Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-12 / 11. szám
1902. márczius 12. Irma nevű leányuk. Sziládi Ferencz és Balog Máriának Jusztina nevű leányuk. Bankos László és Poloznik K. Annának (iker szülés) Sándor és József nevű fiuk. Laj József és Schindler Máriának Terézia nevű leányuk. Eeszkó Barna Károly és Balog Máriának Károly nevű fiuk. Király Gy. Lajos és Császár Juliannának halva szülött leány gyermekük. Orbán Antal és Babos Zsófiának Eszter nevű leányuk. Tallér Vendel és Vas Reginának Béniámin nevű fiuk. Árvái Imre és Babenyecz Cs. Juliannának Írén Ottilia nevű leányuk. Rostás Erzsébetnek Lajos nevű fia. Meghaltak: Vaszlavek János 3 éves korban, özv. Puruczki D. Jánosné Sinkár Juliánná 74 éves, Tóth Károly 18 éves, Király Gy. halva született leány, Vattamányi Sándor 77 éves, Nagy Faragó Gergely 80 éves, Puskás Antal 8 hónapos, Somogyi Lajos 7 éves korban. Házasságra kihirdettek: Orbán Balázs Paprika Máriával. Opóczki József Kis Viktóriával. Kalmár István Nagy Sz. Zsófiával. Kovács József Fekete Zsófiával. Monda Sándor Szőke Zs. Mária Etelkával. Egybekeltek: Kajdocsi Kovács János Kardos Juliannával. Géezi Béla Benyák Teréziával. Ván Balázs Papp Eszterrel. Hirdetés. 4463/1901. tkvi szám. Árverési hirdetmény. A kiskun-halasi kir. járásbíróság mint. telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy az országos betegápolási alap végrehajtató- nak Juhász Dora Mihályné szül. László Juliánná végrehajtást szenvedő elleni 04 kor. 40 fii. tőke követelés és jár. iránti ügyében a kalocsai kir. törvényszék és halasi kir. járásbíróság területén levő, Majsa község határában fekvő a majsai 3122 sz. tjkvben A -(- 1725 hrsz. a. iparhegyi szoboré 780 korona, az u. o. 945/b hrsz. a beltelek és házra 320 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1902. évi márczius hó 26-ik napján d. e. 9 órakor Majsa község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Kiskun-Halas helyi értesítője. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok beesárának 10°/o-át, vagyis 78 koronát és 32 koronát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy- miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kiskun-Halas, 1901. évi deez. hó 29. A kir. jbiróság mint tkvi hatóság. Patay kir. aljbiró. Dr. Babó Mihály beszéde a képviselőház 1902. márczius 4-iki ülésén a belügyi táreza költségvetése felett: Hahó Mihály: T. ház! Midőn a függetlenségi és 48-as párt. nevében és megbízásából felszólalni szerencsém van, mindenekelőtt kötelességemnek tartom egy kijelentést tenni, (Halljuk ! Halljuk ! Halljuk !) és ez az. hogy Magyarországon ez idő szerint a belügyminiszteri költségvetésnek súlyt és jelentőséget az ad. hogy a belügyminiszter ur egyszersmind a kormány elnöke. Mert az a felfogás, az az irányzat, az az eszme, a melyet a miniszterelnök ur magáénak vall, mindenesetre megvalósíttatni szán- dékoltatik a belügyi kormányzat terén is. Hogy azonban az az irány és eszme, melyet az igen t. miniszterelnök ur képvisel Magyarország belügyi kormányzatának a terén, jogosult és kivánatos-e arra, azt gondolom, elegendő lesz egyetlen egy példára hivatkoznom, a melynek alapján minden elfogulatlan ítélkező teljes lelki megnyugvással elmondhatja, hogy a belügyminiszter ur által képviselt irányzat a magyar nemzet kívánságainak, óhajtásainak^ aspiráczióinak nem felel meg. (Elénk helyeslés a szólsőbaloldaion) Az igen t. miniszterelnök ur ugyanis minden egyes kínálkozó alkalommal fel szokta említeni, hogy ő súlyt helyez arra. miszerint a magyar nemzeti jelleg minden körülmények között, különösen akkor is, mikor az udvar Magyarországon tartózkodik, minél nagyobb mértékben kifejezésre jusson és hogy a nemzeti tekintetek teljes mérté kben érvényesüljenek. Hogy a t. miniszter- elnök ur ezen kijelentését, melyet pártja zajos helyeslései között tett meg és a mely, úgy hallva, mindenkire kellemes benyomást gyakorol, miként szokta a gyakorlatban megvalósítani, e tekintetben vagyok bátor rámutatni arra, hogy midőn a legfontosabb közjogi aktus az országgyűlés megnyitása eszközöltetik, akkor a királyi várpalota ormán a fekete-sárga zászló lobog, (Igaz ! ügy van ! a szólsőbaloldaion.) daczára annak, hogy a 48-iki törvények a nemzeti jelvényeket, czi- mereket és színeket ősi jogaikba visszahelyezték. Akkor, mikor a képviselőház és a főrendiház tagjai az országgyűlés megnyitására felvonulnak, megjelennek nem a himnusz- szál. hanem a Gott erhalte hangjaival fogadják őket és akkor is, mikor ő Felsége a király megjelenik az ország fővárosában és annak egyik bálját látogatásával megtiszteli, akkor a miniszterelnök ur jelenlétében, tehát bizonyára tudta és hozzájárulásával a magyar királyt a Gott erhalte hangjaival fogadják. (Zaj a szólsőbaloldaion.) Ha a belügyminiszter ur által alkalmazott elvek, eszmék és kijelentések a gyakorlati életben ekként valósittatnak meg, ha a magyar jelleg ekként domborodik ki, akkor elképzelhetjük, hogy a miniszter ur által képviselt irányeszmék Magyar- ország belügyi kormányzata terén egyáltalában nem vezetnek a magyar nemzeti állam kiépítésére és megerősítésére. (Elénk helyeslés a szól- sőbaloldalon.) T. ház ! A belügyminiszter ur kijelentette, — különben tényei, intézkedései és javaslatai kétségtelenné teszik, — hogy a belügyi kormányzat terén az állami közigazgatásnak feltétlen hive, s hogy mint belügyminiszter minden utat és módot fel fog használni arra, hogy az állami közigazgatást előkészítse s ,azt annak idején életbe léptesse. És mivel indokolja meg a belügyminiszter ur ezen álláspontját? Azzal, hogy a mai vármegyék nem képesek megfelelni a rájuk bízott feladatoknak, azzal, hogy a mai vármegyei és közigazgatási Folytatása a mellékleten.
