Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-29 / 53. szám
A felvételi dij a helyi bizottságnál fizetendő. Az I. csoportbeli (évi 10 kor. 40 fill, tagdíjjal) rendes tagok segélyezése. Baleset esetében ingyenes gyógykezelés. Ha egy hétnél tovább válik baleset miatt munkaképtelenné (úgy hogy telét nem keresheti meg mint egy más egészséges munkás) 60 napig napi 1 korona segélyt kap. Baleset miatti rokkantság esetén, a fenti 60 napi segélyezési idő után, a munkaképtelenség egyéb tartalmára havonként 10 kor. segélyt kap. Baleset miatti halál eseíébeD a hátrahagyott család egyszer s mindenkorra 400 kor. segélyt kap, ha pedig az elhaltnak felesége vagy gyermeke neu marad, 100 korona temetési segély fizeteítik ki. Bokkantság es tében, ki a pénztárnak 10 év öta tagja s bármely okból rokkanttá válik (s felét sem keresi meg mint egészséges munkás) élete folytáig, vagy mig keresetképes lesz, havonként 10 kor. segélyt kap. A ki 65. évét betölti s rokantsági segélyt nem kapott, egyéb igényei fentartása mellett 100 kor. kap. Halál esetén (nem baleset folytán) azonTag családjának ki 5 évig volt tag, 200 kor., ki 10 évig, 250 kor., ki 15-ig, 270 kor. egyszer s mindenkori segély fizettetik ki. Ha háromnál több árva marad, a segély is magasabb. Család (házastársi nélkül elhalt tagok temetési költségére 100 kor, fizettetik ki, ha az illető 5 évig volt tag. A II. csoportbeli (évi 5 kor. 72 fill, tagdíj) tagoknak hasonló segély jár azou külömbség- gei, hogy rokkantság esetén 65 évök betöltése után és nem baleset következtében beálló halál esetén csak tele segély adatik. A rendkívüli tagok csak beleset esetén kapják a fent körülírt segélyt. Bokkantsági segetyre 65 eves korukban adandó 100 koronára s nem baleset következtében előálló halál esetén családjuknak segélyre igényök nincs. A gazdasági (külső) cselédek minthogy munkaadójuk a törvény 8 §-a érteimében évi 1 korona 20 fillér hozzájárulásra vau kötelezve, a rendkívüli tagokkal egyenlő segély ben részesülnek, Megjegyeztetik, hogy gazdasági cseléd is lehet rendes tagja a pénztárnak. A törvény értelmében a gazdasági (külső) cselédek összefognak Íratni s minden cseléd után a gazda 1 korona 20 fillér hozzáj áru lási dij megfizetésére van kötelezve, mely közadók módjára hajaiik be. A hozzájárulási dijjat a cseléd bérébe betudni vagy ennek megfizetésére a cselédet kötelezni tilos. Az a gazda, ki mint alapító tag belép s cselédje helyett az I. csoportbeli tagdijat (1. kor. 40 tiii.) sajátjából fizeti be s ennek a dijnak csak telét tudja be a cseléd bérébe, a lenti 1. kor. 20. fill, hozzájárulás dijat megfizetni nem kötőit s. Az állam évenkint 100 000 koronával járul a pénztár gyarapításához. Eonyit röviden a törvény intézkedéseiről, a részletekről maga a törvény s a végrehajtás tárgyában kiadott rendeletek nyújtanak kellő felvilágosítást. A pénztár igazgatására nézve a következő intézkedések tétettek: Minden községben, hol a pénztárnak egalább 50 tagja van, helyi bizottság alakittatik, melybe 4 tagot a képviselő-testület, 4 tagot a hozzájárulásra kötelezett munkaadók (1 kor. 20. fill) 4 tagot pedig a he'y beli rendes és rendkívüli munkaadó választanak maguk közül. Egyébkén*, ha nincs 50 tag vagy helyi bizottság nem alakul, a he!yi bizottság teendőit a községi elöljáróság látja e! vagy esei'leg helyi megbízott küldetik ki. A helyi bizottság veszi fel a tagokat, kezeli s számolja el a felvételi dijakat s közreműködik a segélyezéseknél. A központi igazgatóság feladata mind ezek központi vezetése, nyilvántartás, segélyek folyósítása s a számadások készítése. A központi igazgatóság elaökét a föld mivelésügyi m. kir. miniszter nevezte ki, 4 tagot is ez jelöl ki, 4 tagot az alapítók, 4 ragot pedig a helyi bizottságok választanak Kormánybiztost a földmivelésügyi miniszter nevezi ki. Átmenetileg az igazgatóság tagjait a föld mivelésügyi miniszter nevezi ki. Állami felügyelet ellenőrzés czimen a pénztár költséggel nem terelhető. A helyi bizottságokat a közigazgatási hatóságok e lenőrzik. Ezekben vázoltuk röviden a pénztár czél- ját és szervezetét, a részletes eljárás törvény és rendelet utján szabályoztatok s részben fog még szabályoztatni. E tervezetből különösen két, tény dombo rodik ki és pedig első sorban az, hogy gazdasági munkások s cselédek, sőt egészen kis gazdáknak mód és alkalom nyuj atik, hogy önkéntes társít ás utján (mert a köte lekbe való lépés nem köteles) baleset, rokkant s halát esetére önmaguknak családjuknak megélhetéseket biztosító segélyt