Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1905 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-30 / 35. szám

1905. Kiskun-Halas helyi értesítője. augusztus 30. mint egy évtized óta folyton köve­teli, a kormány részéről történt is ez irányban ígéret, de egyszer az­zal az ürügygyei tért ki a megvaló­sítás elől a pénzügyminiszter, hogy azt az összes adótörvények revízió­jával kell megvalósítani, ehhez pe­dig sok idő kell, — máskor pedig az uj adókataszter elkészültétől tették azt függővé. Szóval mindig keresték a kibúvást, s a szabadelvű párt sohase tekintette ezt az ügyet sürgősnek, s következetesen húzó­dozott annak megoldásától, nem lehet tehát hinni, hogy a párttal sem rendelkező mostani kormány azt megoldhassa, s bizonyos, hogy a többivel együtt ez is csel étek­ként van oda dobva azért, hogy az elégedetlenek hallgatásra biras- sanak. Frivol játék ez a nagy kér­déssel, mely még imparlamentáris kormányhoz sem illik. * A mi a latifundiumok állami megvételét és parczellázását illeti — rá lehet mondani, hogy ennek a mostani kormány részéről való felvetése egyenesen szédelgés, mert köztudomású, hogy a szabadelvű párt uralma alatt milliókra menő értéket képviselt állami birtokok potom áron és úgy adattak el, hogy ezzel a szegényebb nóposztályon számba vehető mértékben nem segítettek, és mert minden komo­lyan gondolkodó ember tudja, hogy ehhez az ügyhöz addig, mig a gya­korlati élet követelményeinek meg­felelő jó telepítési törvény nem al- kottatik — könnyelműség nélkül nyulni nem lehet, különösen nem a szabadelvű párt sorából kikerült ügyvivő minisztériumnak, mert szomorú példaként áll az ország előtt a székely kérdés, — a buko­vinai csángók visszatelepítése és a ruthónek elhanyagolt ügye. Ez a kormány isten kisértés nélkül nem nyúlhat a közgazdasági, társadalmi és politikai szempontból egyik legkényesebb kérdéséhez, a latifundiumok ügyéhez, melylyel szoros összefüggésben áll az egy­házi, városi és a papi birtokok ügyének éles belátást igénylő rendezése is. * A földtehermentesités kérdése is régen sürgetett ügy, az ellenzék felszólalása azonban süket fülekre talált, mert ennek külön terheltetés nélkül való megoldásának egyik előfeltétele az lenne, hogy a vidéki pénzintézetek is bevonassanak a mozgalomba, de e czélból azután kellő állami támogatásban is kell rószesűlniök, ezt azonban a kor­mányok a fővárosi nagy pénzinté­zetek érdekeinek védelme tekin­tetéből nem voltak hajlandók még csak kilátásba sem helyezni; rész­ben ezért is szünetelt a kérdés megoldása. Hogy a mostani kormány ez irányban üdvösét cselekedni képes volna, azt hinni is lehetetlenség. * A tisztviselők pragmatikáját az ellenzék folyton sürgette azért is, hogy azoknak politikai és anyagi függetlenségét megóvja és előme­netelüket a kormány szeszélye, kedvezése alól felszabadítsa. A kormányok kivétel nélkül irtóztak attól, hogy ez a jogos tö­rekvés megvalósuljon. Most tehát csak azért lett ez a kérdés felvetve, hogy a nemzeti küzdelem mellett állást foglalt tisztviselőket a kor­mány a maga részére megnyerje. A mi meggyőződésünk szerint ez a fogás sem sikerülhet, mert a tisztviselők nagyon jól tudják, hogy a mostani minisztérium ha csinálna is szolgálati pragmatikát, ez azzal a czólzattal történnék, hogy még szorosabban lekösse a tisztviselőket az állam és a kormánynyal szemben. Városi közgyűlés. A képviselőtestület f. hó 28-án délelőtt 9 órakor közgyűlést tartott, melyen : 1. Tudomásul vétetett a gyám­pénztárnak 1908. évi számadása és mérlege tárgyában hozott törvény­hatósági bizottsági határozat. 2. Jóváhagyatott az árvaszóknek a gyámpénztár 1904. évi számadá­sára vonatkozó javaslata azzal, hogy a tartalék alap 1219 kor. 18 fillért kitevő jövedelme a 7 éven felüli elhagyott gyermekek segély alapja javára átutaltassók. 8. Tudomásul vétetett a város 1900. évi számadása és leltára tárgyában hozott törvényhatósági bizottsági határozat. 4. A kiskunhalasi községi isko­lák állami kezelésbe adásáról hozott törvényhatósági bizottsági határoza­tot azzal vette tudomásul a közgyű­lés, hogy a tényleges átvétel tárgyá­ban még nem történt intézkedés. 5. A vármegyei alispánnak a Kecskemét—Lajosmizsei helyi ér­dekű vasút előmunkálati engedélyére vonatkozó leirata tudomásul vétetett. 6. A fehértói földbirtok legelte­tési jogának haszonbérlete tárgyá­ban kötött szerződés jóváhagyatott azzal, hogy az évi haszonbér 810 korona. 7—9. A Marcsa-féle ház mel­letti terek értékesítésére ; a Schnei­der czégnek közterület átengedé­sére és a Dr. Farkas Imrével nádas vételére vonatkozó ügyek tekintet­tel arra, hogy a képviselők nem jelentek meg határozatképes szám­ban, uj közgyűlés elé utaltattak. 10. A városi mórlegháznak Gusztos Sándornó részére 831 ko­ronáért történt bérbeadása tárgyá­ban kötött szerződés jóváhagyatott. 11. Az Eötvös-utczai vizvezető árok befedésére vonatkozó kérelem a város tetemes kiadásai következ­tében mellőzni rendeltetett. 12. A városháza és szálloda épí­tése ügyében az építő bizottság jelentését, melyben a vállalkozóval kötött szerződést és a megkez­dett építkezést bejelenti, tudo­másul vette. Hofmeister Ignácz ajánlata a szálloda és városháza alatt pótlólag építeni javasolt pincze haszonbérletére vonatkozólag úgy határozott a közgyűlés, hogy a haszonbérletre vonatkozó ajánlatot egyelőre függőben tartja, de egyben utasítja az építő bizottságot, hogy azon helyiségeket, melyek alá pincze tervezve nem volt, pinczéztesse alá, és az erre szük­séges összeget, az előző évi meg­takarított pénztári készletből az építő bizottság rendelkezésére bocsájtja. 13. Brecska Sándor süketnéma gyermeknek a kecskeméti intézet­ben való tartásának költségére, 80 koronát a közgyűlés kiutalványozta. 14. A polgármesternek a város 1904. évi közigazgatási állapotára vonatkozó jelentése kinyomatni és a városi képviselők között kiosztatni rendeltetett. 15. Tudomásul vétetett a pénz­tár vizsgálatról szóló polgármesteri jelentés. Népesedési mozgalom. — augusztus 23. augusztus 29. — Születtek: Farkas József és Schenk Anná­nak István Sándor nevű fiuk. Bazsa István és Panovcsik Máriának Sán­dor nevű fiuk. Mucsi Imre és Hor­váth Eszternek Juliánná nevű leá­nyuk. Szőke István és Kis Juszti­nának Zsófia Ilona nevű leányuk. Horváth Imre és Szvetnik Anná­nak Béniámin nevű fiuk. Raáb Bern- hárd és Schwarcz Netti Eszternek Mártou nevű fiuk. Dávid Bálint és

Next

/
Oldalképek
Tartalom