Kun-Halas, 1900 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-09 / 50. szám
Plébános Úr! Skultéty Bertalan halasi kán- tortanitó gyászéneke melyet (nevet kihagyva) temetése alkalmával énekelt el, teljesen meg felel a kivánalmaknak és csak azoknak lehet ellene kifogása, kik a múlandóság eszméjével foglalkozni és megbarátkozni nem akarnak, nehogy az élet örömei raegzavartassauak. Egyébként a csatolmányokat vissza zárom és Tisztelendőséged ájtatos imáiba ajánlottan maradok Váczon, 1900. október 10-én. Tisz telendőségednek jóakarója: Dr. Virter Lajos s. k. általános püspöki helynök.* A válasz tehát megérkezett még f. év október 10-én és nem késik miként a „Szívtelenség* előttem már ismert, de a nyilvánosság előtt még mindig áiarczba öltözött írója tévessen áilitja. Hogy még sem tettem közzé, oka egyrészt az, hogy a gyászoló család kegye'etét a szomorú emlék felelevenítése által sérteni nem akartam; másrészt pedig az, hogy az ügy, melyet a „Szívtelenség* írója rossz akarattal, személyem iránti gyűlöletből csak azért, hogy belém kössön — kifundált — az adott körülmények között rá is elég szerencsés befejezést nyerjen. Minthogy azon ban újból provokálva lettem, ujbői megfelelek magamért. Mindenek előtt arra kérem a „Szívtelenség* beküldőjét, hogy ha idéz, szíveskedjék szó- szerint idézni. Midőn a legutóbbi nyilatkozatomban azt az erős észrevételt tettem, hogy : „lelkében a vallásos érzület legalacsonyabb tokát sem sikerült fölfedeznem,“ — előre bocsátottam, hogy : „sorai u‘án ítélve.* — Ezt ebben az értelemben most is fenntartom. De térjünk a dologra, Hogy a múltkori nyilatkozatom nem a valótlanságok garmadája, a püspöki végzésbői is méltóztatik látni, csak szíveskedjék azt figyelemmel és egy kis jóakarattal olvasni. Da ezen felül még világos czáfolattal is szolgálok. A mit azon a nevezetes temetésen énekeltem, az nem „búcsúztató“, harem alkalmi „gyászének* volt. Mégha t. Uraságod tekin télyes egyének nyilatkozatával akarná is az ellenkezőt áiíitani. Kiíérőleg szabad legyen megjegyeznem, hogy ezen tekintélyes egyének Önnel egyetemben épen úgy nem illetékesek ebben döntő bírálatot mondani, mint nem vagyok illetékes én sem az Ön, vagy bárki más hivatalos eljárását nyilvános bírálat tár gyává tenni. Vagy mit szóina p!. egy orvos, ha én laikus ember iétemre végig nézve az Ö hivatalos ténykedését, azt állítanám és még hozzá világgá kürtölném, hogy Ő, mikor a patienséi kezeli, hogy meggyógyítsa, szívtelen — és lelketlenül annak csak a í áj dalmai fokozza ? 1 Tehát vissza térve, azt akarom az Őu állításával szemben bebizonyítani, hogy én alkalmi „gyászéneket* és nem „búcsúztatót* énekeltem. A kettő között van egy kis különbség. A búcsúztató rendszeresen a köznépnél van elterjedve és részben pótolja az alkalmi ének helyét. Áll pedig abból, hogy a kántor az elhunytat névszennt mindazoktól elbu- csuztatja, kiktől a hoizitartozói kívánják. Ez a szoros értelemben vett búcsúztató, mit az egyház nem helyesei, hanem csak eltűr, mintegy törvénynyé vált szokáit. Ebben t. Ura- ságodnak teljesen igaza van. De én nem ilyen búcsúztatót énekeltem, hanem egy kegyeletes alkalmi gyászéneket, a mely mint a nyilatkozatomban emliietíem; „az egyházi szertartással karöltve jár.