálmán 1 — 1 kort.

Allati betegségek Halason. Városunkban ragadós száj és körömfájást, sertés- orbánczot és ivarszervi hólyagos kiütést észleltek az állatok között. — E betegségek miatt Halasról állatokat vidékre szállítani tilos. Szükséges is, hogy az erre vonatkozó rendeletek betartassanak, nehogy máshova is behuczoltassék a vész. Nem szabadannak megtörténni, ami Majsán ment végbe, s melynek majd az ottani piacz lezárása lesz a következménye. A dolog úgy történt, hogy Félegyházán elfogtak egy száj és körömfájós szarvasmarhát, melynek tulajdonosa Majsán lakik. A bölcs tanács úgy gondolkodván, hogy ha már az ottani állatállományt megfertőzte a bucorgó tehén, részesüljenek ebben szeretett szomszédok is. Majsára kell tehát az állatot szállítani. így is történt. !

A verekedő. Julius 5-iki számunkban megírtuk, hogy a rendőrség Szanyi Balázs 19 éves birtokost azért, mert az Onodi-fele vendéglőben verekedett, 6 napi elzárásra Ítélte, mit Szanyi 100 koronával megválthatott. — Mint értesülünk, Szaoyi fenti összeget kifizette, igy egy pillanatig se volt fogságban.

Egy vidéki kalandjai. Jurcza Pál duDavecsei lakost botrányokozásért és ab- lakbeverésért egy napi elzárásra és 10 kor. pénzbüntetésre Ítélte arendőrkapi- tányság. E bírnék, mely magában véve oly semmit mondó, érdekes előzménye van, melyet a nevek elhallgatásával közreadunk.— Az elmúlt hét egyik délutánján a város egyik uriházában kellemesnek éppenséggel nem mondható meglepetésben volt része a háziasszonynak. Az előszobába lépve, a díványon egy ember látott feküdni, kinek külseje barátságos szándékról nem igen tanúskodhatott A háziasszony lólekje- leuetót nem vesztvén el, segítségért, sietett, igy aztán megszabadult „vendégétől.“ A kiakolbolitott ember most belekötött a szomszédház lakóiba, de po ruljárt, mert ott alaposan ellátták. Innen kiszabadulva, hamarosan eljutott a munkapárti körhöz, amelyen most kő- mivesek dolgoznak. Hogy miként, az mellékes, elég az, hogy rövidesen azokkal is barczba bocsátkozott. A kőmive- sek eleinte tréfára fogták a dolgot, mikor azonban Jurcza — mert ő volt — egymásután verte be az ablakokat, leugráltak az ál ványokról és üldözni kezd - tók. Jó lába lehetett az atyafinak, mert háromszor síkerültelmenekülnie; végre is a túlerő győzedelmeskedett. Jurczót elfogták, átadták a rendőrségnek, mely a feuti Ítéletet szabta rá.

Szerencsétlenség. Az aratási munkálatoknak városunkban is meg van a maga áldozata. Egy fiatal ember esett le a kocsiról és szörnyet halt. Hulláját a városba hozták és a múlt héten temették el.

Tánczmulatság. Jól sikerült mulatságot rendezett múlt vasárnap az ujonczifjuság a függetlenségi körben, mely alkalommal feliil- fízettek: Juhász András 1 kor. 60 fillért Sági Teruska, Faddi Pálné, N. N 80—80 fillért. Tóth V. Teruska és Zsuzsika, Valkai Juczika, Somogyi Juliska 60—60 fillért. Csányi József, Kurdics Margitka, Fejes Lajos, Valkai Mátyás, Szép Lajos 40—40 fillért Molnár László, Lisztember Jolánka, Mig Kálmán, Konkoly János, Kis V Balázs, Abrahám Juliska, Dinka Juliska, Nagv Juliska, Csányi József, Harkai Ferenez, N. N., Árvái Mihály, N. N., Teremi Juliska, Téglás István. Hoki Sándor, Homály Benő, Tinyei Benőné, Szigeti Sándor, Bartek Sándor, Gyöngyi István, Fejes József, Szabó Kálmán, Szarvas Rozika, Kaezur Pál, Héjbül György 20 — 20 fillért

Rendőri hírek. Rafaj Józsefné sz. Krammer Rozália a hatóságilag elren delt ebzárlat daczára kutyáját szabadon tartotta, miért az elfogatott. Rafajné ezért a rendőröket szidalmazta és botrányt okozott. 10 kor. pénzbüntetésre Ítélteti. — Kohn Mózes 18 éves vaskereskedő a vasúti indóházhoz vezető gyalogjárón kerékpározott. A rendőrség ezért 4 korona pénzbírsággal büntette

Az erkölcsök elvadulása.

