Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-26 / 13. szám
1902. márczius 26. íwSalas helyi értesítője. A protestáns iskoladrámákról Ilyen czim alatt jelent meg legújabban Bernáth Lajos helybeli fő- gymnasiumi tanárnak egy érdekes irodalomtörténeti tanulmánya. Iskoladrámák olyan színdarabok,, a melyeket a mostani vándor-színészet keletkezése előtt gymnasiumi tanárok Készítettek és diákok játszottak el bizonyos iskolai ünnepélyek pl. vizsgák alkalmával, de máskor is.. Az iskoladrámák tehát voltakópen ősei a mai színdaraboknak és a közönségnek mulattatásamellett arra is törekedtek, hogy az előadó diákokat ügyes mozdulatokra, a közönség előtt való szereplésre szoktassák és főleg a latin nyelv használatában gyakorolják. Ezért eleinte a XV. század végén s a XVI. elején csak latinul szólnak; később a reformáció idején a protestánsok vették kezűkbe az iskoladrámákat s a már jelzett czélok mellett hitelveik terjesztésére is felhasználták. Ezek azután, hogy a nép is megérthesse őket, a nép nyelvén — tehát nálunk magyarul — szólnak. Mikor a jezsuiták bejöttek hozzánk a XVII. század elején, rögtön kezükbe kaparitották ezt a félelmes fegyvert és száz esztendő alatt — úgy hitték eddig — ki is csavarták egészen a reformátusok kezéből és újra egészen latinná tették. Ámde Bernáth Lajos adatokkal bizonyítja, hogy az iskoladrámák virágzottak a protestánsoknál a XVIII. században is, sőt épen ebből az időből talált is kéziratban Kunszent-Miklóson, Erdélyben. Debreczenben, Sárospatakon és Halason vagy 20 darab ilyen iskoladrámát s köztük 19 magyart, teljes szöveggel, a mi valóságos ritkaság, mert a legtöbbnek, még a latin nyelvűeknek is csupán a czimük maradt ránk emlékbe. A 75 lapra terjedő munkának ára csak 60 fillér s kapható a szerzőnél. Hasznos tudnivalók. Erdősítési jutalmak. A magasabb hegységek fensikjainak. tetőinek és gerinczeinek, vagy meredek oldalainak s illetve közgazdasági érdekből erdészetileg mivelendő oly területeknek beerdősitésóre, melyeken hegyomlások, hó vagy kőgörgetegek megakadályozása, szélvészek és vizek rombolásának, valamint a futóhomok tovább terjedésének meggátlása végett a talaj megkötése az 1879. évi XXXI. t. ez. 165. §-a értelmében közgazdasági szempontból szükséges, a m. kir. földmivelésügyi minister, a folyó évre az országos erdei alapból hat nagy jutalmat és tizenkét elismerő jutalmat tűz ki és pedig: * Két elsőrendű nagy jutalmat egyenként 1000 K.-ra. Két másodrendű nagy jutalmat egyenként 800 K.-ra. Két harmadrendű nagy jutalmat egyenként 600 K.-ra. Három elsőrendű elismerő jutalmat egyenként 500 K.-ra. Három másodrendű elismerő jutalmat egyenként 400 K.-ra. Három harmadrendű elismerő jutalmat egyenként 800 K.-ra. Három negyedrendű elismerő jutalmat egyenként 200 K.-ra. Versenyre bocsáthatók mindazok az erdősítések, a melyek a folyó évben nem állami költségen (vagy nem állami pénzsegéllyel) foganatosíttattak, még pedig a nagy jutalmakra, ha egy tagban legalább 25 (huszonöt) k. holdra, az elismerő jutalmakra pedig, ha egy vagy két tagban legalább 10 (tiz) k. holdra terjednek. Versenyezhetnek birtokosok, birtokos testületek, polgári-, és egyházi-, vagy úrbéres községek s illetve erdőtisztek (vagy gazdatisztek), kiknek költségén s illetve kiknek tanácsa szerint és felügyelete alatt az erdősítés teljesittetett —- feltéve hogy a jutalom odaítélésének idejében azok az erdősített területnek még birtokában vannak, illetve azt erdőtiszti (vagy gazdatiszti) minőségben kezelik s az trdősitett területet a beerdősitós biztos sikerének elősegítése végett a folyó évtől, vagy az első munkálatoktól kezdve a jutalom odaítélésének idejéig álan- dóan gondozták, a versenyző területen netalán pótlólag szükséges újabb erdősítési munkálatokat is évenként foganatosították s a létrejövő erdőnek az erdőtörvény 2. illetőleg 4. §-a szerint való kezelése iránt intézkedtek. A jutalmak az 1907. évben fognak odaitéltetni s a jutalomdij két- harmadrósze az erdősítés költségeit viselő birtokost, egyharmadrósze pedig az erdősítést teljesítő erdőtisztet (vagy gazdatisztet) fogja illetni. A jutalmakat az országos főer- dőmester vagy helyettesének elnöklete alatt erdőtisztekből alakított öt tagú bizottság Ítéli oda az erdősitéssikerórek beigazolása után a teljesített erdősítés közérdekű becsének sorrendje és minősége szerint. A bíráló bizottság ítéletének alapjául szolgálnak az illetékes közigazgatási erdészeti bizottságnak s illetve a kir. erdőfelügyelőségnek a versenyre bocsátott erdősítések felett adott javaslatai és a bíráló bizottság részéről esetleg teendő helyi szemlék. A kik a kitűzött jutalmakra pályázni kívánnak, azok a folyó év tavaszán teljesített erdősítést legkésőbb folyó évi július hó végéig, a folyó év őszén teljesített erdősítést pedik legkésőbb folyó évi deezem- ber hó 25-ig az erdősítés helyének, kát. helyrajzi és telekkönyvi számának, a terület nagyságának (k. holdakban), az erdősítésre használt fanemek, illetve fanemeknek s utóbbi esetben azok elegyarányának pontos megjelölése mellett a földmivelés- íigyi ministernél jelentsék be. A pályázati feltételek meg nem tartása a versenyből való kizárást vonja maga után. Népesedési mozgalom. — márczius 19. márczius 25. — ■ Születtek: Farkas István és Mészáros Zsófiának Sándor nevű fiuk. Vörös Mihály és Lovrity Veronának iker szülött Mihály fiuk és Zsófia nevű leányuk. Schuszter János és Shulez Máriának Ferencz nevű fiuk. Németh Sándor és Paprika Máriának József nevű fiuk. Paor Smolcz József és Horváth Judithnak József nevű fiuk. Hegyes Menyhárt József és Bá- nóczki Etelkának Dezső nevű fiuk. Petrányi Pál és Kis Máriának Zsófia nevű leányuk. Szekula István és Biró Mária Teréziának Lajos nevű fiuk. Viczei István és Molnár K. Mária Francziskának Jolán nevű leányuk. Orbán Eszternek István nevű fia. Markus György és Kovács Juliánnának József nevű fiuk. Karai Benő és Daczi Rozáliának Zsófia nevű leányuk. Halász József és Látos Rozáliának Béniámin Benedek nevű fiuk. Tóth Uszodi József és Gyenizse Máriának Eszter nevű leányuk. Ocskó Lajos és Baranyai Máriának József nevű fink. Márkus Mihály és Ruskó Rozáliának Juliánná nevű leányuk. László Imre és Sándor Zsuzsáiménak Balázs nevű fiuk. Szefcsik György és Téglás Annának
