Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-08 / 27. szám
1903. Kiskun-Halas helyi értesítője. Julius 8. szabott neki. „Ennek már fele se tréfa,“ gondolhatta hősünk egy szép reggelen, mialatt az udvart söprö- gette ; „hát tulajdonkópen miért is vagyok én itt? ugy-eidőt tölteni? nohát mivel töltik az időt az okos urak ilyen szép nyáron ? kirándulásokkal!“ — És eldobva a seprőt oly hirtelen kirándult a fogház udvaráról, hogy a többi rabbal foglalatoskodó őr szerencsés utat se kívánhatott neki. Most hát körözőlevelek viszik utána szerte az izene- tet, hogy ilyen meg ilyen formájú, bizonyos nevezetű Zubor Istvánt a prófusz Halasról tisztelteti „sok jó egészséggel.“ özv. Yégli Istvánná itt fejezi ki köszönetét mindazoknak, kik felejthetetlen leánya elhunyta alkalmából részvétüket nyilvánítani szívesek voltak. Népesedési mozgalom. — julius 1. julius 7. — Meghaltak: Gáspár Cz. Mária 28 napos korban. Szi kora Károly 24 napos, Szálai Sándor 60 éves, Dr. Herczeg La- josnó Vógh Juliánná 32 éves, Ocskó Eleonóra 17 hónapos, Sánta József 2 éves, özv. Szabadi Mihályné Jobbágy Katalin 76 éves, Mészáros Béniáminnó Szabó Juliánná 22 éves korban. Házasságra kihirdettek: Varga Antal Csapó Sárával. Königsberg Károly budapesti lakos Schneider Hamvai. Egybekeltek : Szécsónyi Ferencz kiskőrösi lakos Nagy Teréziával. Prágcr Fcrcnez felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház 1903. julius hó 3-iki ülésén a miniszterelnök programmnyilatkozata fölött. Bábó Mihály : T. ház! Változatlan politikai meggyőződésemből folyó kötelességérzet az, a mely engem ezúttal felszólalásra késztet azért, hogy némely kérdés megvilágításához én is hozzájáruljak. (Halljuk ! Halljuk !) Meghallgattuk a t. miniszterelnök urnák programmelő- terjesztésót, meghallgattuk erre vonatkozólag a pártok vezetőinek nyilatkozatait. Én mindenekelőtt egy nyilatkozatot fogok itt felolvasni, a melyet azután össze fogok hasonli- tani a t. miniszterelnök ur kijelentésével és egy őszinte nvilt kérdést fogok intézni hozzá az ország színe előtt. (Halljuk ! Halljuk !) Kossuth Ferencz, a függetlenségi és 48-as párt vezére a miniszterelnök ur programmbeszédének elhangzása után ezeket mondta: „A mi egyetlen czélunk az volt és ma is az, hogy az országot kivezessük a törvényenkivüli állapotból. Ezt a czélt azzal hittük elérni, hogyha arra vonatkozólag kötelező ígéretet veszünk, hogy az a törvényjavaslat, a melynek makacs erőszakolása felforgatta az ország rendjét és a melyet a megbukott kormány a nemzet mellére szögezett, nem engedvén, hogy az ország legsürgősebb ügyeivel foglalkozzék, mig e javaslat sorsa el nem dől, az a törvény- javaslat vétessék le végleg a napirendről. Ez volt a mi álláspontunk változatlanul az első naptól az utolsó napig. Ha pedig a nemzet megsar- czolása elkerülhetetlen, adjon a hatalom nemzeti vívmányokat, vagy helyesebben hajtsa végre a létező törvényeket nemzeti szellemben. Midőn mi a mostani miniszterelnök úrral megbízatása előtt tárgyaltunk, tőle azt a határozott Ígéretet vettük, hogy ő a katonai javaslatot, a mely az ex-lex-állapot előidézője volt, le fogja venni a napirendről és hogy az a napirendre vissza sem fog kerülni többé.“ A képviselőházban elhangzott ezen beszéddel szemben mit tartalmaz a miniszterelnök ur programm- szerű kijelentése ? Ezt is szószerint olvasom fel azért, hogy félreértésre ok és alkalom ne legyen. (Halljuk 1 Halljuk ! Olvassa): „Módját kellett ejteni annak, hogy ebből a helyzetből az országot mielőbb kimentsük. E végett az előállott helyzetben az idő előrehaladottsága következtében és a sürgős állami teendők ellátása érdekében az mutatkozik legezól- szerűbbnek, hogy ezen törvényjavaslat tárgyalása egyelőre felfüggesz- tessók és mindaddig ne folytattas- sék, mig az uj véderő-szervezetről szóló törvény a ház asztalára letetetik, a mely időpontban a mostani javaslat, mint akkor már felesleges, visszavonatnék, mert a végleges szervezeti törvény amúgy is magában foglalná azon létszámemelést, melynek megajánlása a jelenlegi törvényjavaslatban kéretik. A jelenlegi kormány a véderő harczkópes- sége érdekében nem zárkózhatik el az ujonczlótszám felemelési szükségének elvétől és csakis egyelőre ez évre mondana le annak igénybevételéről, a miért is a folyó évre csakis az eddigi ujonczjutalék megajánlását fogja kérni. Ennek következtében megszűnik és elenyészik tulajdonkópen a ház rendes tárgyalásai folytatásának akadálya.“ Erre vonatkozólag azonban Kossuth Ferencz a következő kijelentést tette (olvassa): „Kétszeres kötelességemmé vált kijelenteni, hogy bármikor állana elő a kormány azzal, hogy az országtól nagyobb véradót követel, ha ezért nem lesz hajlandó megadni az 1867 : XII. t.-cz. nem- zeties végrehajtását, illetőleg azt, a mit röviden nemzeti vívmányoknak nevezünk, minket szemben fog magával találni teljes erőnkkel.“ En azt kérdezem, vájjon a miniszterelnök ur által tett programm- szerű kijelentés fedi-e egészben Kossuth Ferencznek azon kijelentését, hogy a katonai törvényjavaslatot a napirendről le fogja venni és az a napirendre vissza nem fog kerülni ? Vájjon abban áll-e egyedül valamely törvényjavaslat visszavonása, hogy annak tárgyalása egyelőre függőben tartatik és vájjon nem az-e a visszavonás, mikor az az eszme, a mely abban kifejezést nyer, egészen lekerül a napirendről ? (Tetszés a szélsőbaloldalon) A t.. miniszterelnök ur azonban nem azt mondja, hogy a javaslat le fog kerülni, hanem egyenesen már most kijelenti, hogy csak erre az évre kerül le, az eszme azonban, a létszámfelemelés eszméje, a véderőjavaslatban vissza fog jönni. Itt lett volna kötelessége a t. miniszterelnök urnák és a kormánynak különösen a t. honvédelmi miniszter úrtól az erre vonatkozó nyilatkozást, s ón vártam, hogy a mikor a vonatkozó két törvényjavaslatot beterjesztette, álláspontját indokolni fogja. Mert jöjjünk tisztába a helyzettel. Magyarországon a helyzet ma az, hogy bizonyos hatalmi körökkel szemben áll a nemzetnek jogosult kívánsága. Ez okozta a krízist, és e kérdés végleges megoldása fogja azt csak megszüntetni. Miután a miniszterelnök ur ebben a krízisben született meg, miután Folytatása a mellékleten.
