Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-08 / 27. szám

1903. Julius 8. kivétel, meg fogja erősíteni a szabályt. Hát t. miniszterelnök ur, ez le­het a politikai bölcsességnek egy ügyes megnyilatkozása, de itt ebben a teremben ennek a kijelentésnek nem fog felülni senki, mert mi na­gyon jól tudjuk, hogy Magyarország törvényhozási termében a 67-es ala­pon álló kormányok igenis azt az eljárást szokták követni, hogy meg­alkotnak egy törvényt, a mely oly­kor-olykor a nemzet érdekeit is szolgálná, azonban apránkint törde­lik ki azután belőle mindazon intéz­kedéseket, a melyeknek gyakorlati értékük lehetne. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon) Es. t. miniszterelnök ur, mikor ilyen részlet kitörléséhez megnyer­ték az országyűlós többségét, akkor azután nem mint kivételre, hanem mint preczedensre hivatkoznak, hogy ennek alapján további jogfosz­tásokat is megtehessenek. Azt mól- tóztatott mondani a t. miniszterel­nök urnák, hogy óvatosan konczipi- álta kijelentését. Hát ón arra kérem a t. minisz­terelnök urat az ország és saját érdekében, de mindnyájunk érdeké­ben is, hogy ne óvatosan, de világosan és határozottan legyen szives konczipiálni mindent, mert csak akkor fogunk arra higgadt tárgyilagossággal és körültekintéssel feleletet adhatni oly értelemben, a mint azt az ország érdeke kívánja. Ha csak az óvatosságból akarnánk kiindulni, akkor igen könnyen lép­het előtérbe az a feltevés, hogy itt nem a komoly tárgyalás a czól, ha­nem csak az ügyeskedés arra, hogy ki tudja lefőzni a másikat. Országos ügyeket pedig, t. miniszterelnök ur, igy intézni nem lehet és nem sza­bad, (Elénk helyeslés a szélsőbalol­dalon) mert ebből olyan veszedel­mek származhatnak, a melyeknek következményeit ez a nemzet nagyon keservesen sinlené meg, (Úgy van ! ügy van ! a szólsőbaloldalon) Ha a t. miniszterelnök ur prog- rammbeszódóben felvette a kiegye­zés kérdését és pedig ilyen kerülő utón, akkor ne móltóztassék azt gondolni, hogy nem hívta ki maga ellen a közfigyelmet. Egyenesen ki­hívta, mert móltóztassék csak hiva­tali elődjének beszédét elolvasni, azt a beszédét, a melyben azta törvényt, mint javaslatot beterjesztette. Ab­ban a beszédben Széli Kálmán mi­Kiskun-Halas helyi értesítője. niszterelnök arról a helyről, a hol most a t. miniszterelnök ur ül, nyílt férfiassággal azt a kijelentést tette, hogy az a kikötés, hogy tárgyalást nem lehet folytatni addig, a mig az autonom vámtarifa megállapítva nincs : egy ellenértók az előző tör­vényes biztosíték megsemmisítésé­ért, és egyszersmind biztosítók a jövendőre nézve a tekintetben, hogy a nemzet igenis áttérhet az önálló vámterületre (Elénk helyeslés a szól­sőbaloldalon.) Madarász József (a terembe lépve : Hejyes! Éljen az önálló vám­terület ! (Elénk felkiáltások a szólső­baloldalon : Éljen Madarász!) Babó Mihály: T. miniszterel­nök ur, mi, a kik ezen az oldalon ülünk, azon meggyőződéstől va­gyunk áthatva, hogy a magyar nem­zet jövendőjét, Magyarország nagy­ságát, népeinek boldogságát az ön­álló vámterület alapján lehet meg­teremteni. (Élénk helyeslés a szólső­baloldalon) És ha a t. miniszter- elnök ur programmbeszódót azzal fejezte be, hogy „legyen köztudattá, hogy Magyarország erős és van,“ ezzel akaratlanul is lesújtó kritikát gyakorolt a