Az erkölcsi elvadultság szomorú következménye azon gyilkosság, melyet julius 22-én követett el városunkban egy csavargó, megölvén id. Bazsa István gazdát

E bűntett, nemkülönben az ország más részeiben elkövetettek, — jól jegyezte meg a „Kiskun Halas Helyi Értesítője“, — némileg a büntetések enyhe voltára vezethetők vissza.

Ha vizsgáljuk a bírósági Ítéleteket, láthatjuk, hogy éppen a legcsekélyebb vétségek vonnak maguk után szigorú büntetéseket, mig a tulajdonképpeni gaztettek, állatias kegyetlenségű gyilkosságok elkövetői enyhén bűnhődnek.

Esetekért, melyek a fentiek igazságát bizonyítják, nem is kell messze mennünk. Találhatunk a környékben is eleget. így például májusban a kalocsai törvényszék felmentette mérgezés vádja alól Garas Elekné sz Balogh Franciska majsai asszonyt, bár miként a bonezo- lás megállapította, „férjének hullájában oly nagy mennyiségű arzént találtak, mely öt ember életét is képes lett volna kioltani.“

Egy másik eset. Keczelen háromnégy hónappal ezelőtt Totyik István megölte Borbényi Józsefet. 8 mit gondolnak e lap tisztelt olvasói, mi lett a büntetése? Három évi fegyház !

Ezen enyhe büntetések nem rettentenek vissza senkit a gaztettől. Elő tehát a törvény szigorával, mert másként nem tudjuk a békés polgárok személybiztonságát megvódelrnezni, hacsak minden ház, tanya elé duplasilba kot nem állítunk.

Felségesen szép úgy elméletben az a „Humanizmus“, de hogy az életben milyen káros kihatásai vannak, szomorú példáival mind sűrűbben talál ко zunk.

Az enyhe ítélet és a könnyű szerrel való, hirtelen meggazdagodni akarás okozza a mostanihoz hasonló gyilkosságokat. A pénz az, mely elveszi az egyik családapa józan gondolkodását, úgy hogy minden lelki furdalás nélkül oltja ki a másiknak életét.

A család szeretete teljesen kivész a bűnbe, fertőbe merült emberekből. A mostani gyilkos, ki Halason Horváth István néven szerepelt, voltaképpen pedig Mezei Szvetinka Istvánnak hívják, az erkölcsi elvadultság, züllöttség legalsó fokán áll. Családja — mely Szabadkán él —- megveti, felesége gyűlöli, s csak akkor van nyugodt percze, ha távol van tőle.

A szeretetet, melyet a feleség egykor a férj iránt érzett, gyülöltség váltotta fel, anélkül, hogy abba egy csepp szánalom is vegyülne. De hogyan is szá nakozhatna ? Hiszen csak durvaság, ütleg és csupa rossz érte őt a férj részéről. Soha semmi gyengédség I

Már pedig, ha a bűnösök világába bepillantunk, melyben sok az izgató és titokzatos, jogtöbbnyire azt észlelhetjük, hogy a betörő, tolvaj, vagy mondjuk gyilkos, mily rajongással csüng gyermekein és a feleség mily aggódó féltéssel rejti el urát, ha az igazságszolgáltatás közegei, a csendőrök közelednek. .

Bazsa István gyilkosát azonban még azon világból is, mely gonosztevőket nevel, s melynek mások az erkölcsei, szokásai és bűnei, kiközösítenék miut egy bélpoklost, mivel hiányzik belőle minden emberi érzés, fiijával van a szülői szeretetnek, mely még a legalsóbb rendű állatban is meg van.

„Emberi alakba bujt vadállat“, talán csak ez az elnevezés illeti meg Mezei- S.zvetenkát. De még ez sem, mivel mint fentebb állítottam, az állatok is védelmezik, tehát szeretik is kölykeiket.

lm’ tehát még a kevés értelemmel

biró, az emberek alatt nagyon alant álló állatokban is meg van az, amit Mezei-Szvetinkában hiába keresünk. Hogy szeresse tehát az ilyen ember polgártársait? Hogyan legyen benne az irgalomuak, a kegyelemnek egy morzsikája is ?

