Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-10-21 / 43. szám
kát. Vegye komolyan a haza minden polgára kötelességét és iparkodjék hivatását betölteni, nem tévesztve szem előtt azt a nagy igazságot,hogy a magánosok jóléte fokozza a közjót, az általános gyarapodás pedig csak feltétlen javára szolgál az egyénnek is. E kölcsönös viszszahatás előidézésére törekedjünk erőnkhöz képest mindannyian, és megtaláljuk a módját a mely egy bő és hatalmas Magyar- ország felépüléséhez vezet. Magyarország a német kereskedelemben. A kereskedelmi ministerium müncheni szak- fudósitója arról a szerepről, amelyet hazánk a német külkereskedelemben elfoglal, legutóbb a következő instruktiv jelentést terjesztette be a miuistériumhoz: „Németország kereskedelmében a rövid idővel ezeiőtt megjelent „Statisztikai Évkönyv" adatai szerint Ausztria-Magyarország a múlt 1899 ik évben 7304 millió márka értékű Németországba vaió kivitellel és 4664) millió márka értékű monarchiába vaió behozataliaí szerepei. A monarchiái kereskedelmi mérlege Németországgal szemben ezúttal is aktív és 56'5 millió értékkel kedvezőbb, mint a milyen volt a megelőző esztendőben. A mig ugyanis 1898- ban a monarchia kivitele 6612 és behozatala 453-7 millió márkát tett ki, addig 1899- ben a kivitel 69 2, a behozatal pedig csupán 12*3 millió márka értékkel nagyobb. E kedvező eredmény főleg a következő áruk nagyobbmérvü kivitelére vezethető vissza és pedig : Friss és szárított gyümölcsben 10 0 tojásban 9-2, ökrökben 6 9, árpában 5 2, bar. na szénben 4 5, korpában, malátacsiraban 2 6, s végül vasércben 1-1 millió márka értékkel volt nagyobb a monarchia kivitele, mint a szerencsésebb leszek . . . mondia fölemelve révedező tekintetét. Majd halk hosszú lépésekben járkálni kezdett a szobákban, és fe hér csontos ujjaival kopogtatta a bútorokat. — Milyen kopott itt minden, — beszélt csendesen, monoton hangon. Némelyik széknek három a lába, az asztal inog, az ablakot négy éve nem tisztították. Miért mindez ? — Hogy Gergely gondoz bennünket. És ez a sok rongy holmi itt! A képek görbén füg- nek a falon, az óra nem jár, sohsem tudjuk az időt, mert nem jut eszébe senkinek, hogy megcsináltasa az elromlott jószágot. Szevér ur nagy, kövér testévei fújt és fulladozva követte az öcsosét nyomról-nyomra, a hogy végigjárt a szobákon, megkopogíatva mindent. Hagyott kiáltott; — Hát mit akar ? Taián hintaszéket, meg aranyos uyoszolj át < Kajdacs-madarat nem V A ki az ablakközben üljön ezüst hintán és onnan iegázemberezze a világot ? — Nem, — mondia csöndesen Gedeon, Lehunyta a szemét és álmodozó hangon szóit; Csak azt, hogy más legyen itt minden. Ha asszonykéz simogatása éreznék itt mindenen ... Ha asszony leheiiet volna itt a levegőben, akkor minden másként volna . . . Krúdy Gyula megelőző 1898-ik esztendőben. Ezzel szemben a fontosabb áruk behozatalánál csupán egynéhánynál tapasztalható jelentősebb emelkedés. így gyapjúban 6'5, szénben 1*8, kokszban 1*1, arany- és ezüstárukban Г4 millió márka értékkel volt nagyobb a monarchia behozatala, mint a megelőző esztendőben. A monarchia a német birodalom összbevételében az amer kai Egyesült ÁUamok és Anglia után a harmadik helyen ’az összbevitel 12,6°/0-ával szerepel, mig a birodalom összkivitelében az öBSzkivitel 10 7%-ával Anglia után a máso dik helyet foglalja el. Németország a legutóbbi évben 273 millió márka értékben importált fát. E tekintélyes behozatal főrészben Oroszország, Ausztria-Ma gyarország, as Egyesült Államok és Svédország között oszlik meg, Nyers épü'etfá*, haszoníát a monarchia területéről a múlt esztendőben 702, Oroszországból pedig 69 5 millió márka értékben szállítottak Németországba. Ez áruban az 1898, évi bevitellel szemben a monarchiánál 7 3, Oroszországnál pedig 27'2 millió márka csökkenés mutatkozik. Svédország bevitele njers áiuban jelentéktelen, fűrész-áruban és egyéb munkált faáruban azonban a bevitel igen tekintélyes, s ez a műit esztendőben 37*7 miiiió márkát tett ki. Ugyanezen esztendőben megmunkált faáruban Ausíria- Magyarországról 355, Oroszországból 21-8, az Egyesült Államokból 19-8 millió márka értékben szállítottak Németországba. Oroszországot kivéve mindenik állam bevitele fokozatos emelkedést mutat a megelőző évek bevitelével szemben. így a monarchia bevitele 8 4 millió márkával multa felül az 1893. évi bevitelt. E számok a mellett tanúskodnak, bogy a beviteli kereskedelem a nyers megmunkálatlan fáról inkább a megmunkált fára tér át és e cikkben Németországnak nagy fogyasztó képessége