Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1900-12-23 / 52. szám

tárgyakkal egybe csomagolni rém szabad, j 2. Csomagolásra faiáda, vesszőből font kosár, viaazos vagy tiszta közönséges vászon, kisebb értékű és csekélyebb súlyú tárgyaknál pedig erős c*omagló ppir használandó. A pecséfe- lésnc! vésett pecsétnyomó liaszná'andó. 3. A czirn zésnél kiváló gond fordítandó a czimzetí vezeték és kereszt nevének és lakhelyének poiuo? kitételére: a Budapestre és Becsbe szóló küldemények czimirafaibau ezenkívül a kerület, utcza, híz záni, emelet és ajtó jelzés stb. is kiteendő. A rende'ie'éd hely tüzetes jelzés (vármegye) s ha ott posta nine?, az uto!só pos a pontos és о vasható feljegyzést különösen szükséges. Budapest, 1900. évi deezenber 10 4 A czimef magára a burko latra kell írni, da ha ez nem lehetséges, úgy a czim fatáblácskára, bőrdarabra vagy erén; lemczpapirra irar.dó, melyet tarlósai) a csomaghoz ke l kötni. A papírlapokra irt czimekei mindig egész terjedelmében kell a burkolatr- felragasztani. Felette kívánatos, hogy a fel adó nevét és lakását, továbbá a czimirai összes adatait feitünleiő papírlap (ezédula) legyen magában a csomagban is. Kivánaio- továbba, hogy a feladó saját nevét és lakását a csomagon levő ezimiiat íeiső részén is ki tüntesse. 5 A csomagok tartalmát úgy a czim iraton, mint a szailiióieveien szabaioean és részié esen kell jelezri. Budapestre és Bécsbe szóió, eleími szereket illetve fogyasztási adó alá eső tárgyakat (husnemü, sneezes italok stb.) tartalmazó csomagok czimiratain nem különben az ilyen csomagodra vonatkozó szállítóleveleken a tarts om minőség és meny nyiség szerint is kiírandó, (pl, szaiona P/2 kgr., egy ршука 3 kgr., 2 liter tor slb.j A tartatom ily résziéi es megjaö.ése a fogy asz tási adu kiyetese szempon.jabol szükséges es a gyors kezbestitSi- ienyege»eu elömoztíuja.

— л „KisKő.öéí tar. jótékony aőegyier sajat aiapja javar■ a „Kiskőrösi ILvaso E^y^el" he.yisegeibon 1900. dtczemoer ho 26-an Hangversenynyel Egybeköuíu jótékony cze.u, zártkörű Tánczestelyi rendez. S/.emeyjegy 2 korona. Csa.adjegy 5 korona. Feiültizeiesen köszönettel fogadtatnak. Kezdete ti órakor. Műsor a következő: 1. A szem, a XX-ik szazad kózitkedesi eszköze — Fe.oivassa: dr. Berkoviis Jakab ui. 11. Wюта waky : Legenda ; Hubay: Coárdaje.enetek E,Őadja. Mozey Vilmos ur, hegedűművész. Ili. Goitein Pál : Letűnt alom; Louis Grejh: Parais á ta fenéire; Bobért Franz: Összei. Éuekii dr. Mandei Edene ucnö. IV. Víg momnog Előadja : Steiner Bózs.ka к. a, V. Eaff-Gounod: Juli- ette Vaise; Liszt: Einpsodia. Előadja: Goitein Pál ur, zongoraművész. VI. Vreuxíemps: Bal iade et Foiouaise E.őadja: Mezey Vilmos ur, hegedűművész. V11. Petőfi ,a Hortobágyon, melodráma, irta : Váiady Antal, zenéjét szerző Kuu László Szava ja : Sterner Géza Gusztáv ur. Az összes zenetzámok kíséretét Goitein Pai zongoraművész ur voit szives elvállalni.

