Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-01 / 13. szám
1908. Kiskun-Halas helyi értesítője. április 1. közöshadsereg számban erősittessék? Nem ! s az ellen küzd az ellenzék, mert érzi és tudja, hogy a népek milliói is úgy vannak meggyőződve* hogy a harcz, melyet az ellenzék a katonai javavlatok ellen folytat a nemzeti becsület ügye; s éppen azért igaz örömmel üdvözli a nép- gyűlést, mert ennek megnyilatkozása erőt ad az ellenzéknek annak a küzdelemnek a folytatására, melyet a haza érdekében a népjavára folytat. „Alkotmányt és királyt tisztelő nemzet a magyar; de be kell már egyszer bizonyítania azt is, hogy ha vélemény külömbség merül fel a nemzet és a korona között — van bátorsága és komoly elhatározása arra, hogy akaratát a törvény korlátái között a koronával szemben is kifejezésre juttassa, mert ellenesetben nem fog a nemzet és király két egyenlő tényezőnek tekintetni, hanem az első engedelmességre kárhoztatott tömegnek, az utóbbi pedig parancsoló hatalomnak, de ez esetben azután alkotmányosságról ne beszéljünk, mert alkotmányról szólam képtelenség ott a hol a népnek, a nemzetnek egyértelmű akaratával és kívánságával ellenkező irány érvényesülhet.“ Azt mondják, hogy az ellenzék koczkára teszi a nemzet jövőjét. Ez nem igaz ! Mert ha a kormány — mely egyaránt felelős úgy a nemzetnek mint a királynak — visszavonja az áldatlan és indoko latlan törvényjavaslatot s csupán az eddigi ujoncz létszám megszavazását kéri az országgyűléstől — ezt az ellenzék természetszerű kifogásainak felsorolása daczára köny- nyen és rövidessen megkaphatja, mert tudnia kell, hogy az ellenzék is tisztában van azzal a hazafias kötelességgel, hogy óvről-évre szóló törvényben az eddigi állapotokon gyökeres változtatást még kedvező irányban sem lehet tenni, de tudja azt is, hogy éppen ez okból a nemzet rovására sem szabad újabb és pedig mennyiségére nézve is teljesen ismeretlen terheket megállapítani, mert ez az eljárás csak arra jó, hogy a törvényhozás munkájának komolyságába vetett hitet lerontsa. „Mondják meg önök — igy fejezte be beszédjét, — hogy helyes- lik-e a törvényjavaslat elleni küzdelmet, s ha igen, akkor kérem emeljék fel tiltakozó szavukat, s járuljanak kérelemmel a kópviselőház elé azért, hogy a népakaratnak érvény szereztessék.“ (Elénk éljenzés.) Ezután Vári Szabó István elnök kimondotta a népgyűlós határozata- kópen, hogy a népgyűlós kérvényt intéz a kópviselőházhoz, melyet önként jelentkezőkből álló küldöttség visz csütörtökön Budapestre. A kérvény szövege a következő : Mélyen tisztelt Kópviselőház ! Kiskunhalas város közönsége mai alólirott napon pártkülömbsóg nélkül több ezer adózó polgár jelenlétében tartott népgyűlósen foglalkozván az ujonczlótszám felemelését czélzó törvényjavaslattal, azt a hazára és nemzetre károsnak, veszélyesnek, s olyannak találta, mely minden elfogadható indok nélkül a nemzet erejét messze meghaladó vér, és pónzáldozatot követel annak a közös hadseregnek érdekében, amelyből a magyar nemzet jogai, aspiratiói, és követelményei száműzve vannak; annak a közöshadseregnek, amely a nemzettel érzelmi összhangban nem áll, ettől úgy szólván teljesen idegen, s a melyre a magyar haza, függetlensége és szabadsága védelme érdekében mint a nemzet erejére nem számíthat, minek folytán figyelemmel a nép teherviselési képességét alapjában megtámadó közgazdasági szomorú viszonyokra is, a népgyűlós azon kérelemmel járul a mélyen tisztelt képviselőház elé hogy : a jelzett törvényjavaslatot visszautasítani, annak törvényerőre emelését megtagadni móltóztassók. Ennek elfogadása után Zseny István kijelentette, hogy a küldöttségben rósztvenni kívánók jelentkezzenek az elnökségnél. Befejezésül Kovács Károlg főjegyző köszönetét mondott a hatóság részéről a gyűlés vezetőségének és a megjelent polgárságnak a példás rendért és nyugodtságért; s fölkérte a nópgyűlóst a szótoszlásra, a mi a legteljesebb rendben meg is történt. Hivatal-vizsgálat a városházánál. Váratlanul, minden előzetes órte- sitós nélkül érkezett meg pénteken Fazekas Ágoston megyei főjegyző, mint alispán helyettes városunkba egy állami számvevővel, s megvizsgálta a város vagyonkezelését, pénztárát, s kiterjeszkedett az egyik helyi újságban Paczolay Béla, aláírással 38 tétel üTátt felsorolt, az elöljáróság ellen irányuló ama vádpontokra is, melyekre nézve — mint azt közgyűlési tudósításunkban megírtuk, — a képviselő testület a vizsgálat megrendelését a maga részéről kérni nem tartotta szükségesnek. A vizsgálat a legnagyobb részletességgel történt, de mert a határozat még meghozva nincs, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy annak részleteit ismertessük. Annyit azonban már most közölhetünk, hogy nem csak fegyelmi vizsgálatra, de még a fegyelmi vizsgálatot megelőző eljárás megindítására sem találtatott semmi ok. Helyénvaló volt a vármegyétől, hogy felügyeleti jogánál fogva soron kivül közbe lépett, s megtartotta kiköldöttje által a vizsgálatot, mert ezzel tisztázva a helyzetet, megtette az első fontos lépést arra, hogy a nap-nap után terjesztett mendemondák elnémuljanak, s bizonyára jótékonyan fog hatni a számadások vizsgálatára ép úgy, mint a költségvetés megái lapitására az a körülmény, hogy az alispán helyettesének szakember közbejöttével tartott szigorú vizsgálata megállapította, hogy semmiféle visszaélés, vagy a várost károsító czélzat a múltban sem található közügyeink intézése körül. A vizsgálat részletes ismertetését a maga idejében közölni fogjuk. Ingatlanok adás-vevése. Gazdag Lajos megvette Kram- mer Józsefnó és társai nádasbóli illetőségét 24 koronáért. Nagy Szeder János és neje Miskei Gz. Juliánná megvették Rad- vánszki István és neje Puskás Zsu- zsánna 1006 n. öl szőlőjét 300 koronáért. Simon Erzsébet özv. Kardos Mi- hálynó megvette Kardos Mihály és Erzsébet lakházát és 2 hold 1300 n. öl fehértói ingatlanát 2400 koronáért. ifj. Török Ferencz és neje Tóth Juliánná megvették özv. Török Fe- renczné Kovács Zsuzsanna 6 hold 343 n. öl füzesi ingatlanát 1200 koronáért.