van, mely Magyarország faipara javára az eddiginél nagyobb mértékben bizonyára annál is inkább kizsákmányolható, mert a nyers fát feldolgozó német ipar nyomasztó helyzetben van s előre láthatólag nem is lesz képes egyhamar föivirágozni, mert mindinkább külföldi, a száiiilást kevésbbé elbíró nyers anyagra szorul.» Megy egy ülés. Minden nagyobb hullámverés nélkül zajlott le a vármegye legutóbbi évnegyedes kői gyű lése, Sem a verőfényes őszi napsugár, sem az az egyébként elég érdekes tárgysorozat, nem csait a szokottnál nagyobb számú ínegyebi- zottsági tagot a zöld asztalhoz. Azok is inkább a nyári pihenő jó hatásához gratuláltak egy másnak, s melegen üdvözölve a szabadságáról jó egészségben visszatért és közszeretetben álló alispánt, kisebb csoportokban előszóivá s az idei termés eredményei iránt érdeklődve, egykedvűen hallgatták az előadók referádá- ját. Éiénkebb eszmecserét vártak a vármegye íőszolgabiráicak összesített jelentése a köz- igazgatás egyszerűsítése és egyéb ezzel ösz- szefüggő indítványok tárgyában, de Fazekas főjegyző előadása uíáu, a közgyűlés egyszerűen napirendre tért a jelentés fölött. Több szerencséjük voit a főszolgabírói mozgalomnak az irodai átalány felemelésére vonatkozólag, melyet a közgyűlés az eddigi 200 korona helyett 400 koronában állapított meg. A tárgyalás során az alispán Beniezky Fe- reacz, fői pán jubileumára nézve tett előterjesztést. A tárgysorozat többi pontjai azután gyors egymásutánban peregtek le, úgy, hogy már az első nrpon a 147 pontból álló rendes tárgysorozatot elvégezték s áttértek a póttárgysorozatra, malylye! a közgyűlés más napján rövid idő alatt szintén végezett a közgyűlés. Az általános érdekű tárgyakról a következőkben számolunk be : 1. Beniezky Lajos alispán tette meg előterjesztését a főispán 10 éves jubileumának megünnepelésére, amely iránt általános a köz- óhaj. Amidőn a maga részéről örömmel ad kifejezést egy ez irányban megindult mozgalomnak, kéri a közgyűlést, szíveskedjék nyilatkozni, hogy mily formában óhajtja a jubileumot megünnepelni. Tahy István cs. és kir. kamarás, megyebizottsági tag indítványozza, hogy f. évi november 24-én rendkívüli közgyü lés tartassák, s az ünnepély részteleinek megállapításával az alispán bizassék meg. Alispán tájékozásul kijelenti, hogy az ünnepién terve szerint 24-ikén a rendkívüli közgyűlést megtartják, amely tisztán a jubileumnak volna széniéivé. Ezen az alispán einököine s vázolná a rendkívüli közgyűlés czélját. Azután a főjegyző méltatoá a főbb érdemeit, majd a megyebizotíság részéről Üdvözölné egy megye bizottsági tag a főispánt, ameiy üdvözlő be- gsÁdokre a főispán válaszol. E zei ki voina merítve a közgyűlés tárgysorozata. Utána a tiszti kar egy emiékaibumot nyújtana át ő excellentiájáaak, majd a rendezett tanácsa városok és a községek üdvözlése következnék. A közgyűlést ünnepi disziakoma rekesztené be, amelyre nézve az alispán a részieteket és a helyet a jelentkezők számához képes, később fogja megállapítani, Tahy István és Beilaágh Imre. k;r. tan. főügyész hozzászólása után a közgyűlés az alispán javaslatát egyhangú lelkesedéssel elfogadta s az ünnepély részteleinek megállapítását az alispánra bízta. A vármegye tiszteletbeli tisztviselői pénteken délután tartottak értekezletet, amelyen elhatározták, hogy külön diszaibuuiot nyújtanak át a főispánnak. 2. Szilágy vármogya és Nagyvárad város közönsége kéri, hogy az 1903. évben lejáró váms/erződések megváltoztatására irányuló s a képviseiőházhoz intézett felirata pártoitassék. Tudomásul vétetett. 3. Győr sz. kir. város thatósága kéri, hogy a tisztviselőknek vasár- és ünnepnapokon munkaszUnet engedélyeztessék. A vármegye tisztviselőinek a vasárnapi munkaszünet elrendeltetett. 4. Csanád vmegye közönsége kéri, hogy a pusztai birtokosok községi adózási kedvezményének megszüntetése tárgyában a kép- viselöházhoz intézett felirata pártoitassék. Tudomásul vétetett. 5. Csanád varmegye közönsége megküldi pánolás végett a korcsmái hitel korlátozására vonatkozó és az igazságügyminiszter úrhoz felterjesztett je.eaieiét. Tudomásul vételeit 6. Nagyvárad város közönsége pártolás végett megküldi a miniszterelnök úrhoz intézett azon feliratát, mely szerint állást foglal Béos város azon határozata eilen, a mely szerint a Magyarországi helyek német nevét óhajtja használni a megállapított magyar nevek helyett. Tudomásul vetetett. 7 Maros-Torda és Kolozs vmegye határozata, a hazai ipar pártolása tárgyában. Tudomásul vétetett. 8 Kolozsvár város tanácsának kérelme, a