— Egy magyar gyógyintézet Abbáziában. Most minőn karácsony idejében szép hazánkat sűrű hú lépői borii ja es a téli zoiu szelek hegyre völgyre rideg fagyott hoznak mily szép azon deli vidékekről álmodozói, melyeket a termoszét: enyhe éghajlattal áídou meg, hová a tél ereje nem hat, hol most n. meleg a napnak sugara, zöld a laknak .ouibja És egy ilyen áldott tájék nem is esik oiy távol tőlünk. Alig 1 napi úrázás a robogó gyorsvonattal, egy hirtelen elhatározást és a ki reggel otthon még bundájában szánkóiéit, másnapon „Überzieherében“ sétálhat Abbázia kies tengerparti p&rkuijaiu. Éi kit rozzant

egészségi állapota, vagy üdülési vágya űz e! az északi zord télből enyhébb tájékokra, an лак Abbázia mint téli klimatikus gyógyhely annál is inkább ajánlható, meri, ett van min* gyógyulási főtényező Dr. Szegő Kálmán hires általánoran (ismeri és közkedveltségnek örvendő szanatóriuma ér viz-gyógyintézete. Jobb aondozást, lelkiösmaretesebb kezelést és kitti nőbb ellátás - betegvftgy gyengélkedő s bo sem falaiba^ Dr. S égő Kálmán családi*? ntézetéué'. D •. Szegő Kálmán hírneves magyar orvos mintaintézefet alapított közvetlen az Adrii partján — azt elösmeri úgy a száz és száz beteg és üdülő, kik a vi’ág minden íájékábó jőve ott javulást és gyógyulás nyertek, de e'ösirierfe azt az intézetnek sok jeles vendége is, kik kellemes nrpokat töltöttek el „Dr. Szegöéknél", közö tűk koszorús költőnk Jókat Mór, ki ott töltött idejéről remek kis táreza-czikkben számolt be, és ki Dr. Szegő intézetét „kis paradicsom“ nak nevezi De nemcsak felnőtt idegesek, gyenge, vér szegény és más ilyneműk betegek, hanem gyermekek is, gyenge fej ődésükben vissza maradt csemeték es hurutokra hajlamosak E felvétetnek az intézetbe erősítés és edzés czéljából és ily gyermek mellé nem is szűk ségeltetik kísérő személy. Dr. Szegő szanatóriumában a gyermekek tel ügyeletére ét gondozására a legszigorúbb intézkedések ál anak fenr. Ki Dr. Szegő gyógyintézete feiő bővebb tájékoztatást ^kiván, kérjen onnan prospektust. Éppen most újév körűt kezdődik Abbázia legszebb idénye. Míg náiunk mindenütt hó fekszik, az abbazía szanatórium gyönyörű parkjában ibolyák nyílnak és narancsok sárgulnak. Míg hazánkban a hőméi ö állandóan „mínuszt“ mutat, Abbáziában, Dr. Szegő in éietébeu a meleg és edző tengeri fűrdü után órákhosszat sütkérezhetünk a nap melegen, gyermekeink pedig szaimakalapban játszadozhatnak a teng érpár a játszóhelyen eivezve a tenger üde levegőjét . . . Egy par „zona“ az egesz — aki Саак teheti eivezzc a telet ott lenn, hová a tél rósz befolyásai nem hatolnak.

— АззаоауоК Leányok1, kiket jövendőjük erdőket, hozassak meg Zit. El.-Lohia most megjelent szellemes jostó könyvét, renki- vüt szenzatios 1 1 korona beküldése ellenében (bélyegekben is) bérmentve zárt aboritékban küldi: Hodeon András köny vkereskedese Miskolcion. Utánvttiel 40 üilerrei több.

— „Magyar Szó“ előfizetési felhivá a,

A „Magyar Szó“ újévkor lep második évfolyamába. Tizenegy hónapos eiete beiga zolta, begy a haza ellenségeinek a „Magyar Szó“ a legveszedelmesebb ellensége. Minden társadalmi, politikai és művészeti kérdésben a „Magyar Szó“ függetlenüi foglalt állást. Csakis a „Magyar Szó“ lehetett független minden irányban, mert függetlenséget nemcsak programújába vette, hanem meg is valósította. A „Magyar Stó“ semmiféle poii tikai pártnak, semmifele társadalmi érdek- csoportnak nem áll szolgálatában. Ez a teljes tüggeiieneég biztosította a „Magyar Szó“-nak azt a nagy hatást, melyei a közéletre gya sorolt. A „Magyar Szo“-ról úgy beszélnek, úgy fogjak lei, mint az egyetlen ellenzéki újságot, melynek van bátorsága minden1 megmondani, mit a közjó javára szükségesnek talál megmondani. A „Magyar S.ó“ olvasása nélkül senki sem lehet eleggé tájékozott a közviszonyokról, mert a „Magyar Szó“ az egyetlen újság, те у semmit et nem hallgat, semmit el nem tussol, melynek szókimondását csupán az írod dini jóizlcs szabályozza. Tát cza

