Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-30 / 35. szám
1905. ■ A kiskunhalasi kerületi be- tegsegélyző pénztár elnöksége értesíti a pénztár tagjait, hogy korábbi igazgatósági határozat alapján az orvosi vényekre a szükséges gyógyszert bármelyik helybeli gyógytár- ban megkaphatják és igy a gyógy- tárak között szabadon választhatnak. Szántay István a Dobó-féle telepen levő 3 házhelyét örök áron eladja. Értekezhetni vele II. kér. lakásán vagy a Gazdasági Bankban. Árvái Mihály a kisteleki útban levő 7 kapa szőlőjét örök áron eladja. Darányi János vendéglőjét haszonbérbe, fehértói 5 láncz földjét pedig örök áron eladja. Értekezhetni vele Kossuth utczai vendéglőjében. Bazsa István I. kér. lakóháza örök áron eladó. Értekezhetni vele fenti lakásán. Fekete Sándor VII. kér. lakóházát, a gubodi síkon levő 25 kapa szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele fenti lakásán. Csonka B. Imre VII. kér. 19020 sz. lakóháza örök áron eladó. Értekezhetni vele fenti lakásán. ifj. Sándor Mihály eresztői 60 hold tanyás birtokát Dömötörtől kezdve több évre haszonbérbe kiadja. VII. kér. lakóházát és szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni id. Sándor Mihálylyal VII. kér. lakásán. Slonszki Józsefné gubodi siki 12 kapa szőlője örök áron eladó. Értekezhetni vele a helyszínén. Palásti Imre az alsó rekety- tyei utón aluli 10 kapa szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Gáspár K. Sándor felső rekettyéi utón aluli 5 hold szőlő és szántóföldjét örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Nagy F. Gergely II. kér. lakóházát, felső rekettyéi utón levő 2 hold szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele fenti lakásán. Szabó T. Sándor kalapári 15 hold szántóját haszonbérbe kiadja. Értekezhetni vele III. kér. lakásán. Kiskun-Halas helyi értesítője. Politikai szemle. Az országos szabadelvű párt nagy érdeklődéssel várt gyűlése a párt együtt maradása mellett döntött, oly hozzáadással, hogy 67-es alapon alakuló pártba esetleg kész beolvadni. Tisza István gróf tehát egyelőre elérte amit akart, megmentette Becs számára a szabadelvű pártot, de hogy ezzel Magyarországnak és a kibontakozásnak jó szolgálatot tett volna, senki sem állíthatja, mert a mellőzött három rendbeli határozati javaslat visszautasítása, kijelentése annak, hogy a szabadelvű párt a nemzeti követelmények ellen foglal állást, azon negativ programmal, hogy neki nem kell a magyar vezényleti nyelv, önálló vámterület és az általános választói jog; és azon- pozitív programmal, hogy kell neki a közösügyi rendszer a törvényben kikötött paritás nélkül. Nem irigyeljük a visszamaradt szabadelvűeket, hisszük, hogy pártjuk a határozat daczára meg fog semmisülni, mert leélte magát s nincsen rá szükség, mert bebizonyosodott, hogy nem a nemzetnek, hanem a hatalomnak állt szolgálatában. •íTisza István dicsőítésére és a koaliczió piszkolódására „Le az ál- arczczal“ czim alatt egy szennyirat jelent meg, mely az ország tisztviselőinek is megküldetett. Jellemzéséül a „Nemó“ név alá bujt „Senki“ által irt röpiratnak ide igtatjuk a főváros elöljáróinak levelét, mellyel a gyalázatos röp ■ iratot az „Athenaeum“ társulatnak visszaküldték. A „Le az álarczczal“ czimű a mai napon posta utján nekünk megküldött piszkos röpirat példányait un- dorodással és méltó hazafias felháborodással küldjük vissza, s egyúttal megütközésünket fejezzük ki azon, hogy ilyen undokság magyar nyelven és magyar nyomdában megjelenhetett, s azzal egy magyar hatóság tisztikarát megmételyezni meg- kisérlették.“ Ez a levél eléggé kifejezi azt, hogy a kormány és rendszere érdekében oly aljas fegyverhez nyúl a névtelenség alá rejtőzött bérencz toll — a melyhez becsületes nyíltsággal senki nyúlni nem merészkedhetne, hisszük, hogy a megvetéssel fogadott röpirat a becsületes hazafiakat szorosabb összetartásra sarkalja. * augusztus 80. Az ischeli audeintia után a Fejór- váry kormány a tettek terére akar lépni, s kijelenti, hogy most már marad szeptember 15-én túl is és azt hirdetteti, hogy munka prog- rammot ad, s ennek értelmében a képviselőház elé törvényjavaslatot fog beterjeszteni az általános választói jogról, a progresszív adózásról, a latifundiumok állami megváltásáról s parczellázásáról, a föld- tehermeutesitésről és a tisztviselői pragmatikáról. Alkotmányos és törvényes kormány részéről felvetve mindezek, okos és mélyreható kérdések, de Fejérváriék takarója alól kilátszik a lóláb, hogy a czél nem más, mint a közvélemény félrevezetése és érdekek kielégítésének Ígéretével az emberek lekötése. Hogy Kristóffy mennyire barátja az általános választói jognak, elég utalni négy évvel ezelőtt mondott képviselőházi beszédjének következő részére: „Mindenkinek szavazati jogot adni annyi mint a szabadság sírját megásniTovábbá: „Magyarország ma még egységes államként jelenik meg a világ előtt, csak az általános választói jog kell ahhoz, hogy a széthúzó pártoknak egész serege keletkezzék, ami végső eredményében a nemzeti lét és az alkotmányos élet csődjére vezetne. “ Beszédének befejező részében pedig ezt mondta Kristóffy : „Én tehát az általános szavazati jogot, vagy egy oly revíziót, mely ennek határán áll, el nem fogadom, hanem maradok meggyőződésemmel a censusos választás és az intelligens elemek többes szavazata mellett.“ Kristóffy képviselővel szemben Kristóffy a belügyminiszter ma az általános választói jogot hirdeti azért talán, hogy „a szabadságnak sírját ássa,“ és hogy „a nemzeti létet és az alkotmányos életet a csődhöz vezesse ? ! Nem irigylendő feladat, s csak nálunk és a mai viszonyok között történhetik meg az, hogy ily politikai magatartás mellett még szavahihetőségre is számíthat az, aki igy játszik a nemzet életébe vágó fontos kérdéssel. Kérdjük, mikor mondta az igazat Kristóffy ur, akkor-e mikor csak képviselő volt, vagy most mikor már miniszter'? Mi kívánjuk az általános szavazati jogot, de Kristóffyakbau nem bizhatunk. * A progresszív adó rendszer behozatalát a függetlenségi párt több
