Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1906 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-07 / 10. szám

1906. Kiskun-Halas helyi értesitője. márezius 7. Politikai szemle. A napokban jelent meg a koali- czió által a nemzethez intézett az a manifesztum, a melyben tájókoztatik a nemzet a lefolyt parlamenti küz­delem okai, körülményei és czól- jairól, s lelkesittetik a küzdelemben való további kitartásra, s a mely manifesztumot báró Bánffy Dezső is aláirt mint az ujpárt elnöke. Annál nagyobb meglepetést szült országszerte b. Bánffynak a szegediekhez intézett nyílt levele, amelyben elejti a katonai követel­ményeket, s belenyugszik az önálló vámterületnek 1917-ig történt elodázásába. Érthetetlen a nyilt levél, mert ellentétben áll a vezérlő bizottság által elfoglalt állásponttal és az általa követett azon eljárással, a melynek b. Bánffy is tevékeny részese volt. A jogos megütközéssel szemben báró Bánffy Dezső már nyilat­kozott, s Kossuth reménytelenségére alapítva eljárását, törekszik igazolni a Pál fordulást, de nem éppen sze­rencsés sikerrel, mert párthívei már is ellene nyilatkoztak. * Rudnay Béla kir. biztos meg­kezdte irtó munkáját, néhány sorba foglalt rendelettel megsemmisitette Pest vármegye autonómiáját, a mennyiben félre állítva a törvény- hatósági bizottságot, az annak hatáskörébe tartozó intézkedéseket magához utalta. Szóval megtette magát vármegyének. Bizonyos pikantéria van azonban abban, hogy a kir. biztos intézke­dését megelőző este Kaffka László belügyminiszteri államtitkár határo­zott kijelentést tett arra, hogy a vármegyék autonómiája megtámad- tatni nem fog, s a vármegyei bizott­ságok felfüggesztéseiről szé sem lehet, de még a községi képviselő­testületekéről sem, mert az előbbire nincs törvényes rendelkezés, az utóbbira nézve pedig csak a tör­vényhatóság felterjesztésére lehetne határozni. Szeretuők hallani ezek után a külföld elfogulatlan államférfiainak nyilatkozatát, hogy ugyan mit szól­nak az ellenkező tények, — és szavakra. ¥ Pest-vármegye közszeretetben álló alispánját betegségére való te­kintettel a kir. biztos szabadságolta, s helyetteséül kinevezte Dr. Csapó Lóránt pomázi íőszolgabirót, aki még csak napokkal az előtt is han­gosan helyeselte a vármegye ellentállását. Elképzelhető, hogy a megyei tisztviselők hogy fogadták ■ Csapó Lórántot; legjobb barátjai nem fo­gadták el feléjük nyújtót kezét, s hátat fordítottak neki. Csapó távirattal tudatta a főszol- gabirákkal és polgármesterekkel, hogy átvette az alispáni hivatal ve­zetését. Gratulácziót aligha kapott. ❖ Kiskunhalas város képviselő-tes- tülete ismételve foglalkozott a nem­zeti ellentállás ügyével, s hazafias irányú határozatait fenn tartva utolsó gyűlésén úgy határozott, hogy az ellentállás áldozatául eshető elöljáró­ság stb. tagjai kártalanítására szük­séges összeg társadalmi utón, ön­kéntes adakozással hozassák össze. Az aláírás folyamatban van ; s miután akkor, midőn szó volt arról, hogy jó lenne a közgyűlés tiltó ren­delkezéseit hatályon kívül helyezni azért, hogy az elöljáróság a kény­szer alól a képviselő-testülettel szemben felszabaduljon — maga a polgárság zudult fel, s kívánta, hogy helyt kell állni — reméljük, hogy most midőn a közönség áldozat készségétől függ a további eljárás — mindenki elhozza a maga ado­mányát azért, hogy előmozdítsa az ellentállás sikerét; mert kétségtelen hogy ha elegendő összeg nem jön össze, alig van más mód, mint visszavonása a közgyűlés tiltó ren­delkezésének, nehogy amiatt az elöljáróság, vagy annak egy két tagja áldozatul essék a hatalomnak anélkül, hogy ezzel a nemzeti ellentállás sikere előmozdittatnék. Ingatlanok adásvevése. Orbán Imre és neje Nagy B. Mária megvették özv. Németh Já- nosné Mészáros Juliánná 2 hold 259 n. öl ingatlanát és fehértói szántóbóli illetőségét 2400 koronáért. Szabó G. Lajos megvette Bacsó Ferencz és Lajos lakházát és 164 n. öl telkét 4000 koronáért. Török Sándor és neje Babó Zsó­fia megvették TörökSándorné Kocsi Juliánná 800 n. öl ipari szőlőjét 400 koronáért. Frank Sándor é* neje és Sessler József megvették özv. Szentpétery Antalné és társai göbölyjárási in­gatlanát 85000 koronáért. ifj. Molnár K. János megvette Sass Imre és társai lakház és 117 n. öl telek fele részét 700 koronáért. ifj. Molnár K. János megvette Rumi Sz. Imre lakházát és telkét 1690 koronáért. Hofmeister Testvérek bejegyzett czég megvették Mészöly István 1200 n. öl felsőszállási szántó föld­jét 2400 koronáért. Daróczi István megvette Szabó A. István és neje lakházát és 182 n. öl telkét 1000 koronáért. Józsa Sándor megvette Szabó P. Sándor és neje 2 hold 10 n. öl re­kettyéi legelőjét 200 koronáért Csendes Antal megvette Tápai Mária alsószállási szántóbóli illető- 175 koronáért. Sáfrik József megvette Mészöly István 4 hold 656 n. öl felsőszállási szántó földjét 4000 koronáért. Péli István és neje Weinhardt Magdolna és társai megvették Ba­lázs Márton 9 hold 1200 n. öl pirtói ingatlanát 5000 koronáért. Monda Sándor megvette Szecsö- di Istvánná 1 hold 1295 n. öl füzesi ingatlanát 1000 koronáért. Banári Lajosné Beuke M. Mária megvette Horváth B. Lajos és neje Király Gy. Teréz 1 hold 800 n. öl felsőszállási ingatlanát400 koronáért. Gusztos lnn e megvette Gusztos Illés 300 n. öl szőlőjét 100 koro­náért. Csatári István és neje Faddi Rozália megvették Kocsis Imre és neje László Juliánná 285 n. öl alsó­szállási ingatlanát lakházzal 1200 koronáért. Paor S. Lajos megvette Lehóczki Pál és Sándor 4 hold felsőszállási ingatlanát 4000 koronáért. Dr. Babó Mihály beszámolója. A fegyveres erővel meggátolt beszámolót Vasárnap tartotta meg Dr. Babó Mihály városunk volt or­szággyűlési képviselője a független­ségi és 48-as pártkör helyiségében, ahol a közönség szokatlanul nagy számban jelent meg, ezzel is élénk érdeklődésének adván kifejezést. Dr. Babó Mihály, aki mint kiváló szónok már ország-szerte ismeretes, óriási hatást ért el tárgyilagos be­számoló beszédével, annak úgy alakja, mint tartalmánál fogva. Igazán megható volt az a hazafias érzület által sugalmazott, a higgadt megfontolásával határolt, eddigisme- retlen részletekre is bőveu kiterjesz­kedő nagy beszéd, amelyben szere­tett volt képviselőnk ismertette az ország közviszonyait, s a politikai helyzetet Mindenkit lekötött az az éles előrelátás, amelylyel belevilágí­tott a jövendőbe, s jól eső érzés járta át a hallgatóság szivét és lelkét akkor, midőn reménytelién adott kifejezést azon meggyőződésének, hogy fel fog viradni, s hazánk egé­nek tündöklő napja éltető melegével átjárváu a honpolgárok szivét és elméjét — a közönyt az élénk ér­deklődés, a nemtörődömséget az áldozatkészség, a tartózkodást a tevékeny munkásság váltja fel; s nemes versenyre kelve egymással mindenki arra törekszik, hogy ha­zánk független legyen. A nagy tetszéssel és gyakori éljenzéssel fogadott beszédet lénye­gesebb részeiben kivonatolva az alábbiakban közöljük : A hatalom, mely el némitotta az országgyűlést, fegyveres erővel gá­tolta meg azt, hogy a kópviselőház tagjai nyilvános gyűléseken monhas- sák el beszámolójukat. Ez az oka, hogy zárt helyen, a függetlenségi és 48-as pártnak a hazafiság által felszentelt ezen csar­nokában jöttünk össze. Folytatása a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom