Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-29 / 53. szám
Melléklet a „Kun Halas“ 53 ik számához A népszámlálásról. Most, hogy a népszámlálás megkezdése küszöbén var, szükségesnek tartunk arról egyet-mást, elmondani. Mindenek előtt azt az általában elterjedt balga hirt czáfoljuk meg, mintha a népszámlálás adó emelés czéíjából, uj adózási alapok ki- fürkészése végett történnék. Istennek hála! lakosságunk józan része ennek az ostoba mesének ma már nem ad hitel, de, mert még mindig vannak ilyent hivő balgatagok, ezeknek a kedvéért mondjuk meg, hogy a népszámlálás az országos közállapotok tüzetes megismerése végett szükséges statisztikai adatok egybe gyűjtését ezé.ózza, mert azokból a számokból fog majd a kormány egyet-mást kiolvasni s ehhez képest fog újítani, javítani ott, a bo! kell. Az azonban, hogy a népszámlálás fiaál, ez munka lenne, mint a köznép egy része hiszi olyan messze áll az igazságtól, mint némelyik majsai tanú val omása. 1880 ban hozta az országgyűlés azt a törvényt, mely elrendeli, hogy az országos közállapotok megismerése végett, minden 10 évben általános népszámlálás tartandó az egész országban. Ez a második 10 év a jövő — 1901 — esztendő. A népszámlálás, mely az 1900 decz. 31-ike és 1901 jan. 1 e közti éjiéikor létező állapotokra terjed ki, nemcsak a szoros értelemben vett népszámlálásra szorítkozik, hanem felöleli a szellemi képzettség, testi hiba, földbirtok, foglalkozási ágak, ipar- kereskedelmi tőkék, eszközök, épületek anyaga, etbre vonatkozó adatokat is. S mert a kormány nagy súlyt helyez az erre vonatko.ó adatok poctos beszolgáltatására s mert maga is milliókat ad ki a népszámlálás költségeire, megköveteli a polgároktól, hogy honpolgári tisztesség érzetük és kötelességük megfontolásával, a gyűjtött adatokat pontosan szolgáltassák be. A kibocsátott utasítások főbb pontjai a következők: a népszámlálás házról-házra, lakásról-lakásra menve a helyszínén fogana- tosittatik. A lakosság eleve, a szokott módon figyelmeztetve lesz, hogy mely napon fog a kinevezőt! számláló biztos nála megjelenni s ekkor a családfő, vagy helyettese otthon köteles tartózkodni, hogy a kellő felvilágosításokat megadhassa És ez az otthon tartózkodás annál is inkább érdeke minden családfőnek, mert a számláló biztos őt többé fel rém keresi, hanem beidézteti a városházához, a mi bizonyár? kehemet.énebb. A kr pedig tudva hamis, vagy valótlan statisztikai adatokat vall be, vagy az adat szolgáltatást megtagadja, kihágást követ el s 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bűn tettetik. Viszont a bevallott adat, hivatalos titkot képez a számlálók részéről, kik 1», ha ezen adatokat illetéktelenül eiáruják, másnak kiszolgáltatják, 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedő pénzbírsággal bűn- tettetnek. Az utasítások 45. §-a hangsúlyozza, hogy „a népszámlálási adatok az adók kivetésénél alapul nem vehetők“ — igy tehát ne féljen senki atiól, hogy ha az igazat megmondja, magának okoz kárt. A népszámláláshoz egy egy város 3 féle lapot basznál, u. m.; minden egyénről külön egy-egy lap, egy egy házról u. n. házi gyűjtő Ivet, melyhez beíüzeínek a házban lakók egyes t gjai s azután a város készít kti'ön várcsi gyüjíőivet, az adatok összegezésével. Mindenkihez a következő kérdések intézteinek : Mi a neve? Mi czimen lakik a lakásban? Mi a neme? Mely évben született ? Hol született? Mi a honossága? Mi a vallása? Mi az anya nyelve? Milyen nyelveket beszél? Mi a családi áiiapo!a? Tud e írni olvasni ? Van-e valami testi, vagy szellemi fogyatkozása? Van-e háza? Van e földbirtoka és milyen forüiottt? Mi a főfoglalkozása? Var-e mellék foglalkozása? Űz-e ipart, kereskedést? Mi'yen üzleti tökéi és eszközei vannak ? A kik 1900 decz. 31 és 1901 január 1 közötti éjjel utón, vagy idegen lakásban vannak, a mennyiben rendes lakásuk van, itt. és nem tényleges tartózkodási he!yükön iratnak össze. Ugyanez áll azokra, akik a népszámlálás lartama — jan, 1—10. közt — u on vannak, a mennyiben régi lakhelyükre visszatérni szándékoznak. Katonák tényleges tarlózkodási helyükön iratnak össze. Végül még azt emeljük ki, hogy a népszámláló biztosok a népszámlálási functió teljesítése alkalmával közhivatalnokoknsk tekintetnek s igy az ellenük elkövetett minden bántalom a törvény szigorúbb büntetése alá esik. Ismerve városunk lakosságának józan felfogását, hiszszük, hogy nem fog a népszámlálás akadályokba ütközni. A közigazgatás egy szerüsi- tése. Nagy fontosságú tanácskozás volt folyó hó 14-én és 15-én a vármegyeházán. Benicaky Fe- recz főispán elnöklete aitt a belügyminiszter- nrk f. é. 125000. számú leirata folytán értekezlet volt a végbő1, hogy a szerzett tapasztalati gyakorlatok alapján javaslatok tétessenek a közigazgatás egyszerüsiíése iránt. Resztvettek az elnökön kivül Benicrky Lajos alispán, Fazekes Ágost főjegyző, Beliaágh Imre főügyész, Tóth József tanfelügyelő, jSárczy László pénzügyigazgató, dr. Kapis János anyakönyvi felügyelő, dr. Babó Mihály h. polgármester, Sziládi Lajos, DazsŐffy Emil, Ivánka Pál Csil ay Imre fősío-gabirák. Dumísa Jenő, Guóody Ferecz polgármesterek, Baky Béla főszámvevő, Viczián Ádám főpénzíárnok, dr. Züinszky János, dr. Zolnay Jenő ügyészek Agorasztó Tivadar aj legyző, Cseresnyés István és Perlaky Ede mérnökök, dr Ktudik Imre főispáni titkár, Szegedi Albert Bitseky Gyula, Jamriska Lajos községi jegyzők. Az értekezlet mindvégig élénk figyelem és részvétei mellett folyt le bizonyságául a belügyi kormány azon eljárása helyességének, hogy mielőtt e nagyfontosságu kérdésben határozna, módot kiván nyújtani a külső közigazgatás gyakorlati munkásainak arra, hogy ebben a kiválóan gyakorlati jellegű kérdésben nyilatkozhassanak, a közigazgatási életben szerzett tapasztalataik alapján indo költ javaslatokkal előállhassank. Az értekezlet elé annak tagjai számos javaslatot terjesztettek elő. A tárgyalás akként folyt le, hogy a belügyminiszter leiratával kijelölt irányelvek sorrendjében Bitseky Gyula előadta & gödölői járási jegyzők nevében a javaslatait és ezen javaslatokkal kapcsolatosan az értekezlet többi tagjának congruens javaslatait az értekezlet felülbírálta, A létrejött megállapodások szövegezésére a főipán elnöklete alatt az alispánból, pénzügy igazgatóból, Dezsőffy Emil főszolgabíróból, Dumtsa Jenő polgármesterből, és dr. Kludik Imre tőiepáni titkárból álló szükebb körű bizottság küldetett ki. Ezen bizottság folyó hó 16-án összeült és a megállapodások végleges szövegezése végett legközelebb újra összejön. Legközelebb visszatérünk e kérdésre. A gazdasági munkás- és cseléd-segélypénztárról. Az 1900. évi XVI. t'örvényczilík. FöldmivelésUgyi kormányunk jövő év január elsejével lépteti életbe a gazdasági munkás- és cseléd-segélypéDztárakról szóló 1900. évi XVI. t.-czikket. Nemes és humanus czélokat valósit meg ezen uj törvény, moly az önsegély alapjára építve fontos mezőgazda ;ági érdekeket szol* gál, mert nemcsak a munkások és cselédek sorsa biztosításra nyújt eszközt és biztos alapot, de egyúttal a szolgálat és munkaadó gazdaközönség érdekeit is előmozdítja, a mun- nást és munkaadót közelébb hozván egymás hoz a kölcsönös megbeszélésnek veti meg alapját, melynek erkölcsi haszna bizonyára anyagilag is érvényesülni íog. Röviden a következőkben ismertetjük ezen üdvös törvény intézkedéseit. A munkás- és cseléd-segély pénztár országos jellegű, mely államilag egy országos bizottság által kezeltetik. A pénztárnak aiapitó, rendes es rendkívüli tagjai vannak. Alapitó tag az, ki egyszer s mindenkorra 50 k. fizet a pénztár czeijaira. Rendes tag lehet — nemre való tekintet nélkül — minden munkás igazolványnyal biró munkás, cselédkönyvvel biró (külső) gazdasági cseléd és minden gazdasággal foglalkozó egyén, ki 14 életévet betölti, de 35 évnél nem idő.ebb. Az első öt évben, tehát 1905. év végéig, felvétetnek olyanok is, kik 35 évesek múltak, de az 50 évet még nem halad ták túl. Rendkívüli tag lehet minden munkás iga zolványnyal biró munkás, nemre való tekintet nélkül. A rendes tagok két csoportra oszlanak : a) olyanok kik heti 20 filléres részietekben évenként 10 kor. 40 fii!, évi tagdijat fizetnek ; b) olyanok, kik ennek felét, azaz hetenként 11 fülért évenkint 6 kor. 72 fill, tagdijat fizetnek. A rendkívüli tagok évenként 1 kor. tagdijat fizetnek. A felvételi dij rendes tagoknál egyszer s mindenkorra 3 korona (35 évesnél idősebb 4 koronát fizet) rendkívüli tagok felvételi di jat nem űzetnek. Az a tag, ki két könyvet vált, kétszeres befizetést teljesít, de kétszeres segélyezésre is van igénye. A tagdíj féléves részletekben fizetendő és pedig az első félévi részlet "a belépéskor, a második részlet félév múlva. A befizetések a póstatakarékpénztáraknál történnek. A befizetések úgy is történhetnek, hogy a tag az elöljáróságtól gyűjtői apókat kap, melyre 20 i'lető’eg 5 és 6 filléres postabélyegeket ragaszt 8 a félév lejártával ezzel fizet a pósfataka- rókpéuztárnak.
