Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-01 / 13. szám

1903. április 1. Berta Imre városi tizedes felsőrekettyei utón aluli 1000 n. öl szántó földjét vetéssel együtt örök áron eladja. Értekezhetni vele a városházánál. Kohn Pál Zsana pusztai bérelt birtokára marhákat vállal őrzetőre, az öregnek drbja 5 frt 30 kr, a rúgott borjúnak drbja 3 frt 80 kr. sópónzzel együtt. Értekez­hetni vele.Murgács János szabómes­ter házánál levő lakásán. Szarvas Lajos kovácsmes­ternek II. kér. lakóházánál két egy szobás lakás, valamint a kovács mű­helye Szentgyőrgy naptól kezdve bérbe kiadó. Csefregi Ferencz az Ipar­ban levő 1 hold szőlőjét lakóházzal, 1 hold szántóját és ugyancsak az Iparban levő '/2, hold szőlőjét örök áron eladja. Értekezhetni vele a helyszínén. Vass József 50 korona jutal­mat ígér annak neve eltitkolásával, ki nyomra vezeti, hogy kik törték fel gőböljárásán levő szőlőbeli lakását. Szathmáry Sándor főgymn. igazgató felső rekettyéi birtokán krumpli földet ad ki feliből. Ugyan- ottan vetni való krumpli is kapható napi árban. Szakács Károly Füzes pusz­tai tanyájára egy feles kertészt fel­fogad. Ugyanottan krumpli és répa­földet ad ki feliből. Értekezhetni vele a helyszínén. Téglás Istvánná Huszár Mária a mélykúti útban levő Hirkó féle szőlőjét veteményessel együtt örök áron eladja. Értekezhetni vele VII. kér. lakásán. Gryenizse Antal ügyvéd a felső rekettyéi pusztában fekvő 19 hold egy tagban álló birtokát — melynek mintegy fele része termő szőllővel és gyümölcs fákkal betele­pítve van — önkéntes bírói árveré­sen eladja. A birtokon egy közönsé­ges épület két szoba s konyhával, egy istálló és jó tégla kút van. Az árverés ápril 30-án délelőtt 9 óra­kor a kir. járásbíróságnál tartatik. Bánatpénz 50 korona. Kiskun-Halas helyi értesítője. özv. Weisz Simonné egy még teljesen jó karban levő külső­belső bolt ajtót jutányos árban elád. Megtekinthető Sütő utczai lakásán. A „Kis Újság“ képes budapesti napilap 8 oldalnyi terje­delme daczára I kr. (2 fillér) árban árusittatik. Ennek kihordásához fiuk kerestetnek; jelentkezhetnek Prä­ger Ferencz könyvkereskedésében. Fölhívás előfizetésre. Fölkérjük t. előfizetőinket, szíveskedjenek a folyó Il-ik ne­gyedre előfizetéseiket megújí­tani. — Előfizetési dij helyben házhoz küldve egy évre 3 korona 20 fillér, vidékre pos­tán küldve 4 korona 80 fillér. Tisztelettel : A kiadóhivatal. Népgyűlés. Ragyogó verőfónyes időben folyt le vasárnap délelőtt a lapunk múlt számában jelzett népgyűlés, mely­nek súlyát és hatását a megjelentek nagy száma mellett különösen emelte az a méltóságteljes rend és higgadtság, a mi a halasi értelmes polgárság minden tömeges megjele­nését jellemzi. A városháza előtt már sűrű cso­portokban hullámzott a sokaság, mi­kor fél 11 óra tájban lengő lobogók­kal, hangos zeneszóval vonult fel a függetlenségi pártkörből a polgárok egy serege a gyűlés rendezőinek vezetése alatt s állást foglalt az emelvény körül. Csend állott be a több ezerre menő zsongó tömegben, midőn Dr. Nagy Mór polgármester az emel­vényre lépett, s üdvözölve a megje­lenteket felhívta a polgárságot, hogy a hatóságnál törvényszerűen bejelentett eme népgyűlósen a ren­det tartsák fenn s hallgassák meg a szónokokat. Utána Zseny István a függet­lenségi körnek s a nópgyűlés rende­zőségének elnöke szófiait fel ; el­mondta, hogy a gyűlés egybehivá- zára azok a törvényjavaslatok szol­gáltattak okot, melyek a katonai terhek emelését czélozva most van­nak az országgyűlésen tárgyalás alatt; ezek ellen tiltakozik — épugy mint a többi magyar város közön­sége — a halasi polgárság is alkot­mányos utón ; ez a tárgya a mai népgyűlésnek. Felhívja a megjelen­teket, hogy elnököt válasszanak ő ajánlja Vári Szabó Istvánt. (Él­jenzés.) Vári Szabó István mint elnök hazafias szellemű rövid beszédet in­tézett az egybegyült polgárokhoz, fejtegetve a gyűlésnek jelentőségét és magyarázva azt az országos mozgalmat, melyet a magyar nem­zet iuditott a katonai javaslatokkal szemben, a mely mozgalomban e város hazafias polgárságának mél­tóan részt kell vennie. A gyűlés jegyzőjéül alánlja Zseny Istvánt. (Él­jenzés) A napirenden levő tárgy előtörjesztésére pedig felkéri Dr. Babó Mihály orsz. képviselőt. Dr. Dobó Mihály nagyhatású beszédben terjesztette elő az indít­ványt hogy a nópgyűlés kérvényt intézzen a kópviselőházhoz, mely­ben tiltakozását kifejezze a ka­tonai javaslatok ellen s kérje azok visszautasítását. — A sűrű helyes­léssel kísért beszédből itt közlünk néhány részletet: Minden állam — úgymond — a maga és polgárainak biztonsága, joga és érdekeinek védelmére gon­doskodik haderőtől, de Magyaror­szágot kivéve mindegyik akként., hogy a hadsereg a nemzet aspirálói­tól, hazafias érzületétől áthatva magát azzal egynek tudja és ismerje el, — tudjon és akarjon is lelkesülni azért, amiért a nemzet lelkesül, és igy ki legyen zárva még a lehető­sége is annak, hogy a hadsereg bármily körülmények között és bár­mi téren a nemzettel szembe álljon. Kérdem : az úgynevezett közös had­sereg ilyen-e ? Vájjon annak abban a részében, melyet Magyarország állít ki érvényesül-e a magyar álla­mi fenség akár egyik akár másik követelménye ? látjuk-e ott az ősi jogaiba törvénynyel visszahelyezett nemzeti czimert és színeket ? hall­juk-e ott a vezénylő magyar szót ? s van-e gond és figyelem fordítva arra, hogy a nemzet és hadsereg szive együtt dobbanjon fel akár egyik, akár másik hazafias kérdésben ? ! Sivár a kép, s még sivárabb a valóság. És akkor szabad-e megen­gedni a törvényhozásnak azt, hogy az osztrák szellemű és német nyelvű

Next

/
Oldalképek
Tartalom