Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1907 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-27 / 9. szám

1907. Kiskun-Halas helyi értesítője. február 27. Politikai szemle. Wekerle miniszterelnök hétfőn arra kérte a képviselőházat, hogy kedden ne tartson ülést, mert a kor­mánynak egész nap fontos tanács­kozásai lesznek. A képviselőház ezt a kérést teljesítette. A miniszterelnök által említett tanácskozásokat a kiegyezés ügyeben tartják, melyen megállapítják a ma­gyar kormány álláspontját a kiegye­zési kérdésekben. És pedig nem nagyjában, elvi kérdésekben, hanem a részletekig meghatározzák azt a magatartást, mely az osztrák tulkö- vetelésekkel szemben magyar rész­ről minden körülmények között kö­vetendő lesz. A magyar kormány azon van, hogy az esetben, ha a kiegyezés keresztül vihető, akkor az márczius végéig létrejöjjön. — Az esetben pedig, ha a magyar kormány az osztrákkal nem tudna megállapodni, elérkezett annak az ideje, hogy egy olyan megegyezés köttessék, mely szerint önálló vámterülettel szerző­déses alapon, lehetőleg gazdasági békességben éljen a két állam egy­más mellett. # A függetlenségi párt egyik elő­kelő tagja interpellációt szándékozik intézni a belügyminiszterhez a ki­vándorlás kérdésében és a kivándor­lási törvény mielőbbi megalkotása érdekében. B törvény, megalkotását az in­terpelláló képviselő azért is szüksé­gesnek tartja, mert ez időszerint főleg olyan népelemek vándorolnak ki, akiknek megélhetési viszonyai éppen nem kedvezőtlenek, például házicselédek, akik havonként ezrével mennek ki Amerikába, ahol sajnos, sok esetben nem vállnak a magyar név dicsőségére. A kivándorlási törvényt haladék­talanul előterjesztendőnek, a kiván­dorlási ügynökségeket pedig azon­nal eltörlendőknek tartjuk. Városi közgyűlés. Kiskunhalas város képviselőtes­tülete csütörtökön délelőtt a város uj szervezési szabályrendelete tár­gyában rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgya már előre napokig foglalkoztatta a közvéle­ményt és ennek tudható be, hogy a képviselők szokatlanul nagy szám­ban jelentek meg. Elnök dr. Nagy Mór polgármes­ter, ki a közgyűlést megnyitván, felkérte az előadó Kovács Károly fő­jegyzőt a tervezet ismertetésére, mely megtörténvén, Kristóf József emelkedett szólásra, határozati ja­vaslatot nyújtván be, melyben hozzá szól a szervezet kérdéséhez; az uj állások számát redukálni kí­vánja, majd áttér a fizetésrende- zésre. ügy a szervezetre vonatkozó­lag, mint a fizetósrendezósnól sok üdvös újítást ajánl elfogadásra. Ja­vaslata eltekintve egy-két változta­tásra szoruló ponttól, a közgyűlés tekintélyes részének rokonszenvével találkozott és beható tanulmányozás­ról szolgáltatott tanúbizonyságot. Kristóf József után dr. Babó Mihály beszólt és terjesztett elő egy másik javaslatot, mely lényegében megegyezett Kristóf határozati ja­vaslatával. Dr. Babó Mihály e körül­ményből bizonyítékát látja annak, hogy álláspontja helyes, mert az, aki elfogulatlanul és a közérdek szempontjából foglalkozik a szabály- rendelet tervezettel ugyanazon ered­ményre kell, hogy jusson, mint a mire ő jutott. Kijelenti, hogy a tanács által előterjesztett javaslatnak sem a fi­zetésre vonatkozó részét változatla­nul el nem fogadja, mert felesleges állásokat létesít és a mai viszonyok és körülmények között eléggé nem indokolható fizetési összegeket tar­talmaz, amit a súlyos adózás miatt megszavazni nem lehet. Dr. Babó Mihály után Silling Ede tartott éleshangu beszédet, melyben az elöljáróság működését nyilvánvaló rosszakarattal tette bí­rálat tárgyává és ellentétben a szer­vezeti szabályrendelet tárgyában már a múlt évben tartott közgyűlé­sen ismertetett előző véleményével, melyben hangoztatta azt, hogy a szellemi munka legkisebb ellenérté­kéül a szellemi munkásoknak leg­alább