* Ugyan is ha t. Uraságod „jó katholikusnak* tartja magát, tudnia kell, hogy minden egyes nyilvános, — értem szertartás valamely megfelelő alkalmi énekkel nyer befejezést. Éppen igy a temetési szertartás is. Ha még eddigelé ez kikerülte a becses figyelmét, szíveskedjék akár közvetett. akár közvetlen utón meggyőződést szeri zai. Tisztelt Uraságod, hogy szavainak súlyt adjon, sajnálatra méltó íudákossággal az egyházi szertartást (Venite exultemm Dominó; Benedicius Dominus Deus Israel) alaposan összetéveszti az egyházi énekkel. Ezek kérem nem egyházi énekek, hanem zsoltárok, szentirási idézetek, tehát az isteni kinyilatkoztatásnak egyes részei, melyeket a latin egyház egyes szertartások végzésére szabadon felhasznál. (Folytatása köv.) Nyilttér.*) ítélet. Ad. 1900/B. 1094 sz. Ö Felsége a király nevében a halasi kir. jbiróság miut büntető bíróság rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Dr. Kolozs Mihály, Orbán Gyula és Hirháger Károly elleni bűnügyben a dr. Kolozs Mihály, Orbán Gyula magánvádiók által emelt vád fölött a Halason 1900. évi május hó 18 án Nagy Károly jegyzőkönyvvezető és dr. Hodossy Géza és dr. Hermán Ferencz védők részvé telével megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és védelem meghallgatása után következőleg ítélt; Dr. Kolozs Mihály oppo- dai lakos, körorvos, Orbán Gyula 1864, de- czember hó 6-án Csiksomiyón született, halasi lakos, áliami trachoma orvos, róm. kath. nőtlen, vagyonos vádlottak bűnösöknek mondatnak ki. az egymás sérelmére elkövetett s a btkv. 261. §-ábaa meghatározó t becsület- sértés vétségében elkövetve az áital, hogy dr. Ko'ozs Mihály 1900. évi ápril hó 21-én Orbán Gyulát szemtelen piszkos gazembernek nevezte e). — és Orbán Gyula dr. Kolozs Mihályt „diplomás svindler* szóval illete, továbbá ugyan azon alkalommal dr. Kolozs Mihály Orbán Gyulát hátulról főbe ütötte, s ezért dr. Kolozs Mihály a btkv. 261. §. alapján az 1892. évi 27. t. ez. 3. §-ábau meghatározott czélokra fordítandó s ezen kir. jbíróságnál az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt vbajtás terhe mellett befizetendő és behajthatatlanság esetén a btkv, 53- §. alapján (10) tiz napi fogházra átváltoztatandó ( 100) egyszáz korona pénzbüntetésre ítéltetik. Vádlott köteles a ieimerüiö bűnügyi költséget 15 nap alatt az 1890. évi 46. í. ez. 9. § ában meghatározott végrehajtás terhe mellett az államkincstárnak megiériteni, ezea költségek azonban egyenlőre aehajihatatlanoknak nyilváníttatnak. Köteles továbbá 28 kor. ügyvédi 6 kor. tanúi, mint bűnügyi költségét 15 nap víiajtag terhe mellet és pedig, Orbán Gyma részére 24 kor. Hirháger Károly részére 10 koronát megfizetni. — Eüenben Orbán Gyula vádlott a Koiozs Mihaiy kérelmére elkövetett s a btkv 26. § ában meghatározott becsületsértés vét sége miatt a btkv. 275. §-a alapján a büntetés alól felmentetik. — Továbuá Orbán Gyu;a es Ни hager Károly vádoltak a terhekre Dr, Koiozs Mihály aitai panaszolt s a btkv. 258. § ábau meghatározott rágalmazás vétségének vádja és következményeinek terhe alól a B. P. 326. §. 