óiztosiihatnak; másodsorban az, hogy a cseledtartó gazdák azon csekéiy dij által melynek megfizetésére a törvény kötelezi őket, cselédjeiknek baleset esetén úgy maguk, mint eseiédjők előnyére segélyt biz iosúhatnak. Teljes tudatában vagyunk annak, hogy ezen humanus intézmeuyt — molynek lé restlose Darányi miniszternek egyik nagy erdeme — úgy a munkaadó, mint a munkásosztály jóakarattal fogja támogatni s birtokosaink közül bizonyára többen lesznek, kik alapító tagul belépve egészben vagy részben való hozzájárul« иáltal hűségesebb szorgalmasabb cselédjeik sorsat emberbarát! szerettei biztosítják. Tudjuk, jól, hogy ísieszámban vannak vármegyénk gazdai között, kik eddig is eiuherbarati szeretettel támogatták és segítették hűséges s szorgalmas munkásaikat s cselédjeiket ; hisz igen-igen sok azon gazdák száma, kiknél ivadékról ivadékra ugyanazok a cselédek s munkások vagy ezek ivadékai vannak alkalmazásban, kik közül ha baleset vagy rokkantság nnat egy egy nem tejesii- iteue vállalt munkáját vagy szolgálatát, gazdája, munkaadója azért sem öt, sem c^aiadjat kenyer nélkül nem hagyta, de azi is tudjuk jói, hogy a viszonyok változók s oizonyára megnyugvással fogják az ilyen gazdak is látni, ha alkalmazottjuk sorát csekély segéiyiyei állandóan biztosítják, Az a cseled és munkás pedig, ki munkája után sorsát biztosítva tátjahuségesebb, szorgalmasabb munkássá lesz az ő kenyér adójának. A jó gazda s a jó cseléd eddig is egymásra tatáit, a régi pátriáichaiis viszonyt ugyan magzavarta a közelmúltban a lelketlen izgatók lelkiismeretlen üzelme, de garantiát látunk ezen törvényben arra, hogy az az elhintett konkolynak csiráját is ki fogja irtsni és a követelés tudó s jó lelkű gazda jóságát nem rut hálátlanság hanem hűséges és szorgalmas munkásainak és cselédjeinek ragaszkodása fogja viszonozni S. G. Pulyka tenyésztők figyelmébe. A földmivelésügyi m. kir. Miniszter Ur, Pest Pilis Solt-Kiskun megye Gazdasgi Egyesülete részére csere utján való kiosztásra faj baromfiakat engedélyezett; ezen baromfiak közül 35 drb pulyka kakast városunk gazdái között óhajt az egyesület elhelyezni. Miután határunk bel- ёз külterületén évenként több ezer darab pulyka képezi az adás vevés tárgyát és különösen a fehér pulyka tenyésztés örvendetes lendületet vett, országos vásárainkon gazdasszonyáink 5-6 ezer darabot is el adnak; ősszel s tél elején kupcezek, baromfi szállítók hizlalva szinte nagy számú pulykát szállítanak: a halasi baromfitenyésztőkre fontos jövedelmező kereseti ágat képez a baromfitenyésztés, különösen érdekünkben fekszik tehát, hogy a pulyka nemesítés által e baromfi jószágot értékesíteni, tartósság, súly, toll, szaporaság,hus tekintetében jövedelmezőbbé tenni, s a már is kereskedelmi üzletet kepező baromfitenyésztést előmozdítani. A megyei gazdasági egyesület jóakaratu támogatását a gazda közönség javára a városi elöljáróság elfogadta, s ennek folytán felhivatnak a pulyka tenyésztéssel foglalkozó gazdák és gazdasszonyok, hogy akik nemes faj pulykákat óhajtanak tenyészteni, jelentsék magukat a polgármesteri hivatalban, (hol bővebb fel világositás adatik) nyilvánítsák szándékukat: mennyi kan pulykát tartanak meg? Ezen bim baromfi kiosztása úgy történik, hogy a ki kedvezményben részesül, az sajat pulykája közül csere kép be ád egy kau pulykát. A jelentkezésre matói számúvá 10 napi határidő Űzetik ki. Piaczi helypénz. A folyó hó 21-én megtartott városi közgyűlés ismét foglalkozott a sokat vitatott piacú hely pénz kérdésével. Leérkezett az aiispáni határozat a mely Török Isván s társainak íelebbezését elfogadva megsemmisítette a városi közgyűlés azon határozatát, a mely kimondja, hogy a helybeliektől nem szednek helypenzt. Esen megyei határoza ot a közgyűlés sérelmesnek találván, az ellen panaszszal élt, a melyet a városi t. ügyész a kővetkezőkben foglalt írásba: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság 1 Haias város vásári és piaczi helypénzsze- dési jogának bérbeadása tárgyában 1321 kgy. 1900 sz. a. hozott határozat eilen az 1896: 26 t. ez. 34 § ának 2-ik pontja alapján panaszszal élünk és arra kérjük a tekintetes Törvényhatósági Bizottságot: Méltóztassék jelen panaszunk folytán az összes iratokat a Nagy- meltóságu m. kir. közigazgatási Bírósághoz folterjeszteni, hol is az iránt esedezünk, hogy a panasznak helyt adni, a neheztelt megyei bizottsági határozatot: itéietileg hatályon kivül helyezni és a mi 101/1899 kgy. sz. határozatunkat inegerösi еш kegyeskedjék. Az okok, melyeknél fogva mi a panasz