Az ilyen ember hidegen, minden megfontolás nélkül öl, az ilyet a vér kiömlése nem borzasztja meg, legfeljebb a szigorú büntetéstől való félelem tartaná vissza, ha ugyan még akkor is tudná fékezni gonosz indulatait.

Az ilyen embertől muszáj, meg kell szabadítani a lakosságot! Meg kell, mielőtt még újabb gaztettet követne el, gyászba, árvaságra juttatva ezáltal nehány családot, mely azon sorsot nem érdemli meg (Figyelő)

Hajsza a gyilkos után.

Az elmúlt század rablóhistóriáira emlékeztet az a vakmerő gyilkosság, j melyet az elmúlt hetekben követett el ; egy szabadkai csavargó : Mezei István, i megölvén id. Bazsa István gazdát, kinek tanyájára mint eltévedt vándor I férkőzött be.

A hatóság megindította a nyomozást, melynek főbb eredményei e lap olvasói előtt ismeretesek. A megtalált papucs rávezette a cseudőrséget a tettesre : Mezei Bzvetinka Istvánra.

Megindult tehát a hajtó vadászat a gyilkos után ; mi csütörtökön vett erős lendületet, mivel akkor a kecskeméti szárnyparancsnokságtól 17 csendőr érkezett Halasra. így a nyomozást a halasiakkal együtt 21 en végezték.

Fáradhatatlanok voltak csendőreink a nyomozásban. Mindegyiküket hajtotta a vágy elfogni a gyilkost, miáltal meg- toroltatnék aszerencsetlen gazda halála. Hajnaltól késő estiga* talpon voltak, minden erdőt, kukoriczást, hol esetleg a gyilkos rejtőzködhetnék, átnéztek, de hiába. Buzgólkodásuk egyrészt alakosság tartózkodó magaviseleté, másrészt a vidéknek az elrejtőzésre való alkalmas volta miatt hajótörést szenvedett.

A tanyaiak közül a férfinép valósággal arra törekedett, hogy az igazság- szolgáfiatás közegeit félrevezesse, csupán a nőktől, gyermekektől lehetett igazságos, a valóságnak megfelő nyilatkozatot kapni. Minél jobban közeledtek csendőreink a halasi határhoz, annál jobban kidomborodott a nép azon csúnya jellemvonása, hogy a bűnöst az igazságszolgáltatás kezéből ki akarta szabadítani.

Ez pedig onnan magyarázható meg, hogy a tanyai lakosok közül sokan még most is szegénylegényeket látnak a bűnösben, ki balsorsa következteben kénytelen a csendőrség elől menekülni Hogy mennyire helyes fenti magyarázat, azt legfényesebben bizonyítja az, hogy oly helyeken, hol az olvasás birtokában vannak a gazdák, s igy tudomást vehettek a gyilkosságról a „Kiskun Halas Helyi Ertesitőjé“-ből,smegismerhették a bűntettet a maga lelep- lezetlen valóságában, ott a legnagyobb készséggel álltak a csendőrség rendelkezésére s adták elő, amit tudtak.

Összejárták a csendőrök az egész határt; elmentek Szabadkáig, Bácsalmásig és Szeged felé, többször nyomra is akadtak, elfogniok azonban a gyilkost nem sikerült.

Ez azonban nem kisebbíti érdemüket, mivel az, aki a környékben járatos, azt ismeri, nagyon jól tudja, hogy akkora terület átkutatásukra legalább is 150 csendőr szükséges, s még az esetben is nagy terület jutna egy-egyre.

De nemcsak az átkutatandó terület I nagysága, hanem az elrejtőzködésre alkalmas helyek nagyszáma is megnehezíti a nyomozást. Az egymást követő í keskeny erdők, nádasok mind megany- nyi várak, hol kényelmesen hüsölhet í az, aki emberek elé valami okból nem í akar kerülni. Egymást érik ezután a i gödrök, melyek egy-egy fa kiásása által keletkeztek, s melyet bokrok vesznek körül, valóságos sátort képezve körülöttük.

Egy ilyen helyre kellett bevennie