Kiskunhalasi Ujság, 1905 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1905-05-28 / 22. szám
II. évfolyam. Kiskunhalas, 1905. május 28. 22. szám. KÖZGAZDASÁGI és TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: HORVÁT GYULA könyvkereskedése KISKUNHALASON, a hol az előfizetési és hirdetési díjak fizetendők. FELÉLŐSSZERKESZTŐ ÉS LAPKIADÓTULAJDONOS : HORVÁT GYULA. Előfizetési dijak: Helyben egész évre 4 kor. félévre 2 kor., negyedévre 1 kor. Vidéken egész évre 6 kor., félévre 3 kor., negyedévre 1 kor. 50 fillér. Egyes szám ára 6 fillér. Nyár elején. Szerencsésen átgázoltuk ezt a telet, amely elé komoly aggodalmakkal eltelten néztünk. — A gyenge, sok helyütt rossz termés, mely nem egy vidéket Ínséggel fenyegetett a télre, nem tudta a súlyos válságot előidézni, amelytől tartottunk, a télen senki sem halt éhen Magyarországon, éhtifusz sem pusztított, ha nem is jólétben, de szűkösen átgázolta a legszegé- gényebb sorsú nép is a szigorú telet. S most itt a tavaszutó már, gyönyörűen mosolyognak ránk az aranyos napfényben zöl- deiő vetések, adják tudtára mindeneknek, hogy a tél,amely most fog következni,jobb lesz mintáz elmúlt volt. Ezt a hitet a jótékony természetnek már megnyilatkozott áldásából merítjük, bőséges országos esőket adott a május, s ha csak a junius meg nem rontja reményeinket, nem lesz panasz az idei aratás ellen. A kedvezőtlen esztendőt egy kedvező követi s ez helyreállítja az egyensúlyt sok százezer honpolgár házi költségvetésében. i S a szép, termékenyítő tavasz nyomán derűs gondolatok támadnak minden igaz honfi szivében. A jó termés tízmilliókat jelent az országnak és százakat a gazdának, a legszebb reményekkel tölthet el mindenkit, mert hiszen mi mindnyájan, iparosok, kereskedők s Írási munkával foglalkozók közvetve éppen úgy érezzük a kedvező vagy kedvezőtlen termés hatását, mint a földmives, gazda vagy földbirtokos. A jó termés Magyarországon általános gazdasági fellendülést jelent, különösen a jelenleg elért megfelelő búzaárak mellett. Nincs az a rossz, aminek ne lenne valami jó oldala. Íme az állapot kétségtelenül felette kedvezőtlen hatással volt és van a közállapotra, de felette előnyös volt a kisgazdára, középbirtokosokra, akinek a tavalyi kedvezőtlen termés után nem szállították le az adóját, fizetnie kellet volna a föld gyönge jövedelméből az adót — ha ex-lex nem lett volna. A törvényen kívüli állapot azonban levette egyenlőre a gazdák vállairól az állami adót, s néhány illeték terhét s az uj aratásig ez a teher nem is fogja őket nyomni. S mire megszűnik ez állapot, ismét jöhet a végrehajtó, már a gazda kezében lesz a gabonájáért kapott pénz s eleget tehet állami kötelességének. Ha azonban ex-lex nem lett volna, de sok apró parasztház előtt ütötték volna meg a dobot. Hogy a földbirtokos és gazdaosztály első sorban mily nagy mértékben élt a nem adózás kedvezményével, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a vármegyék legutóbbi közigazgatósági bizottságain tett jelentései a pénzügyígazgatóságoknak, melyek szerint 60—80 perczenttel kevesebb adópénzek folytak be az idén, mint ezelőtt a megfelelő tavaszi hónapokban. Ez egyrészt indokolja azt, hogy az állam által segélyezett közmunkák, melyeket az év első hónapjaira helyeztek kilátásba, elmaradtak; másrészt azonban azt bizonyítja, jhogy milyen szegény ez a mi népünk. Egy kedvezőtlen termés annyira megingatja vagyoni állapotát, hogy kénytelen-kelletlen nem akar eleget tenni fizetési kötelezettségének, mert ellenkező esetben Ínségbe jutna. Mert ne higyje senki, hogy gazdáink nem fizették volna be az adókat, ha lett volna pénzük. Jól tudja mindenki, hogy előbb-utóbb vége lesz az ex-lexnek s akkor akarva-nemakarva meg kell fizetni minden tartozását. Tehát ha telt volna hozzá való pénze, bizonyára lerázta volna nyakáról az ex- lex kedvezménye daczára is az adózási kötelezettséget. Verőfényes nyári napsugár pazarul hinti termékenyítő melegét a legközelebbi jövő elébe, daczára a jelenlegi komoly helyzetnek, bízunk a gondviselésben és a magyar nép őserejében. Lapunk mai szama 8 oldal.
