Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1904 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-15 / 24. szám
1904. Kiskun-Halas helyi értesítője. junius 15. kunok jogait, szabadságát. Mindhiába. A német lovagrend beleült az óriási, egy tuezat német nagyfejedelemséggel fölérő birtokba. 1711-ben megkötött szatmári béke 5-ik pontja követelte a jászkunok visszaváltását. Mindkét fél által aláíratott, de soha nem foganatosíttatott. Az 1712-ben a Karok és Kendek egy bizottságot küldöttek ki. Ennek igen szép javaslata az volt, hogy a Jászkunság helyett a német lovagrendnek adassák át a péterváradi és a pécsváradi apátság és a titeli pré- postság, hogy ott a török szomszédságában „illő, kegyes és dicsőséges hivatásának a kereszténység természetes ellensége ellen inkább megfeleljen.“ A vitéz német lovagrend azonban jobban szerette a törökmentes jászkun területet. 1715-ben megalkották a XXXIV. törvényczikket, a melyben a jogügylet zálogos volta kimondatott, a német lovagrend örökvételi jogáról lemondott, és ebben elrendetetett, hogy a zálogösszeg felét fizeti az ország, másik felét pedig a király kincstára. Ámde hol sz egyik volt üres, hol a másik, hol legtöbbnyire mind a kettő, s mindamellett, hogy a törvény végrehajtására három esztendőt tűztek ki, soha nem foganatosíttatott. Időközben Orczy István adminisztrátor keresztül vitte, hogy a német lovagrend kifizettetett a pesti invalidus katonák kórházalapjából. Ezért kapta ő a báróságot, s ámbár erről nem tehetett, de a jászkunok még rosszabb helyzetbe jutottak, mert a szintén németekből álló katonaintózinény adójukat megduplázta s közelebb is esvén Pest hozzájuk, minden tekintetben erősebben mortifikálta őket. Látván, hogy sem az ország, sem a király nem segít rajtuk, és az Istenen kívül csak önmagukra számíthattak, elhatározták, hogy megfizetik a zálogösszeget önmaguk. Ezt Mária Terézia 1745. május 6-án Becsben kelt diplomával meg is engedte, miután a juszkunok még a királynő segítségére ezer huszárt is kiállítottak. Ez volt a ma is fönnálló juszkun 13. számú huszárezred magja. Ez az úgynevezett rederaytio, visszaváltás kérdés veleje, a mely mindig fölszinen volt, a jászkunok ennek jogtalanságát mindig érezték, a sérelem orvoslásáért mindig mozgolódtak, de sohasem eredményesen. Az 1848-iki nagy átalakulás, földtehermentesitós, jobbágyság fölszabadítása alkalmával gondolkozni és intézkedni kellett a törvény hozóinak a teljes szabadságban élő, a rendiségtől elütő jászkunokról. A XXV. térvényczikk intézkedik erről, melynek 15. szakasza kimondja, hogy „a redemptióból eredő magánjogi viszonyok és haszonvételek, a törvény további rendeletéig ezennel világosan fönntartatnak.“ Ezt a törvény további rendeletét akarják most kikérni. Ennek a mozgalomnak határozott irányt adott városunk ország- gyűlési képviselője Dr. Babó Mihálynak programm beszédje, melyben rámutatva a kérdésre azon véleményének adott kifejezést, hogy a megváltási összeg 500.000 forint és járulékai visszaköveteléséhez a volt jászkun kerületnek törvényes joga van, s ha a 25 község együttesen lép fel, a törvényhozás a visszatérítés elől ki nem térhet. Képviselőtestületünk a programm beszéd alapján felkérte és megbízta képviselőnket az eljárással, a ki el is fogadta a megbízást s előterjesztést tett a tanácsnak arra nézve, hogy a 25 község részéről szerezze be a meghatalmazást, mert a képviselő tömöríteni kívánta a volt Hármas kerület községeit, hogy együttes fellépésüknek a törvényhozás előtt is súlya legyen. Akkor a községek nagyobb része tartózkodó álláspontot foglalt el s annak folytán Dr. Babó Mihály a megbízásról lemondott, de a kérdés nem aludt el, egész hírlapi vitatkozás keletkezett, a minek az lett a következménye, hogy a kérdés megérett, s több helyen komoly intézkedés tárgyává tétetett. A jász- ós nagykun községekben Dr. Kele József jászberényi ügyvéd indított nemrégiben mozgalmat. Képviselőtestületünkhöz a közel múltban Dr. Hermán Ferenez ügyvéd folyamodott a tanács utján, hogy a város adjon neki meghatalmazást a képviseletre, ő a nyerendő összeg I/3-dáért kész a visszatérítés kérdésében törvényhozási, s ha ez czélra nem vezetne, birói utón eljárni. Megírtuk annak idején és lapunk múlt heti számában is felemlítettük, hogy a képviselőtestület mellőzve Dr. Hermán ajánlkozását, abban állapodott meg, hogy feliratot intéz az országgyűléshez, s ennek elkészítésére Vári Szabó István, Dr. Babó Mihály, Mészöly István és Kovács Károly tagokból álló bizottságot küldött ki. A bizottság a 25 község részére és javára kívánja az 573.900 kor. váltságösszeg és járulékainak visszatérítését s arra kéri a kópviselőházat, hogy a kiegyenlítés módozata tárgyában a kormányt törvényjavaslat előterjesztésére utasítsa. Az indokolás történeti tényekkel és jogi érvekkel támogatja a kérelmet, súlyt helyez II. Endre u. n. aranypecsótes levelére, IV. Béla rendelkezéseire, az 1279-iki tétényi országgyűlés végzésére, IV. (Kun) László u. n. keresztségi kiváltság levelére, utal I. Károly, Nagy Lajos, Zsigmond, I. Mátyás, II. Ulászló decretmuaira, az 1655. 44. t.- ezikkre, I. Lipót és a német lovagrend között kötött 1702. márczius 22-én kelt szerződésre, a beigtatás alkalmával a nádor, herczeg Eszter- házy Pál ellentmondásaira, (Halason 1702. jun. 7-én) s Heves vármegye ellentmondása folytán 1702. junius 12-én Egerben tartott tárgyalásra ; — rá mutat a jászkunok hazafias működésére, melylyel II. Rákóczi Ferenez a honért és szabadságért folytatott nemes küzdelmeit támogatták ; hivatkozik a szatmári békekötésre, a béke pontozat ide vonatkozó részének végrehajtása tárgyában 1712-ben kiküldött országos bizottság utasítására, az ennek alapján a német lovag renddel folytatott tárgyalásra, 1715. XXXIV. t.- czikkre. Mária Terézia 1745-iki kiváltság levelére, 1867-iki országgyűlési tárgyalásokra, s ezekkel igazolja a kérelem jogos, törvényes és igazságos voltát. Népesedési mozgalom. Születtek — junius 1. junius 7. — Hegyi András és Adám Máriának Sándor nevű fiuk. Rubin Mihály és Salamon Idának Rozália nevű leányuk. Patyi Imre és Gazdag Juliánnának (iker szülés) Erzsébet nevű leányuk és József nevű fiuk. Barta Imre és Viszmeg Katalinnak Ilona nevű leányuk. Molnár Sándor és Halász Máriának Sándor
