Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1902 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-12 / 11. szám
1902. Melléklet a Kiskun-Halas helyi értesítőjéhez. márczius 12. rendszer mellett a kormány az államhatalmat érvényesíteni nem képes és igy nem viselheti a közigazgatásért a felelősséget. Hát a ki Magyarország törvényeit ismeri, az nem fog az igen t. belügyminiszter urnák igazat adni abban, a miket állít és álláspontjának indokolására felhoz. Mert az a törvény, a mely a törvényhatóságokról szól, bőséges alkalmat, nagyon is bőséges alkalmat (Igaz! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) nyújt a t. kormánynak és a t. miniszter urnák arra, hogy az ő akaratát, egyéni felfogását teljes mértékben érvényesítse a közigazgatási élet összes terein, (ügy van! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) Túlteng a hatalmi szempont, t. ház, (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon) és a t. belügyminiszter ur tudta és beleegyezése nélkül nem érvényesülhet senki, nem érvényesülhet semmi. (Úgy van! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Éppen ez az oka annak a hanyatlásnak, melyre a t. belügyminiszter ur rámutatott, de a melyért a felelősség egész súlya első sorban ő reá nehezedik, (ügy van! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Mert, t. ház, vájjon ki áll ez idő szerint a törvényhatóság ólén? Nem a belügyminiszter ur által kinevezett főispán, a ki a törvényhatósági bizottságnak elnöke? Vájjon a főispán személyében nem olvad-e fel az Összes vármegyei tisztikar ? Vajjön tudnak-e önök olyan vármegyei tisztikart mutatni, a mely a főispáni tulhatalommal szemben a maga felfogását, a maga akaratát érvényesíteni tudta volna? (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ilyen példára, t. ház, csak ritka kivételképpen, mint fehér hollóra lehet hivatkozni. (Úgy van! ügy van ! a szélső baloldalon) de a törvényhatóságok és a törvényhatóságok ólén álló tisztikarok nagy többsége nem képes a központi hatalom által irányított, befolyásolt és érvényre emelt főispáni hatalommal szemben bármit is kivinni, (ügy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) A t. belügyminiszter ur tehát nem panaszkodhatik arról, hogy neki nem áll módjában a saját felfogását és akaratát érvényesíteni. (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) De tovább megyek, t. ház. Hiszen a törvényben világosan benne van, hogy a törvényhatóságnak azon szabályrendelete, a melyet az önkormányzati jogánál fogva alkot, a dolog természeténél fogva sem a törvónynyel, sem a miniszter által azon ügyekre vonatkozólag kiadott rendelettel nem ellenkezhetik. (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) És ki hagyja jóvá azokat a szabályrendeleteket? A belügyminiszter ur. Ha tehát olyan szabályrendeleteket alkotnak a törvényhatóságok, a melyek akár a törvónynyel, akár a miniszteri rendelettel ellenkeznek, vájjon ki a felelős azért, ha azok a szabályrendeletek kormány hatósági jóváhagyást nyernek ? És vájjon nem áll-e módjában és jogában a t. belügyminiszter urnák az, hogy azon szabályrendeletek által szabályozott viszonyokra vonatkozólag, ha azt a magyar nemzeti állam érdekében szükségesnek és indokoltnak találja, külön rendeletet bocsásson ki, a melylyel szemben a törvényhatóság szabályrendeletének odavágó részei, nagyon természetesen, hatályukat vesztik ? (Úgy van ! Úgy van ! a szélsőbaloldalon.) Megvan tehát a mód és alkalom arra, hogy a belügyminiszter ur a jelenleg fennálló rendszer mellet az államhatalmat teljes mértékben érvényesítse. (Úgy van ! ügy van ! a szélsőbaloldalon.) De nem mondta meg az igen t. belügyminiszter ur azt, a mi a tulajdonkópeni indító ok ő nála ^nevezetesen, hogy még mindig feszélyezi a kormányt és különösen a belügyminisztériumot az, hogy az önkormányzati szervek, akkor, a mikor azokra a közönség hatást képes gyakorolni, ellen tálló képességet is tudnak tanúsítani. Ettől a feszélyező erőtől, ettől az önmagában nagy, de gyakorlati érvényesülésében ez idő szerint kicsiny hatalomtól igyekszik az igen t. miniszter ur szabadulni, és ezért akarja átalakítani a közigazgatási rendszert úgy, a mint ő tervezi, hogy a mit a központban a belügyminiszter elgondol, az, legyen bár jó vagy rossz, a legutolsó faluban is érvényesüljön, a mint ő azt politikai pártállásból kifolyólag kívánja (ügy van ! 1 gy van ! a szólsőbaloldalon.) S ne legyen módja az egyénnek érvényesülni ! Pedig, t: ház, nagy baj fog származni abból, ha Magyarország vármegyei törvényhatóságaiból kihal a kötelességérzet, (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon) és az ön- kormányzatok teljes tétlenségre lóvén kárhoztatva, majd akkor, a midőn eljön a megpróbáltatás nagy ideje, nem lesznek azon helyzetben, (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon) hogy szavukat felemelve, érvényt is tudjanak annak szerezni azon hatalommal szemben, a mely Becsből dirigál, a mely Becsből pararcsol, és amelylyel szemben a t. belügyminiszter ur úgy is mint miniszterelnök, teljesen képtelen a 'cselekvésre, (ügy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) És ha igaz az, t. ház, a mit a belügyminiszter mond, hogy a törvényhatóságokkal igazgatni nem lehet, akkor ismételten kérdem, hogy vájjon ki ennek az oka? Vájjon nem a t. kormányok törekedtek-e törvényhozási és rendeleti intézkedéseikkel következetesen arra, hogy a vármegyei törvényhatóságokat teljesen lejárassák csak azért, hogy okuk legyen arra, miszerint kimondhassák, hogy ez a szervezet nem képes többé nagy feladatainak vitelére. Pedig csak akarni kell, és a belügyminiszter urnák tanúsítania kell azt a hirdetett jóakaratát a vármegyei törvényhatósággal szemben, talpraállíthatja őket, és abba a helyzetbe juttathatja, hogy ennek a nemzetnek, ennek az államnak olyan üdvös szolgálatokat tehetnek, a melyek teljesen elő fogják készíteni annak aczólnakelérését,amelyre minden jóravaló magyar ember törekszik, t. i. hazánk önállóságát és függetlenségét. (Úgy van a szólsőbaloldalon.) De a miniszterelnök ur is nagyon gyakran szokta hangsúlyozni és teljes joggal, mert hiszen igaz, hogy akkor, midőn valami fen- állót lerontani, megváltoztatni, vagy eltörölni akarunk, előbb kötelességünk gondoskodni arrul, hogy helyébe olyan institucziók vétessenek fel, a melyek az előbbit feltétlenül pótolják és helyettesítik. (Úgy van ! Úgy van ! a szólsőbaloldalon.) Kérdem a belügyminiszter úrtól, vájjon mifólekóp gondolja a vármegyéket pótol hatni Magyarország szervezetében ? Tett-e csak egyetlenegy lépést is arra, hogy azok a vármegyék, a melyek egy évezreden keresztül vódbástyái voltak Magyarország fen- állásának és alkotmányának, olyan instituczió, olyan szervezet által he- lyettesittessenek, a melyek biztosítsák a magyar államnak és nemzetnek legalább is további ezredévre hábo- rithatatlan fenmaradását? Egyetlenegy intézkedése sincsen erre vonatkozólag a tisztelt miniszterelnök