és hírrovata máris a legjobbak közé tartozik az egész magyar zsurnalisztikában s maga a lap élénkebben van szerkesztve, mint minden más újság Mindezeknél a legmelegebben ajánlhatjuk olvasóinknak, bo«y fizessenek elő „Magyar Szó“ ra. Az e'öfizetési árak a kö. vetkezők: Egész évre 28 kor. — fii. Fél évro 14 kor. • fii. Negyed évre 7 kor. — fi!. Egy hónapra 2 kor. 40 fi!.

Közönség köréből.* Köszönet nyilvánítás.

A kaszinó ifjúsága által decz. 8-ikáu a a kaszinó termében rendezett Vörösmarty ünnepély alka'inával őszinte köszönetét mondok : első sorban azon élite közönségnek, mely szives megjelenése által ünnepünket fényesé tette a feiülfizetéseivel nemes czélunkat si serre vezette; Továbbá Balogh László tanár urnák, a főgimnázium! ifjúság jeles énekkara nak, Egry Kálmán művész urnák és Dr. Hermán Ferencz ügyvéd urnák, kik közreműködésükkel hazafias ünnepünk műsorát gazdaggá éa élvezetessé tették, úgy szintén a főgimnázium tekintetes igazgatóságának azon szives eiőzé- ieuységért, hogy nemcsak az énekkar közreműködését engedte meg, hanem a gondjaira bizoct derék íanulóiíjuságnak is módot nyújtott arra, hogy nemzeti ünnepünkén résztvegyen 3 annak sikeréhez mindvégig hozzájáruljon.

Hasas. 1900, decz. 18 ikáu.

D. Orbán Gyula a kaszinó háznagya és a rendező bizottság elnöke

Ezen köszönetnyilvánítás műit számunkból árgyhalmaz miatt marat ki. Szerk.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Skultély Bertalan rom. kathoukus kántornak a „Kun Halas“ két számában is megkiséríett mosakodasara a következeikben válaszolok. — Bebizonyítottam, hogy dacz»ra a gyászoló család leikértsenea és azon határozott kívánságának, hogy ne énekeljen, ő meg is kán- ált. Bebizo.iyiiottam,hogy búcsúztatót énekeli. Bebizonyítottam, hogy ezért 40 koronát fizettetett. Bebizonyítottam, hogy énekével szív telenséget követett el. Az az állítása pedig, uogy a gyaizo.ó családfő, megbízottja által nála a temetésért még köszönetét is mondott volna, V legenyhébben szólva: egyszerűen nem igaz te szánalmas valótlan beszed. Ezt bebizonyítottam magával a gyászoló családfővel is,

Azon kijelentést „hogy éneke nem állt formailag a kömszeí magas tokán, azt nem tagadja“ cn is osztom, hiszen „szörnyszülöttnek“ néztem; azon állítását, hogy „czéljának és rendeltetésének megfeleli“ szintén elismerem. Mert mi voit a czélja ? az, hogy énekeljen. És mi volt a rendeltetése 4 Az, hogy érette 40 koronát iizetiessei). Az ének tehát „czél janak és rendeltetésének“ valóban megfelel*, még pedig derekasan.

Így bebizonyítván a bebizonyitan dókat, hátra volna meg, hogy válaszoljak azon durva ki tejezésekre, miket Skultéty rom. kath. kántor személyemre rá pazaról. De hát ezt nem te szem. Ahoz, a ki daczara a véghatetlenUi szenvedő szülők kérésének és kívánságának, daczára te.i ígéretének, meg is nótára gyújt s ezért aztán fizettet még 40 koronát, a hoz szatam nincs és nem is lehet Hogy mi az a részvét, mi az a szívtelenség, a léiéit Sku tóty urrai nem vitatkosom, mert felnőttek oktatásává! nem foglalkozom, de álmom most is 8

*) E royat alattiakért nem felelős a Szerk,