1. p. alapjan felmentetnek, — az Ítélet Dr. Kolozs Mihaiy költségén a „Kun- Halas* cziiuü helyi íapbau, jogerőre emelkedés után közzéiéteini rendeltetik. — Dr. Hodossy Géza ügyvéd dija saj*t fele ellenében 28 koronában megáiíapittatik. *) ül rovat alattiakért nem felelős a Szerk. Indokok: Dr. Kolozs Mihály feljelentésében előadja, hogy Orbán Gyula és Hirháger Károly vádlótok 1900. évi ápril hó 22-én azt állították róla, hogy 1900 évi ápril hó 21-én Orbán Gyulát hátulró orozva főbe ütötte. — Vádat emel ellenük rágalmazás vétsége miatt. — Továbbá mivel 1900 évi ápril hó 21-én Orbán Gyula őt „diplomás gazember, diplomás svindler“ szavakkal illette, vádat emel külön még Orbán Gyula ellen becsületsértés vétsége miatt. Orbán Gyula vádlott tagadja, hogy 1900 évi ápril hó 22-én vagy bármikor Dr. Kolozs Mibályról azt állította, bogy az őt hátulról főbe ütötte. — Előadja, hogy 1900 évi ápril hó 21-én az „Otthon* szálloda megnyitása alkalmával tartott estélyén jelen volt, a hol Golián Istvánnal előbb szóvitába elegyedett, miből tettlegesség fejlődött. Másnap hallotta többektől, hogy őt azon alkalommal, midőn Golián Istvánnal ügyét elintézte, illetve midőn a tettlegességből öt többen visszatartani akarván fogták, Dr. Kolozs Mihály hátulról kétezer fejbe ütötte. — Elismeri, hogy többek áital hozzáintézett kérdésekre tett olyan értelmű nyilatkozatot, hogy őt Dr. Kolozs Mihály orvul, hátulról megütötte. — Előadja, hogy Dr. Kolozs Mihályiéi lovagias utón elégtételt szerezni nem tudván, vádalt emelt ellene becsületsértés vétsége miatt. — Továbbá mivel 1900 évi ápril hó 21-én Dr. Kolozs Mihály őt „szemtelen piszkos gazember* kifejezésekkel illette, ez irányban is vádat emelt. — Elismeri miként 1900. évi ápril hó 21-én, midőn Dr. Kolozs Mihály őt a fenti becsületsértő szavakkal illette, őt diplomás svindernek nevezte el. — Hirháger Károly vádlott beismerte, miként 1900 évi ápril hó 22-én többek jelenlétében állította, hogy Dr. Kolozs Mihály 1900 évi ápril hó 21-én Orbán Gyulát ama szavakkal — „ne gazember ezzel tartozom neked* hátulról fejbe ütötte. — A bíróság a В. P. 23 §. alapján, miu án nyomban viszon- zott kölcsönös becsületsértés esetéről volt szó, a fenti szakasz 3 bekezdésének parancsoló rendelkezéséhez képest, továbbá miután az ügyek összefüggők a 2-ik bekezdés értelmében az ügyek egyesítését megrendelte. — Ezen végzés ellen Dr. Herman Ferencz felfolyamo- dássai illetőleg semmiségi panasszal élt, melyet azonban a biróság a íennti indokolás alapján elutasított. — Dr. Herman Ferencz ügyvéd védő, Orbán Gyulának, Dr. Kolozs Mihály eilen intézet „diplomás svindler* kifejezését a Btkv. 273 §. 1„5.. p. alapján bizoayitani kívánta. — Előadja, hogy vád.ott Dr. Kolozs Mihály ki előzőleg állami trachoma orvos volt, s igy közhivatainok, a tüdövész gyógyítására a lapokban gyógyszereket ajánlott, a melyeknek azonban gyógyító hatásuk nem volt. — A biróság Dr. Hermán Ferencz védőnek kérelmét elutasította s a bizonyítást meg nem engedte. — Ugyanis a btkv. 263 §. 1. pontja azt mondja: ha „a sértett közhivatalnak V.hatos, tagjas az állítás vagy kifejezés hivaiásának gyakorlatára vonatkozik, a bizonyi tás meg van engedve. — Nem szeaved kétségei, hogy a „diplomás svindler* szó Dr. Kolozs Mihály hivatásának gyakorlatára nem vonatkozik. — A fennti t. czikk 5 pontjában ha : „a vádlott igazolja, hogy állításának ezéija a közérdek, vagy jogos magánérdek megóvása, vagy előmozdítása volt, — a bizonyítás meg van engedve. Hogy miiyen közérdek, vagy jogos magánérdeket óvóit mag, Orbán Gyula, midőn a diplomás svindler szót kaszálta, a biróság telíogni képest nem volt, — De ettől eltekintve