t. miniszterelnök ur hivatalbeli elődjei és a 67-es alapon való kormányzás felett, mert ezzel azt jelentette ki, hogy tehát Magyar- ország most nincs. És ha Magyar- ország miniszterelnöke akkor, a mi­kor székfoglaló beszédét megtartja, nem találja meg Magyarországot, hanem azt mondja, hogy még ez­után vigyük át a köztudatba, hogy van, azzal, ismétlem, oly lesújtó kritikát gyakorolt az elmúlt 37 esz­tendei kormányzat felett, a melynél lesujtóbb itt; a legkíméletlenebb szavakkal sem mondható, (ügy van! a szólsőbaloldalon) A midőn azt méltóztatott mon­dani, t. miniszterelnök ur, hogy mindenben Széli Kálmán nyomdo­kain fog haladni; azokat az elve­ket, eszméket és gondolatokat törek­szik megvalósítani: akkor, t. mi­niszterelnök ur, önnek nem volt joga azon kezdeni, hogy mindjárt a legelső alkalommal épen azt az egyetlen vívmányt akarja megsem­misíteni, a mely Széli Kálmán mun­kálkodásának tulajdonkópen leglé­nyegesebb része. (Úgy van ! a szól­sőbaloldalon) Én, tehát ha semmi egyébért nem : ezen egyetlen oknál fogva is csak természetesnek tar­tom, t. miniszterelnök ur, hogy azon politikával szemben, a melyet folytatni akar és kíván, ebben a ház­ban a leghatározottabb harcz folytat- tassók, (Élénk helyeslés a szólső­baloldalon) és pedig azért, t. minisz­terelnök ur, mert első a nemzet, első a haza, (Úgy van ! a szólsőbalolda­lon) és csak azután következik min­den más. (Úgy van ! a szélsőbal­oldalon) Polónyi Géza t. képviselőtársunk tegnap utalva a megbeszélésekre, a t. miniszterelnök úrral szemben ki­fogásolta azt, hogy a t. miniszter- elnök ur programmjának előterjesz­tésekor a ház feloszlatásának kérdé­séről nem nyilatkozott. Ezt ón ma­gam is súlyos mulasztásnak tekin­tem. Nem mi ránk nézve súlyos, a kik ezen az oldalon ülünk, hanem elsősorban azokra, a kik a t. minisz­terelnök ur háta mögött ülnek, mert hiszen ma még a szabadelvű párt kialakulása tulajdonkópen meg nem történt; ma még nem tudjuk, hogy a t. miniszterelnök ur politi­kájának feltétlenül meg van-e a többsége, mert t. miniszterelnök ur, nagyon sokan vannak ott azon a túloldalon, a kik homlokegyenest ellenkező kijelentéseket tettek és állítottak fel, mint programm-pou- tot a választások alkalmával, azzal szemben, a mint a t. miniszterelnök ur különösen a kiegyezés kérdésé­ben elfoglalt. (Úgy van ! a szólső­baloldalon) És akkor, t. miniszter- elnök ur, tudni kell a nemzetnek és a választóknak azt, hogy vájjon azok az urak, a kik az önálló vámte­rület alapján lettek megválasztva, állják-e ma is azt a kijelentést, mert ha igen, akkor ők a t. miniszter- elnök ur háta mögött helyet nem foglalhatnak. Én, már csak azért is, hogy tájékozva legyen az ország és a nemzet arról, hogy mi tulajdon­kép a nép akarata, egyáltalában nem akarnék elzárkózni azon kérdés világos megoldása elől, vájjon a t. miniszterelnök ur programmpontjai és elhatározásai közé felvette-e a ház felosztását ? Kijelentem, hogy erre feleletet nem az ellenzék érde­keinek védelme, hanem a nemzet jogai védelme szempontjából kívá­nunk. (Igaz ! Úgy van ! a szólsőbal­oldalon) A t. miniszterelnök ur működé­sét nagyon szerencsétlenül vezette be. Tett itt egy kijelentést, midőn bemutatta a közösügyi költségek arányának megállapítására vonatkozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom