Halas és Vidéke, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-28 / 39. szám

tömeg várta őket. Amint a zászlókkal elfoglalták az e czélra szolgáló területet, újból felhangzott a Rákóczy induló hangja, egy oiapat vonult színes zászlókkal, zeneszóval az alsó kör felől és csatlakozott a tömeghez. Kolozsváry Kiss István, akin a hosszas bere- geskedés nyoma meglátszott, teljes másfél óra hosszáig szónokolt a tőle sokszor hallott és tapasztalt hévvel. Elmondotta, hogy az itteni pártot 26 évvel ezelőtt ő alakította, az ő buzgólkodásából gyarapodott meg s fejlődött oda, ahol ma áll; azok a zászlók, melyek ma ódonnak, tépettnek látszanak, mindannyiszor diadalmasan kerültek ki a küzdelemből. Két képet tárt fel, egyiken Kossuth szobor, a másikon a ragyogó csillagos ég látható. Ё két kép tetszésével fejezte be beszédét:

— Miből lett a Kossuth szobor? Érczből. Az érez ásványokból lett kiolvsszíva s keverve. S midőn a formát, az alakot a művész kigon dolta s azt megtestesítette, akkor már gondolnia kellett arra a dicső függetlenségi küzdelmekre, melynek Kossuth apánk lelke teremtője volt. A járó kelők, kik a szobrot látják, már az ő alakját és az ő eszméit a függetlenségi eszméket egyszerre együtt gon dolják. A bányász, az az érczből kiolvasztó még nem tudta, hogy az ő munkájából mi lesz. Mégis a függetlenségi eszme fejlett ki belőle a művész munkája által, midőn a magyar függetlenségi eszme bajnokának alakját érezbe önté. Ha már most a bányász s a többi munkás, midőn e haza küzotével, ásványaival dolgozik, vagy a paraszt ember, mi dőn földjét szántja, a szellemi muukás, midőn munkáját végzi, egy szóval minden magyar ember, mikor dolgozik, folyton Kotsulh La jósra, mesés küzdelmére, s a haza függetlenségére gondol s ezen gondolattal nyugszik ie s ezzel ébred, ezen gondolat öukcnyíelen átmegy törekvéssé. Nyolcz millió embert lelkesítő gondolat és törekvés, melynek hasz nossága a többi nemzetiségekre is világos és kéUégbevonbatlan; át kell, hogy őket is, s a mit a magyar nemzet összessége akar, egy szívvel lélekkel annak létre kell jönni békességgel, csak annak — a függetlenségi eszmének — kell élni, csak arra, egyedül csak arra kell törekedni.

Petőfi Sándor szabadságharezunk lantosa s nemzetünk lelkületének igazi dalba öntője ezt mondja egyik gyönyörű költeményében; „Le ment a nap, de csillagok nem jöttének, sötét az éj, I közel s távolban semmi fény sincs, csak mécs világom s bonszerelmem ég Szép csillag a honszerelem, gyönyörűségesen ragyog, szegény hazám, szegény hazám te, neked kevés van ilyen csillagod. Mécsvilág, honszerelem, csillag viszonyítva a sötét éjhez a hazafi&tlansághoz, sok sok elmélkedésre ragadott engemet. Van-e magyar ember, kiben ne lenne honszerelem. Kialhatik e a honszerelem ? Én azt hiszem nem. Sok emberben csak pislog az, mint a koldus mécs. Vagy el ei homályosul, mind ködös, vagy nedves időben a csillag, vagy eltűnik, ha felhő takarja. Az egyes emberben az önzés vagy a kishitűség épugy elbágyasztja, láthatatlanná teszi. De midőn a természetben kitisztul s nagyon lehűl a levegő, megjelennek az égen a csillagok millárdjai. Megjelenik fényes pompájában a tejut, a mit a magyar ős mondája hadak utjának nevez. Ezen jelent meg Csaba királyfi segiteni Árpád apánknak, midőn hazánkat véres harezok között elfoglalta, s a honalapitás nagy munkáját vészes harezok között véghez vitte. Ép úgy nemzetünk lel kületében nagy veszedelem támad, vagy Bécs

felől hidegen tu a szél, a pislogó mécs helyett a hazafiak keblében kigyuladt a honszerelem fényes csillaga. A nemzet millióit elönti fénye örömével, S elnémul az irigység, el az osztály- harcz, a felekezeti villongás testvéri ölolke- zésben olvad föl. Az áldozatkészség lép a kapzsiság helyébe, a gyávaságot a hősi bá torság váltja fel. A honleány ékszereit dobja a haza oltárára és tépést csinál a sebesülteknek, Ifjú, öreg lelkesedve megy a küzdelembe a kunyhótól fel a palotáig. £ fenséges érze 1 mben megtisztult nemzet magával kell, hogy ragadja felséges urunkat és királyunkat is, mint Lenkeyi 48 ban a palatinus huszárok. Ez isteni pillanat meghozza a magyar függetlenséget és önállóságot. Ebben hiszek én. E hittel alszom, evvel ébredek. Ez tartóit fenn súlyos betegségemben. Midőn sokszor ágyam ban hánykolódva töprengtem véghez vitt munkám, fáradtságom csekély eredményén, melyet hazám függetlensége és önállóságának felépítésében ernyedetlenül Önök szeme előtt folytattam. De agyam minden munkája, szivem minden dobbanása csak azt fejezte ki: lesz még független Magyarország csak akarni kell.

A beszámoló végeztével párthívei házához vonultak, ahol Kuti Szabó Imre meleg sza vakban kérte föl a jelöltség elfogadására. Kolozsváry Kiss István megköszönvén párthívei bizalmát, a jelöltséget elfogadta és megígérte, hogy program beszédét a jövő vasárnap mondja el fél 11 órakor a városháza előtt.

A szabadelvű párt múlt vasárnap délután tartott választmányi, majd azt követő nagy gyűlésen kimondotta a párt, hogy ezúttal képviselőt nem jelöl, hanem a semlegesség álláspontjára helyezkedik. Alkalmas egyéniség nem fogadta ei a jelöltséget, már pedig a küzdelmet csakis nevezetesebb politikussal, vagy helybeli egyénnel remélte megvívható nak. amire azon körülmény mellett, hogy négy jelölt is lenne, kilátás is lett volna. Egy részt ezen indokból, másrészt azért, mert több mint bizonyos, hogy ha a szabadelvű párt is akczióba lép, általános szavazattobség egyik jelöltnél se jönne ki, ugv hogy pótválasztás lenne ; ismételt izgalommal a párt nem akarja kitenni a várost, mely pótválasztáson a már akkor egygyé tömörült párttal lévén dolga, a különben is elkésett akczió eredményre aligha vezetne: kimondotta a közgyűlés, hogy sem leges marad és a párt a szavazástól tartózkodni fog.

Az érdekes közgyűlés igen népes volt és a legszebb rendben folyt le. Török István, majd Vári Szrbó István és Nóiueih B. Miháiy felvilágosításai után a közgyűlés nyugodtan oszlott fel.

*

A szocziál demokrata párt vezetősége mint halljuk, szép csendesen munkálkodik. Aláírási iveket küldött ki. Az aláírók között lá'hatni olyanokat is, kik eg/ik másik országos pártra szavaztak legutóbb. Amint látszik, vagy száz siavazatra számíthat a párt. Tudjuk azonban, hogy se egyik, se a másik párton aláírókat az aláírás nem kötelezi.

Ingatlan forgalom.

Szept. 11—24

Kovács K. Pál és neje Paprika Judith megvették özv. Rébék Imréné Gál Juliánná, Kovács Lajosné Rébék Juliánná és Repcsák Sándorné Rébék Esztertől 120 hóid inoliai tanyás birtokát 20800 kor. Vácii István és neje Hugyecz Anna megvették ifj. Kis B. István és neje Bangó Judittól 1325 n. öl

szőllő földjüket 500 kor. ifj. Kis Rjbota Pál ás neje Nagy Tóth Rozália megvették Lakos Sándor és neje Tóth Juliánná 244 n. öl felsőszállási szántóját 300 kor. Kovács Vodér Benőné Babós Juliánná megvette Simon József és neje Sass Juliánná Il ik tizedbeli lakházát és 275 n. öl telkét 1100 kor. Ábrahám Sán- dornó Dezső Juliánná megvette Varga soponyai Istvánná Ábrahám Juliánná 536 u. öl szőllőjét 120 kor. Mészáros Imre és neje Brecska Mária megvették Váczi Jánoa és Veres József né Gyenizse Mária szőllőjét 600 kor. ifj. Pataki István és Pafaki Sándor megvették Kramraer József és neje Gazdag Piroska 8 hold 203 n. öl felső szállási szántó földjét 3000 kor. Ván Batá/.sné Kolozsvári Juliánná megvette Peöcz Anna IV. tizedbeli lakházát és 307 n. öl telkét 3200 kor. Brecska István és Barta Istvánná Tóth Mária megvették László Sándorné Piacz Zsuzsánna 408 n. öl szőllőjét 200 kor. Dalló Sándor és neje Mészáros Rozália megvettek Rátóíi György 935 n. öl szőllő és szántó földjét 740 kor. Kiss Benő és neje Kovács Zsuzsanna megvették Dr. Hofmeister Juda 2 hold ipari szántó földjét 900 kor. ifj. Fáncsi Mihály és neje Kecskeméti Jusztina megvették özv. Fáncsi Mihályné Brada Mária II. tiz. lakház és 180 n. öl tolekböli fele illetőségét 200 kor. Paprika Benő és neje Figura Katalin meg vették id. Nagy Kolozsvári Imre és társai 2 hold 608 n. öl feisőkisteleki szántó földjét 1400 kor. Feró D. Pál és neje Vida Mária megvették Patai József és neje Puruczki D. Terez 7 hold 800 n. öl felsőszállasi legelőjét 100 kor. Nagy Cz. Antal és neje Borbély Juliánná megvették Egyed I. Lajo3 11-ifc ti- zodbeli lakházát és 184 n. ö! telkét 1000 kor. Paprika Imre és neje Borbély Klára megvették Borbély Erzsébet Kalapáti Györgynó 1306 n. öl felsőszállási szántó földjét 200 kor. Jeges Sándor megvette Sándor Antal és Sándor Rozália Síél Józsefné 1426 n. öl rekettyéi kaszálló földjét 200 kor. Molnár Sándor és neje Gyalai Zsuzsánna megvették Bótás Sándor és neje Darányi Anna 34 hold 19 n. öl rekettyéi szántó és legelő földbirtokát 7000 kor. Kémeri Gyula és neje Tóth End- rész Mária megvették Kémeri Benő és társa szőllő és szántóbóli 4/5'öd rész illetőségét 400 kői. Németh István és neje Gömböcz Mária megvették Dr. Hofmeister Juda 999 n. öl szőllőjét 280 kor. Ónodi István és neje Tóth B. Eleonóra megvették Bergl Albert és társai III ik tizedbeli iakbázát és 244 n. öl telkét 6000 kor. Daiányi Sándor és neje Biró Zsuzsánna megvették Jeges Sándor Il-ik tizedbeli lakházát és 226 n. öl telkét 2600 kor. Mamlecz Benő és neje Keresztúri Sári megvették Kocsis Lajos 1396 n. öl szőllő és szántó földjét 600 kor. Pataki János és Pataki Krisztina férj. Halász Józsefné megvették Molnár K. Imre és fiai III. tizedbeli házát 1700 kor. Puskás Sándor és Mihály Johanna megvették Molnár István és neje Bacsó Zsófia 997 n. öl szőllőjét 640 korona vételárért.

Helyi és vidéki hírek.

— Tiszta választások. Nincs már meg a régi jó vi'ág — iegalább olyan mértékbeli mint eddig volt. — Nagy a tilalom. Törvényből Idézi az alispán mi a tilos, mi nem szabad az országos képviselő választásnál, ide iktatjuk következőkben: Nem szabad azon czéiból hogy valaki erre vagy arra a képviselő jelöltre szavazzon, senkinek pénzt, vagy pénzértéket.