megélhetést biztosítani min­den embernek kötelessége, ez utóbbi közgyűlésen a merev megtagadás ál­láspontjára helyezkedett. Kérte a ter­vezet minden további vita nélkül való elutasítását. Ezután dr. Farkas Imre besz'élt, ki a jó közigazgatás érdekében csat­lakozott dr. Babó Mihály indítvá­nyához. Majd Kuti Szabó Imre szólalt fel és ellenezvén a régi szabályrendelet megváltoztatását, kijelenti, hogy a lizetósreudezósre egy krajczárt sem hajlandó megszavazni. Bátory Gábor Silling Ede be­szédére reflektálva hibáztatja azt, hogy egyesek az elöljáróság és a kö­zönség közötti egyetértés megbontá­sára törekszenek, a város érdekében a békés együtthaladást tartja czólhoz vezetőnek. Hozzájárul dr. Babó Mi­hály indítványához. Miután a tárgyhoz több hozzá­szóló nem jelentkezett, 10 képviselő névszerinti szavazást kérő indít­ványa alapján elnöklő polgármester szavazat alá bocsájtja dr. Babó hatá­rozati javaslatát, melyet a közgyűlés 65 szóval 63 ellenében alábbi szö­vegében elfogadott: „1. A jogügyi, valamint az iskola­ügyi tanácsnoki állás szervezése mellőztessók. 2. A „pénzügyi“ tanácsuoki állás a körülirt jog és hatáskörrel mint „közigazgatási“ tanácsnoki állás szerveztessók. 3. Az adótisztek száma kettőben. 4. a számtiszti létszám egyben állapíttassák meg. 5. Az árvaszóki előadó s egy­szersmind községbiró. valamint az anyakönyvvezető tanácsnok és a nyil­vántartó állása jelenlegi szerveze­tében tartassák fenn. 6. Segéd kézbesítői állás szer­vezése mellőztessók. 7 A fizetéseket megállapító szakasz a mellékelt táblázatnak meg­felelően úgy alakittassék át, hogy : a) A tisztviselők részére a jelen­legi 33 600 kor. fizetési összeggel szemben előirányzott 50.000 koro­nából,— melyhez a nyilvántartó részére -előírandó 1800 korona — töröltessék 8800 korona. b) A segédszemélyzet részére a jelenlegi 13.340 korona fizetési összeggel szemben előirányzott 20.210 koronából töröltessék 4.500 korona. c) A szolgák és cselédek részére előirányzott 17.680 korona egye­bekben érintetlenül hagyatván, a gyepmester javára felvett 400 ko­rona töröltessék, s mint „ szerződés szerinti“ tüntettessók fel, mert ez a körülményekhez képest változó ösz- szeg lehet és szokott lenni. Indítványom szem előtt tartja a jelenlegi szervezetnek a szükség által indokolt változtatását, megadja a méltányos és okadatolt fizetés- javítást, e mellett azonban kellő figyelemre méltatja az adózó közön­ség szem elől nem téveszthető érde­két is, s azzal, hogy a szabályren­delet tervezetben fizetésekre elő­irányzott összegből együttesen 13.300 koronát, vagyis a felemelés­nek több mint feierészét törlésbe hozza, kifejezésre juttatja a súlyos viszonyok között kétszeresen figye­lembe veendő takarékossági tekin­teteket, s minthogy ezek szerint: indítványom az igazságot a méltányossággal, az elöljáróság ér­dekét a nép érdekével összhangba hozza s ezzel a köztekintetek meg­valósulást nyernek, azt elfogadásra ajánlom, azon meggyőződésemnek adva kifejezést, hogy ha ezen ké­nyes részletnek közmegnyugvással való elintézését a képviselőtestület­nek sikerül elérni, úgy nagy szol­gálatot tesz közéletünknek s váro­sunk jövőjének.“ A ref. egyháztanáes gyűlése. Vasárnap az egyháztanács gyű lésen a folyó ügyeken kívül fontos tárgyak nyertek elintézést, s ezek között nagy jelentőségű az a felter­jesztés, melyet az egyházkerület határozatára vonatkozólag a szám- vizsgáló bizottság javaslatára az egyháztanács elfogadott, melyben határozottan kifejezi, hogy a kerü­leti rendelkezés végrehajtására az egyháztanács nem vállalkozhatik. Az egyházkerület megnyugtatá­sára kimutatja az egyháztanáes, hogy az alapítványi összegek a kerület által leszámolás alapján megállapí­tott 155.429 kor. 76 fii. összegben tényleg megvannak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom